TROLLFIGYELŐ: Trollt láttál? Írj a hataratkelokommentKUKAChotmail.com címre és amint tudok, lépek az ügyben! Tegyünk együtt a Határátkelő kulturált hangnemének megőrzéséért! Történetedet továbbra is a hataratkeloKUKAChotmail.com címre várom!

„Hét éve élek Angliában és most már 20 évesen van elég sok tapasztalatom azzal kapcsolatban, hogyan működnek itt a dolgok. Én itt jártam általános és középiskolába is, és mivel nem túl jó az egészségem, rengeteget járok orvoshoz, gondoltam, írhatnék arról, ezek a dolgok hogyan működnek.

Pár dolog rólam: Anna a nevem, 20 éves vagyok. Budapesten születtem és laktam, 13 évesen költöztem anyámmal egy kis faluba Durham mellett, Északkelet-Angliában. Azóta éltem már Sunderlandben is (ami nincs messze Durhamtől), most éppen Londonban lakom, angol párommal.

Csak anyámmal jöttem ide, apám továbbra is Magyarországon él, természetesen a szüleim már nem voltak együtt, amikor elköltöztünk. Nem volt különösebb véleményem arról, amikor anyám eldöntötte, hogy itt fogunk élni. Nem ragaszkodom ehhez az országhoz jobban, mint bármelyik másikhoz, beleértve a szülőhazámat is. Ha akadna lehetőségem, hogy elmenjem máshova dolgozni, elmennék.

Egy éve költöztem Londonba, azóta is munkanélküli vagyok, egyetlen egy állást sikerült találnom, ami egy hónapig tart. Ezelőtt sem volt nagyon sok munkám, dolgoztam már lovardában, és egy pár szendvicsbárban is. Tavaly májusban fejeztem be a középiskolát, egyetemre nem jelentkeztem.

Általános iskola

Magyarországon éppen a 6. általánost fejeztem be, amikor váltottunk. Itt egy durhami iskolában egyből a 7. osztályban kezdtem (ami itt a 9.-nek felel meg). Igazából örülök, hogy nem tartottak vissza egy évet, csak időpazarlás lett volna. Segítséget nem nagyon kaptam, angolul semennyit sem beszéltem, mielőtt ide költöztem. Minden órára rendesen kellett járnom, senki sem fordított, mindent ott helyben kellett tanulnom.

Itt a gyerekek 4, illetve 5 évesen kezdik az iskolát, amit Primary Schoolnak hívnak. Az első két évben nem sok mindent tanulnak, inkább olyan, mint egy óvoda. Összesen 11 évig tart az általános iskola, azaz Secondary School, amit úgy fejezel be, hogy leérettségizel (amit itt GCSE-nek hívnak, az kb. a magyar érettségi megfelelője).

Az értékelés nem jegyekkel, hanem betűkkel történik, A*-tól F-ig, ahol az A természetesen a legjobb, és az F a legrosszabb, bukás nincs. Tehát 16 évesen leteszed a GCSE-idet, amik majd meghatározzák, hogy mit csinálhatsz a jövőben, szóval elég fontosak.

14 évesen, amikor befejezed a 9. osztályt, ki kell választanod, milyen fakultációs tárgyakból tesz le egy-egy GCSE-t. A kötelező tárgyak az angol nyelvtan/irodalom, matek, kémia, biológia, fizika, vallásismeret, számítástechnika, plusz a testnevelés, amiből ugyan nem kell vizsgáznod, csak ha külön választod, de ettől függetlenül mindenkinek kötelező.

Fakultatív tárgyak

A kötelező tárgyakon kívül kell 3 másik tárgyat is választani, az opciók az én iskolámban a következők voltak:

Nyelv - francia vagy német [French/German]
Én a németet választottam, de gyakorlatilag most kevesebbet tudok németül, mint hatodikos koromban, hiába végeztem egy A-val, ami ötösnek megfelelő.

Technika [Technology: Graphics Products/ 3D Products]
Grafikai vagy „termék" technika, utóbbin elkészítesz dolgokat, míg az előbbin inkább csak tervezel. Én azt választottam. Szintén A-val végeztem.

Rajz [Art]
Ezt is választottam, állítólag nagyon tehetséges vagyok. A-val végeztem.

Történelem [History]

Földrajz [Geography]

Testnevelés [P.E= Physical Education]
Ezt ugyan megcsináltam, de jegyet nem kaptam belőle.

Szociológia [Sociology]

Értékelés, vizsgák

A jegyek az és osztályozás leegyszerűsítve: A*,A= 5, B,C = 4, D=3, E=2, F=1, ezek után van egy úgynevezett „U" vagyis „Unclassified", ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy értékelhetetlen, mert az illető valószínűleg üresen hagyta a vizsgalapot. Az F nem számít bukásnak, itt nem kell újrajárnod egy évet csak azért, mert F-et kapsz.

Nincs ellenőrző, nincsenek átlagok, se jegyek, hacsak nem vizsgázol. Nincs olyan, hogy felszólítanak, és kikérdeznek valamilyen témából, szinte minden írásban történik, kivéve a nyelvi vizsgát, akkor van egy nagyon rövid beszélős rész.

Az iskolában háromszor vannak vizsgák: az első, amikor átmész Primary School-ból Secondary-be, akkor van egy nagyon alap felmérés nyelvtanból, matekból és természetismeretből, ami meghatározza, milyen szintű osztályba fogsz járni. Igen eltaláltad, ha buta a gyerek, akkor igenis egy hülyéknek való osztályba fog járni és leginkább semmi (újat) sem fog tanulni.

Nincs úgynevezett osztály, a rendes osztályokat évente újra beosztják, és a tudásod alapján raknak különböző szintű osztályokba. Minden héten van egy „osztályfőnöki óra", meg egy vallásismeret , ezek azok az alkalmak, amikor azok, akik ugyanabba az „alap" osztályba járnak, együtt vannak. Tehát hetente 2 órád van a „rendes" osztályoddal.

A tudás számít

Ezeken kívül minden tudásszint alapján megy. Hat szint van, 1-től 6-ig, ahol az 1 a legmagasabb, a 6 a legalacsonyabb. Egy osztályban kb. 20-25 diák van. Plusz ezen kívül a tanulók be vannak osztva három nagy csoportba, év szerint:

Pathway 1.

Itt csak a legalapabb tárgyakat tudod csinálni, ez azoknak van, akiknek nagyon nem megy a suli, és kb. semmi esélyük sincs a továbbtanulásra.

Pathway 2.

Azoknak, akik inkább szakmát szeretnének szerezni, de pár „akadémiai" tantárggyal is meg tudnak birkózni.

Pathway 3.

Kifejezetten azoknak, akik tovább akarnak tanulni. Csak ebben a csoportban lehet nyelvet tanulni.

Azt, hogy melyik csoportba kerülsz, az alapján döntik el, hogy miként teljesítesz a SATs vizsgákon, melyen lemérik az angol nyelvtan, matematika és természetismeret tudásodat.

Nekem megengedték, hogy szótárt használjak, és volt egy extra 45 percem minden vizsgára, mivel ezt mindössze 9 hónappal azután tettem le, hogy elkezdtem itt az iskolát. A vizsgát minden kilencedikes leteszi, de igazából ezek annyira nem számítanak, nem olyan fontosak, mint a GCSE, tehát nem kapsz róla semmilyen okmányt.

Egyenruha és társai

Az egyenruha mindenhol kötelező, nincs olyan iskola, ahol nem kell hordani. Az egyenruha szörnyűsége és viselete az iskolától függ. Hála az égnek, az én iskolámban nem volt az egyenruha része a szalagos kalap... Csak ing nyakkendővel, vagy blúz az iskola emblémájával hímezve. Plusz egy V-nyakú pulóver, szintén az emblémával és egy blézer (szintén az emblémával).

Mind 100 százalék poliészter, nagyon kellemes volt nyáron viselni... Két blúz, 3 sima ing, 1 nyakkendő, 1 fekete nadrág, 1 pár fekete cipő, 1 pulcsi, 1 blézer összesen kb. £200-250 került.

A tanszereket nem kell megvenni, mindent biztosítanak, mindössze azt várják el, hogy legyen nálad 1 db fekete/kék toll, 1 db ceruza és egy radír. Annak, hogy az iskola biztosítja a tanszereket, az a hátránya, hogy semmilyen tankönyvet nem tudsz hazavinni, mert mind az iskola tulajdona.

Amikor otthon tanulsz a vizsgákra, kénytelen vagy bizonyos „revision guide"-okat venni, amik nagyjából összefoglalnak mindent, amit az előző két év során tanultál [csak az elmúlt 2 év alapján vizsgázol]. Ezek természetesen mind méregdrágák, kb. £50-60 volt az összes tantárgyamhoz szükséges könyvek ára.

Középiskola avagy „Sixth Form" vagy „College"

Miután feltehetőleg megszereztél néhány GCSE-t, két választásod van: vagy elmész / maradsz az iskola „Sixth Form"-jában; itt tudod az A-szinteket tanulni. Három-négy tárgyat választhatsz, jegyeid és képességeid alapján. Ezeket két évig tanulod, utána megint vizsgázol, és ha jók a jegyeid, mehetsz egyetemre. Az általános elvárás, hogy legyen egy A-d, és a többi ne nagyon legyen rosszabb C-nél.

Itt már jóval több tárgyat lehet választani. Az összes alaptárgy mellett van pszichológia, jog alapszint, gazdasági tanulmányok alapszint (nem, ez nem a háztartásról szól), filozófia, politika, és iskolától függően több nyelv is, mint például spanyol, orosz, kínai, stb.

Ha mindez nem jön be, akkor mehetsz College-ba, ahol valószínűleg szakmát fogsz tanulni. Én grafikai képzésre jelentkeztem, amit két hét után otthagytam és átmentem egy másik művészi szakra. Itt nagyon közkedveltek a humán tárgyak, nagyon sokan tanulnak művészeteket, például szobrász, divattervező, számítógépesjáték-tervező, stb.

Nagyon sok ilyesmi van. Aztán persze mindenféle szociális munkás képzés is, mezőgazdasággal kapcsolatos dolgok, fodrászat, kozmetika, számítógép programozás, adminisztráció, séfképzés – szóval sokáig tartana felsorolni. Ezek a szakok általában 2-3 évesek, de van pár egyéves is.

Ezek után kapsz egy diplomát, amiből több fajta is van, pl. BTEC, Advanced, National, stb. Valójában csak papíron van köztük különbség. Ad egy szakmát, de általában még nem elég ahhoz, hogy jó állást találj, szóval így is egyetemre kell majd menned, hacsak nem séfnek tanultál vagy hasonló.

Egyetemre csak úgy tudsz menni, ha a diplomádnak vagy az A-szintjeidnek van valami köze a szakhoz, ahová jelentkezni akarsz. Például ha állatorvos akarsz lenni, akkor nemigen vesznek fel asztalos diplomával, csak kémia, biológia és fizika A-szintekkel.

Szóval itt fontos hosszú távra tervezni. Ha meggondolod magad, és az asztalos diplomád ellenére mégis állatorvosira mennél, akkor kezdheted elölről azzal, hogy leteszed az A-szintes vizsgákat.

Nagyon sokan töltenek 4-6 évet ezzel, mielőtt egyetemre mennek, csak mert 16 évesen rosszul döntöttek. Mivel nagyon korán (14 évesen) kezdesz szakosodni, pár rossz döntés akár éveket visszavethet. Például ha nyelvet akarsz tanulni A-vizsgákhoz, akkor a GCSE-t is le kell tenned az adott nyelvből, különben nem megy.

A diákhitel

A 19.-dik szülinapod után megszűnik az oktatás ingyenessége. Ettől kezdve bármit tanulsz, fizetni kell érte, még ha csak GCSE is. Ez általában nem annyira drága, de minél magasabb szinten tanulsz, annál drágább lesz minden. Tavaly úgy döntött a kormány, hogy £3225 helyett £9000 lesz egy egyetemi év ára. Szóval egy alap BA, aminek a megszerzése három év, már £27 ezerbe (kb. 9,7 millió forintba – Határátkelő) kerül majd. Persze vannak olyan szakok, melyek akár öt évig is tartanak (például a jogi)...

A diákhitelt viszont csak akkor kell elkezdeni visszafizetni, amikor évente már minimum £18,000-20,000 környékén keresel, és így is csak havi £40, ha jól tudom. Addig semmit nem kell fizetned, ha 60 éves korodig nem fizetted ki, akkor törlik a maradék részt.

Szerintem nagyon kevés ember lesz, aki egyáltalán kifizeti majd a teljes összeget, a legtöbbjük nem dolgozik majd elegendő évet és főleg nem keres majd annyit, hogy mind törlessze, de nem kell aggódni, mert nincs különösebb következménye. Itt érzem az iróniát, hogy például az EU-s tagállamból érkező diákoknak messze nem kell ennyit fizetni... én ne számítok annak, nekem is teljes árat kellene fizetnem, mint bármely britnek, mivel itt végeztem el az összes iskolám.

A külföldi diploma

Na, az itt a jelek szerint szinte semmit sem ér, honosítva sem, hacsak nem amerikai, ausztrál, francia / holland / belga / svájci vagy. Kizárólag az orvosi és jogi képesítéseket fogadják el automatikusan. Illetve ha a céged ide helyez, akkor is elfogadják a diplomádat – gondolom.

Anyám angoltanár, neki se fogadták el a tanári diplomáját, újra kellett diplomáznia, hogy egyáltalán a (felnőtt) külföldieket taníthassa angolul.

Megjegyzem, mindez az én saját tapasztalatom, nyilván nem minden iskola ugyanolyan, más embereknek alighanem más tapasztalatai lesznek. Legközelebb az egészségügyről tervezek írni."