oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. november 16. 06:30,  Egy ausztriai lakásmizéria vége 17 komment

2019. november 16. 06:30 Határátkelő

Egy ausztriai lakásmizéria vége

Szűk hónapja olvashattátok itt Gabenék történetét, akik éppen azon filozofáltak és számolgattak, hogy egy ausztriai albérletmizéria után hol folytassák tovább. Nos, a történetnek akadt folytatása, nem is akármilyen, ma kiderül, merre és hogyan. (A blog törzsolvasóit megnyugtatom: ma még csak szombat van...)

ausztria_lakas.jpg

Gabenék tehát némi töprengés és számolgatás után döntöttek, ráadásul még a nem túl szimpatikus lakástulajdonostól is sikerült elég jól megválni, amihez utólag is gratulálunk!

„F.F. (Főbérlő Franz) kb. köpni-nyelni nem tudott: Igen, bár az ember megszokta a filmekből, hogy a főgonosz mindig visszatámad egy zsebből előhúzott kryptonitttal, szimplán emberfeletti erőre tesz szert félholtan, vagy csak szimplán a halott kezéből esik ki a piros-gombos kapunyitó „Mind megdöglötök HA-HA” felirattal, - ezen lehetőségekből itt és most egyik sem jött elő. 

A forgatókönyv - tipikus C&C-s alázás szinten inkább kb. úgy zajlott, hogy emberünk indításként kinyögte, hogy „Hát azért egy *telefon*  jól jött volna az ajánlott levélben postázott felmondás ELŐTT”, - mire itt egy lélegzetvételnyi szünetet sem hagyva az ASSZONY szimplán HULK-ká változva 110dB-el közölte vele hogy: ....öreg.... szívbaj nélkül húztál le rólunk tavaly 360 000-et, teli-pofával vigyorogva, mégis mit hittél? Kapsz egy szál rózsát meg egy doboz Ferrero Roche-t? (...) 

Itt írd alá az átvételit és hogy „semmi egyéb követeléssel meg nem találsz ezután”, vagy radiátornak öltöztetve kelsz fel legközelebb valahol Miskolc-külsőn lomtalanításkor! (...) 

Röviden (és tizedennyi hollywoodi drámával): F.F. sok mindenre számított, de tényleg karcmentes-hibátlan lakás/bútor + teljes pszichológiai terrorra pont NEM - és ezzel a kombóval végül K1-es kiütés szinten győztünk.

2019 október közepén végül átadtuk a kulcsokat egy remegő kocsonyaként pislogó Dagobert-bácsinak és ennyi: (nem gondoltuk volna, de ITT szépen nyertünk) 

OK... F.F.-ot - Rocco Sifredi-ként - (a korábbi rettegéseinkkel ellentétben) WC-deszkásra aláztuk, és költözünk a falu határába / 3 szobába. Mi a pláne ebben? 

Nos, TIBI, ha azon szerencsések közé tartozol, akiken nem fog ki az összetett mondatok értelmezése, (és mondjuk gyerekként is sikerült telefonos segítség nélkül megérteni a mese tanulságát a Magyar Népmesékben) akkor az, amire nem számítasz, így a blog 6. évadában – íme, hosszú idő után újra, némi ténylegesen használható információ az osztrák költözéssel kapcsolatban (naná hogy listába szedve :-P) 

  1. Az energiamegmaradás törvénye költözéskor nem érvényes 

Először is „anyag” simán termelődik a semmiből is. Ez jól hangzik, pedig szopás, mert nem azt jelenti, hogy bűvész módban minden sapkádból véletlenül kipottyan egy Omega-óra, hanem hogy egy 1,5 szobás lakásban, amibe 5 év alatt „nem vettél semmit” költözéskor csomó lom terem. (...) 

Másodszor - (emlékezz Tibor, az energiamegmaradásnál tartottunk) - jó magyar módra, rájössz, hogy az autód összteherbírása szintén relatív. Egy 3 ajtós Corsába pl. akkor is simán befér egy becsomagolt mosógép, ha azt a csomagtér nyílás geometriai méretei nem adnák ki, egy kombi Astra pedig simán pakolható 7,5 tonnásra cserepes virággal, csetresszel, „az még kell”-lel és „azt ki ne merd dobni, mert még befér” típusú szarokkal. :-P 

Harmadszor: Einstein relativitáselmélete kellett hozzá, hogy az elméleti fizikusok kimondják, a nagy tömegű testek gravitációs ereje meggörbíti a teret - Ők Nobel díjat kapnak érte, én meg csak simán idegösszeroppanást, pedig én - Átlag Árpiként - még mérni is tudom a gravitációs torzulás mértékét: egy 1,5 szobányi "anyag" gravitációs mezeje pont akkorára görbíti egy 3 szobás lakás terét, hogy az a 17 köbméter „semmi” pont rohadtul ne férjen be 74 nm-re. (...) 

Negyedszer: Akármilyen jó is voltál Tetrisben, eljön az a pont, amikor már tényleg kénytelen vagy belátni, hogy van, ami már TÉNYLEG NEM FOG BEFÉRNI SEHOVA!!! 

Na, akkor regisztrálj szépen a willhaben.at-re (a helyi Vatera) és tedd fel, ami nem kell. Nem fizetős, az eladott vackok után se fizetsz se százalékot sem adót, semmit, és még némi pénzt is csinálhatsz a legféltettebb kincseidből. (...) 

  1. A lakás berendezése 

OK, lakás NEM lesz olcsón, és még be is kell rendezni (mivel a korábbi bútoraitok nagy része F.F. dollármintás vagyonához tartozott) - úgyhogy most már tényleg nincs mese: Fáj vagy sem, a 6.évadtól sajnos már pár saját cucc is kell, saját költségre is. (...) 

Költözéskor átveszel úgynevezett „Ablöse” címen pár bútort az előző bérlőtől.

Praktikus lehet mondjuk fürdőszobabútornál, beépített szekrényeknél, stb., mert könnyen ismét használhatóra takaríthatók, és rengeteg macerát megspórolhatsz vele. (...) 

  1. Lehet olcsóbban is 

A blokk zárásaként meg még azért egy jó meg egy rossz hír: ha az most a fenti áraktól egy nagyot szisszenve a szívedhez kaptál és az EGK képed nagyjából egy fonalgombolyaggá változott, a jó hírem az, hogy naná, persze hogy van olcsóbb is: tized - nem, nem elírás - tényleg tized áron kapsz IKEA-s minőségű cuccokat a Moebelix-ben. 

+1 Rejtett buktató 

A rossz hír meg az, hogy a költözésnek van ám egy rejtett buktatója is: figyelj oda, hogy honnan-hova költözöl! 

Most nem arra gondolok, hogy rózsaszín kacsás fecskében nem lesz sikered egy arabok / kopasz-rotakapa emblémás-dzsekis „történelemtanárok” lakta panelban, hanem hogy ha tartományon kívülre költözöl pl. Linz-Landból Braunau Bezirkbe, akkor rendszámcsere van. 

Igen ám, de egy új rendszám- és emiatt a forgalmicsere nincs ingyen – kb. 200 euró járművenként, és mivel online értelemszerűen nem intézhető, a sok utánajárással egész sok nyűg is tud lenni.” 

A teljes posztot itt olvashatjátok el.

11 éve Isztambulban 

11 év telt el, mióta CyberMacs felült a repülőre, és elszállt Isztambulba. Azóta is ott van, és ahogyan az már ilyenkor lenni szokott, ő is és a török metropolisz is sokat változott ezen idő alatt.

torokorszag_isztambul_foto_pixabay_com_engin_akyurt.jpg(Fotó: pixabay.com/engin_akyurt)

„Mindez így azért is érdekes, mert előtte 30 évig éltem Magyarországon. Így most elmondhatom, hogy az életem 25%-át töltöttem Törökországban. És ez a szám csak növekedni fog. Ez majd az 50% után lesz igazán érdekes. Főleg, hogy akkor sok itt élő töröknek kijelenthetem, hogy én már ő előtte is itt voltam! (...) 

11 év nem kis idő… És ha azt vesszük hozzá, hogy az ember az élete első 6-8 évét inkább boldog vigyorgásban tölti, akkor elvileg valahol azon a szinten kellene lennem, mint egy Isztambulban született 18 évesnek. 

Hát… nem mondom, hogy így van, mert… nem így van. 

Oké, sok szempontból jobban ismerem Isztambult, mint az itt felnőttek jelentős része. Ennek oka, hogy az új lakhelyemet meg akarom ismerni. Még ma is. Ezért rengeteget olvasok, és nézek utána a dolgoknak. Még ma is. (...) 

Az elmúlt 10 év rettenetesen megváltozott – elsősorban technológiailag. El se tudjuk képzelni, mennyire! Amikor olvasok egy-egy könyvet, majd megnézem az elejét: 2005-ben írták. Te jó ég! Tényleg így éltünk 2005-ben?? Se internet, se térkép, se e-mail… Sőt! Még a mobil telefon is csak úgy… volt. 

Emlékszem, amikor ki kellett kapcsolni a mobiltelefonokat a török buszokon, mert időnként elromlottak tőle. 12 órát buszoztunk Anatólia közepére kikapcsolt telefonnal! Ma ki van zárva, hogy egy török 2 percet túléljen telefon nélkül! 

Pedig én 2005-ben jártam először Isztambulban. És akkor még az volt a nagy online kapcsolatunk, hogy naponta 2 SMS-t hazaküldtem. Nem többet, mert akkor elfogyott volna a mobilra feltöltött keretem. 

Ma meg simán Skype-olunk bekapcsolt kamerával. Nemcsak megkérdezem, mit kérek, de meg is mutatom, mi a választék. 

Ez a módszer azóta mindennapos lett. Ha egyszerre kell bevásárolni, és a gyerekekkel is foglalkozni, akkor én megyek el a szupermarketbe. Sema meg otthon a telefonon keresztül irányít. Én mutatom a kamerán keresztül, mit lehet venni. Ő pedig pakolja tele a kosarat.

A múltkor láttam, hogy nem vagyok egyedül. Mondtam is a kollégának, hogy távirányítós férjek lettünk. 

De ugye nem csak ez változott ebben a hosszú, de mégis rövid idő alatt. 

Ma szinte lehetetlen eltévedni Isztambulban. Vagy legalábbis komolyan meg kell érte küzdeni. A telefonon online/offline térképek és GPS mellett rengeteg segítő program is van. Ilyenek, mint pl. buszos útvonal tervező. De már a Google is AR alapú navigációval akadályozza az elkóborlást. 

Amikor 2005-ben (a szakadó esőben) kilenc napig vándoroltam Isztambulban, akkor még csak egy olyan térképem volt (későbbi nevén: saláta), amelyiken csak a történelmi belváros volt. Így az esetek 85%-ban inkább csak sejtettem, merre jártam. És rettegtem attól, hogy lemegyek a térképről, és végleg eltévedek. (...) 

Ehhez hasonló a szótár is. A török nyelv – bármennyire is elterjedt a világon – nem tartozik azok közé, amit mindenhol tanítanak. De még ha így is lenne, akkor sem azokat a mindennapi kulcsszavakat lehet a nyelviskolákban megtanulni, amiket tényleg használunk. Ráadásul a török nyelv nem is egyszerű! 

Mármint nem úgy! Igaz, nyelvtanilag sem tartozik a könnyű nyelvek közé. De a törökök a nyelvet is nagyjából úgy használják, mint az autót: mindenki egy kicsit a saját ízlése szerint, és ha úgy adódik, akkor szembemennek a forgalommal. 

A legjobb mégis az, hogy a törökök szeretnek beszélni. Szeretnek sokat beszélni. Míg más országban a kenyérvásárlást le lehet tudni néhány mondatban, a törökök ilyenkor elmesélik, mi történt velük az elmúlt 80 évben. 

És csak utána jönnek azok az igazi török szavak, amiket a mindennapokban használnak: mint pl. a részletfizetés. Mert ha veszünk 2 zsömlét, akkor azt is természetesen 0%-os kamattal, részletfizetésre, pontgyűjtéssel összekötve és ajándék mosóporral tesszük. 

Ezek azok a szavak, amik sem a tanfolyamon nem hangzanak el, sem pedig a nagy nehezen fellelhető hordozható szótárakban nem található. Egyedül a szinte beszerezhetetlen nagyszótárban lehetett úgy-ahogy összeszedegetni őket. De még ott se mindig (a fűszerek neve pl. nem volt benne). 

És akkor mi legyen azzal, amikor különleges, de mégis hétköznapi tárgyakat keresünk? Olyat, ami 10 évente csak egyszer vesz az ember? (érdekes, hogy bár legtöbben repülőgépet sose veszünk, az mégis benne van a szótárakban). 

Szerencsére a Google nemcsak egy online szótárprogramot ad, hanem azt komolyan is fejleszti. És nemcsak, hogy évről évre jobb lesz, de egyre inkább bevonják a mesterséges intelligenciát is. 

A telefon kameráján keresztül lefordítja azt a szót, amit látunk (pedig milyen vicces volt az, amikor Tunéziában a WC arab megfelelőjét próbáltuk papírra lerajzolni, hogy legalább azt megtaláljuk!). 

És már az a rész is működik, hogy az egyik fél törökül beszél a telefonhoz, a telefon pedig ezt lefordítja magyarra, és el is mondja! Még 1-2 (vagy talán 5) év fejlesztés, és tényleg a mindennapokban, valós környezetben is használható lesz ez a technika. 

De még nem is mindig kell idáig elmenni! Ha keresünk valami olyat, amit csak magyarul tudunk (még angolul sem), akkor elég csak a Google képkeresőjébe beírni, és megmutatni az eladónak. Így megspórolunk 20 perc beszélgetést. 

Nemcsak a technológia változott sokat 11 év alatt. Maga Isztambul is. Érezhetően még inkább európaibb lett. 

Persze az is lehet, hogy én szoktam meg. És az utak is azért látszanak nyugodtabbaknak, mert az isztambuli vezetést is megszoktam. Esetleg már én is megvadultam… Reggel a simit és a kávé mellé kell 3-4 egyirányú utca is, amibe szembe megyek be… csak hogy jól induljon a napom! 

Vannak dolgok, ami viszont nem változtak. Ilyen az adminisztráció. 

Pontosabban ezek is változtak, ezek is egyre inkább európaiak lesznek. Így veszik ki belőle az a törökös rugalmasság, ami miatt ez korábban könnyebben kezelhető volt.” 

A teljes posztot itt találjátok meg, érdemes elolvasni!

Nászajándék japán módra 

A Határátkelőn is olvashattatok a Japánban élő Tshabee esküvőjéről. Nos, ennek kapcsán most az ajándékozásról írt posztot, amiből az is kiderül, miért ilyen sok idővel az esküvő után.

japan_ajandek.jpg

„Mivel a feleségem barátai, meg rokonai szerteszét élnek az országban (meg külföldön), viszonylag ritkán találkozik legtöbbjükkel. És mivel nem volt japán lagzink (a magyarra meg nem tudtak eljönni), olyankor kaptunk tőlük nászajándékot, amikor épp összefutottunk. 

Attól függetlenül, hogy már fél éve volt az esküvő. (És még fél évvel azelőtt maga a házasságkötés. :D) Mindenesetre most a múlt hétvégén is kaptunk egyet, így gondoltam, hogy ennek apropóján írok egy kicsit az itteni ajándékozási szokásokról... 

Az ajándék itt is leggyakrabban pénz szokott lenni, a fentihez hasonló csinos borítékban. A borítékot kibontva egyébként van benne egy másik (fehér) boríték, amire ráírják, hogy mekkora összeg van benne. (Gondolom azért, hogy fordított helyzetben majd tudja az ember, hogy mennyit kell adni...) 

A belső borítékban pedig szépen benne is van a ráírt összeg, szigorúan vadiúj, vagy legalábbis alig használt bankjegyek formájában. Ezzel jelzik a japánok, hogy már régóta készültek az esküvőre, már rég félretették rá a legszebb pénzüket. 

És van még egy dolog, ami magyar szemmel picit fura, de nekem tetszik. Ugyebár a magyar nászajándék leginkább arra szokott szolgálni, hogy az ifjú házasoknak összegyűljön némi kezdőtőke, meg pár hasznos holmi, amivel majd könnyebb lesz elkezdeni a közös életüket, könnyebb lesz családot alapítani, meg ilyenek. 

Japánban ha nászajándékot kapsz, akkor legalább 1-2 héten belül adnod kell valami ellenajándékot a másik félnek, és nagyjából a kapott összeg felét kell rá elhasználni. 

Az ellenajándék lehet bármi, ami elég drága, és amiről úgy gondoljuk, hogy a másik fél örülne neki. Vagy ha nincs ötlet (vagy kedv kitalálni valami jót), akkor a nagyobb áruházakban lehet venni katalógust X ezer jenért (több árszint is van természetesen), és akkor a másik fél majd választhat egy tetszőleges cuccot belőle, ami tetszik neki, és ingyen megkapja.”

Az eredeti írást itt olvashatjátok el.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével. 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Japán Ausztria Törökország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4015308294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2019.11.16. 07:44:17

Költözés: Igen ismerősek a pontok. Magyarországon még gyerekek nélkül háromszor, és utána itt gyerekekkel négyszer játszottuk végig. Végre most már szerencsére nem kell már ezzel vacakolni.
A cuccok valahogy soha nem férnek be a másik lakásba/házba.

fhdgy 2019.11.16. 07:57:35

@Hari Seldon 2: Murphy megmondta, hogy ha egy dobozból kipakolsz, akkor nagyobb dobozra van szükséged, hogy vissza is tudj pakolni. Ez a lakásra is igaz!

nyuszigonosz 2019.11.16. 08:21:07

Az inkább viszont - ajándék mint ellen- ajándék, gondolom. :-)

Nekem ma az Isztambul poszt tetszik: igen a világ változik a mobil telefonok is, a beszéd is, a használt szavak is és pont azok soha nincsenek szótárakban :-) Gugli fordító néha nagyon érdekes dolgokat fordít. :-) Lehethogy egyszer az is tökéletes lesz, bár szerintem nem. :-)
Nevettem azon, hogy ha az ember lement a térképröl, akkor tényleg nem tudja hol van éppen, mivel ez is ismerös. :-) csak mar ez is változik, már majdnem minden a térképen van, bár még mindig le lehet róla menni, helyenként. :-)

_z_ 2019.11.16. 08:58:32

Gratula a koltozeshez! Meg ha a vilag egyik (ha nem A) legnagyobb onkent vallalt sz****a, neha sajnos kell. Mi is iden augusztusban csinaltuk (de a kovetkezo 15 evben remelhetoleg nem kell ujra). Hova koltoztetek (ha nem titok)?
A Mobelixes minoseget azert nem hasonlitanam az Ikeahoz. De alberletbe idealis, mert nem erdemes tovabbkoltoztetni.

Taxomükke (UK) 2019.11.16. 09:13:36

"szívbaj nélkül húztál le rólunk tavaly 360 000-et"
360 000 euroert akar vehettek volna hazat is.
Vagy ok meg schillingben szamolnak?

nyuszigonosz 2019.11.16. 09:33:45

@Taxomükke (UK): Gondolom a poszt írója forintban számolt. :-)

Golf2 2019.11.16. 10:14:11

@nyuszigonosz: Nekem ma az Isztambul poszt tetszik:..lehetett volna észak Korea is,ott is bárkit letartózhatnak szinte bármiért.

Csodabogár 2019.11.16. 10:35:44

Isztambuli poszt jó, érdekes. Google fordítóban nem nagyon bízom, elég nagy hűlyeségeket tud mondani/irni.

A költözős jópofizás, meg jajj de vicces vagyok stilus nekem nem jön be.

Elég nehéz lehet japánban megtanulni ezeket az udvariassági formákat.

nyuszigonosz 2019.11.16. 10:36:13

@Golf2: A poszt nem a mai poltikai helyzetröl szól Törökországban.

Jártam Isztambulban, a továbbiakban nem tervezek oda menni, viszont amikor ott jártam, szépnek és föleg érdekesnek találtam.
( ja és akkor az ottani belpolitika is más volt, mint most)

Továbbá: ha minden országot itt is, csakis és mindig a politikai helyzet szerint kategorizálnánk, nagyon nem lenne miröl írni még itt.

shaktiii 2019.11.16. 12:34:34

Üditő volt az Isztambuli, az osztrák poszt rikácsolása után főleg.

Csodabogár 2019.11.16. 18:01:46

@nyuszigonosz: No meg már nem is tudnánk, hogy hova menjünk, ha azt néznénk, hogy hol mi a politikai beállítottság. Én régen voltam Istambulban, de nagyon tetszett és élveztem.

somlobodog 2019.11.17. 08:35:16

Ennyit rinyalni egy szar lakasberlesen... Mi lesz ha egyszer venni akarnak?? Kiadnak egy 3 kötetes könyvet a "nehézségeiről"? Remélem több gondjuk nem lesz és nem kerül be ide többször. A török és a japán Viszont jó volt. Vegulis 2/3. Az nem rossz :)

Made in Austria Blog · http://gaben82.blogspot.hu/ 2019.11.17. 13:11:30

@shaktiii:
Megmondanád, hogy mégis mi "rikácsolás" a fenti szövegben?
Az hogy nem olyan stílus mint ami neked tetszik?
Költői kérdés volt amúgy, nem kell rá válaszolnod, az egész blogom alapból nem a hozzád hasonlóknak íródott, és ez nagyon jól is van így.

Made in Austria Blog · http://gaben82.blogspot.hu/ 2019.11.17. 13:26:30

@somlobodog: Nem (csak) rinyálásnak szántam, de ha neked csak ennyi jön át belőle, akkor pont neked szól a "magyar népmesék tanulsága" rész.
Igazad van, megírhattam volna egyesek kedvéért rövid tőmondatokban is a mondandómat:
"költözéskor szelektálj.
Tervezz be rá több időt mint gondoltad.
Ablöse azt jelenti hogy átvehetsz bútort az előző bérlőtől.
Nem mindegy melyik boltban veszel bútort.
stb...
Igen, direkt fonom össze a mondandómat hosszabb, összefüggő szövegű történetté, mert ez lenne a történetmesélés lényege, még akkor is, ha ez sokaknak túl bonyolult értelmezni.

Ettől függetlenül ne aggódj, nem lesz több bejegyzés itt se költözéssel kapcsolatban, se semmi másról tőlem, mert még jön 4-5 motoros poszt (ami már nem a határátkelő témaköre) aztán befejezem a blogolást.
Lehet tapsolni.

somlobodog 2019.11.17. 13:43:39

@Made in Austria Blog: "Lehet tapsolni"

Nem kell megsertodni. Nem tetszett, ez van. Más biztos szereti olvasni, én nem. Miért tapsolnek hogy befejezed a blogolást? Nekem tokmindegy. Motorral Ausztriaban pl sokkal jobban érdekelt volna mint egy költözés. Olyat még nem csináltam :)

taga20 2019.11.17. 15:16:55

@Made in Austria Blog: ne sértődj má néhány faszfej trolltól!

érdekes volt mindkét posztod, ne hagyd abba.
egy motoros nem lehet puding:)))

1.2 banditom és tánderészem volt.

Made in Austria Blog · http://gaben82.blogspot.hu/ 2019.11.17. 19:13:35

@taga20: Nem sértődtem, de tényleg kifogytam az Ausztriát érintő topic-okból, úgyhogy a blogon már csak motoros posztok jönnek, és jelen állás szerint azokból is csak véges számú úgyhogy választhatok:

Durrantok egy durvát a végére, hogy szép fináléja legyen mint egy tisztességes Hollywood-i sorozatnak, vagy csendben hagyom elhalni egyre érdektelenebb sztorikkal a dolgot, mint sokan mások...
Na akkor már az első lehetőség szimpatikusabb ;-)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.