Határátkelő

Vajon mi minden változik egy ember életében öt év alatt? A személyes sorson kívül például a gondolkodásmódja – nincs ez másként a határátkelők életében sem, miként ez kiderül Prevics Éva írásából, aki maga is kétszer vágott bele a határátkelésbe. Mint a képen is látszik, másodszor már nem egyedül, kisfia tavaly szeptemberben Ausztriában kezdte meg az óvodát.

Neked mennyit változott az életed öt év alatt? Ott tartasz, ahol 5 éve tervezted vagy teljesen máshol vagy? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

Hogyan él egy dán család, miként telnek a hétköznapok? Mire érdemes figyelnünk, ha akár hosszabb távon, akár csak rövidebben beengednek minket az otthonukba? Kay írásából kiderül.

Sokszor leírtam, leírtátok már itt, a blogon is, hogy nyelvtudás nélkül nagyon necces belevágni a határátkelésbe. Necces, de (mint Éva története is bizonyítja) nem lehetetlen. Persze neki volt háttere Angliában, de ezzel együtt én továbbra is azt mondom, hogy sok veszélytől és nehézségtől kíméli meg magát az, aki nem kockáztat akkorát, mint ő. Más kérdés, hogy neki bejött.

Az életben mindenhonnan jelek érkeznek felénk. Egyesek megfejthetetlenül bonyolultak. Mások annál egyszerűbbek. Mint például egy londoni étteremben felszolgált virsli, két tojással, mely ételek megfelelő alakzatban elhelyezve igen egyértelmű jelzésértékkel bírnak. Bonyolítja a helyzetet, hogy az obszcén „műremek” csupán a véletlen műve. Kacsintó virsli és tornateremszag - avagy egy magyar pincér srác találkozása az angol PC-kultúrával és az itthoni „ellenreakcióval” Kovács Gergely írásában.

Minden országban akadnak dolgok, amiket nagyon lehet szeretni és olyasmi is, amitől az ember hidegrázást kap. Nincs ez másként Kanadában sem, ma ráadásul megnézhetjük mindkét oldalt. És vasárnap lévén ez még nem minden…

Mi az a tíz dolog, ami tetszik vagy idegesít ott, ahol élsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!