A Nagy-Britanniában élő magyarok száma körüli vita talán soha nem jut nyugvópontra, mindenféle adatot hallottunk már, de a konkrét számoknál talán érdekesebbek a trend, ami azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben kétszer annyian lettek.

A Migration Observatory nevű szervezet friss tanulmánya szerint a legtöbb munkavállaló Kelet-Európából és az euróövezet déli részéről érkezik Nagy-Britanniába.

Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely (na, csak sikerült leírni…) szerint a 2004-es uniós bővítés óta duplájára nőtt az országban élő külföldi uniós állampolgárok száma, ami mostanra (ami az átfutási idő miatt 2015-öt jelent, tehát a „most” alatt a tavalyi adatokat kell a továbbiakban érteni) meghaladja a 3 millió főt.

Ennek megfelelően a hat legnagyobb küldő állam sorrendben Lengyelország, Románia, Spanyolország, Olaszország, Magyarország és Portugália. Míg 2011-ben valamivel több, mint egymillióan (1 millió 40 ezren) éltek ezekből az országokból átköltözött emberek Nagy-Britanniában, addig 2015-re a számuk megközelítette az 1,6 milliót, magyarán az összes ott élő uniós állampolgár számának a felét.

Nem untatnálak titeket további statisztikákkal (ismerve néhányatok heves ellenérzéseit...), a beillesztett képekről, aki akarja, ki tudja bogarászni az őt érdeklő adatokat. A magyarokról azért annyit még mondjunk el, hogy míg a hivatalos adatok szerint 2011-ben 50 ezren éltek Nagy-Britanniában, addig számuk 2015-re megduplázódott.

Miért mennek?

Legalább ilyen érdekes kérdés ugyanis (alig két hónappal a britek EU-s jövőjéről szóló referendum előtt), hogy miért mennek az uniós állampolgárok a szigetországba. Nos, az elemzők szerint a válasz egyértelmű: dolgozni.

A népszerű toposz (lásd a szocális ellátórendszeren élősködő bevándorló) ellenére ugyanis a helyzet úgy áll, hogy az igazi vonzerőt nem a juttatások, hanem a munkalehetőségek és a magasabb fizetés jelenti.

Kinek melyik, ugye, hiszen míg Kelet-Európából a magasabb fizetés vonzza a határátkelőket, addig a magas munkanélküliség sújtotta Olaszországból és Portugáliából egyáltalán a munka lehetősége.

A Migration Observatory egyébként a lengyel és román béreket hasonlította össze a britekkel, és arra jutott, hogy előbbihez képest 1,8-szer, utóbbihoz képest 4,2-szer magasabb életszínvonalon lehet élni Nagy-Britanniában (most abba nem mennék bele, hogy milyen modell alapján számolták ki).

Az uniós országokból érkező határátkelők ráadásul jórészt dolgoznak és (megint csak a tévhittel ellentétben) gyermektelenek, tehát ha akarnák sem tudnák igénybe venni a gyermekek után járókedvezményeket. Az adóvisszatérítés esetében már kicsit más a helyzet, annak esetében valamivel jobban járnak.

A helyzet tehát úgy áll, hogy a David Cameron vezette kormány által sikerként eladott leendő szigorítások valójában nem lesznek érzékelhető hatással az érkezők számára, ugyanakkor a Brexit mellett érvelőknek sincs igazuk abban, hogy a bevándorlókat csak a szociális juttatások érdeklik.

Nincs egyetlen ok

„Nincs egyetlen olyan tényező, ami kifejezetten mozgatná az elmúlt években tapasztalt bevándorlást. Akadnak olyan erők, melyek évekig változatlanok, ilyen például az egyes tagállamokban, különösen Romániában jellemző alacsony bérszint. Mások ennél jóval gyorsabban változhatnak, például a spanyol munkanélküliség helyzete” - fogalmazott a The Independent kérdésére a Migration Observatory igazgatója, Madeleine Sumption.

Az még egyelőre nem egyértelmű, milyen hatása lehet a Living Wage (kb. Megélhetési Fizetés – ami nagyon leegyszerűsítve a megélhetéshez szükséges bérszint meghatározása) bevezetésének.

Egyfelől a minimálbérnél magasabb juttatás további uniós munkavállalókat vonzhat a szigetországba, másrészt viszont a munkaadóknak jóval kevésbé áll majd érdekében a nagyon olcsó kelet-európai munkaerő alkalmazása, ha egyszer nekik is annyit kell majd fizetni, amennyiért már egy született brit is elmegy dolgozni.

A Brexit hatása

Ha már az előbb felmerült a Brexit (amiről akit érdekel, itt olvashat részletesen és sokat), érdemes egy kicsit kitérni arra a tanulmányra, ami nemrégiben jelent meg az Oxfordi Egyetem egyik kutatóintézete, az Oxford Economics szerzőitől, és amely ezt a kérdést járta körül.

Annál is inkább, mert a kutatók szerint az uniós határátkelők 2005 és 2015 között évente átlagosan 0,5 százalékpontot adtak hozzá a brit gazdaság növekedéséhez – írja az MTI -, elsősorban azzal, hogy ellensúlyozták a társadalom elöregedését (nyilván jórészt fiatalok érkeztek).

Ha viszont a brit kormány (Brexittel vagy anélkül) az elmúlt tíz év 104 ezer fős beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit GDP-t.

(Fotó: pixabay.com/chafleks)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!