A világ mindig sokkal bonyolultabb, mint gondolná az ember (napi Coelho letudva…), ennek egyik ékes példáját adják azok az uniós állampolgárok, akik Londonban élve, és élvezve a tagsággal járó minden előnyt mégis azt mondják, hogy ha tehették volna, ők bizony a Brexitre szavaznak. Vajon miért?

Bár felmérést és adatokat nem tudok mondani (ha találtok, osszátok meg velem), de aligha kell nagy bátorság azt állítani, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok nagy része aligha tartozik a kilépés támogatói közé.

Vannak azonban olyanok, akik igen. Az ő véleményük, motivációjuk már csak azért is érdekes, mert olyasvalamit támogatnak, ami a döntés pillanatában beláthatatlan hátrányokkal fenyegetett, és a kép ma sem sokkal tisztább (bár az már elég egyértelmű, hogy a brit kormánynak esze ágában sincs megszabadulni az ott élő külföldi munkaerőtől). 

Az El País napilap kérdezett meg olyan, Londonban élő spanyolokat, akik a fent leírtak ellenére is úgy gondolják, a Brexit jó dolog, és ha tehették volna (mondjuk lett volna brit választójoguk), akkor ők is a kilépés mellett tették volna le a voksot. 

Minden sokkal drágább lett 

A 41 éves Antonio Javier Saborit López az építőiparban dolgozik Londonban, és azt mondja, hogy ő még emlékszik arra, amikor a fizetések és az életminőség is jobb volt, a romlás oka pedig egyértelműen az, hogy rengetegen vándoroltak be az olyan országokba, mint például Nagy-Britannia. 

Köztük persze ő is, méghozzá négy évvel ezelőtt, maximálisan kihasználva az Európai Unió biztosította jogokat. Ezzel együtt azt mondja, ha lehetősége lett volna rá, ő bizony a Brexitre szavaz.

„A változás borzalmas volt. Mindennek megduplázódott az ára, kivéve persze a fizetéseket. Emellett azt gondolom, minden országnak jogában áll eldönteni, kit enged be a határain. A szabad mozgás katasztrófának bizonyult” – fejtegette Antonio. 

„Örülök Brüsszel arcul csapásának” 

Véleményével ugyan bőven kisebbségben van a nagy-britanniai határátkelők között, de ezzel együtt is meglepően sokan osztják azt, legalábbis az ott élő spanyolok között. 

„Láttam Nigel Farage-ot az Európai Unióról beszélni, és őszintén szólva nekem tetszett, amit mondott. A Brexit melletti lobbi nagy kampányt csinált, és harcolt a céljaiért” – mondta Ana Belén Vecino. 

A madridi születésű, 34 éves nő (aki egyébként hazájában a baloldali Podemos követője – lám, ennyi értelme van ma a jobb-bal felosztásnak, de ez most mellékszál) szerint a Brexitről szóló referendum voltaképpen az Európai Unió neoliberális gazdaságpolitikájára adott reakció volt, és komoly pofont jelentett Brüsszelnek. 

„Itt, Nagy-Britanniában azt látom, hogy sokaknak nem tetszik a közegészségügyben, az NHS-ben tapasztalható megszorítás, és az sem, hogy milyen sok pénzt kell befizetni az Európai Unióba. Ismerek embereket, akiknek elegük lett abból, hogy a brüsszeli utasításokat kell követni” – vélte Ana. 

„Azért örülök a Brexitnek, mert az Brüsszel arcul csapása volt. Nagy-Britannia gazdasági nagyhatalom volt az Európai Unión belül, így kilépésével az EU veszít az erejéből” – tette hozzá. 

Ana, aki három éve érkezett az Egyesült Királyságba munkát keresve, hiszi, hogy a britek kölcsönösen megállapodnak majd a spanyolokkal arról, hogy állampolgáraik maradhatnak, ahol vannak. 

(Ugye Spanyolországban rengeteg brit nyugdíjas él, az már más kérdés, hogy az EU aligha engedi majd, hogy Spanyolország különalkut kössön, de erre aligha lesz szükség.) 

A keleti országoknak rosszabb 

Mindketten, Ana és Antonio is úgy vélik, Nagy-Britannia csak nyerhet a kilépéssel, és hogy a saját személyes körülményeik sem változnak majd azzal, ha az ország nem lesz az Európai Unió tagja, elsősorban a hazájuk és választott országuk közötti jó kétoldalú kapcsolatoknak köszönhetően. 

„Azt hiszem, a helyzet rosszabb a keleti országok számára” – vélte, elsősorban azért, mert kevés brit él Romániában, Bulgáriában, szemben a Costa del Solt elárasztó brit nyugdíjasokkal (és így nyilván más helyzetből tárgyalnak ezek az országok – teszem már hozzá én). 

Legalább nem bénítják meg az EU-t 

Mások úgy látják, a britek történelmileg mindig is húzódoztak az Európai Uniótól, így nem meglepő, hogy a kilépés mellett voksoltak. Egy, a pénzügyi szektorban dolgozó (és nevét nem vállaló) spanyol például úgy vélte, a britek soha nem tudtak teljesen azonosulni az európai projekttel, aminek a végső célja mégiscsak a tagországok teljesebb integrációja. 

„Tagként is mindig olyan közel maradtak az EU széléhez, amennyire csak lehetett. Ezért is van az, hogy sok területen az Európai Unió szinte semmit sem haladt évtizedek alatt sem, hiszen már egyetlen „nem” szavazat is megbénította. Ezért szerintem jobb, hogy a britek mennek, hiszen soha nem voltak 100 százalékig benne” – fejtette ki. 

Szemben a korábbi megszólalókkal, ő úgy véli, a kilépés negatívan befolyásolja majd például a munkavállalók jogait, különösen, ha a „kemény Brexit” forgatókönyve valósul meg.

A rendszer haszonélvezői 

A Londonban buszvezetőként dolgozó Ginés Martínez szerint egyes uniós bevándorlók arra használták a mozgás szabadságát, hogy állami segélyekből éljenek, annak ellenére, hogy soha nem tervezték, hogy hosszabb távon maradnának. 

Noha ő maga nem szavazott volna a Brexitre, azt mondja, az jó a hozzá hasonlóknak, akik nem a rendszert kihasználni, hanem dolgozni és új életet kezdeni érkeztek az országba. 

„Ha a jóléti rendszert kihasználók nem jutnak be, az szerintem jó lesz azoknak, akik törvényesen élnek a lehetőségekkel, nem?” – tette fel a kérdést a 34 éves férfi. 

Aki ellenzi, de örül 

Akadnak aztán olyanok is, akik nem értenek ugyan egyet a Brexittel, de személyes okokból örülnek neki. Például az a pénzügyi szektorban egy amerikai cégnél dolgozó nő, aki abban reménykedik, hogy a kilépés miatt az anyacége másik európai nagyvárosba helyezi át az itteni tevékenységét, olyanba, ahol olcsóbb a megélhetés. 

„Nekünk gyakorlatilag bármilyen másik európai nagyváros jobb lenne, ahol ugyanekkora fizetésből jobban élhetnénk. Sokan azért lesznek határátkelők, hogy jobban éljenek és megtakarítsanak valamennyi pénzt – ez Londonban szinte lehetetlen. Kár, mert nagyszerű város, de az életminőség pocsék” – mondta a nevét elárulni nem kívánó 34 éves nő.

HÍRMONDÓ 

Egy európai ország, ahol nem lesz nyugdíjkatasztrófa – odaköltöznél? 

Azt nem nagyon kell részletezni, hogy aligha vár nyugodt nyugdíjas kor a mai harmincas-negyvenes európaiak többségére, hiszen egyre jobban elöregszik a társadalom. Van azonban egy európai ország, amelyben a többieknél jóval nyugodtabban készülődhetnek a nyugdíjra az emberek. 

Hamar jön majd az euró a forint helyett 

Magyarország csatlakozni fog az eurózónához s együtt megy majd azokkal, akik a mélyebb integrációt erőltetik. Ezt nem akárki mondta, hanem a hivatalosan leggazdagabb magyar. 

(Fotó: Romsics Balázs/immphotolondon)