Tudjátok, mi az a lechon? Vagy a balut? Esetleg az isaw? Nos, a közelmúltig én sem tudtam, ám akkor megérkezett Marci posztja a Fülöp-szigetekről. Egy ideig nem kaptam levegőt, aztán újra elolvastam és nagyon jól szórakoztam. A képeket (nem mind Marci készítette, csak szólok) azért csak jó gyomrúaknak ajánlom!

„A Fülöp-szigeteken élek már több mint egy éve. Nem a napi politikai helyzet vagy anyagi megfontolás hajtott el otthonról, egyszerűen kalandot kerestem. Látni a világ másik felét, kitörni a befásult napi rutinból.

Felkerestem hát egy régi ismerősöm, aki itt dolgozott, hogy van-e munkalehetőség – azért csak úgy vakon kijönni nem lett volna okos dolog. Volt. „Akkor lássunk világot" mottóval úgy határoztam, hogy belevágok. Egy előző írásban bemutattam már egy szeletet a fülöp-szigeteki tapasztalataimból (link). Most egy másik szeletet osztok meg.

Azt kell mondjam, hogy itt édes az élet, ha étel kerül az asztalra. Azt is mondhatjuk, hogy itt a cukor az élet sója. Mielőtt kijöttem a távoli trópusokra, azt gondoltam, hogy de jó lesz, milyen egészségesen fogok majd étkezni. Minden nap annyi gyümölcsöt és zöldséget eszek majd, hogy 100 százalékban vitamint izzadok és a sok tengeri hal miatt a hajam csak omega3-tól lesz zsíros.

A cukor

Itt tartózkodásom során azonban hamar kiderült, hogy ez nem így lesz, mert a legtöbb fülöp-szigeteki ételnek egy metszéspontja van és az nem az egészség, hanem a cukor. A reményt akkor vesztettem el végképp, mikor még az a spagetti is édes volt, amit azért rendeltem, hogy végre valami sósat egyek.

A bolti grill csirkék édes ananászos máztól fénylenek, a McDonalds is előrukkolt a helyiek számára valami igazán fülöpössel, a kólában úszó csokifagyival. Íme, néhány étel, hogy egy kicsit konkrétabb képet kapjatok róla, hogy milyen nyalánkságok és rémségek rejlenek a fülöp konyha mélyén.

A lechon

Kezdjük a lechonnal (lecson), amihez nem szalvétát, hanem kardiológiai beutalót kéne adni. Ez az abszolút szív- és érrendszergyilkos étel nem más, mint egy egész sült disznó. Fűszerezés után nyársra húzzák az állatot, majd szén felett megsütik, amíg át nem sül a húsa és a bőre nem lesz fincsi ropogós – persze hasonló zsírban tocsogó ételek a magyar konyhában is megtalálhatóak bőven.

Az adobo

A nemzeti ételek listáján a következő az adobo. Ez szintén húsos étel, csirke, disznó vagy a kettő kombója az alapanyag. Készítéskor használnak szójaszószt (ez nagyon elterjedt a konyhájukban), ecetet, fokhagymát, feketeborsot. Ízlés szerint calamansival is lehet ízesíteni, ami olyasmi, mint otthon a citrom, vagy mint a lime, csak sokkal kisebb.

A chicharon

Ropogtatnivalók közül a chicharon (csicseron) viszi a pálmát, ami sült disznóbőr és nagy népszerűségnek örvend a turon is, ami olyasmi, mint otthon a palacsinta csak itt banánt tesznek bele és megsütik cukrozott olajban.

A krumpli nem számít népélelmezési cikknek, mint otthon. Viszonylag drága is, cserébe viszont van sokféle rizs- és tésztaétel, na és persze nagyon sokféle hal, rák, kagyló és néha már a bolt bejáratában is érezhető szárított hal.

A magyar virsli

Amin nagyon meglepődtem – a sok más dolog mellett, amin szintén meglepődtem -, hogy milyen népszerű itt a világ másik végén a magyar virsli! Nem viccelek, tényleg létezik itt a híres magyar virsli. Még ha kolbász vagy szalámi lenne, megérteném, de így csak egy a sok anomália közül. Valamelyik furfangos honfitársunk lehetett, aki meghonosította itt és felépítette a Hungarian sausage mítoszt, mert semmiben nem különbözik más virslitől.

Összességében elmondható, hogy mindent szeretnek, ami édes. Esznek sokfajta zöldséget, gyümölcsöt, halat, vadat. A vegetáriánus ételek nem jellemzők, de megtalálhatók és persze van mindenféle befolyás és étterem a környező országokból – kínai, japán, koreai, indiai és maláj konyha.

Az utcakaják

Amit pedig már nem lehet megenni, azt utcakajaként eladják, aminek az alapelve, hogy hasznosítsunk mindent, amit lehet. Íme, pár ezek közül!

Kígyótalp, pókhere, ökörszem - vagy valami hasonló kajákat árulnak az egyik Monty Python filmben. Ott még vicces is. Hurkapálcára fűzött csirkebél, perzselt malacfül, csirketalp - ezeket pedig a manilai utcán árulják és így már annyira nem vicces.

A balut

A pálmát mégsem a fentebb felsoroltak viszik, hanem a B-A-L-U-T nevezetű gasztrorém – ejtsd, ahogy írva van. A világ négy tájáról összeszedett gusztustalanságok étlapján dobogós helyet érne el.

Elkészítés: végy egy kacsa- vagy tyúktojást. Főzd meg, aztán tedd valami biztos helyre, ahol a gyerekek nem érik el. Körülbelül 12-14 nap eltelte után vedd elő és már fogyasztható is - valószínűleg ezzel a bonyolult elkészítési móddal ez az egyik legegyszerűbb és legigénytelenebb kaja, hacsak nem fénnyel táplálkozik valaki.

Csak arra kell figyelni, hogy ne túl sokáig érleld, mert akkor a kiscsibének vagy kiskacsának - tojása válogatja - már tollai vannak és az csiklandós, mikor lecsúszik a torkodon.

Fogyasztás: törd fel a tojás héját, idd ki a levet, ami még benne van, utána pedig edd meg a kis madarat. Sokat segít a fogyasztásban, ha nem nézed, hogy mit eszel, még többet, ha annyit ittál, hogy csak másnap képekről tudod meg, hogy balutot ettél.

A legtutibb pedig, ha fegyvert tartanak a fejedhez. Elképzelem, ahogy a manilai fiúk locsolkodás után nem hímes tojást kapnak, hanem balutot. Részemről akár el is hervadhat mindenki!

Az isaw

Az isaw - ejtsd iszáo - nem más mint grillezett bél. Első ránézésre is bizarr, úgy néz ki, mint egy irgalmatlan óriási giliszta, amit inkább ennék meg, ha választani kéne mint a belet, de tartózkodom az ilyenfajta kulináris élvezetektől, mert félek, az ilyen ételek a le is út, fel is út sorsa jutnának. A helyiek szeretik, mert olcsó és elmondásuk szerint finom, ropogós.

A választék nem korlátozódik egyetlen fajta bélre. A csirkebél a legelterjedtebb, de lehet kapni más állatokét, mondjuk disznóét is. Ezeket kis pálcikákra fűzik és meggrillezik. A lóbelet nem pálcikára, hanem karóra húzzák, és csak helyben lehet fogyasztani - hahaha, ilyen azért még itt sincs, de a pálcikázás egész Ázsiában nagy divat az utcakaják körében.

Ami még pikánsabbá teszi a csirke isaw ízét, hogy a csirkebél átmérője nagyon kicsi és nem tudják rendesen - vagy inkább egyáltalán - kimosni. Egyszerűen olyan kicsi átmérőbe nem megy bele a víz. Ezért a tisztítás kimerül abban, hogy hüvelyk és mutatóujjukat összecsippentik és áthúzzák köztük a belet. Ami jön, jön, ami marad, az marad, nincs laca-faca.

Ha szerencséd van, a csirke nem evett vágás előtt három napig, vagy ha igen, akkor sok rostosat. Költöttem is egy kis tanulságos versikét, ami számomra összefoglalja az isaw lényegét:

Ha keserű a falat / sz@r van a fogad alatt.

A sült disznóvér

Ha már a gasztrónál vagyunk, itt is esznek sült disznóvért. Otthon ugye disznóvágás alkalmával kerül ez a csemege az asztalra itt szerintem nincs kifejezett szezonja, de ezt ne vegyétek készpénznek. Megsütik, felkockázzák és betamax néven pálcikára húzva árulják.

Ha csillapíthatatlan kíváncsiság támadt Bennetek a Fülöp-szigetek iránt, látogassatok el a 90milliofulopke.blog.hu –ra."