Határátkelő

„Én egyik vidéki nagyvárosunkban dolgoztam a helyi Volánnál buszvezetőként, a munkámat nagyon szerettem, mégis külföldre költöztem a kilátástalanság, az anyagi biztonság hiánya miatt.

Leginkább azon elterjedt magyar mentalitás miatt döntöttem a költözés mellett, hogy csak az ügyeskedő, a kalmár szellemmel megáldott, a jól helyezkedő AZ EMBER, a többi meg az ő kiszolgálásukra teremtett félállat, akinek elég odalökni egy darab száraz kenyeret.

Minden országban vannak olyan emberek, akiknek nincs érzékük és pénzük ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak, esetleg olyan szakmájuk van, amiben nem is lehet vállalkozni, nem atomtudós képességűek, viszont nagyon jól tudnak dolgozni, jók a szakmájukban, de több nincs bennük.

Ma Magyaroszágon olyan a helyzet és a gondolkodás, hogy aki ilyen, annak nem jár normális élet, az ilyen ember annyit sem érdemel, hogy tisztességesen megéljen a munkájából. Érdekes itt az ilyen tudású, képességű emberek is becsületesen meg tudnak élni, jó, nem milliomosok, de nem is kell azon gondolkodni, hogy befizesse a számlát, vagy egyen.

Nem mentem neki semminek

Két éve Londonban dolgozom buszsofőrként. Szerencsére a kezdet sem volt nehéz a több éves szakmai tapasztalatomnak és a nyelvtudásomnak köszönhetően. Átestem egy kétlépcsős állásinterjún, majd beszélgetnem kellett a leendő munkaadómmal, ami szerintem nem sikerült túl fényesen, a munkaadómnak mégis megfelelt.

Persze azóta beletanultam a nyelvbe, már nincsenek problémáim, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy a kezdet könnyű volt. Ugyanígy nem volt könnyű beletanulni a jobbkezes közlekedésbe sem, igaz az elején sokat segített, hogy vitt magával az állandó forgalom. A felvételi folyamat része volt még egy tesztvezetés, és mivel nem mentem neki semminek, megfeleltem.

Nagy előny, hogy az európai jogosítvány jogilag teljesen elfogadott a szigetországban, s bár sok munkáltató ragaszkodik az angol dokumentumhoz, ez egy egyszerű okmánycserével megszerezhető.

Csak ésszel szabad nekivágni

Amire figyeltem az elején, hogy addig semmit nem véglegesítettem sem itt Angliában, sem otthon, amíg nem volt 100%-osan biztos a munkahely. Erre figyelni kell, sokan elvéreznek azon, hogy Magyarországon feladnak mindent egy itteni bizonytalan dologért. Külföldre csak akkor szabad költözni, ha itt már minden le van fixálva.

Szerencsére a munkakörülmények is több, mint ideálisak, értve mindezt a kollégákra, buszokra, tartózkodókra és nem utolsó sorban a pénzre. A képzett munkaerőt ugyanis itt megfizetik, még akkor is, ha magyar.

Havonta 1500-1800 fontot keresek, amiből a kiadásaim levonása után kb. 800 font megmarad. Ez több, mint amennyi Magyarországon a bruttó fizetésem volt... Szobát bérelek, ami nekem bőven elég, mindenem megvan, ami kell, semmiben nem szenvedek hiányt, a fizetéshez képest a napi megélhetés sem horribilis összeg.

Magyarországon egy garzont béreltem, ott a költséges levonása után alig maradt valami, azt is alapvető élelmiszerre költöttem el, olyanra, hogy saját lakás, autó, nyaralás, gondolni sem mertem.

Lengyel, olasz, francia, indiai

Mint itt szinte minden munkakörben, itt is teljesen megszokott dolog a külföldi munkaerő, a cégünknél kilenc lengyellel dolgozom együtt, de van itt francia, olasz, indiai dolgozó is. Én azért szeretek itt élni, mert elfogadják és megbecsülik a munkámat.

Bár sokat gondolkozom a hazaköltözésen, a szüleim mindig azt mondják, hogy eszembe ne jusson hazamenni Magyarországra, ott nincs a fiataloknak (sem) jövője. Ezt én is tapasztalom, évente 2-3 alkalommal simán, anyagi problémák nélkül haza tudok menni a szüleimhez, és ezen felül még belefér egy egyhetes nyaralás is. Ezen felül a szüleimet is tudom anyagilag segíteni, ami számomra nagyon fontos!

Akinek van jogosítványa és motivációja, valamint nyelvtudása, az szerintem bármelyik európai országban el tud helyezkedni buszvezetőként, ha akar, arra mindig van kereslet, mert a bennszülöttek nem találják vonzónak, és kinti szemmel alulfizetett munkának számít, de én még életemben nem éltem ilyen kiegyensúlyozottan, mint itt és semmi anyagi problémám nincsen."

(A poszt eredeti változatát egy kattintás után itt érheted el.)