oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. július 07. 06:30,  Az amerikaiak magyar szemmel 43 komment

2019. július 07. 06:30 Határátkelő

Az amerikaiak magyar szemmel

Vajon milyennek tűnnek az amerikaiak Amerikában külföldi szemmel, egész pontosan magyar szemmel? Milyennek látjuk a gyakori mosolygást, az öltözködésüket, a puritánságukat és még sorolhatnám? Kicsit görbe tükör ez, amivel persze lehet vitatkozni. 

Neked mit jelent a magyarság? Hogyan viszonyulsz Magyarországhoz, miként gondolsz rá, amikor külföldön vagy és milyennek látod, amikor hazalátogatsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

grill_2.jpg

Nyilván minden országról él bennünk egyfajta kép, ami aztán jelentősen módosulhat is, ha hosszabb időt eltöltünk egy adott helyen. Préhryfarkas immár sok éve él az Egyesült Államokban, így talán nem érdektelen, milyennek látja az amerikaiakat. Véleményével (és szándékoltan görbe tükrével) persze lehet vitatkozni. 

A mosolygás

A mindennapi életben az amerikaiak mihelyt megteremtették a szemkontaktust, állandóan rámosolyognak a másikra, legyen az egy közeli barát, családtag sőt akkor is, ha az éppen csak egy szembejövő ismeretlen járókelő. 

Az amerikai kultúrában a szemkontaktus, mint ahogy ezt már korábban ecseteltem, és az azzal gyakran együtt járó mosolygás, a köszöntés egyik bevett vagy - és igen, jól hallod - „elvárt” formája. 

Olyannyira, hogyha nem mosolyogsz a másikra (vagy vissza), rögtön elindul fantáziájuk arról, hogy mi is lehet a bajunk. Ha pedig visszamosolyogsz, sokan még rád is köszönnek egy gyors hellóval, bár ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az illető beszélni is akar veled. Talán ez az egyik legszembeötlőbb jelenség minden magyar vendégünknek, aki először jár az USA-ban. (...) 

Az öltözködés 

Nem vagyok biztos, hogy a slampos a legmegfelelőbb jelző arra amire itt gondolok, de jobbat nem tudtam kitalálni amikor azt látom, hogy alkalomtól, éghajlattól, időjárástól, napszaktól sőt még sokszor kontinenstől is függetlenül az átlag amerikai a következő szerelést (outfit) veszi fel a hét szinte minden napján. 

Cipőnek egy jobbára agyon kopott edzőcipő (sneaker) az első választás, többnyire praktikus (értsd kényelmes) okok miatt. Ha tényleg kicsit ki kell öltözni, akkor jön a jó kis makkos cipő. 

Aztán jön az elmaradhatatlan farmer nadrág vagy még inkább a bermudanadrág, hozzá egy többnyire XXL-es póló, amin többnyire valamilyen hazafias jelkép vagy felirat látható. 

Ha éppen az nem, akkor helyette egy egyetemi vagy college embléma van rajta, hogy mindenki tudja hova is járt az illető. Gyakran az egyetem kedvenc sport csapata illetve logója is feltűnik az öltözéken. 

A sportnál maradva, többnyire a baseball sapka zárja sort és teszi teljessé az átlag amerikairól kialakult „tükörképet”. (...) 

Étkezési kultúra 

Nem tudom miért, de az átlag amerikai étkezési kultúrája megragadt egy szinten, valahol ott, ahol a magyar gyerekek elkezdik. Egész egyszerűen zavarba hozza őket a kés és a villa szinkronban való mozgatása azaz az étel mindkét evőeszközzel való elfogyasztása. A haladóbbak legalább megpróbálják. 

Hasonlóan hétéves fiam stílusához a villát megmarkolva, egész egyszerűen ledöfik a húst, és ezzel egy-időben a másik kezükben lévő késsel apróra vágják azt a villa körül. 

Majd amikor a húst szépen kikockázták, a kést szépen félretéve - hogy ne zavarjon - a villával felszúrva, egyenként pusztítják el a kiporciózott húskockákat. 

A többsége azonban nem komplikálja ennyire. Elég nekik a villa, amit késként használva, oldalával reszelő mozdulatokat végezve mintegy kifárasztják a húst és többnyire pár perc reszelés után a levált és alaposan megtépázott húsdarabokat ugyanazon villával ledöfve jóízűen elfogyasztják. Priceless... 

A puritánság 

A magyarok többsége megrökönyödik azon, amikor az USÁ-ban egy véletlenül kivillanó mellbimbót a TV-ben vagy az újságban kitakarnak vagy kihomályosítanak, ugyanis a meztelenséget, (értsd a meztelen testet) az átlag amerikai tabu témaként kezeli és talán ebből kifolyólag, talán más indíttatásból, de a meztelenséget a szex-szel azonosítják errefelé. (...) 

Ugyanakkor az is érdekes, hogy az amerikaiak többnyire a gyerekekre hivatkozva határolódnak el a médiában tapasztalható meztelenség elől, de ha mondjuk a Tv-ben a fűrészes gyilkos levágja az áldozat fejét, az már nem olyan nagy gond, azt nézheti a gyerek. Halloweenkor meg kifejezetten ajánlott.” 

A teljes posztot (kávézással és egyebekkel) itt találjátok, érdemes elolvasni!

Hét éve Amerikában 

Ha már az Egyesült Államokban járunk, maradjunk is ott, annál inkább, mert a Modern Wandering szerzője éppen ma hét éve érkezett meg az országba. Lássuk, hogyan tekint vissza az eltelt évekre!

departures.jpg

„A mai napig emlékszem amikor leszállt a gép Miamiban és arra, hogy hogyan nézett ki a határőr. Emlékszem az első éjszakára az új lakásban, valamint amikor először tudatosult bennem, hogy valóban Amerikában vagyok.

A mai napig úgy érzem, hogy életem egyik legjobb döntését hoztam meg a hullámvölgyek ellenére is. 

Legjobbat, mert ki mertem lépni a komfortzónámból, és mertem egy hatalmasat ugrani, át egészen az Atlanti-óceánon. 7 év alatt sikerült már majdnem teljesen feltennem a pontot az i-re, hiszen a bakancslistámon szereplő helyek közel 80%-ához sikerült eljutnom. Tudom, sokan azt gondolják, hogy „Csak az 80%-ához 7 év alatt?”, de vannak akik 20 év alatt sem jutnak el az elsőig sem. 

7 évvel ezelőtt egy biztos állást, a rendőrséget hagytam ott, valamint egy jogi diplomát mindazért, hogy itt a leges legaljának a legaljáról megpróbáljak egy számomra hihetetlen álomból egy valóságot felépíteni. 

Rengetegen nem hittek bennem és kinevettek. Legfőképpen akkor, amikor New Yorkban egy pincében éltem (nyilván ez az én döntésem volt anyagi szempontok miatt) és elhatároztam, hogy nem adom fel és egyszer igenis az álmok valóra válnak. 

7 év alatt többet csalódtam emberek és „barátok” szavaiban, mint az elmúlt 33 évem alatt összesen. Rengeteg segítséget kaptam, és ennek a többszörösét próbáltam vissza adni másoknak. 

Nem lettem Teréz anya, de gyökeresen megváltozott a személyiségem, úgy gondolom, hogy jó irányba. Amikor az ember egyedül van és csak magára számíthat, hajlamos a befordulásra, ami negatív hatással van a személyiségre. 

Én is ilyen voltam annak ellenére, hogy a segítségemre, támogatásomra bárki bármikor számíthatott és a mai napig számíthat. Viszont most már meggondolom, hogy kinek, miben és hogy nyújtok segítséget. (...) 

7 év alatt összesen 4 államban és 6 városban éltem, rengeteg magyar, és külföldi ismeretségre, barátságra tettem szert. Dolgoztam szállodában, étteremben, gyárban szalag mellett, voltam bentlakásos babysitter és személyi asszisztens is. 

Elvégeztem egy adótanfolyamot, valamint két Content Marketing tanfolyamot, amelyek segítettek a SEO és a Social Media marketing megtanulásában. Most már több mint 8 hónapja pedig kezdek helyfüggetlen szabadúszó szövegíróként dolgozni, valamint hamarosan ismét visszaülök az iskolapadba egy új diplomát megcsinálni. 

Viszont a legjobb dolog az, hogy lassan 1 éve a legjobb barátom felesége lettem. 7 évvel ezelőtt álmodni sem mertem volna róla, hogy én valaha is férjhez fogok menni. Persze korábban volt már 3 komolyabb kapcsolatom, de sosem gondoltam volna, hogy lesz valaha is valaki akivel le tudnám élni az életemet. 

Jó, rendben tudom, 1 év házasság után az ember könnyen beszél, majd lássuk mit mondok 5, vagy 10 év múlva. Értem én, de most boldog vagyok és remélem, hogy ez így is fog maradni. Legalábbis dolgozunk rajta, hogy így maradjon. (...) 

Magyarországra pedig csak látogatóba megyünk. Magyarországon nem tudunk már magunknak jövőt elképzelni, de igazából Amerikában sem lehet ma már azt mondani, hogy „biztos jövő”. 

Egyben mind a ketten egyetértünk. Szeretnénk egy olyan helyen, városban, országban élni, ahol teljesen boldogok vagyunk és azt csináljuk amit mind a ketten a legjobban szeretünk.” 

Olvassátok el a teljes bejegyzést, nagyon megéri!

Gasztrofurcsaságok Tajvanról 

Tofus sült kacsás vagy éppen grillezett polipos chips? Kígyóhús faloda? Hogyan hangzik? Kipróbálnád őket? Ha te nem is, Adlersson megtette és be is számolt róla!

kigyohusos_leves.jpgEz bizony egy kígyóhúsos leves. Jó étvágyat!

„Ha Japán a „bizarr” KitKatek országa, akkor Tajvan biztosan viszi ugyanezt a címet a Pringlesek között, még akkor is, ha számos íz az észak(-keleti) szomszédból érkezik. 

Japánban volt már ugyan ramenes Pringles, a tajvani tofus sült kacsás és grillezett polipos ízesítéseket aligha veri Japán holmi franciasalátás vagy gombakrémleveses változatokkal. 

A Pringles egyébként tényleg kitesz magáért ízélményben, hiszen pl. a Lay’s is próbálkozik különleges, helyi kiadású termékekkel, de náluk ezek általában semmilyen hasonlóságot nem mutatnak az eredeti étellel. 

Ételeknél maradva, a turisták körében is népszerű Longshan-templom környékét bújva bukkantunk rá egy kígyóhús falodára, melyet a bejáratnál kihelyezett hüllők is megerősítenek. 

Ugyan nem próbáltam ki, így számomra még mindig kuriózum a kígyófogyasztás, noha Taichungban korábban szintén találkoztam már hasonló üzlettel. 

Az efféle állatokat kínáló helyek számának, illetve a szemügyre vett létesítmény telítettségének tükrében azonban továbbra sem gondolom, hogy a helyiek szívesebben választanak egy jó adag kígyóhús steaket egy Big Mac menü helyett, viszont ha valaki igényli, az kb. 1400 forintért kaphat egy adagot, az elvileg kígyóhúsból készülő levesből. 

Maradjunk még egy keveset a hedonizmus földjén, hiszen a japán péniszimádat Tajvanra is lecsorgott, ahol ünnepségeket ugyan nem, különböző, falloszihletésű termékeket azonban annál többet találhatunk. 

Korábban szintén Taipeiben fedeztem fel egy lőcsalakú fagyit terítő egységet, ezúttal azonban a turisták által ugyancsak kedvelt Jiufen (九份, jiǔfèn) egyik üzlete kínált különböző ízesítésű péniszsüteményeket, dobozonként kb. 3100 forintért, melyért ráadásul mindjárt három darabot is kapunk.” 

Mindez a posztnak csak a gasztrorésze volt, ennél sokkal több érdekességet találhattok benne, szóval ne hagyjátok ki!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Egyesült Államok Tajvan

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2014929354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dddddddddddddd 2019.07.07. 07:14:15

Mosolyogni jó, ezt megtanulhatnàk a mo-i magyarok is. Feloldja a nem létező stresszt, előre.

Csodabogár 2019.07.07. 11:35:58

Mosolyogni csak ismerősre!

Shaktee 2019.07.07. 14:16:05

@Csodabogár: Mihe kerül?

Vettem a reggeli kávémat még félálomban, ott ül a bácsi, kávézik, majszolja a süteményt - a közért előtti parkolóban szedi össze a bevásárlókocsikat, legalább 80, lassan mozog már..megbeszéltük a szép páramentes reggelt..

Én is jobban éreztem ettől, talán ő is..

Csodabogár 2019.07.07. 16:01:10

@Shaktee: Biztos szörnyeteg vagyok, de az oktalan beszélgetések nem az én eseteim.

gabors 2019.07.07. 17:09:50

@Csodabogár: "@Shaktee: Biztos szörnyeteg vagyok, de az oktalan beszélgetések nem az én eseteim.
"

Nyilvan nem ettol lennel szornyeteg de az ilyen kornyezetben eljut(hat)sz addig hogy hozzad sem szol senki (elobb utobb)..

Ahogy Shaktee irja errefele is szokas ez most hogy mankoval meg jarogipszel vagyok sok ismeretlen megkerdezi mi tortent, a boltban meg segitnei is akartak amig vartam a villanyos kocsira. Ami nagyon fasza hogy van bar a felesegem el tudna intezni a bevasarlast nelkulem is de azert csak jobb valamit csinalni azert...

Shaktee 2019.07.07. 17:26:06

@Csodabogár: áááhhhh, csak kihűtötték a kis szivedet a skandináv évek, most meg a morcos magyar valóság ;))

Shaktee 2019.07.07. 17:28:13

@gabors: holland kapusnak embertelen reflexei vannak!

gabors 2019.07.07. 18:23:04

@Shaktee: "@gabors: holland kapusnak embertelen reflexei vannak!"

a buntetonel azert rosszul mozdult ....

gabors 2019.07.07. 18:35:48

@Shaktee: "@gabors: rá se moccant"

ment jobbra (neki) ...

de az amerikaiak is naggya teszik tud jokat vedeni :-)

Shaktee 2019.07.07. 18:38:20

@gabors: ali helyes csaj kár hogy felesége van ..

Meg legyütt...12 perc van

gabors 2019.07.07. 18:55:24

@Shaktee: "@gabors: ali helyes csaj kár hogy felesége van .."

miert kar ?? neked is van nem ?

gabors 2019.07.07. 19:14:52

@Shaktee: Na most hallom New Yorkban paradeznak !!! talan szerdan ?

feher hazban meg veszik elo a fagyasztott a hamburgereket :-)

Shaktee 2019.07.07. 19:17:42

@gabors: Burger Groper chief arshole :)

gabors 2019.07.07. 19:37:23

@Shaktee: "Burger Groper chief arshole :)"

A brit nagykovet jol beszolt neki, pl hogy csak egyszeruen lehet neki dolgokat mondani mert oszzetettebb dolgokat nem ert meg :-(((((

ja meg hogy (szerinte is) eselyes hogy ujravalasztjak :-(((

kardio1 2019.07.07. 21:41:23

@Shaktee: ha ezt én írtam volna, már rég lehomofóboztál volna ...:)

Shaktee 2019.07.07. 22:23:46

@kardio1: az tuti :)

Copát nem nézi senki?

Csodabogár 2019.07.07. 22:54:08

@Shaktee: Nálam semmilyen morcos magyar valóság nincs. Amerre én jártam Európában sehol nem vigyorogtak idegenek egymásra. A svédek persze extrémek, de se a németeknél se Svájcban nem tapasztaltam ilyesmit. A tapasztalatom nagyvárosokból van, falun soha nem éltem. Ott nyilván más az élet és a szokás.

Shaktee 2019.07.07. 23:17:51

@Csodabogár: Ha nem mosolyogsz az emberekre nincs mire visszamosolyogni :)

gabors 2019.07.08. 02:21:51

@Shaktee: ilyen az amikor a fagyi visszanyal ... FOX jobban jar ha Iowa, Idana, vagy Idaho-ba megy Lyion helyett ...:-))

kék madár 2019.07.08. 08:49:54

akikkel en talalkoztam, a 90%-uk tudott kessel villaval enni.

gabors 2019.07.08. 13:07:47

@kék madár: "akikkel en talalkoztam, a 90%-uk tudott kessel villaval enni."

ez a kessel villaval eves egy myth a posztolo sok proszto kozott elhetett, amit amugy megtehetne barhol mashol is.

Amugy nem egy helyen (ahol nehany millisar ember el ) pl kinaban nem is osztanak kest :-)

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.07.08. 13:30:00

@Shaktee: Miért kár? Az jó!
Jöhet mind a kettő!!!:P

malysz ádám 2019.07.08. 13:31:56

Késsel villával evés...engem rohadtul zavar ha úgy kell ennem. Szerintem van így pár más ember csak nem vallják be.
Kényelmetlen eléggé, most az ügyetlen bal kezdetben egyensúlyozod a villát, jobb kezedben a kés.
Én ha nem társaságban vagyok vagy valami olyan helyen ahol muszáj úgy enni, akkor simán felaprítok mindent, aztán villa jobb kézbe át és megeszem az egészet villával. Lehet gáz, de ez van:-)

Platonica 2019.07.08. 13:48:24

@malysz ádám: Kicsit gaz, de tok jo, h folvallalod:-)
Biztos szamit, h koran termeszetesse valik-e. Nalunk a kolok mar 8 evesen akkor erezte magat kellemetlenul, ha nem kapott kest-villat vendegsegben, mondvan, h o csak gyerek, ugyse hasznalna:-DD Csak poenbol irom, nem 'flexing' cellal:-D

wwolf 2019.07.08. 15:02:50

2011 óta New York City. Ebbôl a listából egyedül a prüdéria az amit látok. Mosolygás: itt ugyan nem. Ruhák: tízbôl max háromra igazak a leírtak NYC-ben. Annyi meg otthon is van. Evés: életemben nem láttam az USA-ban ami itt szerepel. San Diego, Los Angeles, Seattle, Redmond, Bellevue, Portland, Boston, Washington DC és NYC. Mindenki normálisan evett aki nem gyerek.

FutureFry 2019.07.08. 17:02:03

@wwolf: Erről (az egyébként eredetileg európai (főleg francia)) szokásról (nagyrészt a globalizáció hatására) már egy ideje leszokott az amerikaiak jó (főleg a partokon élő és fiatalabb) része, de az ország “flyover country” részein még belefuthat az ember (pláne idősebbek esetében).

slate.com/human-interest/2013/06/fork-and-knife-use-americans-need-to-stop-cutting-and-switching.html

John Brennan 2019.07.08. 20:01:10

Tizenegyszer voltam Amerikában, és soha nem láttam, hogy valaki villával fárasztott húst. Nagyon jó és sokféle étterem van.
Mosolygás: átlagosan több, de túlzónak érem a posztolót. Ellenpélda is van, unott, undok ember az információnál vagy bárhol, boltban. De valóban van olyan is, hogy a szolgáltató olyan hangulatban beszél velem, mintha régi gyerekkori barátok lennénk.
Öltözködés: baseball sapka azért korántsem annyira elterjedt, hogy mindenkin legyen. A négerek kedvelik a kapucnis pulcsikat, melegben is.
A közlekedés, parkolás: az külön nagy téma, teljesen más, mint Európában.

Alick 2019.07.08. 22:16:48

@gabors: "Nyilvan nem ettol lennel szornyeteg de az ilyen kornyezetben eljut(hat)sz addig hogy hozzad sem szol senki (elobb utobb)."

Antiszoc alapállással ideális. :)

sóhegy049 2019.07.08. 23:02:10

Egy évet dolgoztam kint, egyik cimborám csalt ki. Az északi részen dolgoztunk, de nekem brutálisan egy életidegen hely volt. Nem a honvágy és társai, de az a butaság, brutalitás, ami átszövi a nagyvárosokat, na az betyár. Én nem mondom, hogy nincsennek kedves és segítőkész emberek, de ritka. Marad inkább Európa, azon belül is Skandinávia.
Akinek meg bejön és összejött, sok sikert kívánok!

Jenő Ferenc Szabó 2019.07.08. 23:02:44

Érdekes megállapítások, sok igazságtartalommal. Engem pont az taszít, ami a cikkírót vonzza. A kényszeredett és kötelező mosoly. Ez New Yorkra nagyon jellemző. Én 1987 től 2016- ig rendszeresen jártam az USA sok nagy és kisebb településén. Az összesen ott töltött idő talán kitesz a hét, vagy akár annál több időt is. A kötelező mosoly csak a nagy keleti metropolisokra jellemző. Délen és középen sokkal emberibb a kapcsolat. De New York is megér egy misét, ott is nagyon sok féle hozzáállás van. Egy kissé elidegenít ez a város, rengeteg feszültség van benne, hogy egy kevés rosszat is írjak róla. Én általában Manhattanben szoktam lakni a 34. utca és az 5. sugárút környékén Ott sokkal több normálisan öltözött és néhány kifejezetten jól öltözött emberrel lehet találkozni. Akár szines, akár fehér bőrü. Egyébként kedvesen útba igazítanak, ha kérdez tőlük valamit az .ember. Az éttermekben is szépen késsel villával esznek. A kerti sütögetések által készített ételeknél viszont jellemző, hogy előre feldarabolják a húst. Én délen és középen nagyon jól érzem magam, keleti parton nem annyira, nyugati parton voltam néhányszor, de oda csak akkor, ha visznek.

acycloren 2019.07.09. 06:44:03

@kék madár: Nagyon függ attól, hogy kikkel találkozol. Akikkel én találkoztam, dolgoztam együtt, azok vendéglátóiparban dolgoztak és nem nagyon voltak tisztában a késsel-villával való evéssel. Nem mind volt buta ember, volt köztük több kedves ember is, de még a menedzser, supervisor is úgy nőtt fel, hogy nem tanult meg késsel-villával enni. Ez nem egy prioritás a munkásosztálynál Amerikában. Előre felkaszabolják a húst, majd villával felszúrják és így eszik. Tényleg. A másik, hogy lóg a bal kezük az asztal alá és belehajolnak a tányérba. Ezért az én anyám nagyon rámszólt volna gyerekkoromban.

Közép-Európában ez a kultúra része a munkásosztálynál is, Amerikában meg még a középosztálynál se biztos.

Ettől még nem néztem le őket. Én meg semmit se tudtam az amerikai fociról, ami ott iskolában alap sportág...

acycloren 2019.07.09. 06:44:19

@John Brennan: Öltözködés: számomra úgy tűnt, hogy úgy öltöznek, mint nagyranőtt óvodások. Testalkattól függetlenül ugyanabba az XXL-es pólóba és bermuda nadrágba bújnak. Engem messziről kiszúrtak, hogy nem helyi vagyok, mert eleve a testalkatom nem amőbaszerű volt, másrészt a ruházatom is más volt. Megdícsérték az ízlésemet, ami sose fordult elő velem korábban.
Talán azóta változott a helyzet ott is és emberibben öltöznek.

szociál · szociesatjukol.blog.hu 2019.07.10. 14:30:48

Nem mindenhol örülnek a szemkontaktusnak az USA-ban, olvastam egy blogon anno hogy pl L.A.-ben inkább ne erőltessük a szemkontaktust.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.