Határátkelő

Olyan történet következik ma, melynek főszereplője Albániából indult, hogy Olaszország érintésével érkezzen Magyarországra. Alisa Katroshi útja nehezen lenne hétköznapinak nevezhető, miként foglalkozása, szenvedélye sem az. Következzen tehát a tiranai Tosca története a saját szavaival.

Vajon miért lehet az, hogy a határátkelők és azok gyerekei sokszor sikeresebbek, mint az adott országban régóta élők? Mi hajtja őket, mit akarnak bizonyítani? Steve írása erre keresi a választ.

A külföldre költözés, egy új élet mindig komoly próbára teszi a kapcsolatokat is. Magam is láttam olyan házasságokat, melyek nagyon megsínylették a határátkelést, különösen, ha a pár egyik fele nem, vagy csak később talál munkát. Így aztán komoly együttérzéssel olvastam Fiona történetét, akinek egyedülálló anyaként kellett feltalálni magát és berendeznie az életét külföldön.

Miki 2013-ban költözött Luxemburgba, két évvel később szintén ottani magyarokkal alapítottak egy zenekart. Történetük azt bizonyítja, hogyan lehet megpróbálni megőrizni (és a helyivel ötvözni) a magyar kultúrát az országtól sok száz kilométerre élve is.

A határátkelés alapvető változást jelent az ember életében, jobb esetben ehhez életmódváltás is kapcsolódik, és még jobb eset, ha ez az egészség irányába terelgeti az embert. Ha pedig az ember szereti a természetet, akkor erre Norvégia egész jó hely.