Sokan vágynak Kanadába, nem csoda, hogy viszonylag gyakoriak a kérdések, ezért örültem meg Martee posztjának, ami ebben nyújt segítséget. Egészen pontosan Montreálról lesz szó, a pontosítás jelentőségére hamarosan fény derül. Emellett kiderül, hogy bizony Svédországban is trükköznek a boltok, végül Hollandiába látogatunk egy útfelújítás erejéig.
Miként például az Egyesült Államokról, úgy Kanadáról is nagyon nehéz egységes igazságokat megfogalmazni, hiszen az angol és a francia rész élesen elkülönül – és akkor ott van Montreal – írja az Élet Montreálban blog szerzője, Martee.
„Ennek a posztnak az adta az alapját, hogy az elmúlt 2 hónapban többen is megkerestek azzal a szándékkal, hogy Montreálba szeretnének költözni hosszabb-rövidebb időre. Mivel nehezen lehet bármiféle információt beszerezni az itteni életről, ezért nagyon örülnének, ha próbálnék nekik a felmerülő kérdéseikre választ adni.
Emlékszem, 3 évvel ezelőtt én is ugyanebben a cipőben jártam, gondoltam, lehet aktuális lenne egy olyan poszt, amiben összegyűjtöm ezeket a kérdéseket – és igyekszem a lehető legjobb tudásom szerint megválaszolni.
Szeretném hangsúlyozni, hogy én csak azokat a dolgokat tudom megosztani, elmesélni, amiket mi tapasztaltunk az elmúlt 2,5 év alatt…
Mivel Kanada francia részén található Montreal, talán a number 1 kérdés az, hogy:
1. Mennyire szükséges a francia nyelv ismerete a mindennapi életben való boldoguláshoz?
Véleményem szerint Kanada lehet nem is két nagy részből áll, hanem háromból… – szerintem élesen elkülönül az angol Kanada, a francia Kanada és Montreal, ami a kettő ötvözete.
Fel tudnék sorolni nem egy személyt az ismerőseim közül, akik éveket töltöttek el ebben a városban francia nyelvtudás nélkül. Ugyanúgy boldogultak az angol nyelvvel a boltokban, egészségügyben, iskolában, ügyintézésben, DE…
Nagyon sokan meglepődve döbbentek rá, – köztük mi is -, hogyha elhagyjuk a várost, akkor onnantól kezdve szinte csak franciát lehet hallani, olvasni, és lehet hihetetlennek hangzik, de egy hamburger-rendelés sem megy zökkenőmentesen angol nyelven…
2. Járhat-e angol iskolába a gyerekem vagy kötelező francia suliba íratni?
Angol iskolába viszonylag kevés gyerek járhat, mivel 3 esetet sorol fel a beiskolázási törvény:
- akiknek a szülei mindketten maguk is angol iskolába jártak
- a temporary permittel rendelkezők (ideiglenes munkavállalók vagy ideiglenes tanulási engedéllyel rendelkezők)
- azoknak a katonáknak, diplomatáknak a gyerekei, akiket ide helyeztek át
Tehát ez eléggé megszűri a létszámot. Ebből kifolyólag nincs túl sok angol iskola Montreálban…
3. Tanulnak-e francia nyelvet az angol iskolákban?
Az angol iskolákban is tanulnak francia nyelvet. Ezt az otthoni idegen nyelvoktatáshoz lehet hasonlítani: napi egy óra, vagy heti 3 - iskolánként változik -, amikor a kisebbek énekeket, szavakat tanulnak, a nagyobbak már nyelvtant, szövegértést, íráskészséget is.
Valamint meg kell említeni még az immersion school-okat is, ahol az oktatás vegyesen zajlik: egy nap angol, egy nap francia nyelven. Ezekben az osztályokban ennek megfelelően 2 vezető tanár néni is van: egy francia és egy angol.
4. Hogyan válasszam ki, hogy melyik iskolába menjen a gyerekem?
Az iskoláknak vonzáskörzetük van, amit az interneten prezentálnak, ezért csak a lakhelyünknek megfelelő iskolába írathatjuk be a gyereket (érdemes megfontolni ez alapján hová is költözünk).
Ritka, de léteznek „open district” iskolák is, amelyek lakhelytől függetlenül fogadják a tanulókat, de ezek a túljelentkezés miatt vagy érkezési sorrendet állítanak fel, vagy sorsolással döntik el, ki juthat be, esetleg felvételihez kötik a beiratkozást.
Az iskolák weboldala általában részletes információkat közöl arról, hogy az adott iskolában milyen a nyelvi bontás (pl. immersion school – ami a franciára koncentrál, hogy felzárkóztassa az újonnan érkező gyerekeket), vagy hogy például milyen speciális lehetőségeket kínál – pl. iPadet használnak a felsős gyerekek a tanuláshoz.
5. Nehéz konkrét adatokat találni a mindennapi megélhetésre vonatkozóan és kíváncsi lennék kb. mennyibe kerül pl. a rezsi havonta?
Amikor ide költöztünk, sok embert megkérdeztünk, hogy melyik részét javasolják a városnak, ahol elérhető angol nyelvű iskola, sok a park (a három gyerek miatt ez lényeges), jó a közbiztonság, stb.
A válaszok szerint leginkább Westmountban (a város „rózsadombja”), NDG-ben és Cotes-des-Neiges-ben érdemes széjjelnézni – szerencsére ezek a negyedek a belvároshoz is közel esnek, tömegközlekedéssel is jól megközelíthetőek és kb. 35 – 40 perc alatt be lehet érni downtownba metróval és busszal.
NDG-ben és CDN-ben egy átlagos ház (6 1/2-es, erről kicsit később) bérlet $1600-1800 körül van. Ezek a legtöbb esetben duplexek, ami úgy néz ki, hogy két kétszintes ház van egymás mellett, a négy bejárati ajtó az utcafronton egymás mellett sorakozik.
Zárójelben jegyzem meg, hogy általában a felsők kiadók, az alsókra nagyon gyorsan lecsapnak a bérlők – lehet, hogy senki nem szeret a lépcsőn cuccolni?
Fontos még megjegyezni, hogy a bérléshez szükséges a hiteltörténet vagy valamilyen biztosíték arra, hogy a költségeket fizetni tudod, mivel a törvények nagyon-nagyon védik az albérlőket, így a tulajdonosok megválogatják kinek adják ki a házat/lakást. Elfogadják például a munkaszerződést (felhívják a munkáltatót) vagy az első fizetési csekket is.
A rezsiben a nem-fűtés-jellegű áram és víz költsége a kisebbik tétel – általában $50-100 között mozog, a fűtés pedig télen kb. $200-300/hó.
6. Lehet-e könnyen részmunkaidős állást találni – anyaként?
Montrealban csak el kell látogatni pl. a kijiji.ca oldalra (ez a helyi első számú apróhirdető oldal), ahol rengeteg ajánlatot lehet találni akár teljes-, akár részmunkaidős állásra keresünk rá.
Tehát könnyen lehet munkát találni. Viszont a kérdés második fele, anyaként, gondolom arra utal, hogy jó lenne délelőtt dolgozni, a délutánunkat, esténket pedig a családdal tölteni.
Erre viszont én kevesebb lehetőséget látok. Egyrészt, mert én is kerestem, és a legtöbb esetben megadják az óraszámot, pl. heti húsz óra, de azt inkább úgy képzelik el, hogy dolgozd le két vagy 3 nap alatt, vagy akár hetente változó elosztásban.
7. Mennyire befogadó a társadalom? Lehet-e érezni a hátrányát, hogy külföldiek vagytok?
A bevándorlás Kanadában annyira természetes, mindennapi jelenség, hogy igazából szerintem meg sem fordul a legtöbb ember fejében ez a kérdés… Montrealban meg pláne nem, hisz multikulturális és rettentően toleráns.
A világ minden tájáról érkeznek ide emberek, és ennek megfelelően az iskolák, a munkahelyek, játszóterek stb. mind nagyon színes képet mutatnak. Kimész a játszótérre és mindenféle nyelvet hallhatsz az angol és a francia mellett… Ugyanígy a buszon utazva, és ez senkit nem zavar. Természetes.”
A teljes posztot is érdemes természetesen elolvasni, itt találjátok.
Ne légy konzumidióta!
Svédországban (is) trükköznek az üzletek - derül ki a Bezzeg a svédek blogról, méghozzá személyes tapasztalat alapján. Szóval a felszólítás Skandináviában is érvényes…
„Nem telik az egész életem vásárlással, de a magasabb életszínvonalnak köszönhetően határozottan azt érzem, hogy megváltoztak a fogyasztói szokásaim, amióta Svédországban élünk. (…)
A Magyarországon megszokotthoz képest sokszor jobb terméket vagy szolgáltatást kapok a magasabb árért cserébe és ezzel együtt tudok élni, DE!
De nagyon nem csípem, amikor hülyének néznek. (...)
Az még OK, hogy a tudományos kutatásokra támaszkodva a boltok bejáratánál a polcok roskadoznak a leértékelt árukkal. Ennek hatására az emberek úgy érzik, hogy ide érdemes volt betérni, mert itt jó üzletet fognak csinálni, majd felvásárolnak minden szart.
Nem volt ez másképpen a Nacka Forumban sem a Hamleys játékboltban, ahol ajándékot kerestünk a hétvégi szülinapi zsúr ünnepeltjének – ahová a lányunk hivatalos.
Egy rakat cucc volt a pofánkba tolva és mindegyiken nagy sárga matrica büszkélkedett a régi és a fantasztikus új árral.
Nem feltétlenül az akciós ár miatt, hanem mert ilyet kerestünk megvettük a képen látható Barbie smink készletet. Tiszta haszon: 89,95 helyett csak 71,95. Ez bizony 18:- korona (majdnem 600 forint) spórolás – örvendezett a cost controller énem.
Egészen addig amíg otthon el nem távolítottam a matricát a dobozról… (ezt a pillanatot örökíti meg a fenti kép - HA)
És ez sajnos nem egyedi eset. Tegnap véletlenül betértem egy adidas outletbe ahol megakadt a szemem egy fekete Stan Smith cipőn. Azt már korábban olvastam valahol, hogy (nemcsak) az adidas külön kollekciót gyárt az outlet részére, amit egyáltalán nem is árulnak sosem a rendes üzletekben. az esetek nagy részében gyatrább anyagokból kissé módosított szabásminták alapján készítenek ide ruházatot meg cipőket, hogy az alacsonyabb árért ne kapjad ugyanazt a minőséget, mint a főutcán.
Szóval ott volt a kezemben ez a Stan Smith, de feltűnt, hogy nem pontosan olyan, mint a klasszikus cipő – picit módosítottak rajta. rá volt írva, hogy most 1500:- korona helyett csak 980:-.
Még szerencse, hogy tájékozott voltam az ügyben és tudtam, hogy az eredeti valójában 899:-be kerül.”
Ebben az esetben is érdemes elolvasni az eredeti bejegyzést, itt tehetitek meg.
A praktikus hollandok
Hollandia egy többé-kevésbé kátyúmentes ország, és hogy mi ennek az oka, az kiderül a Holland Waffel blog bejegyzéséből, és persze arra is fény derül, hogy azért mindennek hátrányai is vannak.
„Hollandiában a legtöbb helyen, a nagy forgalmú főutakat kivéve, az utak és a járdák burkolata aszfalt helyett térkő. Bár így az út kicsit hepehupás és ha nem figyel az ember a tűsarka könnyen beszorulhat két lap közé (azért nem olyan gáz, mint a macskakövön tűsarok például Prágában), mégis számtalan előnye van:
Nincs kátyú
Ez egyébként ettől függetlenül amúgy is elmondható Hollandiáról – a magyar Ringatóban, ahova H-vel rendszeresen járunk, terjed egy sztori, miszerint az egyik magyar mondókát, amiben a kátyú szó is szerepel, megpróbálták lefordítani a hollandoknak, akik teljesen értetlenül álltak az egész előtt és elképzelésük sem volt, hogy mit akarnak velük megértetni.
Iszonyat gyorsan el lehet bármilyen földalatti munkálatot végezni
A héten elkezdődött mellettünk egy építkezés, ahova pont ez épületünk bejárata előtti járda alatt húztak be egy-két kábelt. Ahelyett, hogy hajnalban arra ébredtem volna, hogy pikámereznek és törik az aszfaltot, majd napokig, rosszabb esetben hetekig kerülgetem a ház előtt húzódó gödröt, ha be akarok jutni az épületbe, végül szagolhatom a jó kis bitument, amikor újraburkolják a járdát, helyette reggel kikapták egy vékony sávban a térköveket, letették a kábeleket és délután, amikor hazamentem, már csak egy vékony sávban leszórt homokréteg emlékeztetett arra, hogy itt reggel valami történt a burkolattal.
Amennyiben nincs többet szükség a burkolatra, egyszerűen felszedik
Ez egy rövidebb poszt, de érdemes ezt is elolvasni a maga teljes egészében.
HÍRMONDÓ
Orbán: Európa továbbra is a világ legjobb helye
A magyar kormányfő szerint Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, s ennek a pozíciónak a megőrzése a cél. Orbán Viktor szerint az európai kultúra, civilizáció és gazdaság a második világháború óta eltelt időszakban példátlan eredményeket ért el.
Tízezrével léptek le külföldre
A válság első évéhez, 2008-hoz képest ma 36 ezerrel kevesebb ember dolgozik a magyar építőiparban (összesen 272 ezren vannak). Hivatalosan ugyan „csak” 12 ezren dolgoznak külföldön, ám a szakemberek szerint emellett van még 30 ezer ember, aki regisztráció nélkül próbál másik országban boldogulni.
Hol éljünk, Magyarországon vagy külföldön?
„Még csak hat hónapja élek Franciaországban, de a legutóbbi, egy hetes magyarországi utam után még élesebben látom a két ország közti különbségeket. Sajnos, szívszaggató módon tapasztaltam, hogy még mindig elég sok van belőlük.”
Vasárnapi menő négyes
Az immáron szokásos napi munkaajánlónkba próbáltunk ismét változatos lehetőségeket összegyűjteni, ráadásul vasárnap lévén kicsit többet keresgéltünk nektek. Ha több is érdekel, akkor gyere a Határátkelő külföldi állásközvetítő oldalára!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek