oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

  • Taxomükke (UK): @mummimster: En is ezt akartam irni... fingjuk nincs, mi az de azert jol lehuzzak, mert biztosan s... (2019.09.15. 21:38) Nyolc év Londonban
  • gabors: @puhacica: "@Arthamyr: @gabors: ez olyan dolog, hogy van, akinek jo es megeri, van, akinek meg nem... (2019.09.15. 20:27) Nyolc év Londonban
  • puhacica: @Arthamyr: @gabors: ez olyan dolog, hogy van, akinek jo es megeri, van, akinek meg nem. nekem se ... (2019.09.15. 19:55) Nyolc év Londonban
  • gabors: amugy a teljes muanyag szivoszal tilalom sem fog foldhozvagni ... mert par eve (legalabb 5) anyos ... (2019.09.15. 19:26) Nyolc év Londonban
  • gabors: @FutureFry: "Kicsit off: A jeges víz tovább marad ihatóan hideg ami jól jön," nekem semmi bajom a... (2019.09.15. 19:19) Nyolc év Londonban
  • Utolsó 20

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. augusztus 24. 06:30,  Miért olyan fájdalmas a hazatérés? 51 komment

2019. augusztus 24. 06:30 Határátkelő

Miért olyan fájdalmas a hazatérés?

Képzeljük el, hogy egy este lefekszünk és amikor reggel felkelünk, ismét 17 évesek vagyunk, csak éppen a jelenlegi élettapasztalatunkkal és tudásunkkal. Jól hangzik? Elsőre persze. És másodikra? Nos, másodikra talán már inkább ijesztő belegondolni. A példát nem én hoztam fel, hanem Celia Arroyo pszichológus, akinek a határátkelés a szakterülete.

Szerinted mi történne, ha hazaköltöznének a magyar határátkelők? Min kellene és hogyan változtatni? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

fiatal-boronddel-flickr_com-imorpheus-3.jpg

Vigyük egy kicsit tovább szerintem a nyitógondolatot, annál is inkább, mert felettébb érdekes. Jelenlegi tudásunkkal tizenhét évesen felébredni szuper lehet, hiszen el tudjuk kerülni a csapdákat, ismerjük már az embereket, sejtjük, kitől mit várhatunk.

Vagy mégsem?

Tizenhét évesen ébredni borzasztó sokk lenne. Képzeljük csak el, hogy ismét szüleink elvárásaihoz és normáihoz kell alkalmazkodnunk, 17 éves barátainkkal kell beszélgetnünk, megint tinédzsernek kell lenni.

Nos, sokaknak valami ilyesmi a fordított kultúrsokk is, visszatérés a múltba annak minden előnyével és sokkoló hátrányával.

Mi az a fordított kultúrsokk?

Nem szeretném ezt hosszan magyarázni, hiszen volt már róla szó (például ebben és ebben a posztban), röviden talán mégis érdemes összefoglalni.

Hiába gondoljuk ugyanis azt, hogy egy ismerős környezetbe térünk haza, ez sok szempontból nincs így, hiszen ha esetleg az ország nem is, mi biztosan változtunk. Velünk változott a hétköznapi rutinunk, az, ahogyan az emberekhez viszonyulunk, és (ha hosszabb ideig voltunk távol) az otthonosság hiánya is megjelenhet.

Minél hosszabb időt töltünk külföldön, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy visszatéréskor nem csak az otthon lesz más, mint amit a külföldi életünk során megszoktunk, de különbözhet attól, amit anno magunk mögött hagytunk és így persze a várakozásainktól is.

Mit hagynak maguk mögött a hazatérők?

A szabadság érzését

Celia Arroyo szerint sok hazatérő számol be arról, hogy a szabadság érzését értékelték leginkább külföldön élve, az érzést, hogy nulláról kezdhetik újra, azzá válhatnak, amivé csak akarnak.

Hogy senkit nem érdekelt, hogyan öltöznek, mit esznek, kövérebbek vagy soványak, milyen a szexuális beállítottságuk. Hazatérve úgy érzik, elveszítik ezt a szabadságot (vagy legalábbis annak egy részét), megint meg kell felelniük az elvárásoknak.

Úgy tűnik számomra, ez országfüggetlen jelenség, egyszerűen arról lehet szó, hogy külföldön élve nem ismerünk senkit (vagy csak nagyon kevés embert), így a társadalmi elvárások is kevésbé nehezednek ránk.

A munkakultúrát

Nagyon érdekes megfigyelni, hogy a spanyol hazatérők is arról számolnak be, milyen felszabadító volt csak a teljesítmény alapján megítéltetni, sutba dobva a rangkórságot. Egy ilyen munkahelyi kultúrát feladni komoly frusztrációhoz vezethet.

A vásárlóerőt

Ezen nincs mit magyarázni: mivel az ember általában azért megy külföldre, mert ott jobban kereshet, hazatérve nyilván romlanak az anyagi körülményei, amit valahogyan szintén fel kell dolgozni.

A külföldön kiépített kapcsolatokat

Ha azt mondjuk, hogy a határátkelés egyik legnehezebb része a rokonok, barátok hátrahagyása, akkor bizonyos idő elteltével ugyanez igaz fordítva is: hazatérve is hagyunk magunk mögött barátokat, kedves kollégákat, akikkel a kapcsolat az esetek többségében ugyanúgy gyengülni fog, vagy akár teljesen megszakad, mint amikor elmentünk.

A befogadó ország kultúráját

Ahol hosszabb-rövidebb ideig élünk, előbb vagy utóbb magunkévá tesszük az adott ország értékeit, életmódját, de legalábbis annak egyes elemeit. Hazatérve ezek egy részét szintén el kell engednünk.

Miért olyan fájdalmas sokaknak a hazatérés?

A fordított kultúrsokkal az a legnagyobb baj, hogy sokak számára váratlan és ezért lehangoló. Sokak számára a hazatérés olyasmi, mint visszatérni a boldogságba, alig várják, hogy megtörténjen és amikor kiderül, hogy mégsem olyan, mint vágyták, akkor jön a csalódás (voltaképpen ez a „fordított kolbászkerítés” esete).

Mint fentebb is írtam, a probléma abban áll, hogy nem oda térünk vissza, ahonnan elmentünk, még ha földrajzilag ugyanarról a helyről van szó. Mi magunk is változunk, az értékeink, a világlátásunk.

Azért nehezebb ez a helyzet hazatéréskor, mert míg amikor elmegyünk, akkor lelkileg készülünk a nehézségekre (új ország, új nyelv, ismeretlen emberek és szokások), addig ez visszafelé nem mindig igaz, hiszen „hazamegyünk”, milyen meglepetés érhet, nem igaz? Márpedig ér és ez érdekes helyzetet teremt.

Mindenkit érint a fordított kultúrsokk?

A fentiekből az következik, hogy nem, illetve nem ugyanolyan mértékben, hiszen sok függ az elvárásainktól, a külföldön töltött idő hosszától, a távozás (és a hazatérés) okától és még több tényezőtől.

Akik külföldön könnyebben beilleszkedtek, azoknak a hazatérés is kevesebb nehézséget jelent majd, mint azoknak, akik „odafelé” is nehezebben vették az akadályokat azaz hosszabb volt a beilleszkedési periódusuk.

Magyarán ha valakinek könnyen ment a külföldi beilleszkedés, az jó eséllyel kevésbé tapasztalja majd meg a fordított kultúrsokkot.

A szakember szerint jellemzően azoknak van nehezebb dolguk, akik személyes okokból (szerelmi csalódás, családi problémák) mentek külföldre.

Hogyan enyhíthetjük a fordított kultúrsokk hatásait?

Ne csak a hazatérés jelentse a boldogságot

Ha el is döntöttük, hogy hazaköltözünk, ne csak annak pillanatát várjuk örömmel, hanem próbáljunk a jelenben élni, élvezni a helyzetünket, miközben a hazatérést tervezzük.

Tudatosítsuk magunkban, hogy nekünk kell alkalmazkodnunk

Miként a határátkelés esetében, hazatéréskor is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hiába a régi otthon, nekünk kell majd alkalmazkodni. Nem várhatjuk el másoktól, hogy igazodjanak hozzánk.

Ez nem azt jelenti, hogy ne akarhatnánk fokozatosan változásokat elérni a környezetünkben, hiszen a történelem folyamán a változást sokszor hozták haza külföldről az emberek, ezt nem is kellene feladni, de fontos a fokozatosság, hogy ezeket el tudjuk fogadtatni az otthoniakkal is.

Akadnak, akik nem tudják elviselni azt, hogy ez a változás nem megy egyik pillanatról a másikra, ezért végül elszigetelődnek, ami amellett, hogy fájdalmas, komoly rizikófaktor is a mentális egészség szempontjából Celia Arroyo pszichológus szerint.

Lépjünk kapcsolatba más hazatérő határátkelőkkel

Találjunk egy helyet, ahol megoszthatjuk a(z akár fájdalmas) tapasztalatainkat, tanácsokat kaphatunk azoktól, akik megértik, min megyünk éppen keresztül.

Végül ha minden jól megy, akkor szépen lassan felvesszük a hétköznapok tempóját, alkalmazkodunk a környezetünkhöz – és talán még az is előfordulhat, hogy fokozatosan változtatunk rajta.

Az eredeti cikk forrása.

(Fotó: flickr.com/iMorpheus)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

A Határátkelő podcastjai most már nem csak a YouTube-on, de a Spotify-on, az Anchoron (ahol hangüzenetet is küldhettek!) és a legtöbb szolgáltatón megtalálhatók. Folyamatosan kerülnek fel az adások, minden nap egy új rész, hallgassátok meg (újra)! 

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: hazatérés hazaköltözés fordított kultúrsokk

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7615018854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.08.24. 06:42:39

hiszen „hazamegyünk”, milyen meglepetés érhet, nem igaz?...Lesz meglepetés,az tuti.

fhdgy 2019.08.24. 07:51:47

Ha az ember külföldre megy és van egy kis szerencséje, akkor a kezdeti félelmek, nehézségek elmúlásával kettő nagy jutalmat kap.

Az egyik a vastagabb boríték, ezt nem kell magyarázni.

A másik a felszabadultság érzése, hogy megszabadult egy csomó kolonctól.

Egy határátkelés természetes módon hatalmas életmódváltozást is jelent, az esetek nagyon nagy részében. Ha az ember akarna, sem tudna úgy élni, ahogy addig.

Amikor túlestem egy szívműtéten, az orvos magyarázta, hogy életmódváltás, életmódváltás és megint csak életmódváltás. Jó, de hogyan?

A régi környezet, a régi rutin lassan, de szisztematikusan húzza vissza az embert a régi mederbe.

Amikor külföldre mentem, kis idő után rádöbbentem, hogy jé, hatalmas életmódváltás történt az életemben. Pedig ott már nem is tettem érte "semmit". Jött az magától!

Felszabadultam, hogy jé ez, meg az a kolonc sem nehezíti az életemet.

Aztán, amikor hazatértem, újra elkezdtem sodródni abba az élethelyzetbe, ami előtte volt.

Szerencsére, pár év után már nyugdíjas lettem, így megadatott, hogy megint nagy életmódváltás részese lehessek.

Nekem, most a kecskék is felérnek egy életmódváltással! Ha akarnék sem tudnék úgy élni mint előtte, arról pedig szó sem lehet, hogy ne legyenek kecskéim. Amíg a kezemet fel tudom emelni, addig biztos, hogy nem.

Ha az ember életmódváltást akar vagy rákényszerül, akkor legyen az az első lépés, hogy olyan helyzetet teremt, amiből, ha rosseb rossebet eszik, akkor sincs visszaút. Ennek egyik módja a külföldi lét.

A visszatérés erősen magában hordja annak a kockázatát, hogy visszaáll a régi helyzet. Sok minden más probléma mellett nekem talán ez volt a legnagyobb veszély! Hazatérés után bő nyolc év kellett, mire ezt ki tudtam küszöbölni.

Arthamyr 2019.08.24. 08:06:51

"Képzeljük el, hogy egy este lefekszünk és amikor reggel felkelünk, ismét 17 évesek vagyunk, csak éppen a jelenlegi élettapasztalatunkkal és tudásunkkal. Jól hangzik? Elsőre persze. És másodikra? Nos, másodikra talán már inkább ijesztő belegondolni." - Én ezt mindig úgy szoktam felvetni, hogy jelenlegi élettapasztalattal, tudással, _és vagyonnal_. Úgy egy másodpercet sem kellene rajta gondolkodni. Sajnos az élettapasztalattal és tudással a lelkesedés és energia is csökken (ezekből fizetünk az előbbi kettőért :)), és gyakran az elvárások is megnövekednek.

És akkor, mivel jó esetben nem csak élettapasztalatot meg tudást visz vissza az ember külföldről, a második rész 3-4 pontját ki lehet húzni kapásból. A vásárlóerő nemhogy elveszik, hanem inkább megnövekszik, a munkakultúrának nem igazán lesz kiszolgáltatva az ember, a szabadság érzése sem csökken, a befogadó ország kultúrája meg kit érdekel (akit igen, az vigye haza magával, vagy ne költözzön haza)? :)
A külföldön épített kapcsolatokkal sajnos nincs mit tenni, de egyébként sem maradnának meg automatikusan, ugyanis ők is változnak, mozognak. Pár megmarad valami könnyed "távkapcsolatnak", de majd lesz helyettük másik (vagy nem). Ez csak akkor okozhat törést, ha valaki az élete korai szakaszában költözik ki, amikor még könnyen létesít kapcsolatokat, és egy másik életszakaszban tér vissza, amikor már nem.

irdesmond 2019.08.24. 08:10:22

Én ilyen blogokat, meg Indexes cikket olvasok, hogy elmenjen a kedvem a "haza" menéstől. Magát a fogalmat sem ertem, mert nincs magyarban semmim, se lakás, se lakcim, se szülők se rokon, gyerekem van, de gyerekem itt is van úgy hogy tök mindegy.

Golf2 2019.08.24. 08:20:20

@irdesmond: gyerekem van, de gyerekem itt is van úgy hogy tök mindegy...Grat.

Dikusz 2019.08.24. 10:01:30

@irdesmond: "gyerekem van, de gyerekem itt is van"

Ezek szerint ha van kint gyereked, az itthon élő gyerek már nem számít?

Csodabogár 2019.08.24. 11:19:38

@fhdgy: Nagyon OFF de már régen meg akartam ezt mutatni neked, kecskékkel kapcsolatban. Véletlenűl nagyon távolról ismertem őket. tundermajor.net/bemutatkozom.html
Régóta csinálják.

irdesmond 2019.08.24. 11:45:11

@Dikusz: de, számit. De a Mo.on élőknek van családjuk, feleség, gyerek, sógor, koma. Van jó állásuk, többet keresnek mint én valaha is kerestem. Aki meg itt van, annak meg csak en vagyok. Es tok jo, ha neha fel tud szaladni az anyjahoz egy ebedre.

vándor madár 2019.08.24. 13:02:09

@Csodabogár: "Nagyon OFF de már régen meg akartam ezt mutatni neked, kecskékkel kapcsolatban. Véletlenűl nagyon távolról ismertem őket. tundermajor.net/bemutatkozom.html
Régóta csinálják."

Ezt a "mesebeli paradicsomot" már évek óta árulják. Már kb. 25 millióval lejjebb mentek az árral, de szerintem még így is durván túlárazott.

immobilienungarn.net/ibafa/elado+mezogazdasagi/tanya/baranya+komitat+ibafa+gyurufu+8634+hrsz/5918573

Mi mindenre lehet vinni egy dunaújvárosi panel árából meg az EU-s támogatásokból!

Miután dicshimnuszokkal zengett róluk anno a média, én is megpróbáltam legalább beszédbe elegyedni velük a biopiacon, de nem igazán sikerült. A férfi még ok volt, de a nő kifejezetten barátságtalan volt.

fhdgy 2019.08.24. 13:02:39

@Csodabogár: Köszönöm az infót, elraktározom!

Most voltam biciklivel a birtokon, elfáradtam mint a kutya, de jól esett. Szinte abszolút csend volt. Semmi madárcsicsergés, csak néha egy-egy béka brekegett. Tekertem vagy 14 km.-et, oda-vissza.

Most csupa egy csatak vagyok, de pihizek egyet és minden megint szép lesz! ( megvallom őszintén tankoltam néhány 500 ml.-es ampulla üzemanyagot is )

vándor madár 2019.08.24. 13:10:44

@fhdgy: "Nekem, most a kecskék is felérnek egy életmódváltással! Ha akarnék sem tudnék úgy élni mint előtte"

Az orvos által javasolt életmódváltás nem azt jelenti, hogy máshol élsz és mást dolgozol.

Ez kb. azt jelenti, hogy leteszed a cigit és a piát, nem eszel cukros, zsíros és műkaját, de még pörköltet sem nokedlival és sportolsz valamit rendszeresen, hacsak nem egész nap kint a földeken kaszálsz, kapálsz és fát vágsz.

fhdgy 2019.08.24. 14:42:30

@vándor madár: Nem ilyen egyszerű!

Akkor, amikor volt a szívműtétem, se előtte, nem cigiztem, nem piáltam. ( Azóta igen, mert a rohadt életbe, legalább tudjam, hogy mitől döglök meg! Nehogy már egészségesen haljak meg! )

Hétvégi telkem is volt, rendszeresen kemény fizikai munkát végeztem, friss szabad levegőn.

Csak, csak ...

Úgy 1986-ra jól ment a szekér. Volt jó munkahelyem, jó fizú, meg hasonlók. Meg voltak jó maszek munkáim is. Aztán jött a személyi jövedelemadó, de a maszek dolgokat senki nem bruttósította, ha emlékszel, emlékezhetsz, hogy mire gondolok.

Aztán kb. 1990-ben megint változott az adó, eltörölték a szerzői jogdíjak adókedvezményét.

Az eredmény az lett, hogy kb. ugyanazért a munkaért fele akkora lett a nettó jövedelmem.

Én meg tartani akartam a lépést, egyre többet dolgoztam, hogy "szinten" maradjak!

Az lett az eredmény, hogy 1998-ra műtét, doki, meg életmódváltási javaslat vagy game over!

Csodabogár 2019.08.24. 14:47:25

@vándor madár: Én igazából a szülőket ismertem és a sajtjaikat. Nagyon megszállott biók voltak akkor mikor ez még nem volt ekkora divat. Ha jól megszámolom, akkor feltehetően kiöregedtek a dologból. A ház elég fantasztikus volt belülről, igaz én csak videon láttam és nekem túl bio volt az egész.
Viszont a kecskesajtjaik álom finomak voltak és a bio piacon, nyilván drágák, de ment nekik.

shak_ti 2019.08.24. 15:02:33

Soha nem éreztem fájdalmat hazatérve, úgy egy hét után elkezdett fojtogatni valami..s akkor huss el európába még két hétre..

Tudom..én más generáció vagyok mint a mai magyar határátkelők.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.08.24. 15:05:03

@Arthamyr:

"Képzeljük el, hogy egy este lefekszünk és amikor reggel felkelünk, ismét 17 évesek vagyunk"

Egyébként ez tök könnyített pálya is lenne. Ha az ember emlékszik néhány sporteseményre, a sportfogadás révén pikk-pakk lesz pénze.

Ha viszed vissza a szakértelmedet, pikk-pakk sztárként fog kezelni mindenki.

Ha visszed vissza a párkapcsolati tapasztalataidat, pikk-pakk felszeded rozikát meg jucikát a 12. bé-ből.

--

Igazából sztem elég vacak ez a hasonlat. A felnőtté válásra úgy tekintünk, hogy kiteljesedünk, jobbá válunk, és persze, milyen ciki lenne visszamenni, és látni, hogy milyen bénák voltunk korábban, de ezt párhuzamba állítani azzal, hogy valaki országot vált ( ~kiteljesedik) és aztán visszamegy ( ~szembesül az éretlen, ciki énjével) eléggé kapufa, még ha egyébként csak felvezetése is a posztnak.

Plusz vörös posztó lesz a kitántorgáselleneseknek, és szerintem ez esetben joggal. Hát, ez van. ¯\_(ツ)_/¯

Arthamyr 2019.08.24. 15:14:04

@Nagy kámpics: "Egyébként ez tök könnyített pálya is lenne. Ha az ember emlékszik néhány sporteseményre, a sportfogadás révén pikk-pakk lesz pénze." - Nem arról volt szó, hogy visszamegyünk a múltba, de az esetben persze ez frankó. Viszont szerintem is vacak és értelmetlen hasonlat, mert a visszatérés nem ilyen visszalépés+tiszta lappal újrakezdés. Visszalépés lehet, akinek az, így járt, de tiszta lapra hiába vár...

Dikusz 2019.08.24. 15:14:57

@irdesmond: "Es tok jo, ha neha fel tud szaladni az anyjahoz egy ebedre." - ez így igaz, az enyém is pár perc múlva itt lesz, ha nem is ebédre.:)))

De a hozzászólásod kicsit félreérthető, annak, aki félre akarja érteni... (most én is ilyen voltam).

Arthamyr 2019.08.24. 15:22:30

@Nagy kámpics: Amúgy szerintem a címben feltett kérdés is "vacak", ugyanis nem fájdalmas a hazatérés. Ha valakinek fájdalmas, akkor számára nem következik be.

shak_ti 2019.08.24. 16:21:43

@Arthamyr: ?

Van hogy haza KELL menni, rokonok betegek, halnak, esküvők, temetések miatt..

Biza lehet az fájdalmas kötelező út.

vándor madár 2019.08.24. 16:34:59

@Csodabogár: "Én igazából a szülőket ismertem és a sajtjaikat."

Gondolom én is a "szülőkről" beszéltem. Ők manapság 65-67 körüliek lehetnek. Úgy tudom egy lányuk van, ő is árult velük, de az már van biztosan 10+ éve, mikor én utoljára láttam őket.

vándor madár 2019.08.24. 16:54:40

@fhdgy: "nem cigiztem, nem piáltam"

Ezt nem személyesen rád értettem, hanem úgy általában. Mo-n azért egyik sem annyira ritka, de az is lehet, hogy a búzakenyér volt inkább a hibás, amiről az emberekben általában fel sem merül ilyen hatás. Azért biztosan nem a semmitől volt "szívműtéted", bár én inkább katéterre tippelek.
A neten van rengeteg cikk az "életmódváltásról", lehet szemezgetni.

"a maszek dolgokat senki nem bruttósította, ha emlékszel, emlékezhetsz, hogy mire gondolok"

Nem emlékszek, mert én akkor már nem voltam Mo-n és vállalkozó sem voltam soha, de ötleteim azért vannak.

"Azóta igen, mert a rohadt életbe, legalább tudjam, hogy mitől döglök meg"

Ha ilyen szívműtétes históriával öregkorodban kezdtél el vagy kezdtél újra bagózni, akkor mi lesz a nagy tervekkel meg a kecskékkel?

fhdgy 2019.08.24. 17:04:46

@vándor madár: Volt katéter is, de az sikertelen volt, utána jött a nyílt szívműtét, by-pass.

Akkor azt mondták, hogy 10-15 év. Én már a 22.-et húzom, köszönöm, jól vagyok! ( még egyszer lehet ismételni )

Ameddig élek, addig zenélek, utána úgy is meghalok.

Tudod, akkor sokat vártam a műtéttől, de utána úgy éreztem, hogy keveset kaptam. Ettől paráztam.

Aztán egyszer csak úgy döntöttem, hogy nem vagyok hajlandó félni. Azóta jobb lett.

Csodabogár 2019.08.24. 19:17:09

@vándor madár: Ezeknek a szüleiről beszélek. Akik az én korosztályom voltak és már nem élnek. Tőlük tudom a kezdeteket.

gabors 2019.08.24. 22:52:44

@vándor madár: "akkor mi lesz a nagy tervekkel meg a kecskékkel?" semmi kulonos kecske porkolt krumplival

blackhairlady 2019.08.25. 01:46:41

@shak tee: Az nem haza koltozes hanem haza latogatas.

midnight coder 2019.08.25. 11:06:11

@Nagy kámpics: Attól függ hány éves vagy. 30 évesen lehet hogy visszalépésként érnéd meg a 17 évet. 70 évesen már nem biztos... Azért sokat tud ám nyomni a latba, hogy az embernek van foga, jól lát, hall, egyebekrõl nem is beszélve...

kispotzak 2019.08.25. 12:18:26

Nem mindegy h ki miért megy vissza - és erre nem tér ki a cikk. Aki rövid ideig élt másik országban, nem is jött be neki (nem tanulta meg a nyelvet, nem érezte jól magát a mh-en, esetleg rossz tapasztalatokat szerzett az ott élőktől vagy a kint élő magyaroktol) annak nem lesz túl nehéz.
Akinek muszáj visszamenni (volt aki beteg szülő miatt ment vissza, volt aki azért mert a gyereke nagyon nem tudott beilleszkedni, volt aki elvált és egyedül nem mert maradni a gyerkoccel), de maradni szeretett volna, annak nehéz.
Számomra a legérdekesebb azok esete, akik évekig éltek külföldön, jó nyelvtudással, jó mh-lyel, és kizárólag a honvágy miatt döntöttek úgy h irány Mo. Én úgy érzem h ők abszolút úgy indulnak vissza h ott minden tökéletes lesz, Mo sokkal jobb hely. És ez a rózsaszín köd meg is marad egy ideig. De jó a gyerekem szinjeles angolból. De jó mindenki érti amit mondok. De jó hamar találtam állást a folyékony nyelvtudás miatt. Arra vagyok kíváncsi h 1-2 év múlva mit mondanak ezek az emberek. (Van aki nem mond semmit csak újra kijön...).

Torokhang 2019.08.25. 12:18:43

Én egy bő évtized Ázsia után költöztem haza.

A legjobban a rengeteg öreg "zavar", meg a mentalitás, ami ezzel jár. Ha elmegy valaki egy gyarapodó társadalomba, az általános érzület pozitívabb, optimistább... valamilyen szinten naivabb is. A Fülöp-szigeteken az átlagéletkor kb 23 év... Magyarországon 43. És ez igazából főleg a cigányság fiataljai miatt van, az átlag nem-cigány magyarok átlagéletkora vajon mennyi lehet? 45, 50 év? Falvakban 55-60?

Egyre nehezebben viselem... a feleségemről nem is beszélve. Megszokhatatlan :/

Belzebubo 2019.08.25. 12:18:58

@midnight coder: kivételesen egyetértek veled :-) 17 éves koromban 1972-ôt írtak... érdekes idôk voltak, még repkedtek a Holdra, ment a vietnami háború, a Led Zeppelin Pink Floyd Black Sabbath a csúcson, AIDS még sehol, épp ment az „új gazdasági mechanizmus“ leépitése, Hofi akkoriban kezdett befutni, a magyar foci még (közel) világszinvonalú volt, nekem pedig még megvolt minden fogam, és az elôzôek csak annyira foglalkoztattak, amennyi idôm a csajozás mellett maradt... (leszámitva a focit) Most ennyi év és 10 év Ausztria után, úgy tûnik, Mo-n a szinvonal kb úgy változott, mint a fociban (beleértve a sajátomat is)...

Platonica 2019.08.25. 12:42:23

@Torokhang: Atlageletkoron mit ertesz?

Lehet, bennem a hiba, de nem igazan ertheto, mi is az elviselhetetlen, megszokhatatlan nektek.

pattantyúk 2019.08.25. 13:01:47

1968-ban, 14 éves koromban tettünk egy nagy turista körutat Ny-Európában a szüleimmel, 1 hónapig sátoroztunk. Már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy hazajőve szembe tűnjön: de szar itt minden!
Két hét kellett, hogy visszarázódjak.

Torokhang 2019.08.25. 13:11:27

@Platonica: van pl medián életkor, tehát az emberek fele ennél a kornál idősebb, másik felük fiatalabb, Magyarországon ez 42.3 év, PH-ban 23.5 lásd: en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_median_age

Mi a nehezen megszokható?
Ez az öreges mentalitás. Károgás mindenért, semmi trial and error az életben, járt utat járatlanért el nem hagyás, minimális életöröm egy relatíve nagy jólétben. Bárhogyan nézzük, az emberek egyre rosszkedvűbbek lesznek a korral, rigolyásabbakká, nehézkesebbekké válnak. Egyre rosszabbul reagálnak a problémákra, egyre hajlamosabbak a világtól való elfordulásra, a befeszülésre. És ahogyan a magyar társadalom öregszik, ez egyre jobban áthatja a mindennapi életet.

Egy egészséges társadalomban a gyerekeké a jövő, ebben a társadalomban meg a jövő nyugdíjasaié. Tehát várni sem érdemes sajnos, és frissen négygyerekessé vált, beiskolázás előtt álló apukaként egyre jobban érzem, hogy szeretnék újra elmenni.

CSOKKI MÁLNA 2019.08.25. 14:22:36

@Torokhang: A japánnál gyorsabban elöregedő társadalom nincs..

morph on deer 2019.08.25. 14:23:31

@Arthamyr:
“... a szabadság érzése sem csökken,”

Mihez képest?
Ha pl ha Pyongyangból költözöl Budapestre, akkor minden bizonnyal így van, semmi kétség. Viszont Európához vagy az USA-hoz képest way to go..!
És a távolság egyre nő!

“... a befogadó ország kultúrája meg kit érdekel (akit igen, az vigye haza magával, vagy ne költözzön haza)? :)“

Ebben viszont teljesen igazad van: a befogadó ország kultúrája csak azt érdekli, akit a kultúra érdekel egyáltalán, - rád ez nyilván nem vonatkozik...

Bár azt, hogy “vigye haza” egyáltalán nem javaslom. Például mire mennél itthon a kölcsönös bizalomra épülő kultúrával, meg pl azzal, hogy megtanultad tisztelni a másikat, és tiszteletben tartod más tulajdonát is? Még rágondolni is szörnyű!

Tudod, ahol például nem azért nem lopnak, mert büntetik, hanem mert lopni nem helyes. Pont úgy, ahogy én is megtanultam már egészen apró gyerekként.
Így aztán nyugodtan ott mered hagyni a dolgaidat a kertedben, pedig kerítés sincs, és mégis holnap is ott lesz a fűnyiród, a grillsütőd, meg a biciklid, ahol hagytad! Sőt: holnapután is!

Hacsak persze egy kelet-európai “túrista” nem téved arra, és nem dönt úgy, hogy “miért nem vigyáztál jobban”* a dolgaidra..!
Hát mert ott nem kell!
Szóval ezt a mentalitást kár lenne ide hazahozni, de tényleg.

* Találkoztam olyan esettel, amikor valaki az útjavító munkások védősisakjait szedte össze, amit ebédidőben ott hagytak, - csak mert ott volt!
Akkor hallottam ezt, hogy mirrt nem vigyáztak rá jobban..! (Mindezt magyarul!!!)
Még rosszabb, hogy az illetőnek semmi szüksége nem volt rájuk, de elvitte, “mert ott volt”!
Na ennyit a kultúráról.

Platonica 2019.08.25. 14:45:23

@Torokhang: Ah, oke ertem.
De azert a Fulop-szigeteken is vannak oregebbek, milyen az o mentalitasuk? Jobbnak latod, mint a magyarorszagit?

Nem teljesen osztom, amit az oregedessel jaro eletszemleletrol irsz. Nekem az a tapasztalatom, hogy pont elenged az ember egy rakas feszultseget, teljesitmenykenyszert, stb ahogy oregszik. Olvastam kutatasrol is, ami azt tamasztja ala, hogy optimistabb, sot lazabb az idosebb generacio, mint a mokuskerekben rohano fiatalabb.

Gratulalok a lassan negygyerekes apukanak!:-) Mennyi eselyet latod, h ujra elmenjetek? Es hova tudod elkepzelni?

shak_ti 2019.08.25. 14:55:35

@blackhairlady: nincs nagy difi a kettő között.

shak_ti 2019.08.25. 16:07:46

@Arthamyr: Majdnem ugyanazok a kritériumok a hazaLátogatások s hazaTérések között ha fájdalmas érzésekről beszélünk.

Arthamyr 2019.08.25. 16:58:42

@shak tee: Hát, aki fordított kultúrsokkot kap a hazalátogatástól, azt hagy ne vegyem már figyelembe... Emellett a fenti öt pont sem jelentkezik igazán, és a poszt sem arról szólt.

Arthamyr 2019.08.25. 17:05:41

@morph on deer: Szerintem mindenhol érdemes megpróbálni a bizalomra épülő kultúrát, így Magyarországon is. Szerintem ennek kéne lennie az alapértelmezettnek. Persze nem agyatlanul, hogy ha valaki visszaél a bizalommal, ne legyen nagy pofáraesés.
Ahogy lopni sem igazán jó dolog, attól függetlenül, hogy az adott környezetben mennyire elterjedt.

Ha gondolod, kifejtheted, hogy mitől csökken a szabadság érzése, ha Európából költözöl Budapestre (ami egyébként Európában van). Persze nem kétlem, hogy vannak olyan egyéni körülmények, ahol ez megáll, viszont szerintem nem általános és végképp nem elkerülhetetlen.

shak_ti 2019.08.25. 17:47:13

@Arthamyr: Olvass újra, talán.
:)

Torokhang 2019.08.25. 17:47:14

@Platonica: köszönöm :))
Nagy az öröm, de most már azt mondta a feleségem, hogy vagy megállunk itt, vagy meg sem állunk tízig :) mert akkor a nagyobbak tudnak segíteni a kicsikkel :)

PH bármikor szóba jöhet, lévén ott én is állampolgár vagyok, lenne is munkánk, stb. Csakhogy ott nagyon-nagyon másképp mennek ám a dolgok... nagyon sok embernél van fegyver, és simán megölnek a fényes nappal, ha egy rosszat húzol. Például rossz nőt... aki esetleg valakié. Már volt, hogy menekülnöm kellett emiatt. Ráadásul Duterte bíztatja is a lakosságot az extrajudicical killingre, magyarul jogrenden kívül lehet gyilkolászni. Tehát ez nem annyira vicces.

Kína sokkal esélyesebb. Kb. 90% esélyt látok a költözésre.

Az "idősebb"-et nem a 30as, 40es korosztályra értettem, akik már túl vannak a fiatal felnőttkor kihívásain. Hanem erre a 55-75 éves korosztályra, amely itt Európában mérhetetlenül önző és erőszakos. Nem általában az öregekkel van bajom, hanem kifejezetten ezzel a generációval, amelyik mérgezi ezt a társadalmat. Az én gyerekkoromban az öregek többsége jópofa, kedvesen okoskodó ember volt, főleg a nagypapák. Mostanában ilyet elvétve látni.

Azt a tanulmányt, amelyik azt hozza ki, hogy az öregek jókedvűbbek és optimistábbak a fiataloknál, azt szívesen megnézném. :))) Ha tudod, írd meg a linket.

PH öregek nagyon mások, alapból több tiszteletet is kapnak, meg nem is élnek addig. Ja, és még valami: nagyon kevesen vannak. 120 éve annyian éltek PH-en, mint a mai Magyarországon. Azóta ott 105 millióan élnek.

CSOKKI MÁLNA 2019.08.25. 18:37:47

@morph on deer: Vajon mi történne kint hagyott fűnyíróddal Alabamaban, vagy Floridában? Van egy jó amerikai sorozat a Csaliautó, amelyben a rendőrök tesznek ki nyitva hagyott autókat, amit bizony gyakran kötnek el, többnyire helyi skandinávok ,aztán egy ponton lezár a jármű és felharsannak a szirénák..:)

blackhairlady 2019.08.25. 19:30:30

@shak tee: Mar miert ne lenne. Haza mesz 2-3 hetre, akar egy honapra, kb turista vagy.
Ha haza koltozol akkor munkat kell keresned, ugyeket kell intezned, minden otthon eles nyugevel bajaval vagy oromevel kell szembe nezned. Oriasi a kulonbseg.

shak_ti 2019.08.25. 20:12:57

@blackhairlady: Így is úgyis érzékeled a bajokat.

Platonica 2019.08.25. 20:30:53

@Torokhang: Nem semmi tervek:-) 90% az komoly!! Fulop-szigetekrol sosem gondoltam, h vonzo hely lenne, most se jott meg a kedvem:) Bar Kinahoz sem, bevallom!
Azert negy gyerkovel nem semmi lehet egy relokacio.

En is az 55+-ra ertettem az idosebbeket amugy. Szerintem az elmult evekben tobb ilyen jellegu kutatas, egyeb volt, en ezekrol temaba vago cikkekben olvastam. Pl. www.sciencedaily.com/releases/2012/01/120106135950.htm
Erdekes az Economist altal boncolgatott U-bend elmelet is az oregedes vs elegedettseg viszonylataban.
De tobb is van me'g, pl:-)
www.lifeandexperiences.com/why-the-elderly-are-happier-than-younger-people/
www.sciencealert.com/don-t-fear-growing-old-elderly-people-are-happier-than-ever-says-survey

nemecsekerno_007 2019.08.25. 21:01:57

@Torokhang: Jaja, rinyáló vénemberek társadalma lettünk :(
Ennek okai összetettek, de amíg ilyen sokan vannak a nyuggerek, addig ők diktálnak. Tök mindegy, hogy fideszesek v. ellenzékiek...

kolompar lole 1116 2019.08.25. 21:02:22

@Torokhang: Akkor lőjj te előbb, ilyen egyszerű!

Torokhang 2019.08.26. 08:40:13

@Platonica: hát igen, nem könnyű. Már PH-t otthagyni sem volt könnyű nekem. Hiányzik a pezsgés, az élet, az a szerethető összevisszaság, a földrengések, trópusi ciklonok 150kmph széllel és persze a cunamiriadók. :D

Átértékeled az életedet... bizonyos értelemben tök jó, hogy Magyarorszagon semmi sem történik, más szempontból meg eléggé passzív egy élet ez.

Platonica 2019.08.26. 09:33:48

@Torokhang: Hat, igen, gyerekeskent elegge masok a prioritasok.
Nekem eg es fold, ahogy a ket kf-i tapasztalatomat megeltem 'before and after':-)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.