oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. július 08. 06:30,  A hazatérést is meg kell tanulni 38 komment

2019. július 08. 06:30 Határátkelő

A hazatérést is meg kell tanulni

Tényleg mindenkinek van határátkelő rokona vagy ismerőse? Mennyire vált a mindennapok részévé a határátkelés és vajon ugyanígy megszokjuk majd a hazatérést (és az esetleges újbóli külföldre költözést) is? Kudarc a hazatérés? Ezekről a kérdésekről is beszélgettem Hárs Ágnessel, a Kopint-Tárki vezető kutatójával és Simon Dáviddal, az ELTE oktatójával, kutatójával, akik a határátkelés legismertebb magyarországi szakemberei közé tartoznak.

Neked mit jelent a magyarság? Hogyan viszonyulsz Magyarországhoz, miként gondolsz rá, amikor külföldön vagy és milyennek látod, amikor hazalátogatsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

borond_csonagolas.jpg

A beszélgetés apropója egy most folyó, átfogó kutatás, melynek célja minden eddiginél pontosabb képet nyújtani a határátkelésről. (Ebben ti is segíthettek, hogy miként, arról a poszt végén olvashattok részletesebben.) A kutatók – a blog szóhasználatához alkalmazkodva – a határátkelő kifejezést használják a tudományos szóhasználatban szokásos elvándorló helyett. 

Tényleg mindenkinek van határátkelő rokona vagy ismerőse?

Az a közvélekedés, hogy szinte minden magyart érint a határátkelés, hiszen akad olyan rokona, ismerőse, aki külföldön él vagy élt. A kérdés csak az, hogy vajon ez a vélekedés igaz-e. 

Hárs Ágnes szerint a nagy átlagot nézve akár még igaz is lehet, ugyanakkor vannak olyan régiók, társadalmi csoportok, amelyeket kevésbé ér el az elvándorlás. Jellemzően ilyenek a nagyon szegények, az elzárt helyen élők és az idősek. 

Ettől még a probléma valós, különösen, hogy a legérzékenyebb, leginkább a jövőt támogató csoportok (azaz a diplomások, a fiatalok) mennek el, ami halmozott problémát jelent. 

Simon Dávid példát is hozott: azt mondta, még őket is meglepte, hogy míg a Dél-Dunántúlról viszonylag magas a mobilitás, a Duna túloldalán, a Dél-Alföldön hasonló helyzetű csoportok között alacsonyabb és ezt a különbséget nehéz megmagyarázni. 

A határátkelés szempontjából a legtöbb ember életében a gyermek születése (és különösen az iskola kezdete) egyfajta fordulópont, mert ekkor már nehezebb mozdulni. 

Ez alighanem a hazaköltözés esetében is igaz, azzal kiegészítve, hogy vannak, akik kifejezetten azért térnek haza, hogy a gyermekük az anyanyelvén tanuljon. 

A határátkelés természetes folyamat lett 

A kezdetekben a magyarok immobilitása volt a téma, majd amikor megindult a határátkelés, akkor a kutatók azt mondták, hogy ez nem baj, ez egy természetes folyamat, ami igaz is. 

„A határátkelés természetes folyamat lett, aminek az értékelése sajnos politikai kereszttűzbe került. Ha ettől eltekintünk, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a többi országhoz képest ez a lehetőség lassan érett be” – mondta Hárs Ágnes. 

Érdekes, hogy a statisztikák egyáltalán nem támasztják alá azt a közvélekedést, mely szerint az Egyesült Királyság a magyar határátkelők legnagyobb felvevő országa. Ennek oka lehet az a digitális buborék is, amiben élünk. 

Az Egyesült Királyságba (Angliába, Londonba…) költözők egy más összetételű csoport, mint a mondjuk Ausztriába vagy Németországba tartók. Több közöttük az érettségizett és a diplomás, akik elsősorban az angol nyelv, másodsorban a kedvezőbb lehetőségek miatt választották a szigetországot. 

A fiatalok elvándorlásáról 

Egyre több lehetőség könnyíti meg a mobilitást. A fiatal generáció számára természetesebbé válik a határátkelés, a külföldi tanulás, és ha már ott vannak, akkor a munkavállalás. 

„Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha valaki elmegy Magyarországról, akkor sose tér vissza, vagy hogy elveszítjük a fiatalokat, mert nem térnek már vissza. Ez egy természetes, bizonyos szempontból akár pozitív folyamatnak is tekinthető, hiszen akik visszatérnek, azok olyan tapasztalatokat hoznak haza, amivel a hazai közösséget gazdagítják” – fogalmazott Simon Dávid. 

Kudarc a hazatérés? 

A határátkeléssel kapcsolatban általában sikertörténeteket hallunk, még akkor is, ha ezek hangsúlyeltolódást jelentenek a valóságos folyamatokhoz képest – fogalmazott óvatosan Hárs Ágnes. 

Simon Dávid szerint nem jellemző, hogy a hazatérők bizonytalan helyzetbe kerülnének, vagy rosszabbak lennének az elhelyezkedési esélyeik, mint azoknak, akik itthon maradtak, igaz, arányaiban kicsit többen kezdenek saját vállalkozásba. 

„Akik elmennek, általában visszajönnének, nagyon kevesen vannak azok, akik kijelentik, hogy ők sosem térnének vissza. Van szándék a visszatérésre, aztán ez van, akinél teljesül, van, akinél kevésbé, de a szándék általában erős” – tette hozzá Simon Dávid. 

„Az úgynevezett cirkuláris migráció, amiben elmennek, majd visszajönnek emberek, teljesen természetes folyamat, azt gondolom, ez idővel Magyarországon is természetessé válik majd” – mondta az ELTE oktatója. 

Ez egy új jelenség, amit meg kell tanulni kezelni. Nem csak a társadalomnak, de azoknak is, akik hazatérnek, hiszen nekik sincsenek mintáik. 

„Nem tudják, hogyan kell kezelni a külföldről hazatérést, miként korábban nem tudták, hogyan kezeljék a határátkelést, bár arra a múltból inkább voltak minták – de a hazatérés teljesen új dolog, ehhez mindenkinek hozzá kell szokni” – tette hozzá Simon Dávid. 

Márpedig nem mindenkinek sikerül a tervek szerint a határátkelés, nem kevesen vannak azok, akik visszatérnek. A két kutató egyik célja éppen a folyamattal kapcsolatos gondolkodás finomítása, hiszen lehetnek olyanok, akik többször is el- illetve visszaköltöznek. A probléma az, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendők ahhoz, hogy mélyebb különbséget tudjanak tenni a csoportokon belül. 

Akik hazatérnek, azok különböző mintákat hoznak magukkal például az emberek egymáshoz való hozzáállása, az elfogadás, befogadás terén. Ez részben megnehezíti az életüket, mert akkor érzik jól magukat, ha ugyanezt Magyarországon is megtalálják, ugyanakkor ha optimistán állunk hozzá, akkor ez idővel megváltoztathatja a magyar társadalom hozzáállását is. 

Miről beszélgettünk még? 

Természetesen ezen kívül is sok témát érintettünk a podcastban, ezekből emelek ki most néhányat egy-két érdekes gondolattal kedvcsinálónak (zárójelben némi segítség, hogy hányadik perctől hallgathatjátok meg). 

A határátkelés fogadtatása és a diplomások elvándorlása (22 perctől) 

„Még el sem indult az elvándorlás Magyarországról és már drámai hangok fogalmazódtak meg. Kutatók nem győzték mondani, hogy arányaiban nem olyan jelentős a kivándorlás, de a kezdeti időszak nagyon megrengette a közvéleményt, éppen azért, mert addig tőlünk nem mentek el. Nem volt pozitív a fogadtatása. 

Nem csak az volt a különbség más országokhoz képest, hogy más csoportokhoz képest magas a diplomás elvándorlás aránya, de az is, hogy a megítélése nem váltott ki alkalmazkodást, hanem inkább a dramatizálás eszközét használták, amit aggasztónak tartok. Már a kezdetekkor is az volt a válasz, hogy el lehet menni.” (Hárs Ágnes) 

A politika és a határátkelés – a Gyere haza fiatal program és következményei (25 perctől) 

„Az az ökölszabály, hogy a határátkelők 40-60 százaléka hazatér. Magyarul a hazaérkezők száma most azért magasabb, mert nagyobb az elvándorlás. A 100 fele kevesebb, mint a 200 fele, hogy nagyon triviálisan fogalmazzak. Az, hogy többen jönnek haza, semmit sem jelent a folyamat változása szempontjából. 

Nem tartanám helyesnek azt, hogy támogassuk a hazajövőket az itthon maradottakkal szemben. A támogatásnak az ilyen direkt pénzbeli változata látványos és kudarcra ítélt – más országban is.” (Hárs Ágnes) 

„Nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy az ilyen programok nagyon gyakran ún. potyautas-hatáshoz vezetnek, azaz azok vesznek részt a programban, akik egyébként is hazajönnének, de csak emiatt nem jönnek többen. Azaz a pénzt nagyrészt feleslegesen költik el.” (Simon Dávid) 

Az eltelt idő és a hazatérés esélye (34 perc 40 másodperctől) 

„Aki 10 éve kint él, az már túl van a sokkon, a kudarcon, a bánaton, az örömön és már megvalósította ott az életét. (…) Szomorú szívvel szoktam hallgatni azokat az interjúkat, amiben arról beszélnek, hogy hazalátogatáskor egy idő után már azt várják, hogy mikor léphetik át megint a határt kifelé. Öt-hat év után egyre nehezebb a hazatérés. Egy-két év után még nagyon nagy a bizonytalanság, hogy melyik lenne a jobb megoldás.” (Hárs Ágnes)

„Ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen költsége és milyen hasznai vannak a folyamatnak, akkor annak elején jelentkeznek a költségek. Ahogyan a hasznok dominálni kezdenek, egyre kevésbé valószínű a hazatérés. 

A visszatérés akkor kezd nehézzé válni, akkor ’nő meg a hazatérés költsége’, amikor egy határátkelő az új helyen már megteremtette az életterét, ráadásul ezzel párhuzamosan egyre kevesebb társadalmi kapcsolata, köteléke van a régi hazájához. Ezen az élethelyzet változása (gyerekek felnövése, nyugdíjba vonulás) módosíthat.” (Simon Dávid) 

Mire számítanak a jövőben? (38 perctől)

A kutatók szerint az első lendület után beállt a határátkelés folyamata, amin egy sokkhatás változtathat, de ez egyelőre nem látszik. 

„Érdekes látni azt, hogy ha megkérdezünk nem szakembereket a külföldön élők számáról, akkor akár magasabban kvalifikált szakemberek, közgazdászok is meglepően magas számokat mondanak, tehát nehéz megítélni a valós adatokat.” (Hárs Ágnes) 

Ha szeretnétek segíteni a Hárs Ágnesnek és Simon Dávidnak a kutatásban, akkor töltsétek ki az alábbi kérdőívek valamelyikét. Ezek közül az egyik a külföldön élő magyarok számára készült, míg a másik a Magyarországon élők kivándorlással kapcsolatos véleményét járja körül. 

Ha külföldön élsz vagy dolgozol, akkor IDE KATTINTS, ha Magyarországon élsz, akkor pedig KATT IDE a kérdőív kitöltéséért! Hárs Ágnes és Simon Dávid nevében is köszönöm a segítséget!

A Határátkelő YouTube-csatornájára itt iratkozhatsz fel. (Mi több, iratkozz is fel!) Ha inkább letöltenéd a podcastot, akkor azt például ezzel a programmal teheted meg.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: kutatás hazatérés határátkelés Magyarország hazaköltözés

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5614929336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.07.08. 08:40:50

ökölszabály, hogy a határátkelők 40-60 százaléka hazatér...Szerintem ez kamu.Kitöltöttem a jó hosszú kérdőívet,vajon mire használja a Kopint-Tárki?

Talasz 2019.07.08. 09:13:56

60 évesen költöztem ki Ausztriába az "ellehetetlenült" körülményeim miatt --- fél fizetés levonása két kiskorú gyermek miatt (napi 1500 ft jutott rezsire, életre...télen 14 fok)--- sajnos ahhoz kesôn, hogy az osztrák kisnyugdíjasok "tengôdô" mindennapjait élvezzem..... viszont a részmunkaidôs apróságokból is jobban élek, mint otthon a teljesbôl. Amellett, hogy nem éhezem, és nem fázom: a fiaimat is tudom plusz támogatni...
Sajnos a szociális háló hiánya miatt vissza kell térnem Magyarországra ....nyomorgó kisnyugdíjasként..... Dolgozom kint, amíg bírom.....

takarék-láng 2019.07.08. 13:31:51

"ökölszabály, hogy a határátkelők 40-60 százaléka hazatér...Szerintem ez kamu"

- szerintem is. A valos szam 80% koril jarhat. Ha nem elobb, nyugdijaskorban. Elobb csak egeszsegugyi kezelesekre.

gabors 2019.07.08. 14:48:59

Hu, a felmeres jo hosszu de ertelemes kerdesek vannak benne... kicsit gyanus hogy 2006 legkorabbi "kulfoldre" tavozas idopontja ....

Shaktee 2019.07.08. 14:53:16

@takarék-láng: s te mikor támogatod a totál kamu 80%-os hazatérési rátát?

cavecanem 2019.07.08. 15:55:56

@takarék-láng: akinek van egy kis esze és eü biztosítàsa ott ahol él semmi esetre sem megy Mo.-ra semmilyen eü kezelésre. Nincs miért.

kardio1 2019.07.08. 18:01:48

@Shaktee: majd azután, miután te hazaköltöztél, hogy támogasd Demokratikus Klára csapatának kormányra kerülését ! :)
Túl egyszerű a partvonalról szurkolni ! :)

skye8 2019.07.08. 18:09:09

nem ertem miert menne valaki magyarorszagra kezelesre. milyen szolgaltatasok jobbak mint nyugat-europaban? a mi biztositonk (kanada) a legtobb gyogyszert es vizsgalatot allja,. ezen kivul fogaszati beavatkozasokat,ortoped cipot, talpbetetet, masszazst, pszichoterapiat fedezi egy bizonyos eves osszegig.

takarék-láng 2019.07.08. 18:16:24

@cavecanem: "akinek van egy kis esze és eü biztosítàsa ott ahol él semmi esetre sem megy Mo.-ra semmilyen eü kezelésre. Nincs miért."

- a tenyek nem tamasztjak ala allitasodat. Hogy enneka kulfoldon elo magyarok hianyos nyelvtudasa vagy a magyar egeszsegugy jobb allapota, magasabb szinvonalu szolgaltatasa az ok, nem tudom.

Szemelyes velemenyem az, hogy a korhazakban a szemet kaja, doledezo vakolat, nem mukodo legkondi, wcpapir, internet hianya es a tobbi ilyesmi jelentektelen aprosag ahhoz kepest, hogy a magyar orvosok tudasszintje vilaghiru, reagalasuk gyors, segitokeszsege a nyugati kollegaik felett all.

takarék-láng 2019.07.08. 18:16:32

@cavecanem: a jelenleg dk-s Gy1G idejeben mas volt talan az egeszsegugy?
Akkor minden tokeletes volt?
Azota mi romlott?
Meselhetsz.

Amikor legutobb otthon voltam, nem egy felujitas alatt allo, korbeallvanyozott korhazakat lattam. Atadasra kerulo mentoautok, uj felszerelesek. Errol hallok folyton.

Shaktee 2019.07.08. 18:50:36

@kardio1: menj te aztan megyek en is ha neked minden baro :-))

Shaktee 2019.07.08. 18:59:48

@skye8: tengersokan mennek torontobol is haza fogat, koronat, beultetest csinaltatni, mert feleannyiba kerul..europai magyarok is.

skye8 2019.07.08. 19:11:51

@Shaktee: lol a repulojegy is penzbe kerul. sokkal kenyelmesebb itt elintezni es szerintem nem draga ha van biztositasod a munkahelyrol. gondolom m-on a teljes arat ki kell fizetni egy kulfoldon elo magyarnak.

kardio1 2019.07.08. 19:58:34

@Shaktee: nem te vagy az kettőnk közül, aki állandóan a magyar politikai élettel foglalkozik ? :) Bár az is igaz, hogy Trump bácsit is sokat ekézed, pedig kanadai lennél, vagy mi ! :)

gabors 2019.07.08. 20:04:39

@Shaktee: "@skye8: tengersokan mennek torontobol is haza fogat, koronat, beultetest csinaltatni, mert feleannyiba kerul..europai magyarok is."

nem tudom ott hogy van de akinek van biztositasa annak nem kerul olyan sokba hogy megerje Mo-inn csinaltatni

Nem tudom mennyire gyors a dolog de pl beulteteskor, de hid/korona eseten van foghuzas is (vagy akar csak gyokerkezeles) ami gyogyulasi idovel is jar. Es a beultetes utan jonehany felulvizsgalat is van meg rontgen stb. sokszor vissza kell mennie akar kontrolra vagy csak finomitasra is ... szoval nem igazan praktikus ez... ha barmi akar csak aprobb gikszer van akkor mit csinalnak ... javitsa ki a helyi orvos ? akkor mar a biztositas is esetleg bellengeti a nagy l....aszt

Mas hogy valaki labancohonbol vagy vagy akar angolhonbol megjatsza ezt de toronto azert necces (szerintem).

Shaktee 2019.07.08. 20:19:20

@gabors: Nagyon ritka az a biztositas ami koronat is befed, beultetest meg egyaltalan nem.

skye8 2019.07.08. 20:21:23

@gabors: Errol beszelek….
sajat pelda - ketszer egy evben fogtisztitas, 100% fedezett.

korona beultetesem nemreg volt, legalabb 4 vizsgalat kellett hozza (rontgen, foghuzas, tomes, korona minta keszites, proba). 50% fedezett, osszesen talan $1000 fizettem. a korona mintat 7szer vette le a fogorvos es mikor felprobalta 2 het utan nem volt egeszen okes igy Kellett meg csiszoljon rajta.

3 eve bolcsessegfogat huzattam, az $1000 volt es felet fedezte a biztosito.

ortoped cipobetet $500, ezt 80%ban kellene visszakapnom. ehhez is 2 vizsgalat Kellett es lenne egy harmadik is ha nem javulna a jarasom.

ezeket a koroket lefutni kulfoldon...no way, megbolondulnek.

Shaktee 2019.07.08. 20:21:30

@gabors: beultetes itt konnyen 20-30 rugo, otthon meg 10..

You do the math.

skye8 2019.07.08. 20:21:53

@Shaktee: tevedsz nem ritka egyaltalan.

gabors 2019.07.08. 20:47:04

@Shaktee: akkor az enyem jo igaz ugyanazt a koronat csak 5 evente lehet ujra csinalni.

a beultetest is allja (persze hacsak beutification akkor nem)

Shaktee 2019.07.08. 21:01:16

@skye8: Akkor neked jobb biztid lehet mint az én Fed. sun life

skye8 2019.07.08. 21:20:22

@Shaktee: volt GWL es Manulife, eddig GWL volt a legbokezubb :))

gabors 2019.07.09. 00:55:44

@Shaktee:
"@gabors: beultetes itt konnyen 20-30 rugo, otthon meg 10.."

ez meg a canuk dollarban is kicsit tul soknak tunik ... de csak kerdezem ez egy fog helyettesitese vagy mondjuk egy teljes felso fogsor (dentures helyett) vagy egy hid ket "pillerrel" huzasok rontgen etc ... mert nem mindegy ... De ha az utobbi mar leirtam miert nem praktikus ez. Mert tobb honap az atfutas az elso rontgenektol a vegso kesz hidig. Na mindegy .... Ja amugy a felesegemnek volt 2 beultetes es NEM sikerult es nagyon sokat szenvedett mig valamennyire rendbe jott (ki kellett venni a ket fem alapot stb ...szoval nem egy tutti technika meg szerencsere a biztosito fizette szinte az egeszet)

amugy ezt lattad???

index.hu/gazdasag/2019/07/08/valaki_kivette_az_osszes_penzt_andy_vajna_vagyonkezelojebol/

Na a golddiger ezert adta el a terepjarot .... a valodi fonok visszavette a stromantol (igaz csak halala utan) a zsozsot ....

Shaktee 2019.07.09. 00:57:06

@gabors: nem erdekel a vajna orokseg, timcsi se.

gabors 2019.07.09. 01:36:44

@Shaktee: pedig vajna epp olyan mint a meszaros lala csak casinokban utazott ami annyival jobb hogy kezpenz amit a NAV sem lat :-)

Shaktee 2019.07.09. 01:49:54

@gabors: Fura hogy Kanada nem írhat alá..

There were 182 Home Depot stores across Canada in 2018. Ontario was home to 88, the most stores by far. Alberta and British Columbia were ranked in second and third places, with 27 and 26 stores located in each province respectively. Home Depot, the American home improvement retailer, was founded in 1978.

gabors 2019.07.09. 04:34:13

@Shaktee: miert ? mert az alapitojanak a politikai nezete nem tetszik? ... mar bocs de ez ovodas dolog ....

De termeszetesen azt tamogatom hogy barki bojkottalhassa a Home Depot meg a kanadaiak is.

ja amugy te is nyugodtan bojkottalhatod ahhoz nem kell alairni semmit ha meg csak alairni akarod akkor az meg semmi....

Taxomükke (UK) 2019.07.09. 07:57:01

@skye8: 1000 dollar egy foghuzas??
Rablobanda az az eszak-amerikai egeszsegugy.

Sissy67 2019.07.09. 08:28:06

@takarék-láng: erről hallasz, mert olyan forrásból tájékozódsz. Majd ha ellátásra szorulsz, és saját tapasztalatod lesz, más lesz a véleményed. Ha nem lesz orvos, nővér, ha neked kell bevinni a kötszert, wc papírt...

Shaktee 2019.07.09. 14:06:41

@gabors: Nem a nézet tee, hanem a kontribucio a GOP-nek, trumpnak.

gabors 2019.07.09. 15:02:02

@Shaktee: "@gabors: Nem a nézet tee, hanem a kontribucio a GOP-nek, trumpnak."

pedig de a tamogatas/politikai contribution az a politikai nezet resze amit az amerikaiak a First Amendment-el vedenek/ismernek el.

Egy ceget barmiert bojkottalhatsz nem szereted azt a narancs szint pl a Home Depot-nal vagy barmi mas pl az egyik alapitojanak a politikai nezetei miatt (amugy nem sok nagyobb vallalat maradna neked mert azok akik ilyet alapitanak/vezetnek nehany kiveteltol eltekintve adnak nem keves penzt a GOP-nak vannak akik mindket oldalnak biztos ami biztos ...)

De te ugy fejezheted ki a politikai velemenyed ahogy neked tetszik (mondjuk nem tudsz penzt adni az usa jelolteknek) de bojkottalhatsz barmilyen usa tulajdonu uzletet so az is belefer hogy mast erre buzdits...

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.