Több tízezren vettek részt az Egyesült Királyságban azon a kezdeményezésen, melynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet, milyen sokat jelentenek a bevándorlók (köztük főleg az Európai Unióból érkezett határátkelők) az országnak.

A 1 Day Without Us kezdeményezés értelmében hétfőn 24 órára az Európai Unión belülről és kívülről érkezett határátkelők, bevándorlók, menekültek és az őket támogatók többféleképpen jelezhették, milyen fontosnak tartják azt a munkát, amivel hozzájárulnak a brit társadalom működéséhez. 

Mindezt meg lehetett mutatni szimbolikusan, kitűzők viselésével, a közösségi oldalakon szelfikkel, vagy akár a bevándorlókkal közös ebéddel, bulival, sőt, úgy is, hogy a határátkelő aznap nem ment dolgozni.

A kezdeményezésben végül több tízezer ember vett részt (hogy ez sok-e vagy kevés, nem az én tisztem megítélni, az biztos, hogy az ország nem állt le), a Parlament előtt is több ezren gyűltek össze, igaz, ők részben azért, mert később volt egy tiltakozás Donald Trump amerikai elnök látogatása ellen.

Sokan vitték magukkal szülőhazájuk zászlaját (ez volt az úgynevezett „flag mob” azaz „zászló mob”), hogy így is hangsúlyozzák, milyen sok nemzetiség él és dolgozik Nagy-Britanniában.

A napot mások mellett egyetemek, szakszervezetek és művészeti galériák (például a Tate és a Tate Modern) is támogatták.

Nem csak Londonban voltak megmozdulások, hanem Manchesterben, Glasgowban és Cardiffban is, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat azzal a mintegy 3,3 millió emberrel, akinek a Brexitet követően veszélybe kerülhet a nagy-britanniai egzisztenciája, miután a parlament elutasította, hogy a kilépést követően automatikusan garantálják a már a szigetországban élők maradását. 

„Soha nem kételkedtem abban, hogy jogom van itt lenni” 

Egyébként hétfőn mintegy 50 alsóházi képviselő (a Munkáspártból, a Konzervatívoktól, a Zöldektől és a Skót Nemzeti Párttól) találkozott nagyjából 1000 uniós állampolgárral az alsóházban.

„Elfogadhatatlan, hogy csaknem kilenc hónappal a népszavazás után a kormány még mindig bizonytalanságban tartja ezeket a családokat, és alkudozásra használja őket. A brit kormánynak meg lenne a lehetősége arra, hogy véget vessen az általa kreált kártékony bizonytalanságnak, és garanciát adjon a határátkelőknek” – jelentette ki Joanna Cherry, a skót SNP képviselője. 

Visszatérve a nap eseményeire, akadtak cégek, melyek zárva tartottak, így demonstrálva, hogy bevándorlók nélkül nem tudnának működni, míg mások olyan fotókat készítettek, melyeken a más uniós országokból érkezett kollégák nem szerepeltek, így mutatva meg, milyen fontosak a napi működés szempontjából.

Glasgowban a George Square-en gyűltek össze, és Edinburgh-ban is volt megmozdulás. „Büszke vagyok arra, hogy egy vibráló, multikulturális közösség tagja lehetek itt. Soha nem kételkedtem abban, hogy jogom van-e itt lenni, teljes felnőtt életemet Skóciában éltem, és most mindez megkérdőjeleződik” – mondta a német Uta Rosenbrock, aki arra a napra bezárta ékszerüzletét.

Glasgow 

Napi 328 millió font veszteség 

A New Economics Foundation (NEF) felmérése szerint egyébként a brit gazdaságnak napi 328 millió font veszteséget okozna, ha az összes bevándorló letenné a munkát, arról nem beszélve, hogy teljes szektorok (például az egészségügy) megbénulna a külföldi munkavállalók nélkül. 

A NEF szerint a nagy-britanniai munkavállalók 11 százaléka határátkelő, különösen az élelmiszer- és a tisztaságiparban magas az arányuk. 

„Nagy-Britanniában hosszú és régi hagyománya van a külföldről érkezők iránti nyitottságnak, a kutatásunk bizonyítja, hogy a bevándorlók bőven meghálálták ezt. Országunk jövője függ a határátkelők gazdasági, kulturális és társadalmi hozzájárulásától. Miközben világszerte több ország adja meg magát a populizmus szirénhangjának, nekünk emlékeznünk kell erre a hozzájárulásra, és ünnepelnünk kell azt” – jelentette ki a NEF ügyvezetője, Marc Stears.

„Noha a bevándorlók hozzájárulása messze túlmutat a gazdaságon, ezzel együtt megdöbbentő látni, milyen fontos a gazdasági hatás is, és mennyit veszítene az ország, ha nem lennének itt” – ezt már a 1 Day without Us egyik szervezője, Rachel Taylor-Beales tette hozzá. 

Már elindultak kifelé 

Ez alighanem hamarosan még inkább nyilvánvaló lesz, ugyanis máris elindult az EU-s munkavállalók kiözönlése a szigetországból. A tavalyi év utolsó három hónapjában 50 ezer fővel csökkent a Nagy-Britanniában munkát vállaló más uniós állampolgárok száma a brit statisztikai hivatal közlése szerint, ez a legnagyobb csökkenés az elmúlt 5 évből. Figyelmeztetnek arra is, hogy óvatosan kell kezelni az adatokat, mert szezonálisan nem kiigazítottak. 

Egyes szervezetek már munkaerőhiánytól tartanak. Az üzleti szektor lehet az egyik kulcsterület, itt nagy számban alkalmaznak uniós állampolgárokat. A másik érintett (mint említettem) az egészségügy, illetve a teljes brit közalkalmazotti szektor. 

A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő, nemrég készült munkapiaci felmérése szerint jelenleg 748 ezer munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt.

Bath 

A CIPD felmérésébe bevont vállalatok 27 százaléka mindeközben arról számolt be, hogy a már alkalmazásában álló külföldi EU-munkavállalók is fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból is. 

„A földeken fog elrohadni a termés” 

Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke korábban a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy „a földeken fog elrothadni a termés”, ha nem lesz, aki betakarítsa. 

A NUF legújabb felmérése szerint a tavalyi első negyedévben a brit agrárszektor egyetlen munkaadója sem jelzett munkaerőhiányt, a harmadik negyedévben azonban már 47 százalékuk számolt be munkaerő-toborzási nehézségekről. 

Ide tartozik egy kedden közzétett felmérés eredménye is, mely szerint a britek ma már jobban aggódnak a gazdaság helyzete, mint a bevándorlás vagy a terrorizmus miatt. 

A Reuters brit hírügynökség szerint ez azt jelzi, hogy nő az aggodalom amiatt, hogy az Egyesült Királyság el fogja hagyni az Európai Uniót. 

A Nielsen felmérésében a megkérdezettek 28 százaléka nevezte meg a gazdaságot az őket leginkább aggasztó két dolog között; 12 százalékponttal többen, mint egy évvel ezelőtt.

Cambridge 

A bevándorlást és a terrorizmust a válaszadók 20-20 százaléka említette a két legaggasztóbb dolog között, ami 2 illetve 12 százalékpontos csökkenés 2015 végéhez képest. 

A brit kormány bejelentette, hogy az uniós kilépéssel együtt az Egyesült Királyság az egységes piacról is távozik. A brit Nielsen vezetője pedig úgy véli, emiatt egyre többen aggódnak amiatt, hogy munkahelyek fognak megszűnni. 

Egy másik felmérés januárban azt mutatta, a britek számára fontosabb, hogy az ország ellenőrizni tudja a bevándorlást, mint a szabadkereskedelem az Európai Unió többi országával. 

A brit választók szűk többsége tavaly júniusban tette le a voksát amellett, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Hastings 

HÍRMONDÓ

Kilóra venné meg London a magyar kormányt?

Nehéz másként értelmezni azt az elképzelést, mely szerint a brit kormány ázsiai és afrikai országoknak szánt segélyből csoportosítana át kelet-európai országokba. Cserébe „csak” a segítségükért kéri a brit kilépésről szóló tárgyalásokon.

Élelmiszerbotrány: osztrák árak a magyarok ellen 

Napok óta zajlik a balhé, ami egy vizsgálat kapcsán robbant ki, mely szerint a nyugaton kapható élelmiszerek jobb minőségűek, mint a Magyarországra szállítottak. A kérdés másik vetülete az ár. Lássuk, ezen a téren mi a különbség Ausztria és Magyarország között!

Magyar-magyar harcok Németországban 

A külföldön élő magyarok között Túró Rudi-szintű toposz a „vigyázz a másik magyarral!”, aminek aztán hol van alapja, hol nincs, a tapasztalatok sokfélék. Speciel a három éve Németországban élő Berta élményei nem túl pozitívak.

(Fotó: facebook.com/1DayWithoutUs)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.