A panettonét aligha kell bemutatni azoknak, akik szeretik az olasz gasztronómiát. Más kérdés, hogy mit keres ez a jellemzően karácsonyi sütemény egy júliusi posztban… Nos, mindjárt kiderül, akinek pedig nem jön be, az maradjon inkább a török fıstık mellett - csak aztán nehogy meglepetés érje.
A panettone megjelenésének titkát Olaszmamma fejtette meg. Nem kell túl bonyolult dologra gondolni, a hír azonban örömteli mindenkinek, aki szereti ezt a szardíniai finomságot.
„A nyári panettone csillag alakú, és az olasz lockdown utáni újraindulást ünnepli. Az alakja, és a neve, Istella, ami szárdul a csillagot jelenti, a sziget éjszakai egére emlékeztetnek.
Kovász, természetes összetevők, ősz-és sárgabarackos, valamint citromos töltelék, amelyet kiválóan kísér egy adag fagylalt vagy egy gyümölcssaláta.
Optimizmussal teli termék ez, amellyel a cég a háta mögött kívánja hagyni az utóbbi hónapokat, és bizakodással tekint a jövő felé, hiszen pont ez a nyári finomság járult hozzá ahhoz, hogy alkalmazottai ismét teljes létszámban dolgozhassanak. (...)
A gyártó reméli, hogy ezzel a különlegességgel nem csak Berchidda, hanem az egész sziget újraindulásához is hozzájárulnak a COVID-19 által okozott gazdasági válságban, ami természetesen különösen súlyosan érint egy olyan régiót, mint Szardínia, ahol a gazdaságban kiemelt szerepe van az belföldi és nemzetközi idegenforgalomnak.
Nem csupán Szardínián gondoltak azonban a panettone karácsonyi szezontól való függetlenítésére. Rómában július 30-án rendezik az Il Panettone d’Estate, azaz A nyár panettonéja nevű rendezvényt, ahol a szektor apraja-nagyja megjelenik, és négy kategóriában versenyeznek termékeikkel.”
A teljes posztot itt találjátok.
Pisztácia török módra – vagy mi…
A Mit vegyünk Isztambulban? kérdésre az egyik gyakori válasz: pisztáciát! Csakhogy mint CyberMancstól megtudjuk, ez bonyolultabb, mint amilyennek látszik.
„Oké: Be is írjuk a Google-be, hogy pisztácia törökül, és megkapjuk, hogy fıstık.
Oké no2: Bemegyünk Isztambulba az első olyan helyre, ahol mindenféle magokat árulnak. Rácsapunk az asztalra, és így kiáltunk: Fisztik, vagy hogy a bánatban kell kiejteni!
Eredmény: Kapunk egy marék mogyorót. Földit.
Végjáték: Pislogunk nagyokat, hogy ez most mégis hogy történhetett…
A probléma ott kezdődik, hogy a törökök nem úgy nevezik a dolgokat, mint a magyarok (vagy a magyarok nem úgy nevezik a dolgokat, mint a törökök – nézőpont kérdése). És ez nem csak a mogyoróék esetében van így, hanem máskor is belefuthatunk ugyanebbe a csapdába. Leginkább akkor, ha nem számítunk rá. (...)
A szlengben a fıstık eredetileg a nagyon izgalmasan kinéző lányokat jelentette. Persze ilyenkor mindjárt feltehetjük a kérdést, hogy mégis, melyik fıstık? A fenyőmag? A kesudió? Esetleg a pisztácia? Nem! A földimogyoró! Az az, amelyik fölül domborodik, meg alul is domborodik, középen viszont nem domborodik. Lásd a magyarban a darázsderék szót!
Érdekesség, hogy a fıstık kategóriába nem tartozik bele a sima mogyoró (latinul: Corylus). Arra ők egy teljesen más szót használnak, ami még csak nem is hasonlít a fıstık szóra. Ő a fındık.
Elsőnek ismerkedjünk meg a pisztáciával (Antep fıstığı, latinul Pistacia vera)! Mégiscsak ő a legmenőbb dolog ebből a társaságból.
A legrégebbi feljegyzések már i.e. 6750-ben arról írtak, hogy Közép-Ázsiában úgy eszik a pisztáciát, mint… ööö… hát mint ahogy Ázsiában eszik a pisztáciát: nagy mennyiségben, simán, hétköznapi ételként. (...)
Másik Törökországban gyakran fellelhető pisztáciaforma, amikor zöld porként a sütemény tetejéről néz fel ránk. Majd néz be a szánkba, ahol nem sokkal később eltűnik.
Ilyenkor (mármint még az előtt, hogy megesszük) a pisztáciát leginkább az élénkzöld színe miatt, amolyan dekorációnak használják. Persze az íze sem elhanyagolható. Szerencsére a törökök nem szoktak vele spórolni.
Más alkalmakkor (azaz süteményekkor) a pisztácia krémként lelhető fel. Egyik legismertebb ilyen sütemény a baklava, ahol több réteg pisztácia biztosítja, hogy addig együnk belőle, míg végleg elcsapjuk a gyomrunkat.
A baklava másik jellegzetessége a 15 kg cukor darabonként. Ez pedig azt biztosítja, hogy hamarosan már mozogni sem tudunk. (...)
A pisztácia egyébként roppant egészséges (kivéve, ha baklavában van). Egy csésze pisztáciában átlagosan 713 kalória van. Ebből 512 származik telítetten zsírsavakból (ők a jó zsírok).
Mellette csomó minden jó vitamin, ásványi anyag, fehérje és antioxidáns található benne. Mégiscsak egy egész fa tud kinőni egy ilyen magból. Így rossz biztosan nem lehet.
Ezek a pisztáciában lévő dolgok csökkentik a vér koleszterin szintjét, csökkentik a stresszt (ez viszont nőhet, ha nem sikerül a héjából kiszedni a magot).
Tehát láthattuk, hogy pisztácia egészséges. És persze finom is.”
Akit érdekel még a mandulafenyő, a kesu, a mogyoró és társai, az feltétlenül olvassa el a nagyon érdekes eredeti bejegyzést itt.
A holland titkosszolgálat ügyei
Egy fokkal komolyabb vizekre evezve, a történelemben az államok ritkán vonakodtak kihasználni országuk cégeit, ha befolyást, vagy információt akartak szerezni. Nem, nem valamelyik kínai mobilóriásról lesz most szó, sokkal közelebbi példát hoz a Hollandokk.
„Kitűnő példa erre a holland katonai hírszerzés és a Philips kooperációja, amely történet sokak szerint a Huawei ellen felhozott gyanút is nagy részben táplálja.
A Philips és a hírszerzés ugyanis közösen egy olyan „szuperchipet” fejlesztettek ki, mellyel a hetvenes évek végétől kezdődően le tudják hallgatni a kor egyik fő kommunikációs eszközeinek, azaz a telexgépek forgalmát.
Pontosabban az adatkommunikáció titkosítására szolgáló berendezésekben elhelyezett chipek manipulálásával tudták könnyedén visszafejteni az üzeneteket.
Ezt a titkosító eszközt főként államoknak értékesítették, de egy módosított változatát kereskedelmi forgalomba is hozták. Az, hogy a titkosítás feltörhető, közismert volt, azonban az akkor hozzáférhető technológiával nagyjából másfél hónapba telt megfejteni a kódolt szövegeket.
A Philips és a hírszerzés összebútorozásának eredményeként ez az időtartam drámaian lecsökkent: mintegy 2500-szor gyorsabban, körülbelül fél óra alatt végeztek a feladattal.
De ha már titkosszolgálatokról beszélünk, akkor említsük meg a holland szervek közelmúltbeli három nagy sikerét. Már persze azok közül, amiket nyilvánosságra hoztak…
2014-ben a holland titkosszolgálat - AIVD: Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst - orosz hackerek hálózatába jutott be. Bizonyítékot szereztek az USA Demokrata Párja szervereibe történő betörésről. Legalább egy támadást megakadályoztak az amerikai Külügyminisztérium rendszerei ellen, az amerikai társszolgálatok tájékoztatásán keresztül.
2018-ban jelentették be, hogy a katonai hírszerző szolgálat, az MIVD nyomozását és leleplezését követően kiutasítottak 4 orosz kémet Hollandiából. Őket azzal vádolták, hogy a Hágában székelő OPCW – azaz a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet – internetes forgalmát hallgatták le.”
A harmadik (egyébként idei) sztorit az eredeti posztban olvashatjátok el.
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek