Túl azon, hogy a diszkrimináció törvénytelen és igazságtalan, rendkívüli mértékben negatívan hat az azt elszenvedőkre. Hatással van az életminőségükre, a kötődéseikre és persze a mentális egészségre. Egy friss kutatás szerint érdekes módon a határátkelők második generációja (azaz az eredeti határátkelők gyermekei) sokkal jobban érzi a kirekesztést, mint a szülők.
A határátkelők nyilvánvaló okokból szembesülnek (már amikor, hiszen azért nem mindig és nem mindenkire igaz ez) a diszkriminációval: akár azért, mert jól hallható akcentusuk van, akár azért, mert láthatóan különböznek a helyiektől.
Nehézséget okozhat például a végzettségek, diplomák elfogadása, hiszen sok munkáltató nem fogadja el, így a határátkelők alapból elesnek a munkalehetőségek egy részétől.
A The Conversation elemzése érdekes módon azt mutatja, hogy a bevándorlók első és második generációja másként éli meg a diszkriminációt. A felmérés szerint 2016 és 2018 között az Egyesült Királyságban élő bevándorlók gyermekeinek harmada érezte úgy, hogy olyan csoporthoz tartozik, amit a brit társadalom diszkriminál. Ez az adat még magasabb volt azok körében, akiknek a szülei Európai Unión kívüli országból érkeztek.
Mi a jelenség oka?
Meglehetősen összetett okai vannak, hogy a második generáció tagjai inkább érzik a kirekesztést, mint a szüleik. A leginkább logikus feltételezés az, hogy akik egy jobb élet reményében a szigetországba költöznek, azok a hazájuk viszonyaival hasonlítják össze a brit körülményeket és jó eséllyel érzik úgy, hogy jobb körülmények között élnek – még akkor is, ha éreznek bizonyos hátrányokat.
Az ő gyermekeik ugyanakkor már jórészt vagy az Egyesült Királyságban születtek, vagy ott töltötték életük nagy részét, ezért teljesen más elvárásokkal vannak a társadalom felé, jobban elvárják az egyenlő bánásmódot, mint határátkelő szüleik.
A már említett elemzés azt is megmutatja, hogy az uniós országokon kívülről (többségükben Dél-Ázsiából és a szubszaharai Afrikából) érkezett bevándorlók sokkal inkább érzik a kirekesztést, mint uniós társaik (amiben a bőrszínnek nyilván jelentős szerepe van).
Brexit és határátkelés
Az Egyesült Királyságban az Európai Unióból érkezett bevándorlók hagyományosan kevésbé érzékelték a diszkriminációt, mint a már említett területekről érkezettek.
Ez a helyzet a Brexit-népszavazás óta megváltozott. Többféle adatok is vannak erre nézvést, ám mind abba az irányba mutat, hogy az uniós határátkelők 2016 környékén úgy érezték, nőtt az idegenellenesség a szigetországban.
A The Conversation szerint különösen igaz ez a lengyel közösségre, ami persze nem annyira meglepő, hiszen azt már korábban is láttuk, hogy ha a politikusok kipécéznek egy csoportot, akkor a közvélemény megítélése elég gyorsan romlani tud adott csoport tagjai felé – rövidtávon mindenképpen.
Ami viszont érdekesség, hogy az ábra szerint 2014-2016 környékén soha nem látott, 19 százalékos csúcson volt az uniós határátkelőkkel szembeni diszkrimináció.
Ennek nyilvánvaló oka lehetett a Brexit-kampány, a „lengyel vízvezetékszerelő elveszi a munkánkat” toposza, aligha véletlen, hogy ekkor minden első generációs bevándorlócsoport közül az uniós tagállamokból érkezték leginkább a kirekesztést.
Ami jó hír, hogy azóta viszont ez az arány visszacsökkent a 2010-2012 közötti időszakra. Amit még érdemes kiemelni az ábrából, az a legfelső vonal, ami a már az Egyesült Királyságban, de bevándorló szülőktől születettek diszkrimináció-érzetét mutatja.
Egészen megdöbbentően magas az arány, ugyan 2010-2012 között lement 23 százalékra, de előtte és utána is bőven fölötte volt. Ráadásul 2014 óta stabilan 30 százalék körül mozog, ami azért kemény, mert ez azt jelenti, hogy manapság több millió ember úgy érzi az Egyesült Királyságban, hogy diszkrimináció éri.
Annak ellenére így van ez, hogy az Egyesült Királyság az első országok között volt, amely 1968-ban elfogadta a faji alapú diszkriminációt tiltó törvényt, ami vonatkozik a lakhatásra, a foglalkoztatásra és a közszolgáltatásokra egyaránt.
A The Conversation szerint egyelőre megjósolhatatlan, változik-e mindez a következő hónapokban, években, a tapasztalat azt mutatja, hogy ebben nagy szerepe lesz annak is, mennyire tolja előtérbe a média, a politikusok a kérdést.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek