Norvégiát sokan pozitív példaként említik, és joggal. Következzen most néhány azon dolgok közül, amik miatt az ötmilliós ország büszke lehet magára. (Aztán majd egy másik posztban megnézzük azt is, mik azok, amik miatt nem.)

Neked mit jelent a magyarság? Hogyan viszonyulsz Magyarországhoz, miként gondolsz rá, amikor külföldön vagy és milyennek látod, amikor hazalátogatsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

#1 Itt olvasnak legtöbbet az emberek 

Norvégiában tízből kilenc ember legalább egy könyvet elolvas évente. Egy 2015-ös felmérés szerint a nők 97, a férfiak 89 százaléka olvas legalább ennyit. A megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy legalább tíz könyvvel végez évente. 

Az állam segíti az írókat is: megveszi az első ezer példányt, és könyvtárakba juttatja el. 

#2 Az elektromos autók paradicsoma 

A norvég kormány támogatja az elektromos autók vásárlását, így fordulhat el, hogy a Tesla X a negyedik az értékesíti rangsorban. 

Ez nem minden, amit a norvégok tesznek a környezettudatosság területén: Oslo belvárosát teljesen autómentessé kívánják változtatni, már ettől az évtől korlátozzák a behajtást a központba, és sétálóövezeteket alakítanak ki. 

#3 Komolyan veszik az egyenlőséget 

Észak-Európában tisztelik leginkább a nemek közötti egyenlőséget. Norvégiában is így van ez: a nőket és a más szexuális orientációjú embereket sem érhet semmilyen hátrányos megkülönböztetés, sem a társadalomban, sem a munkahelyeken. 

Gyakran elhangzik, hogy az északi országokban magasabb a családon belüli erőszak aránya. Ennek oka egyszerű: a skandináv nők függetlenek, és ezért bátrabban tesznek feljelentést a partnerük ellen, ha az bántalmazza őket, míg például Dél-Európában máshogy viszonyulnak ehhez. 

#4 A munkaerőpiac igazságos és rugalmas 

Norvégiában az emberek átlagosan 37,5 órát dolgoznak hetente, reggel 8 és délután 4 közötti beosztásban. Délután 4 után már ritkán találni embereket az irodákban, még a vezetők is hazamennek. Az idejüket a családjukkal vagy a hobbinak szentelve töltik. 

A feketemunka nem ismert fogalom, és a fizetési különbség a dolgozók és a vezetők közötti meglehetősen csekély. Gyermekszületés után az apának 12 hét szabadság jár, ami alatt teljes fizetését kapja, míg az anyának 47 hét. 

#5 Két hivatalos nyelv 

A norvég nyelvnek két hivatalos verziója létezik: a bokmál (könyvek nyelve) és a nynorsk (új norvég). Utóbbit Ivar Aasen nyelvész dolgozta ki, aki újra akarta teremteni a vidéki területek dialektusain alapuló írást. 

A lakosság 15 százaléka használja a nynorskot, de az iskolákban ennek tanulására ösztönzik a gyerekeket. 

#6 Jogok a kisebbségeknek 

A számik skandináv őslakosok, teljes lélekszámuk 60 ezer körül van, kétharmaduk (azaz kb. 40 ezer ember) él Norvégiában. Korábban üldözték őket és próbálták asszimilálni a norvég kultúrához, és jelenleg jóval több joggal rendelkeznek. 

Kétnyelvű iskolákban tanulhatnak, és a terület, ahol élnek, kedvelt állomása a turistáknak. Karasjokban saját parlamentje is van a kisebbségnek. 

#7 Az iskolákban az egyenlőséget hangsúlyozzák 

A gyerekeknek a háztartás órán nem tanítanak külön női és férfi feladatokat, hanem mindent kipróbálhatnak. Így a fiúk is varrnak, vasalnak, mosogatnak, a lányok pedig a barkácsolást tanulhatják meg. 

Az országban a nemek közötti különbségek kicsik, a norvég feleség is fúr és megjavítja a lefolyót, ha kell, miközben férje képes megvarrni a ruhákat. 

Az iskolákban az egyéni szabadságot is komolyan veszik, és a tanárok azt sulykoljak, hogy ítélkezni mások felett rossz dolog. Így a felnőttek is pozitív hozzáállással építik a kapcsolatokat. 

#8 Tisztaság a lakásban 

Az egyik norvég szokás, hogy ha más házába lépünk be, le kell venni a cipőt és a bejáratnál hagyni. Ezzel tiszteletet mutatunk a házigazda és a ház felé is, utóbbi így tiszta maradhat. 

Ne érezzük kényelmetlenül magunkat, ha színes zokni van rajtunk, a norvégok nem foglalkoznak ilyen dolgokkal. Otthon mindenki zokniban van, csak ritkán papucsban vagy mamuszban. 

Ez a szokás azért alakult ki, hogy megóvják a lakásokat a kosztól, baktériumoktól, amiket a cipő talpán vihetünk be. 

+1 Oslo, te drága 

Persze azért Norvégia sem a Paradicsom, vannak árnyoldalai is (erről majd egy másik posztban), mást ne mondjak, Oslo például az egyik legdrágább város a világon. 

A megélhetés sokba kerül, főleg a dél-európai városokhoz képest. Az étkezés, a tömegközlekedés is drága – de csak a turistáknak, a norvég keresetekhez képest nem megfizethetetlen. 

(Fotó: pixabay.com/fuyounger0)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.