Az elmúlt napok egyik legfontosabb magyarországi híre az volt, hogy a kormány elszánta magát az orvosi fizetések jelentős emelésére. Jobb későn, mint soha – mondhatják erre az érintettek, azonban (mint oly sokszor) az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Méghozzá olyannyira, hogy a lépés akár orvoselvándorláshoz is vezethet – hívták fel többen a figyelmet.
Miután nem egészségügyi blog vagyunk, ezért az alaphír csak nagyon röviden: a hétvégén a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara béremelésre vonatkozó javaslatát. (A magyar parlament súlyáról sokat elárul, hogy a hétfőn benyújtott törvényjavaslat kedden már át is ment.)
Eszerint a béremelést három lépcsőben valósítanák meg, január 1-től az emelés 65-70 százaléka járna, majd 2023 januárjáig érné el a teljes mértéket. A MOK elnöke azt mondta, a bérek alapjául az osztrák orvosfizetéseket vették, azok 55 százalékát javasolva.
„Egy rezidens így a jövőben havi 700-800 ezer forint alapbérre számíthat, amely az orvosi karrier során elérheti a 2,4 millió forintot, így megállítható az orvosok elvándorlása” – mondta Kincses Gyula.
A cél nyilván az, hogy egyetlen fizetésből normálisan meg lehessen élni, ne kelljen egy orvosnak több helyen dolgozni, megfelelő egzisztenciát.
Árnyalt kép, kérdések sora
Csakhogy a törvénybe a fizetésemelésen kívül bekerült még egy s más, ami árnyalja a képet. Például az összeférhetetlenségi szabály, ami kimondja, hogy (nagyon leegyszerűsítve) a főállás mellett csak „a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével” lehet mellékállást vállalni.
Magyarán valaki vagy az állami egészségügyben dolgozik, vagy a magánban. Ami nagyon helyes, nyilván tarthatatlan helyzet, hogy valaki a magánpraxisban fogadja a beteget, elkéri a pénzt, majd az állami kórházban kezeli.
Felmerül a kérdés, hogy vajon készült-e hatástanulmány arról, hogy ha választani kell az állami és a magán egészségügy között, akkor az orvosok melyik mellett döntenek?
Nem fordulhat elő, hogy lesznek olyan szakterületek, ahol gyakorlatilag megszűnik az állami ellátás (fogorvos, szemész)? Vagy mi lesz a nőgyógyászokkal?
Mi lesz a szakszemélyzettel, hiszen hatalmas bérfeszültség jöhet létre a rendszerben, ha az orvosok most háromszor-ötször annyit fognak keresni, mint a szakápolók.
Nem csak pénzkérdés
Nem mennénk még mélyebben a részletekbe, akad érdekesség bőven, de minket nem igazán ez érdekel, hanem az, hogy milyen hatással lesz mindez az orvosok el- vagy hazavándorlására.
A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi docense például a Szabad Európának azt mondta, a bejelentett béremelés számottevő, és elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek olyanok, akiket maradásra vagy akár visszatérésre bírhat.
Csakhogy a béremelés nem minden, ahhoz, hogy valaki hazatérjen Magyarországra azt is látnia kell, hogy az így megemelt pénz hosszabb távon is megőrzi az értékét, ráadásul nagyon sokat számít a stabilitás és a munkakörülmény is – tette hozzá Dr. Dózsa Csaba.
Hasonlóképpen látta a kérdést egy Svédországban élő és dolgozó magyar sürgősségi gyermekorvos-rezidens. Szerinte az elvándorlást legalább annyira okozzák a munkakörülmények, a terhelés, a rengeteg adminisztráció és a hálapénz, mint az alacsony fizetés.
Ami nem is biztos, hogy annyira alacsony, hiszen „azt a pénzt, amit meg fog kapni a béremelés után egy rezidens vagy kezdő szakorvos, sok helyen már most is kigazdálkodják a kórházak: van, ahol – persze ügyeletekkel – nettó egymilliót is kap egy kezdő kórházi gyerekgyógyász szakorvos” – tette hozzá a Szabad Európának.
Tízből négy orvostanhallgató elmenne
Két éve mérte fel a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének két kutatója, Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna a magyar orvostanhallgatók külföldi munkavállalási szándékait.
Akkor az ötöd- és hatodéves hallgatók 40 százaléka (azaz tízből négy) mondta azt, hogy tervez külföldi munkavállalást, és ha már egyszer elment, nem is nagyon akar hazatérni, csak akkor menne vissza Magyarországra, ha alapvető változások történnek a gyógyítás körülményeiben.
Az országot elhagyni kívánók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg két éve döntése fő okaként. Ezek közül most az utolsó helyzetben történhet érezhető változás.
A külföldi munkát tervezők harmada az egyetem befejezése után azonnal repülőre ülne, negyedük csak szakvizsga után, valamivel több mint nyolcaduk már a tanulmányaik befejezése előtt is szívesen vállalna munkát a határokon túl.
„A törvényt a külföldi toborzóirodák írták”
Visszatérve a mostani helyzetre, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő úgy fogalmazott, a kedden elfogadott törvény (amikor írta, akkor még csak -tervezet) sokkal szélesebb és átfogóbb rendszert készít elő, mint amiről az eredeti megállapodás szólt.
„Azt természetesen senki sem gondolta, hogy a kormány nem fog semmit sem kérni a bértábla elfogadásáért, azonban arra még a legmerészebb álmaiban sem gondolt az orvostársadalom, hogy az ominózus törvénytervezetet éppen a külföldi toborzóirodák fogják megírni” – írta.
A szakember szerint a törvény nyomán a jelenlegi orvoshiány hatványozódhat a várható kivándorlások és pályaelhagyások miatt, mégpedig éppen a legnagyobb járványkrízis idején.
A törvény néhány elemében tökéletesen alkalmas arra, hogy olyan helyzetet teremtsen az egészségügyben, ahol betegek ezrei maradnak egyik napról a másikra biztosan ellátatlanul – fogalmazott Kunetz Zsombor.
Mielőtt jönne a szokásos: „persze, mert már semmi sem jó”, szó sincs erről. Egyszerűen az aggasztó kicsit, hogy az egész törvényt konkrétan egyetlen nap alatt nyomták át a parlamenten, pedig a béremelésen túl komoly (infra)strukturális kérdések is felmerülnek, melyekre egyelőre nem látszik a válasz. Miként arra sem, itthon lehet-e ezzel tartani (esetleg hazavonzani) az orvosokat.
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�Miami Beach, Florida �: @tndhbn #miami #florida #miamibeach #usa
(Fotó: pexels.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek