DJP • 2 nap
Hosszú idő után folytatódik a kitekintő rovat, ami ezúttal a magyar szólások, közmondások világába vezeti az olvasót. Vajon tudjuk, hogy azok a napi bölcseletek, melyeket olyan sokszor használunk mit jelentenek valójában? Elsőre tizenötöt gyűjtöttem ezekből az érdekességekből.
Íme, a disznóláb. Forrás: a Mesepedagógia Facebook oldala.
Itt a kezem nem disznóláb!
Ezt a szólást a magyar népnyelv az alkudozásoknál használta, általában vásárokon, piacokon. Kézfogással véglegesítették a megállapodásukat az üzletet kötő felek. De, hogy jön ide a disznóláb?
Disznólábnak nevezték a régi időkben a klasszikus, elöltöltős fegyvereket. Ez a mondás tehát azt jelentette, hogy megbízhat benne a másik, nincs nála fegyver, jó szándékkal közeledik az üzleti partner felé. A kézfogás egyébként is szerződéskötéssel ért fel a régi időkben.
Olyan csúnya, mint a Bányarém
A jelentését magyarázni nem nagyon kell, hiszen azt jelenti, hogy akire mondták ezt, az, nos..., nem a legszebbek közül való.
De vizsgáljuk meg itt a Bányarém szó jelentését, hiszen ez az, amely érdekes. Mi is vagy ki is az a Bányarém?
Egy mitológiai alak. Kísértet, szellem vagy egyszerű törpe, ez az adott hely legendájában változó lehet. A bányák mélyén él és általában jószándékú valaki. Segíti a jókat és bünteti a rosszakat, nem szereti a káromkodást. Egy valami mindenhol közös bennük mindehol: nagyon csúnyák, az emberi szemnek visszatetszőek. Persze tudjuk: a szépség mindig belülről fakad.
Forrás: autista-gyermek-a-csaladban.webnode.hu
Bámul, mint borjú az új kapura
Az elbambuló, tétovázó, valamire nagyon rácsodálkozó emberre szokták ezt a szólást használni. De honnan az eredete?
A régi időkben a pásztorok hajnalban összeterelték a falu teheneit, majd a legelőre hajtották őket. A nap végén hazafelé menet mindegyik állat megtalálta otthonát, magától bement a saját udvarára, ahonnan reggel indult. A gond akkor volt, amikor új kaput készített a gazdája. Ekkor bizony a tehén megállt a kapu előtt és nem mert bemenni. Úgy kellett beterelni az udvarra emberi segítséggel.
Megtanítalak kesztyűbe dudálni!
Teljes képzavar, ugye? Hogyan is lehetne kesztyűbe dudálni? Ez badarság!
A kedves Mária Terézia kedvenc vallatási módszerének köszönhetjük ezt a szólásunkat. A szerencsétlen gyanúsított kezét - vagy csak a hüvelykujját - egy vaskesztyűbe helyezték és addig szorították, míg fájdalmában be nem vallott mindent, amit be akartak vallatni vele.
A dudálás volt az ordítás népies elnevezése volt egykoron, így lesz teljes a magyarázata a fenti fenyegetésnek.
A "kesztyűbe dudálás" eredeti jelentése idővel elfelejtődött, így - mivel viccesen hangzik - vidám mesejátékok gyakori felkiáltása lett. Sajnos a valóságban sokakat megkínzott ez a roppant kellemetlen kínzási módszer.
Forrás: bocskairadio.org
Ordít, mint a fába szorult féreg
Egy újabb ordítás, bár, ezúttal egészen más a jelentése ennek a népi szójátéknak. Látott már valaki egy fában egy férget, kukacot ordítani? Ugye nem?
A fa esetünkben a csapdát jelenti, a féreg - avagy toportyánféreg - a farkas régies elnevezése. Amikor a csapda foglyul ejtette az állatot, az óriási vonyításba kezdett. Ennek hatására kezdték el a fenti mondatot az ordító, kiabáló emberre használni.
Szidja, mint a bokrot
Vajon miért szidja valaki a bokrot? A régi időkben a bokrokat, bozótosokat a rossz szellemek, démonok, a betegséget hordozó rossz akaratú ártó földöntúli lények lakóhelyeként tartották számon.
Például, ha valakinek a teste telis-tele volt kelésekkel, kiütésekkel, azt letörölték róla, a törlést "végző" rongyot pedig egy bokorra akasztották.
Ha pedig hideglelés érte, az érintett így szólt a bokorhoz(nem vicc!!): „Bodza, engem a hideg lel, és ha engem el nem hagy, Isten uccse kiváglak!"
(nyest.hu - Hogyan ordít a fába szorult féreg? - avagy szokásaink eredete)
A gaz szavunk is jelzésértékű számunkra, hiszen ez is a rossz valójukra utal. Sokszor válogatott szidalmakat, sertéseket "vágtak egy-egy bokor fejéhez", melyek manapság nagyon viccesek, de abban az időben teljesen komolyan gondolták őket.
Forrás: nlc.hu
Közös lónak túros a háta
A szólás jelentése az, hogyha valamit közösen használunk valakivel, annak sosincs jó vége, a közös tulajdonban lévő érték hamar tönkremegy. De miért túrós szegény ló háta?
Hát igen. Sokan tévesen túrósnak emlegetik, pedig nem túrós, hanem túros. A túros pedig sebeset jelent. Ha egy lónak két gazdája volt, azok bizony sokat használták és a nyeregtől a háta nagyon hamar sebes lett. Erre utal a gyakran használt közmondásunk.
Szemenszedett hazugság
Amikor egy ordas nagy hazugságot talál ki valaki, akkor szoktás ezt használni.
A kifejezés jelentése válogatott, szedett, azaz szemenszedett. Az első szótól az utolsóig valótlan hazugság.
Kosarat kap
Jelentése szerint az udvarló elutasítását jelenti, a választott hölgy által.
Németországban a középkorban a rátermettségüket és "férfiasságukat" úgy bizonyították szívük választottjának a nemes ifjak, hogy a hölgyekhez a várfalon jutottak fel. Legtöbbször a rajongott hölgy engedett le egy kosarat az udvarlónak, hogy azt használja.
Ha azonban az ifjú hölgy nem akarta az udvarló társaságát, akkor egy lyukas, feneketlen kosarat bocsátott le neki.
Magyarországon lyukas kosarat kapott sok helyen - vidéken - a pórul járt udvarló is.
Forrás: baloghpet.com
Minden hájjal megkent
Az agyafúrt, furfangos, találékony, illetve ravasz emberre szoktuk használni ezt a kifejezést.
A régmúlt időkben a boszorkányoknak tulajdonították a hájjal kenegetést. A legenda szerint kutya- vagy rókahájból készült kenőccsel kenegették magukat. Ezek a kenőcsök varázserővel bírtak, erősebbek, szebbek lettek tőle azok, akik használták ezeket.
A fenti mondattal elsősorban a boszorkányokat és a gonosztevőket illették elsősorban, később lett az agyafúrt ember szinonimája.
Bottal ütheti a nyomát
Ha valami vagy valaki végleg elvesztett, eltűnt és már nem lehet a nyomára akadni, akkor használjuk ezt a szófordulatot.
A magyarázata végképp egyszerű, persze álmainkban sem gondolnánk: a vadászattal van összefüggésben. A hajtók a földet borító avart bottal ütögették, hogy felzavarják a vadat.
Ha azonban elmenekül a préda, már csak bottal üthették a nyomát...
Forrás: digikonyv.tudastar.com
Ágrólszakadt ember
Manapság a szegény, szánalomra méltó nincstelen embert jelenti. Régen azonban egészen más emberekre használták ezt a kifejezést.
Ugyanis azokat a bűnözőket definiálták így, akik az akasztófa alól megmenekültek. Tudniillik, ha az akasztás során valamiért nem sikerült a várt módon végrehajtani az ítéletet - letört az ág, összedőlt az akasztófa, netán elszakadt a kötél -, akkor a delikvenst szabadon engedték.
Úgy gondolták, hogy ez egyfajta égi jel. Persze a megmenekült bűnöző a legtöbb esetben ugyanolyan életmódot folytatott később is, így előbb-utóbb visszatért az akasztófa alá, ahol mégegyszer már nem volt olyan szerencsés, mint elsőre.
Fabadkát sem ér
Haszontalan, semmit sem erő dologra használják ezt a szólásunkat.
A batka vagy bapka a valaha volt legkisebb értékű pénz. Morvaországban, sziléziában, Csehország területén használták hajdanában.
Olyannyira keveset ért, hogy egy krajcárért három-négy darabot is elkértek. Természetesen nem fából készült, de abban az időben a használatos pénzek anyagához, értékéhez képest a fa volt az az anyag, amit a legkevesebbre tartottak, ezért illették ezzel a névvel.
Sok van a rovásán
Anyagi tartozás vagy jellembéli hiányosság az, amire ezt a szóösszetételt használjuk.
Azt hinnénk elsőre, hogy a rovásírással kapcsolatos az eredete. Azonban ez nem így van, az adózással lehet kapcsolatba hozni.
Az adózást Károly Róbert vezette be Magyarországon. Hogy miért volt erre szükség? Mert aranyforintot veretett, ami tartós volt, ezt nem kellett minden évben "újraveretnie", mint az addigi ezüstpénzt.
Azonban a régi ezüstpénzt évenkénti cseréje jelentős hasznot hozott a királyi kamarának, ami ezzel elmaradt. Ezért kellett bevezetni az adózást - ennek a hiánynak a pótlására - hazánkban.
De még mindig nem találjuk a rovást a történetben! Máris mondom tovább. Szóval a magyarok jó része írástudatlan volt abban az időben, így nehézségekbe ütközött a nyilvántartás vezetése. Ennek áthidalására találták ki a rovásbotot. Erre vezették fel - rótták - a háztartások adósságát. Tehát akinek sok volt régen a rovásán, annak bizony súlyos adóssága volt.
Így nézett ki egy Bányarém? Forrás: tarjánikepek.hu
Kereket old
Megszökik, gyorsan eltűnik az üldözők elől.
Hajdanán a kocsisoknak egy meredek lejtőn fékezniük kellett, nehogy a lovakra rácsússzon az egész kocsi. Ezért a kerekek talpára valamilyen vastag kötelet vagy szíjjat kötöttek, hogy nagyobb hatásfokú legyen a fékezés.
Amikor leértek a lejtőről, a kereket (ki)oldották ebből a szoros kötelékből, hiszen a veszély elmúlt. Innen ered a szólás jelentése.
Források:
Arrius engedélyével :)
haerdekel.blog.hu
szeretlekmagyarorszag.hu - 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél
Erdélyi János: Magyar közmondások könyve
miradionk.com - Madarat tolláról, embert kézfogásáról
Bokor József (szerk.): A Pallas nagy lexikona - Bányarém e-
kompetencia.si
civishir.hu - Megtanít kesztyűbe dudálni
she.life.hu - Hogyan tud valaki kesztyűbe dudálni?
femina.hu - Milyen féreg ordít a fában?
startlap.hu - Szidják mint a bokrot
Rakéta rejtvényújság 1987. szeptember 1. - Szidja, mint a bokrot
A hét - 1993. december 24. - Túrós-e a ló?
octo.blog.h
u - Magyar szavak/szólások eredete
nyest.hu lexiq.hu - Minden hájjal megkent
