Határátkelő

Ha Norvégia, akkor fjordok, sarki fény és leginkább hideg (na jó, hűvös) idő jut a legtöbb ember eszébe, és míg ebben van is némi igazság, azért az északi ország ennél sokkal több. Például nagyon jókat lehet nyáron strandolni fantasztikusnál fantasztikusabb helyeken. Tamás posztjából és főleg a képekből egy másfajta Norvégia képe bontakozik ki.

Az már nemegyszer kiderült itt, a Határátkelőn is, hogy a bennünk egy országról vagy régióról élő kép és a valóság nem feltétlenül mindig esik egybe. Vagy még pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy minden országnak megvannak az árnyoldalai. Még a Karib-térségnek is, úgyhogy én kifejezetten kíváncsian olvastam Kriszta posztját (korábbi írásait itt és itt találod), aki a tíz, őt leginkább idegesítő dolgot szedte Guadeloupéről. (Köszönöm neki a képeket is!)

A Trump-adminisztráció a következő hetekben olyan javaslatot tervez beterjeszteni, amely rendkívüli módon megnehezítené az egyébként jogszerűen az országban tartózkodó bevándorlóknak a zöldkártya vagy az állampolgárság megszerzését. Szakemberek szerint ez az elmúlt évtizedek legnagyobb változását jelentheti az amerikai bevándorlási rendszerben.

A gyorskaja az gyorskaja a világon mindenhol, köszönjük szépen, nincs itt semmi látnivaló, tessék tovább haladni. Kivéve, hogy ez nem igaz, hiszen vegyük bármelyik nemzetközi láncot, egy kicsit mindegyik mást ad a világ különböző részein, alkalmazkodva a helyi ízléshez, szokásokhoz. Szaladjunk hát egy gyors kört a világ körül ebből a szempontból, utána pedig kíváncsi leszek, nektek milyen tapasztalatotok van ezen a téren!

(Fotó: pixabay.com/RitaE)

Megérkezni egy új országba, pláne, ha az egy olyan, Európától és a nyugati kultúrától távoli hely, mint Bálint és párja esetében Vietnam, nem kis kihívás és élmény. Még csak pár hete vannak az országban, így ez a poszt is amolyan első bemutatkozás (ezt azért vegyétek figyelembe a kommenteknél…), én reménykedem a folytatásban. Lássuk tehát az első tapasztalatokat Vietnamról!