oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. április 23. 06:30,  A kőkorszak és a jövő országa 30 komment

2020. április 23. 06:30 Határátkelő

A kőkorszak és a jövő országa

A kevésbé bejövős Szöul és a malajziai mennyország után nem kisebb izgalmakkal folytatódott Gábor ázsiai körútja, méghozzá Indonéziában. A harmadik írásban Dzsogdzsakarta és Bali lesznek kicsit megvilágítva.

cim_48.JPG

„Indonézia

Magyar és valamelyest európai pampákon szocializálódott világképünknek nagyjából minden idegen, ami hazánk és apró kontinensünk határain akár egy méterrel is túl van, hát még ha egy olyan messzi vidékről van szó, mint Indonézia, amiről csak homályos képek és titokzatos történetek villannak egy mindennapi européer földi halandó fejszerkezetében lötyögő szürke és erőtlen kocsonyájába.

Fűszernagyhatalom, kalózok, emberevő pápuák, cunami, meg esetleg a Krakatua vulkán ködje, amely kitörésekor a világ összes égboltját elhomályosította néhány napig, midőn Szindbád egy remegő marhalábszár fölé hajolva egy varrólány cudar viselkedésén méltatlankodva sóhajtott egy nagyot és fájdalmasat.

park_9.jpg

Pedig valójában Indonézia nem más, mint maga a földi paradicsom, amelynek több mint 17,000 szigetén egymás mellett él a sziget ősi sámánista hiedelmeivel egybeérlelt valamennyi meghatározó világvallás – az iszlám, a kereszténység, a hinduizmus és a buddhizmus.

Ebben az országban együtt él a kőkorszak és a jövő: a végeken található szigeteken kőbaltás ősemberek tekintenek ijedten a kitörni készülő tűzhányóra, és rémületükben gyorsan kiontják egy állat vérét, hogy isteneiket engeszteljék, és elképzelésük sincs arról, hogy néhány száz kilométerrel arrébb, ugyanennek az országnak a közepén, hatalmas felhőkarcolók között vágtázik a jövő huszárja, a dollármilliókat pörgető cyberspace iparmágnás, aki a fél világot elárasztja high-tech berendezéseinek a sokaságával.

elefantok.JPG

Nagy konszenzusban és békében élnek együtt a patriarchális és matriarchális dinasztiák, amelyek az egységesített indonéz nyelv védőernyője alatt több mint 500 nyelvjárásban beszélnek, szanaszét az országban, amely hosszában akkora, mint a London-Moszkva közti táv.

Tulajdonképpen ezt az elképesztő sokszínűséget, pompát és gazdagságot foglalja össze az állam címerén álló felirat, ami nagy betűkkel hirdeti: ’Bhinneka tunggal ika!’ – azaz ’Különbözőségben az egység!’ Ebből a mondásból kiindulva jómagamnak kétféle (teljesen más) indonéz világban sikerült kicsit megmerülnöm: Yogyakartában és Baliban.

Yogyakarta, Jáva szigete

(kiejtve: Dzsogdzsakarta, a helyiek által gyakran csak: Dzsogdzsa) egy város Indonéziában, Jáva szigetén, az ország egyik fő kulturális központja, a Yogyakarta speciális terület központja.

yogyakarta_1.JPG

1575 és 1640 között a város Kotagede nevű kerülete a Mataram Szultanátus fővárosa volt, 1945 és 1949 között pedig az indonéz függetlenségi háború idején Indonézia fővárosa.

kozlekedes.JPG

Ami elsőként szembetűnt nekem Indonéziában, hogy Malajziával ellentétben itt sokkal több a motor és az autó, és ezek sokkal kisebb helyen muszáj közlekedjenek. Jelentősen leszűkültek az utcák, és megnőtt a forgalom, de nagyon intelligens is egyben a közlekedés.

motor.jpg

A várost nem úgy kell elképzelni, mint Kuala Lumpurt, tele széles utakkal és felhőkarcolókkal, hanem inkább mint egy bazinagy falut, hosszú, egymásra merőleges és párhuzamos utakkal, utcákkal.

Nekem annyira nem jött be, megmondom őszintén, amiért viszont érdemes idejönni mégis, az két frenetikus templomegyüttes: a Borobudur és a Prambanan.

Előbbi 35, utóbbi 17 kilométerre található a várostól, mégis előbbibe három órát, utóbbiba kettőt autózol, ami jól mutatja a haladási lehetőségeket. A közlekedés ráadásul baloldali, és még jó, hogy nem itt próbáltam ki ezt először életemben, hanem sofőrt fogadtam, aki lényegében egész nap velem volt.

Borobudur (eredeti neve valószínűleg a szanszkrit Vihara Buddha Ur, ami szabadfordításban annyit tesz: „a hegyen álló buddhista templom“) a világ legnagyobb buddhista épülete. Indonéziában található.

borobudur.JPG

Borobudur a buddhista tanítás kőből épült fellegvára, amely i. sz. 800 körül épült a jávai Szailendra dinasztia megbízásából. Építői az indiai mitológiából ismert Meru hegyének megépítésére törekedtek, így sikerült megalkotniuk az egész déli félteke legnagyobb építményét.

Felülnézetből a műemlék egy háromdimenziós mandala képét adja, mely a világmindenség ábrázolása rituális diagram formájában, az ég és Föld szimbolikus összekapcsolásaként.

A templom teraszos piramis alakban épült a fennsíkra. 34 méter a magassága, és becslések szerint mintegy 55 000 köbméter kőből áll. Az öt mélyen elhelyezkedő négyszögletű terasz a földi létet jelképezi, a fölöttük elhelyezkedő három kör alakú terasz pedig a szellemi világ szimbóluma.

A felső teraszokon sztúpák sorakoznak. Minden sztúpa harang alakú és egy Buddha-szobrot rejt magában. Az egyes szobrok különböző kéztartása a buddhista tanítás különféle tanításait ábrázolja.

1_246.jpg

A komplexum tetején, a legfelső terasz közepén egy 15 m átmérőjű sztúpa helyezkedik el, amely a buddhizmus legfőbb céljának, a Nirvána, azaz a felszabadított szellem elérésének és az égnek a jelképe.

Borobudur éppen egy olyan birodalom központja volt, amely India erőteljes befolyásának hatása alatt állt. Ezért további olyan gyönyörű épületeket találhatunk itt, mint például Prambanan impozáns létesítményei.

Prambanan egy 10. századi hindu templomegyüttes Indonéziában, az UNESCO világörökség helyszíneinek egyike. A Sivának szentelt legnagyobb indonéziai templomban 2006-ban egy földrengés komoly károkat okozott, a rekonstrukció a mai napig tart, nyomai látszanak mindenfelé a létesítmény területen.

Mindkettő hely nem evilági, lélekemelő, csak arra kell figyelni, hogy ne csúcsidőben menjünk, mivel ha rengeteg turista van, akkor szinte Disneylandet csinálnak belőle.

Nekem sem volt nagyobb szerencsém: én Indonézia szerintem összes általános iskolájának összes diákját „kikaptam”, amikor is csak pillanatokig tudtam eggyé válni a szent helyekkel, a maradék pillanatokban az iskolások fotózkodtak velem nagy előszeretettel.

Gombaital, nyársra húzott „valami” meg a denevérszárny

A szent helyek közt ugyebár néha étkezni is kell, ami ha nem is a legbizarrabbra sikerült, de elég érdekes élménynek bizonyult Indonéziában.

gyumolcs_1.jpg

Jártam már indonéz étteremben korábban, sőt, valódi indonéz cápatoron is (amit szinte csak a kedvünkért dobott össze Jalecz Lajos barátom Gyulán, mivel korábban ő volt az egyedüli ember Magyarországon, aki indonéz éttermet üzemeltetett), de étkeztem többször a budapesti indonéz nagykövetségen is. És ezek az étkezések rendkívül izgalmasak és ízletesek voltak.

Az első dzsogdzsai étkezésemen viszont egyedül voltam, ahol az étlapon minden csak helyi nyelven volt kiírva, a pincérek pedig nem beszéltek angolul. Itt tényleg az volt az irány, hogy „kérek egy jahét, aztán jön, ami jön”.

etlap_1.JPG

Elővigyázatosságból többféle kaját rendeltem, de az ételek, szószok felét itt sem sikerült megfejtenem. Az egyik legextrémebb dolog egy mininyársra felhúzott „valamiféle állat” volt, ami talán a kígyóhoz vagy békához állt módszertanilag a legközelebb.

Az ízéből sem jutottam közelebb a megfejtéshez, a nevét meg egyszerűen nem akartam beütni a Google Translate-be. Megértheted. Minden nagyon ízletes volt egyébként.

szakacs_1.JPG

A többi dzsogdzsai étkezést a kísérőmmel ejtettem már meg, és ha sokkal nem is, de valamivel közelebb kerültem az ételek megismeréséhez.

Jártunk egy gombaétteremben, ahol vagy kétszázféle gombát szervíroztak. Mi nyárson-gombát ettünk mogyorószósszal (pazar), és egy nagyon szürreális koktéllal öblítettük le, amelyben egy nyálkás, rettenetesen bizarr zöldgombaszerűség úszkált (brutális). Eszembe juttatta Amszterdamot, mintegy 15 éve ott ettem valami hasonlót, de annak az útnak a végét most ne részletezzük.

A másik kajálás egy menzán volt (magam nem jöttem volna be ide, elijesztett volna a sok légy és a +30 fokban hűtés nélküli tárolás a lavórokban), ahol totális „lost in translation” jelenség volt az úr.

etlap_2.jpg

Kérdezem a kísérőm: „Ez micsoda? Sertés vagy marha?” A válasz: „Igen”. Kérdezem: „Mi van ebben a lavórban? Csirke?” A válasz: „Igen”. Eszek belőle jóízűen, majd aszongya a kísérőm: „... vagy denevérszárny, nem vagyok benne teljesen biztos. Nagyon hasonlóak”.

kaja_3_2.jpg

Na, ilyenkor garantáltan megáll a szádban egy pillanatra a vagy-a-csirke-vagy-a-denevér, mielőtt folytatná útját a nyelőcsövedbe, onnan meg a gyomrodba. Mindemellett az ételek jóízűek, és a gyomrom sem háborog. Odakint friss kókuszvízzel öblítjük le az ijedtséget.

ital_4.jpg

piac_7.jpg

piac_halak.jpg
Bali

Többen óva intettek Balitól, többek közt Kuala Lumpur-i kísérőim, Cili és Krisztán is. Mondták: Bali szerintük el van csépelve, el van rontva, tele van turistákkal és kábszerrel. Helyette Jávát, Lombok szigetét és Gili szigetét javasolták. (utóbbiba hajó jár csak, nincs reptere, és autók sem közlekednek rajta).

bali.JPG

Viszont, ellenben, habár: ha már itt vagyok a közelben, engem ugyan nem lehetett Baliról sehogyan sem lebeszélni! Rossz hír ide vagy oda, Balinak igenis van egy PR-ja, hírneve, kisugárzása. Muszáj meglátogatnom!

Dzsogdzsától 640 kilométerre helyezkedik el az Istenek szigete, ahová mintegy egyórás repülőjárat visz. Ahogy megérkezel a reptérre, már a reptér erősen mellbevág!

Kapujának két oldalát már kidülledt szemű, marcona, kockásplédbe bújtatott ősi istenek vigyázzák, az épület építészetileg egy mestermű, már-már palota. A reptéren belül zeneszó fogad, további istenek, oltár, templomi tárgyak, esernyők és zöld virágpompa. Elképesztő fogadtatás!

Szállodám Kutában található, kb. 10 percre a reptértől. Maga a csoda, nem bírok betelni vele. Óriáspálmák, trópusi vegetáció, madarak, tavacska, benne halak, oltárok, további istenek, és mindenfelé pazarul kialakított járdák. Még leghátulra is jut egy kapu-oltár, ami valamiért vagy kutyát, vagy farkast ábrázol. Tényleg megdöbbentően szép itt.

Ami tetszett Baliban

Az első nap láttunk pazar elhelyezkedésű rizsteraszokat, amikből párat közelről is sikerült bejárnunk. Megmondom őszintén, itt láttam először életemben „rizst nőni”, eddig elképzelésem sem volt, hogy mégis „hogyan is van ez”.

A rizsmezőről egy vízeséshez sétáltunk kísérőmmel, és ez is izgalmas élmény volt. Eztán beugrottunk egy „Hidden Garden” nevű arborétumba, ahol rengetegféle trópusi gyümölcsöt sikerült szemrevételezni, és végre-valahára megkóstolhattam a hírhedt luwakot is.

Tudod, ez az a kávé, amit olyan kávészemekből csinálnak, amit először az itt élő cibetmacska megeszik, majd kikakál. Gusztusos, mi? Az íze egyébként kicsit fura, de egyáltalán nem undorító.

Megmutatták magát a cibetmacskát is, ami olyan, mint egy macska, azzal a különbséggel, hogy picit hosszabb az orra. Mondja a helyi ember, hogy hoz egy kést, és rögtön levágja ott nekem, helyben elkészíti.., „kopi” néven ízletes macskasültet készítenek belőle. Ezt a kalandot ezegyszer kihagytam, helyette inkább kóstoltam gyömbért, teát meg kakaót.

Balin rengeteg a templom, a legszebbek ezek közül a Pura Besakih, a Pura Lempuyang és a Bedugul tó temploma. Mindegyik gyönyörű, tényleg elveszel a szépségeikben, méltóságukban, idegenszerűségükben, ősi varázsukban.

templom_4.JPG

Érdemes megtekinteni még a Tirttaganga nevű vízipalotát, a Garuda Visnu emlékművet és Ubud városát, hisz ezekben is felemelő élményekben lesz részed. Ha nem igazán akarsz kimozdulni messzire, akkor csak kezdj el sétálni bármerre az utcádban, és bárhol is vagy, rögtön jön szembe egy oltár, vagy kapu, vagy űrfilmbe illő templom. Látványos szobrok mindenhol!

viziszobrok.jpg

viziszobrok_2.jpg

Ha nem jön be a kopisült, választhatsz szopósmalacot (ez Bali egyik specialitása), de a tengerparton nagyon finomak a grillezett halak, rákok, ja és lehet sört is kapni.

S ami kihagyhatatlan Balin még, azok a helyi tengerpartos naplementék! Csak nézz rá a fotókra, és felejtsd el az eddig általad látott, naplementének csúfolt hasonmásokat.

naplemente_4.JPG
Ami nem tetszett Baliban

Mindenekelőtt az nem volt igazán szimpatikus, hogy a helyiek sok helyen tényleg nagyon erősen befekszenek a turistáknak, és nevetségesség és alázás tárgyává silányítják a saját szent helyeiket.

turista.jpg

A főbb templomokban nem tudsz magad fotózkodni, helyi erők fotóznak (pénzért nyilvánvalóan), közben meg üvöltöznek: „első póz, második póz, ugró póz!!!!” - és így tovább. Ráadásul a százhuszonegyedik vagy a sorban.

Mivel a Disneylandbe oltott mohó állatkert nem igazán tartozik a kedvenceim közé, ezért megkértem a kísérőm, vigyen el pár olyan templomba is, amik nem frekventáltak, és nem oda hurcolják tömött buszokkal a bunkó ugráló-üvöltöző turistákat. (Na ezeken a helyeken sikerült is eléggé erősen magamba szállnom).

Másrészt az sem tetszett, hogy Balinak az átlagutazó tényleg csak a „kirakati oldalát” látja, a „raktárt” már nem igazán mutatják, csak kifejezett kérésre.

Van szegénység, nem is kicsi: kísérőm például havi 60 000 forintból él, én ugyanennyit fizettem a szállodámnak kétnapi túravezetésért, aminek csak a töredékét látja viszont ugyanez az ember.

kisero.jpg

Van, hogy egy nap csak egyszer eszik, és akkor is csak rizst vízzel, és ez tényleg elképesztő. Több ilyen szegény emberrel is beszélgettem, így melósokkal, takarítóval, pincérrel, kókuszszedővel, árusokkal, de még vécésbácsival is, mert még a hugyoldákat is pénzért lehet látogatni.

Ez a kísérőm sem volt a topon angolból, de azért nagyjából megértettük egymást. Mindenhol nagy örömmel fogadtak egyébként.

Végül, és utolsósorban az sem tetszett, hogy a nem túl nagy és egyre jobban megtelő álomszigetre sajnos a KFC és a meki is csak utat talált magának.

Mindent összevetve nekem nagyon tetszett Indonézia, s ha időm és pénztárcám engedi, szeretném tovább folytatni a vele való ismerkedést a jövőben.”

Ha szívesen olvasnál még Gábor kalandjairól, látogass el a blogjára!

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

����‍♂️ �: @korosierika

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével. 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Indonézia Bali

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5915632902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dikusz. 2020.04.23. 07:03:14

Jó kis poszt volt tetszett.
Lépcsőn álló Buddha bézbózsapkában.:)))

Az a pikkelyes gyümölcs micsoda? És milyen az intelligens közlekedés? Megannyi kérdés...

A cibetmacska kávéját meg igya meg az drága pénzért, akinek hat édesanyja van, és egyedüli árva egy egyutcás faluban.

Din Serpahis 2020.04.23. 07:21:20

Azt hiszem én az ilyen "lehet hogy denevér" helyeket is hanyagolnám, különösen a történtek fényében...

Hari Seldon 2 2020.04.23. 08:00:39

"Végül, és utolsósorban az sem tetszett, hogy a nem túl nagy és egyre jobban megtelő álomszigetre sajnos a KFC és a meki is csak utat talált magának."

Hát amilyen érzékeny a gyomrom az "egzotikus" kajákra, nekem ez csak pozitívum. Meg ki tudja, milyen helyi "izére" vagyok allergiás, aminek lehet egész súlyos következménye is.
Különösen a "lehet a denevér" helyek nem igazán lennének a kedvenceim.

SzZoole 2020.04.23. 11:02:04

@dikusz.: nos nekem csak egy édesanyám volt és még csak nem is úti faluban nőttem fel egykeként. :-)

Jelentem én anno Mo-on a Frei kávézóban ittam először Kopi Luwak kávét, ha jól emlékszem 3000 forint körül volt egy eszpresszó, nagyon finom volt :-)

Aztán itt rendeltem online egy 100g-os csomag kávébabot, £40 körül volt. Egy “kedves ismerősömet” meg kínáltam vele, nos az ő véleménye ennyi volt; “Nem sok különbséget érzek a Nescafe és a Kopi Luwak íze közt”.:-(

Egyébként ég és föld a különbség a két kávé közt, nekem elhiheted :-)

dikusz. 2020.04.23. 11:38:36

@SzZoole: Nem is rád gondoltam:))) Elhiszem, hogy neked ízlett, de 3000 jó magyar forintot nem adnék érte, az tuti zsuga!

A Frei-kávézót ne is említsd. Egy volt kolléganőmmel találkoztam tavaly, beültünk egy(két) kávéra dumálni az egyik kávézójába.

Tény és való, hogy az a kávé (classic) a legjobbak közül való volt, amit ott adtak. Még gondoltam is rá, hogy veszek ajándékba valami különleges pörkölésű kávét. Ugyan nem vettem (kaptam, mert aki adta, az ki akarta hajigálni), de most itt nyűglődök egy málna-kávé kombinációval, csak hogy elfogyjon. Nem kínálnám meg vele a vendégeimet...

SzZoole 2020.04.23. 11:58:13

@dikusz.: ha legközelebb megyek, Mo-ra meghivlak egyre :-) nem vicc!!

Én sem vagyok híve azoknak a különböző ízesítésű kávénak, csak és kimondottan erős pörkölésű eszpresszót iszok, napi 4-6-ot :-)

Az aki az én “vendegem”, is, volt, annak nyugodtan kinálhatnád, mindenféle szart megeszik-iszik :-)))

Herr Géza 2020.04.23. 12:37:35

@dikusz.: “ A cibetmacska kávéját meg igya meg az drága pénzért, akinek hat édesanyja van, és egyedüli árva egy egyutcás faluban.”
Abszolút egyetértek. Sose ittam olyat (lehet köpködni ezerrel), van macskám, érzem a “székletük szagát”, lehet aztán a végterméket misi-mosizni, az attól még macskaszarszagú. Pont. Csókoltatom az összes perverz idiótát, estére meg igyanak elefántszarból főzött teát. Az “alját” meg nyúlszőrös kanállal termeljék be a nagy arcukba.

dikusz. 2020.04.23. 12:42:41

@SzZoole: Jó!:))) Az tényleg lehet, hogy június-július előtt semmiképp nem tudtok jönni? Lehet, hogy csak szeptemberben?

A napi kávéadag nálam is 4-nél kezdődik, tejjel, cukor nélkül.

Én azért nem eszek/iszok meg mindent... :)))

SzZoole 2020.04.23. 12:58:01

@dikusz.: az április eleji időpontom törölve lett:-(

A következő júniusban lett volna, azt meg én töröltem, pedig egy hét van foglalva Miskolc Tapolcán :-(

Ha legközelebb is megyek az októberben várható, ha......

SzZoole 2020.04.23. 13:03:56

@Herr Géza: nekem is van macskám, tudom milyen “kellemes” tud lenni a macskaszar szag, szó ízét nem igazán :-), de hidd el nekem, hogy nem lehet érezni a macskaszar szagot, sőt, egy próbát megér, szerintem :-)

Csókoltat, egy “nagyképűperverzídióta” :-)

Csodabogár 2020.04.23. 13:23:41

@Herr Géza: DDD
Voltunk mi is Balin és mi nem eszünk meg bármit. A szállodánk, ami fantasztikus volt, éttermében kb. 5 féle étel volt, ebből a tonhal bizonyult ehetőnek. 1 hétig voltunk ott, eléggé meguntuk a tonahalat. Viszont a természet tényleg gyönyörű.Nekem a majmok is nagyon tetszettek. Mi is voltunk egy parkban, ahol tényleg az összes elképzelhető déli termék megtekinthető volt. A helyszinen pörkölte egy idős hölgy a kávét, mutatóba. Akartam zöld kávét venni, de nem adtak el belőle semmit. Macskaszaros kávéra nem vágyom meg Frei kávézókra se. Addig szerettem Freit, amig a tv-ben szerepelt.

Csodabogár 2020.04.23. 13:28:59

Borobudurra vagy 25 évet vártam, amig összejött pénz és idő is lett rá. Tényleg lenyűgöző és fantasztikus építmény. Sajnos a földrengés azt is megtépázta kissé. Egyes részei le voltak zárva és néhány Budhának hiányzott a feje. Persze kisérőnk szerint azt ellopták, nem a földrengést kell okolni. Mikor mi voltunk tízegynéhány éve, turista alig volt. A taxis amelyik a repülőtérről vitt a szállodába, utána 3 napig hurcolászott minket minden nevezetességhez. Jött a fia is, mert az tudott angolul.

Herr Géza 2020.04.23. 14:00:45

@SzZoole: Na jó, biztos csak irigy vagyok, hogy eddig nem volt szerencsém a cibetmacsek által kiszart kávészemekből készült szupikávéhoz ( Igya tényleg az, akinek minimum két anyja van.)
Kopi Luwak 500-1.200 € per kilóért? Finom lehet....

SzZoole 2020.04.23. 14:15:22

@Herr Géza: egyáltalán nem tartalak irigy embernek, sőt, az elmúlt évek ismerete alapján kimondottan jó véleményem alakult ki rólad :-)

Én sem iszom minden nap kopi luwak kávét, egyszer kipróbáltam és kész, end of the story :-)

dikusz. 2020.04.23. 15:03:39

@SzZoole: Állítólag a május vége is, + még három hét, tehát a június is rámegy. Aztán meg ott a zabszem, hogy vissza tudnak-e menni.
Jönni meg akkor érdemes -gondolom én-, ha tuti a visszaút is.

SziaAnna 2020.04.23. 16:42:05

A kopi kávét jelent indonézül, és a luwakot nem eszik meg... Másrészt meg a turista mit vár, persze, hogy csak a legjobb, legdíszesebb helyekre fogják elvinni. Egyébként meg elég lefordulni egy egy nagyon útról azonnal ott vannak a nyomortól nyüzsgő gangok (értsd: kis utcák) és a kis magán templomaik a helyieknek. Azon meg nincs mit csodálkozni, hogy van meki meg KFC - egyébként az összes nagyvárosban jelen vannak (igaz krumpli helyett rizst adnak mindenhol, a burgerek pedig az itteni méret fele :)) ), Balin meg a turistaparadicsomban, ahol még alkoholt is egész elfogadható áron adnak nincs mit csodálkozni, hogy van. Egyébként a 60e forint elegendő az ottani létre, amikor kint éltem 20e volt a szoba bérlése (ez a fehér embernek való felárral) a maradék pénzből pedig vígan elvoltam, igaz egyedül, gyerekek és egyéb rokonok nélkül. Az indonézek ha szegényesen is de meg tudják oldani az életet és ami fontos nagyon élvezik azt :)

SziaAnna 2020.04.23. 16:42:26

A kígyóbőrös gyümölcs neve Salak. Egyenként, ha valaki fél kipróbálni az extrém húsokat ajánlom figyelmébe a vegán életmódot Indonéziában :) millió gyümölcs és zöldség terem ott, és annál több a belőlük elkészíthető ételek száma. Fantasztikusan finom! Még annyi, hogy denevérhúst általában esküvőkön vagy más ünnepségeken szoktak enni, utcai kajáldában személy szerint nem láttam, ellenben kutyahúst - bőségesen. Denevért és patkányt a boltok húsrészlegeiben lehet még találni :)

Shanarey 2020.04.23. 17:21:45

Denevért egyen az akinek két anyja van, kutya macsek, dettó. Inkább KFC és McDonalds, mint a fent említettek bármelyike, avagy egyéb keleti bogarak és hasonló vackok.

Herr Géza 2020.04.23. 17:34:30

@SzZoole: Ne smúzolj, teeee! :) Mint tudjuk asztal alatti alkoholista libsibolsi kutya vagyok (copyright by favágó). A Kopi Luwak meg csak álmaimban él, mondjuk ő meg azt sem tudja, hogy mijaz... :D

SzZoole 2020.04.23. 17:52:44

@Herr Géza: tényleg? Az igazság az, hogy már nagyon régen nem olvasok “művészemberekáltalírtszépirodalmat” :-)))

Örömhernyó 2020.04.24. 08:29:01

60000 forintnyi rúpia az azért Indonéziában egy elég jó jövedelem. Máshol az országban ennek feléből élnek.
Nyilván Bali a turisták lehúzásáról szól, egy diznilend, kiépített programokkal. Nem kell csodálkozni ezen, mindent drágábban adnak a fehér embernek, de ez egész Indonéziára jellemző. Az indonéz (más szigeteken) át is veri a fehér turistát akár pár forinttal is és örül magának, hogy milyen ügyes volt. Nem nagy lehúzások ezek, de mindenütt jelen vannak.

@Herr Géza: A cibetmacska nem igazi macska. A széklete sem olyan, mint a ragadozók széklete. Mindenevő.

swfla 2020.04.24. 08:29:15

@Csodabogár: "Voltunk mi is Balin és mi nem eszünk meg bármit. A szállodánk, ami fantasztikus volt, éttermében kb. 5 féle étel volt, ebből a tonhal bizonyult ehetőnek"

En nem lennek ilyen merev a helyetekben. Balin nem esznek fura dolgokat. A szerzo kihagyta az utcai arusokat - ott lehet eszmeletlen jokat enni!

(vmi eros pia nem art kaja utan, ha eloszor latogatsz a szigetre, mert a viz nem mindig tiszta amit a fozeshez hasznalnak)

swfla 2020.04.24. 08:29:22

@Shanarey: Neked is ugyanaz a javaslatom mint Csodabogarnak. Balin nem szolgalnak fel semmi furat nyilvanos kajaldakban.

Elmegy melletted az elet, ha a junk food helyeket latogatod.

]{udarauszkasz 2020.04.24. 10:25:27

En most epp azt a Tescos kiwinarancsot eszem, amit mult hetvegen Magyarorszagon vettem.
A kiwinarancs nagyjabol ugyanolyan, mint a normalis, csak epp tele van maggal, a heja papirvekony mint a kiwinek, de annal nehezebb leszedni rola, a gerezdeket nem lehet szetszedni, csak ugy, hogy mindened full dzsuvas lesz. Majdhogynem kanallal kell kiszedni a hejabol, mint a kiwit.

nyuszigonosz 2020.04.24. 12:38:19

@]{udarauszkasz: Ennek amit írsz érdemesebb lenne csak a levét kirpéselni és inni.

Szeretem a narancsot - a pomelo szezon amúgy is már lement - most is van itthon, de az igazán finom az sosem olyan olcsó. Ez van.

Le Orme 2 2020.04.24. 12:52:06

Óriási izgalmak, megérte, köszönöm a beszámolót!

Herr Géza 2020.04.24. 16:47:50

@Örömhernyó: Mennyiben cáfoltál most engem? A házimacska is “mindenevő”, no meg ragadozó is, legalábbis felénk, oszt mégis büdös rendesen a végtermék. De ennek ellenére, vagy emellett sem jutna soha eszembe, a macskaszarból kiválogatni bármit is, majd ezt akárhogy is megpucolva delikáteszként bármilyen formátumban is elfogyasztani. Akinek persze ez a gusztusa, az tegye.

Örömhernyó 2020.04.25. 09:43:07

@Herr Géza: A közönséges macska ragadozó. A cibetmacskaszar kávé meg egy különlegesség, luxustermék, mint a fecskefészek leves. Nem azért drágák ezek, mert annyira finomak, hanem mert státuszszimbólum a fogyasztásuk. Itt Ázsiában rengeteg ilyen dolog van, amik még ázsiai szemmel sem finomak vagy egészségesek, de mivel presztizsértékűek, ezért veszik ezeket a népek.
Az orrszarvú tülökről is tudja már minden kínai, hogy nem működik potencianövelőként, de mégis veszik, mert mutatni kell, hogy megengedhetik maguknak.
Ezekben az ázsiai társadalmakban az arc, a kifelé mutatott imázs rettenetesen fontos. Ezért sem vezethet egy orvos itt Toyota autót, minimum Lexus vagy BMW kell neki. Nem mert a Toyota nem vinné el munkába, hanem mert itt orvos nem járhat közönséges autóval. Bár én egy Indonéziánál összehasonlíthatatlanul fejlettebb, gazdagabb országban élek, szóval itt a rongyrázás is nagyobb. De úgy általában a hagyományos társadalmakban vannak ilyen kötelező körök, kötelező attribútumok, státuszszimbólumok.

almaza 2020.04.29. 18:53:42

Uhhh. A poster elegge sokat fizetett par napos turakert Balin :-(. Pedig talan az egyik olyan ritka hely Indoban, amit eleg konnyu onalloan felfedezni. A tavolabbi szigeteken aztan minden sokkal dragabb lesz. Java viszont sokkal tobb felfedezest meger Borobodurnal es meg olcso is :-)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása