oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. április 14. 06:30,  Erőltessük a magyarságot? 41 komment

2019. április 14. 06:30 Határátkelő

Erőltessük a magyarságot?

Miként lehet átadni a magyarságot a külföldön született gyerekeknek? Az idő teltével (és azzal, ahogyan egyre több gyerek születik külföldön, az elmúlt három évben már közel 56 ezer, ami azt jelenti, hogy minden hatodik magyar külföldön látja meg a napvilágot) egyre több határátkelő családban vetődik fel a kérdés. A válaszok is eltérők, de az biztos, hogy egy nagy, közös élmény sokat segíthet.

cim_219.jpg

Milyen lehetőségek rejlenek egy jól megtervezett magyarországi látogatásban, hogy gyermekünkben kényszer nélkül felébresszük a magyarság-tudatot? És egyáltalán mi lehet a szülő szerepe a gyerekek önazonosságának megtalálásban? Ezeket a kérdéseket tette fel Prérifarkas is, aki a lányával nézte meg a magyar-horvát Eb-selejtező focimeccset Budapesten.

„Mindenki maga dönti el, hogy milyen identitású gyermeket nevel, milyen tempóban, mely eszközökkel milyen szempontok szerint vagy esetleg életcél alapján. Nincs tehát jó vagy rossz, csak könnyebb vagy nehezebb, gyorsabb vagy lassabb út, a korábban említett szülői célok vagy nevelési szempontok fényében. 

Jómagam sosem erőltettem a magyar identitás kialakulását, mert tudom (?), jó inkább csak sejtem, hogy sikeresebb, (jó, csak gyorsabb) ha a gyerek maga ébred rá erre a megfelelő időben, helyen és tempóban. 

Véleményem szerint a szülőnek – csupán csak – annyi a dolga, hogy megtalálja a megfelelő időt, alkalmat és behatást, aminek hatására a gyerek majd maga érzi át mit is jelent magyarnak lenni  – túl azon, hogy amerikaiak is, legalábbis az én gyermekeim esetében ez a felállás. Ez a szülői kihívás, bár elsőre könnyűnek hangzik, de korántsem az, de erről majd később. 

Hiszem, hogy a szülőknek nem érdemes ráerőltetni a magyarságot a fiatalokra, mert a gyerekek többsége  nem feltétlen értékeli az „erőltetett” dózist, ha valamit le akarnak tolni a torkukon, csak azért mert magyar. Legalábbis az én gyermekeimnél ez nem jön be. 

Nem elég ehhez csak az a szó nekik, hogy „magyar”, „Ez jó/szép, ezt próbáld ki, mert magyar!” Ugye ismerős? Ettől még – az esetek döntő többségében – nem alakul ki egy hosszan tartó katartikus érzés, vagy vágyódás a magyar iránt. Sőt, észrevettem, hogy néha túl sok is nekik. 

Ilyenkor a magyar jobbára csak egy azonosulatlan üres jelző marad számukra, melyet akármilyen szóval is be lehetne helyettesíteni. Mi több, sok gyerek pont ezt teszi. 

„Apa, már próbáltam, semmivel sem jobb mint az amerikai, csak édesebb!” – jön néha a válasz.  Pont ezt a helyzetet kell szerintem elkerülni. De hogyan? 

Nem egyszerű, és azt sem állítom, hogy ami velem történt múlt vasárnap, annak hosszan tartó hatása is lesz majd, de az, hogy elkezdődött valami minőségi változás Emma lányom magyarságtudatának kialakulásában a hétvégén, az biztos. De mi is történt? 

Emma már a stadionba özönlő nemzeti színekbe öltözött tömeg láttán megjegyezte, hogy ilyet ő még nem látott, csak a televízióban. Amikor pedig a stadionban megkérdeztem, hogy akar-e valamilyen magyar cuccot venni, habozás nélkül rávágta, hogy egy sálat szeretne.

Én egy zöld magyar pólóban, ő meg egy sállal a nyakában vonult a helyére a kezdőrúgás előtt. Külön ültünk, de biztonságban érzete magát, mert láttuk, hogy kisgyerekek ültek mellette. És természetesen mobilon is tartottuk a kapcsolatot. 

Talán így jobb is volt, mert az SMS-eken keresztül, csak úgy özönlöttek a pozitív jelzők. „OMG, this is amazing, very, very unique, never seen anything like this…” és ehhez hasonlók. Nagyon örültem ezeknek az üzeneteknek, mert mostanában csak annyit szoktam kapni tőle, hogy „yeah, sure, no…”. 

Mondjuk az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a húszezer szurkoló által elénekelt himnusz és a szentkorona élőképe engem is meghatott. Hihetetlen érzés volt nekem is így végighallgatni a himnuszt. 

A második félidőben megürült mellette a szék így odaültem mellé, és onnantól saját szememmel láttam hogy bűvöli el az érzés percről percre köszönhetően persze annak is, hogy a meccsen jól tartotta magát a magyar válogatott. 

Bátorítottam, hogy vegye fel telefonjára az összes magyar támadást, hátha gól lesz az egyikből. És láss csodát, pont elkapta a győztes gólt. Itt a videó az örömmámorról, benne Emma önfeledt sikoltozásával. 

Azt hiszem ezt a videót és az örömöt nem nagyon kell magyarázni. Emma extázisba került a góltól és az azt követő népünnepélytől. Hihetetlenül tetszett neki. 

A mérkőzés végén pedig a folyamatosan változó különböző nemzeti skandálások teljesen lenyűgözték, egyszerűen nem tudott betelni velük. Ragyogott az örömtől. 

A végén, amikor a játékosok megköszönték a B-középnek a szurkolást és elénekelték a himnuszt, na, akkor láttam rajta, hogy valamit megérzett és megértett abból, hogy mi is az, hogy magyar, az üres szavakon túl. 

Nem állítom hogy egy perc alatt magyarrá vált, de ott és akkor kialakult valami, spontán, nem unszolásra és nem azért mert én mondtam, hanem magától, mert megtapasztalta a saját bőrén, hogy milyen magyarnak lenni a stadionban. 

Valami elkezdődött, ami már nem igényelt sem magyarázkodást, sem pedig meggyőzést. Oly annyira, hogy amikor sétáltunk ki a stadionból, saját maga mondta nekem, hogy a gimnázium után el tudná képzelni itt az életet, mert itt minden annyira más, annyira érzelmes, annyira magyar.” 

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni!

Leszokni a Jesus-ozásról! 

Mindenkinek vannak rögzült szokásai, legyen szó egy mozdulatról vagy akár egy felkiáltásról. Utóbbi különösen érdekes helyzetet teremthet eltérő kultúrában – tapasztalta meg a Vaku villan szerzője a Maldív-szigeteken.

maldiv-szigetek_foto_pixabay_com_pasja1000.jpg(Fotó: pixabay.com/pasja1000)

„Tegnap elküldtek úgynevezett „helyi sziget”-túrára, ez 3 szigettel odébb egy kis nyavalyás hely, amiből még nem csinált resortot valami milliomos, akinek még az eddiginél is több millióra van szüksége, szóval viszünk ilyen túrát is, hogy lássa a kedves vendég, milyen is itt a valódi élet. 

Jellemzően a legkevésbé népszerű programunk, most 3 tök öreg (70 pluszos, amúgy imádnivaló) félig thai, félig indiai bácsi-néni jött, akik egyébként Ugandában születtek, és Londonban nőttek fel, ott is élnek. 

Szóval, három hinduval mászkálok egy szigorúan muszlim ország talpalatnyi földjén az Indiai-óceán közepén, és valami meglepő dologra így kiáltok fel: Jeeesus! Aztán szégyenkezhetek magam miatt pár percig. 

Az első estém itt igazán rémes volt. Ki voltam akadva teljesen, persze fáradt is voltam, egy 30 órás utazás után 6 óra alvás, és egy 12 órás melónap, fejfájdítós irodai részletekkel, szóval rémesen aludtam, magányos és nyűgös voltam, és utáltam az egészet, és a szökést tervezgettem minden szabad percemben. Szerencsére nem volt sok, összepakolni se jutott idő, így maradtam. (…) 

Harmadik nap viszont végre elvittem próbamerülni egy burkás szaúdi lányt (najó, valójában utánaolvastam, és niquabnak hívják, amikor semmi sem látszik ki belőle, csak a szeme), és a vízben levés persze picit feldobott. 

Szóval ezek után este, a vacsi után, mikor ballagtam a staff kajázó kijárata felé, odalépett egy indiai srác, és azzal az imádnivaló akcentussal, ami van nekik, azt mondja: hi, te vagy az új base leader? Mondom, igen. 

És honnan jöttél, Ausztráliából? Neeem, Magyarországról, felelem. Csak mert már délben is láttalak valakivel beszélni, és pont ugyanolyan, mint egy ausztrál volt kollégám, aki nemrég ment el a szigetről. 

Felröhögök nagyon, hogy naaa, azért az elég más akcentus, mire a srác: jaaa, nem a kiejtésed, hanem, hogy neki is mindig ilyen kedves mosoly ült beszéd közben az arcán. 

A teljes írást itt találjátok.

Szingapúr kicsit másképp 

Mostanában mintha az eddiginél is népszerűbb lenne Szingapúr, legalábbis ezt tapasztalta az Adlersson szerzője, aki párjával éppen nemrég járt ott és kicsit más szempontból meg is írta tapasztalatait.

szingapur_1.jpg

„Szingapúr hihetetlenül zöld, a várost övező „legendák” közül talán ez az egyetlen, amivel egyet tudok érteni, és amellyel nem tudnék jellemezni hirtelen semmilyen más, hasonló kaliberű várost. 

Nemcsak a belvárosban, de a relatíve zsúfolt lakónegyedek között is lépten-nyomon füvesített terek, fák, kisebb-nagyobb parkok fogadják az arra járót, nagyban hozzájárulva a város kellemes atmoszférájához. 

A tavaszi, szeszélyes idő okán külön hálás voltam a városszerte, hosszabb-rövidebb szakaszokon megtalálható fedett járdáknak, de meglepő módon az önkormányzati lakóépületek is szolgálathatnak rögtönzött esőbeállóként, hiszen nemhogy az épületek földszintje, de gyakran még a lakásokhoz vezető lépcsők, liftek is megközelíthetők mindenféle barikád leküzdése nélkül. 

Szállásunk egyébként Szingapúr kvázi óvárosa és az illusztris „Downtown Core” határán feküdt, így a hatalmas üvegtömbök mellett a régi Szingapúr hangulatát részben visszaadó apró, „tornácos” épületekben rejlő kisebb üzletek portékáit is böngészhettem néhány napig, melynek kifejezetten örültem, hiszen a város ezen oldala ritkán szerepel a környékre csalogató leírásokban.  (...) 

Malajzia után a szingapúri napok során is utánaolvastam kicsit a helyi etnikumoknak, vallásoknak, így például meglepett, hogy míg Malajziában az iszlám a hivatalos és ebből kifolyólag a legnépszerűbb vallás is, addig Szingapúrról messze nem mondható el, hogy akár az iszlám, akár bármelyik vallás különösen dominálna (mondjuk Szingapúr lakosságának kb. ¾-e kínai származású, úgyhogy…). 

Sőt, felmérések szerint Szingapúr az egyik legtoleránsabb ország a vallások tekintetében, így a helyi tíz, fő vallásból álló lista élén a buddhizmus kb. 33%-kal vezet, ám a második helyen még mindig nem az iszlám, a taoizmus vagy más, környéken „divatos” vallás, hanem a kereszténység következik. 

Annak tükrében, hogy a botozás még mindig kiszabható büntetési forma, nem gondoltam volna, hogy vallások terén (is) ennyire felvilágosultak, ráadásul még Jehova pénzmosói is be vannak tiltva.

Úgyhogy ha valaki szabadidejében végigsétál a South Bridge Rd. – North Bridge Rd. kb. 3 kilométeres szakaszán, az a buddhista „Buddha Foga Templomot” (Buddha Tooth Relic Temple), Szingapúr legrégebbi hindu templomát, az 1827-es alapítású Sri Mariamman templomt, a Szent András katedrálist és a Masjid Sultant is megtekinteti. 

Szingapúr jellemzően nem a legolcsóbb városok listáján szokott felbukkani, így számítottam rá, hogy egy adag pagpag is 10 dollártól fog majd indulni, de azért rövid időn belül sikerült megtalálni az arany középutat az újra kisütött élelmiszer-hulladék és a Michelin-csillag között. 

A szingapúri nevezetességek közé tartozó köztisztaságot védendő, a Tajvanon, Malajziában stb. fellelhető ételstandok itt jellemzően egy nagyobb, szervezett egységként, ún. „hawker centerként” vagy „food courtként” bukkannak fel, ahol a standok mellé nemcsak asztalok, de a maradékot eltakarító személyzet, mosdók, kézmosási lehetőség is tartozik.

Az étkezők környékét így jellemzően nem borítják olajfoltok, ételmaradék stb. és szerencsés esetben lehetőségünk van ülve elfogyasztani a fél tandoori csirkét. 

Az ételek között valószínűleg mindenki meg fogja találni a kedvére valót, hiszen a multikulti Szingapúr a kínai (pl. kantoni), indiai, maláj és számos további konyha kedvelőinek is kedvez, így baót, a nyugati látogatók körében is kedvelt „csirkés rizst”, különféle curry csodákat, vagy az indonéz konyha egyik ékkövének számító ampo snacket is választhatjuk. (...) 

Érdemes még elmerülni a helyi „kakaófogyasztási” szokásokban is, hiszen a Nesqvik kakaóporhoz hasonló, ugyancsak Nestlé gyártmányú Milo italporból készült nyalánkásgoknak se szeri se száma. (...) 

Az utcákon bóklászva azonban másféle nyalánkságokra is bukkanhat az érdeklődő, például a nagy becsben tartott „jégkrémes kenyérre”, melyet a lenti képen is látható, színes, ízében és állagában egyébként teljesen a toastkenyérhez hasonló pékáruban vagy a közönségesebb ostyalapok között szervíroznak, általában 1-1,5 szingapúri dollár közötti áron. (…) 

szingapur_fagyis_szendvics.jpg

Bármennyire is tiszta, rendezett, igényes és biztonságos, élni nem biztos, hogy szívesen élnék Szingapúrban, melynek egyik fő az, hogy egy idő után azért már nehéz új, helyi látnivalókat, kikapcsolódási lehetőséget találni a „shopping”, múzeum, mozi, kávé, pub kombón meg azon a néhány túrázási lehetőségen felül.

Hirtelen most a szomszédos Johorban vagy az egyébként közkedvelt, indonéziai Batam szigetéről se tudnék olyan látványosságot mondani, ami akár ideig-óráig fenntartaná az érdeklődést és lehetővé tenné, hogy repülés nélkül is érdekes, új helyekre utazhassak. 

Japán sem az a gigantikus ország, de eddig szinte minden hónapban találtam valamit a közelben, amit fel tudtam írni a bakancslistámra, de ami még fontosabb, ezek eléréséhez nem kellett se útlevél, se fél vagy egész napos vonat- vagy repülőút.” 

A teljes posztot további képekkel itt találod, ne hagyd ki!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Magyarország Szingapúr Maldív-szigetek

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1714761722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.04.14. 07:47:38

"Jehova pénzmosói is be vannak tiltva."Máshol is be kéne.

Sorceress777 2019.04.14. 11:56:58

Ez a magyarság dolog biztos nagyon nehéz ügy. Számtalan ismerős családban voltak tökéletesen magyarul beszélő gyerekek, akik semmi közösséget nem éreztek Magyar országgal. Viszont olvastam régen Klein rákkutató professzor életrajzát. Ő háboru után egy ösztöndíjjal került Stockholmba a Karolinska intézetbe. Jól érezte ott magát, hazajött a feleségéért és kint maradtak. Ez a 40-es évek végén volt. Két gyerekük lett és elhatározták, hogy csak semmi magyar. Soha nem beszéltek a gyerekek előtt magyarul és saját magyarságukat is szinte letagadták. Nyilván ebben nagy része volt az átélt borzalmaknak, miután zsidók voltak. Mint írta a felnőtt gyerekei egyszer csak számon kérték rajtuk, hogy miért zárták ki őket egy kultúrából. Lelkesen kezdtek érdeklődni a nyelv, az irodalom és a zene iránt. Ők meg belátták, hogy hibás elhatározás volt a nevelési elvük.

Platonica 2019.04.14. 12:06:06

@Sorceress777: Valoszinuleg minden diraktiva jellegu irany rossz, ahogyan a posztolo is irja. Se tukmalni, se elhallgatni/tiltani nem erdemes. Mindketto szulhet csalodast, elegedetlenseget, es ha me'g nincs is esetleg rombolo hatasa hosszutavon, pont eleg, ha a csaladon belul negativ energiakat teremt.

Prerifarkas: en gyerkom is mondott ilyet, hogy szivesen elne, tanulna egy evet majd Mo-on:-)

Jan Kovalens 2019.04.14. 15:47:59

Miért kellene "átadni" a magyarságot? A papa már unja cipelni?
Ha fia lenne, vajon a férfiság átadásán is ennyit agyalna?
Ami természetes, az magától átmegy, ha akarja valaki, ha nem. Amit tukmálni kell, meg jegyzőkönyv az átadásról, az még úgyis a kedves papa nyakán marad.

Zsákos Ember 2019.04.14. 16:54:14

@Jan Kovalens: "Miért kellene "átadni" a magyarságot?"

igen, en is ezt szoktam kerdezni, amikor racsodalkoznak, hogy mi semmit nem teszunk ezugyben, leszamitva, hogy magyarul beszelunk, de azt is csak azert, mert ugy nekunk konyebb.

marczy 2019.04.14. 18:23:00

Egy probléma azért akad: a nyelvet meg kell próbálni átadni így vagy úgy, mert ha nem, akkor nem fogja érteni a mögötte lévő kultúrát. Így van ez a magyarral is. Egy nyelvileg toleráns országban biztos, hogy következetesen magyarul - "apanyelven" - szólnék a gyerekhez, aztán az óvodában jön a második nyelv, kicsi korban ez még viszonylag könnyen megy. Ha van magyar klub, táncház és megfelelő társaság a gyereknek, még jobb. Aztán a gyerek később eldönti, mit őriz meg belőle.

Zsákos Ember 2019.04.14. 18:54:41

@marczy: "a nyelvet meg kell próbálni átadni így vagy úgy"

a kerdes, hogy a proba mit jelent. mert ha ez atmegy eroltetesbe, akkor esetleg pont ellenreakciot valt ki (a gyerek utalni fogja). Ha meg nem eroltetjuk, az meg esetleg nem eleg.

mi csak szimplan magyarul beszelunk, semmi mas tudatos magyarsagepites nincs (a beszed is csak azert, mert nekunk az konnyu), es ez a kisebbnel nem eleg. O itthon magyarul beszel velunk, de angol szorenddel, rossz ragozassal, es a szavak 10-20-30%-at egyszeruen angolul mondja. Kisebb korabban kijavitgattuk, de attol mindig csak ideges lett, es inkabb nem beszelt, szoval egy jo ideje inkabb nem szolunk bele - mi megertjuk mit akar, mashoz meg nem beszel magyarul, szoval igazabol lenyegtelen, hogyan beszeli.

kimarad a kulturabol? nem latom ezt akkora bajnak. A szlovak, nemet, meg spanyol kulturabol is kimarad, meg meg masik 400-bol - ugyanugy, ahogy a magyarok legnagyobb tobbsege is csak egy kulturat ismer, es ettol nem kevesebbek.

Az europai orszagok kulturajanak magja es az usa kulturalis magja egyebkent meg lenyegeben azonos, en inkabb azt veszem eszre, hogy sokkal nagyobb kulonbsegek vannak egy orszagon belul a tarsadalmi retegek kozott, mint ket europai orszag ugyanazon tarsadalmi retegebe tartozo ket embere kozott.

itt az usaaban egyebkent a 4-ik generacios leszarmazottak is "olaszok" meg "nemetek", ami mondjuk eleg vicces. Ebbol a szempontbol az ukunokam is meg "magyar" lesz. :)

montroyal ( CAN qc) 2019.04.14. 19:05:26

off super dolog az USA hataranal ... ki vagyok tiltva az allamokbol ... 30 éve jovok megyek es most éberek voltak nem valaszoltam jol a jo kérdésekre es visszaforditottak ... gyanus a hatter hogy amikor ujak voltunk Canadaban a szocial kartyam eltunt ( nagyon soka vettu eszre mert egy fiokba volt) most arrol kerdeztek mi volt az US adressem mikor meddig éltem ott milyen kriminalt folytattam es Torontoban is ... soha nem éltem ott semmit nem csinaltam a turizmuson kivul de .. ok nincsenek meggyozodve hogy az igazat mondom ezert nagyon sok utanjaras lesz hogy tévedés tortént nem én voltam talan valaki hasznalta a kartyamat ( ekkor azzal utleveél nélkul at lehetett menni a hataron az nem fenyképes)... zajlanak a dolgok januarba meg be van fizetve Fort Lauderdalebol az del-amerikai utunk ...

Platonica 2019.04.14. 19:52:44

Ha optimalisan mukodnek a dolgok, akkor szulokent 2 dolgot adhatunk a gyerekunknek: gyokereket es szarnyakat.
No az elobbi miatt fontos a magyarsagunk atadasa. Nem eroszakosan, nem tukmalva, de nem is lenegalva. Magyar szulokent semmi mas identitast nem tudunk hitelesen kozvetiteni.

Olyan ez, mint az anyanyelv kerdese. Szamomra furcsa, ha egy magyar anyuka ugy dont, nem magyarul beszel a csemetejehez. Akarmilyen magas szinten tud is egy masodik, harmadik nyelvet, soha nem fogja azt az erzelmi telitettseget kozvetiteni, mint az anyanyelven, marpedig ez nagyon fontos a kotodes miatt is, ami pedig sokminden masnak is alapkove a kesobbi fejlodesben.
Mint az identitas is. Ha mar ugy alakult, hogy kf-on nevelkednek a gyerekeink, ami onmagaban is nehezitett palya identitas kialakulas/fejlodes szempontbol, azzal segithetjuk oket, ha adunk valami folytonossagot, nem pedig megszakitjuk azt.

Vivien.. 2019.04.14. 20:11:05

"csak úgy özönlöttek a pozitív jelzők. „OMG, this is amazing, very, very unique, never seen anything like this…” és ehhez hasonlók. Nagyon örültem ezeknek az üzeneteknek, mert mostanában csak annyit szoktam kapni tőle, hogy „yeah, sure, no…”. "

Már csak egy kérdésem maradt. Miért nem magyarul beszéltek? Mi is külföldön élünk, a kisfiam iskolás, itt nőtt fel de idehaza magyarul beszélünk. Azért ha már magyarkodni akarunk akkor kezdjük inkább itt. Ezt leszámítva szimpatikus az írása az első rész írójának. Jól áll hozzá a dologhoz.

montroyal ( CAN qc) 2019.04.14. 21:06:59

@Golf2: baratomat még pisztojjal szalittottak ki a kocsibol mert tele volt értékes festmémyekkel a kocsi ami az ové volt es egy kiallitasra kérték meg vigye el az USAba ... .. mondjuk o tobbet nem megy persze ez az ugyes? (tulbuzgo atyaisten hataroroket nem érdekli ...

Platonica 2019.04.14. 21:56:58

@Zsákos Ember: Ez most komoly v provokacio?:-)

Zsákos Ember 2019.04.14. 22:32:35

@Platonica: bennem nincs eros identitas tudat. magyarnak tartom magam, de ez csak a korulmeny miatt, mert ott nottem fel. nincs kulonosebb erzelmi toltet mogote. nem latom mi az elonye ezen kulon dolgozni a gyerekek szempontjabol. Ja, ott szulettek, ja, magyarul (magyar szeruen) beszelnek otthon, aztan kb ennyi. Miert kell ennel tobb? Emiatt kerdeztem.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.14. 22:56:40

@Vivien..: igen, ez engem is meglepett . Nálunk itthon ‘tilos’ angolul beszélni , de ez olyan megengedően tilos, tehat alapból egymás közt csak magyarul beszélünk , kivéve ha tanítjuk épp a gyereket angolul. 3 éves koráig csak maguar anyanyelvi környezetben volt szinte , hiába Londonban élünk és itt született . Többek elmondása szerint is 3.5-4 éves létére 5-6 éves gyerek szó teljen kommunikál. Lassan egy éve ovis , igeidőket még keveri angolul , de sokat tud, sokat ért.

Amúgy sose fogom megérteni azokat a szülőket , akik magyar anyanyelvukent nem tanítják meg a gyereknek a magyart. Sajnos anno a mi kissebbsegunk is asszimilálódott nyelv terén , most már nincs használatban a jász nyelv :(

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.04.15. 00:43:23

@Platonica:

"Akarmilyen magas szinten tud is egy masodik, harmadik nyelvet, soha nem fogja azt az erzelmi telitettseget kozvetiteni, mint az anyanyelven, marpedig ez nagyon fontos a kotodes miatt is, ami pedig sokminden masnak is alapkove a kesobbi fejlodesben."

Szerintem ez tök nincs így. Mármint lehet, hogy te így érzed, de az anyanyelv az nem egy mágikus valami, és tök szuperül el lehet mondani az érzelmeidet (is, meg minden mást is) más nyelveken is.

Nekem igazából az a baromi fura, hogy a jelek szerint ez neked/másnak nem triviális.

nyuszigonosz 2019.04.15. 07:52:38

@Nagy kámpics:

Igazad van Kámpics. Túl van értékelve ez a csak az anyanyelv tudja közvetíteni az érzelmi töltetet beszéd. Meg a soha meg a senki...

Általában azok írnak ilyet, akik magukból kindulva a saját tudásuk korlátai közé akarnak mindenki mást is berakni.

Platonica 2019.04.15. 09:16:55

@Zsákos Ember: az identitas tudat nem egyenlo a nemzeti identitassal. Az csak resze.
Egyebkent az onertekelessel, onbecsulessel fugg ossze. Ezeken keresztul a mentalis egeszseggel is. Ezert fontos.

@Nagy kámpics: Ah, nem arrol van szo, hogy el lehet-e 'mondani' az erzelmeidet mas nyelven... Ennel komplexebb a dolog, de nezz utana pszicholingvisztikai forrasokban. Es egyebkent me'g annak sem kell hinned. Mindenki maga dont. Persze a felelosseg is az ove.

@nyuszigonosz: Korlatok? Masoknal? Hm, valoszinuleg;-)

Platonica 2019.04.15. 09:24:45

@tildy[UK]: Az anyanyelv fejlettsege egyebkent az egyik alapja pl a kesobbi idegennyelv elsajatitasi sikereknek is. Ezert is erdemes apolni.
Tudom, az anyanyelven valo iras-olvasas mar egy kemenyebb dio kf-on nevelkedo utodoknal, nekem szerencsere belefert az eletembe, hogy idot/energiat forditsak erre, es a gyerekem nagyon halas ezert. A kezdolepes mindenkepp az, ha a szulo magyarul olvas estimeset, hasonlot a kicsiknek, ameddig csak lehet. Mi csak 6 eves kora utan valtottunk at egy ilyen-egy olyan rendszerre.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 10:03:43

@Platonica: Azt mondjuk észrevettem, hogyha játszik, akkor néha átvált angolra. Viszont rendszeresen mondjuk , hogy itthon anyjával és apával meg hugival magyarul beszélünk . Az tuti, hogy magyarul álmodik .

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 10:06:19

@Nagy kámpics: szerintem meg de. Egyszerűen bármennyire jól is tudsz más nyelven, azt a választékossagot , azt a nüansznyi különbséget , amit az anyanyelvet ad max akkor tudod elérni , ha alapból bilingual vagy.

Platonica 2019.04.15. 10:31:37

@tildy[UK]: Ez termeszetes szerintem, hogy atvaltogat. Ha ovis, akkor a 'jatek nyelve' fokozatosan angolla valik egyebkent is, nem fura, ha hazahozza. En gyerkom 4.5 eves koraig Mo-on nevelkedett, szoval abszolut angol nelkul. Sokan kerdezgettek, javasolgattak otthon, h 'miert nem tanitod angolul a te hattereddel', de eszem agaban sem volt. Abban az eletszakaszban nem az a prioritas:-)

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.04.15. 12:00:58

@Platonica: @tildy[UK]:

"azt a választékossagot , azt a nüansznyi különbséget , amit az anyanyelvet ad max akkor tudod elérni , ha alapból bilingual vagy."

Szerintem ez egyáltalán semennyire sem igaz, és szerintem belátni is könnyű, hogy nem igaz.

Ha az idegen nyelveden fogyasztasz tartalmat, szokott az lenni az érzésed, hogy nem érted? Hogy úúú, hát itt a nünaszok nem jöttek át, és a fenébe is, kénytelen leszek magyarra lefordítva olvasni? Ha nem szokott, akkor meg is vagy, tessék, birtokában vagy a képességnek.

Eleve az ember sokszor fel sem tudja idézni, melyik nyelven olvasta az adott regényt, mert annyira tök mindegy. Nem?

Szerintem az anyanyelv-fetisizmus szentimentális mágikus gondolkodásból fakad. Hogy majd ha azon a szent nyelven mondom, a gyermekkorom búgó csodaszavaival, akkor megtelik valami extrával, ami egyébként nincs, és mind jól túlcsordulunk.

Tök ugyanaz, mint hogy sosem fogsz még egyszer olyan finomat enni, mint a nagymama főztje, sosem látsz olyan gyönyörűt, mint a szülőfalud főtere, és sosem élsz átt felemelőbbet, mint az első szerelem, és hogy konkrétan a te gyereked a legszebb dolog a világon.

Értem, hogy ezek honnan jönnek, ráadásul pozitív érzelmek, és egyáltalán nem akarok gúnyolódni rajtuk, de ezek a te érzelmi állapotodat írják le, nem az objektív valóságot.

Ha valaki így érzi, vagy így kívánja érezni, hajrá, a legjobbakat kívánom, éljenek a mindenkori anyanyelvi nagymamák, csak kevésbé általánosítva mondjuk akkor. Vagy hát nem tudom. Végülis mondja mindenki, ahogy neki tetszik. :-)

Platonica 2019.04.15. 12:43:12

@Nagy kámpics: fetisizmus/szentimentalizmus, magikus gondolkodas, nagymama analogia...hm erdekes asszociaciok.

Konkretan kutatasokat, tudomanyos forrasokat probaltam javasolni, olyasmit, amit ebben a temaban pszicholingvisztika, neurolingvisztika is alatamaszt (szoval nem a voodoo kategoria;-). Amirol egyebkent tenyleg az a velemenyem, hogy max 'alatamaszt', ugyanis szerintem jozan parasztesszel is egyertelmu koncepciok. Nekem meg az a furcsa, ha ezt nem latja at valaki vagy sose hallott rola:-) (Egyebkent mar arrol is vannak kutatasi eredmenyek, hogy mennyivel effektivebb lenne a tanulas folyamata, ha az iskolaztatas elso eveiben a gyerekek az otthon nyelven/anyanyelvukon tanulhatnanak kf-on is.)

Szoval amikor azt irod, 'ertem, hogy ezek honnan jonnek', az az erzesem, hogy nem, egyaltalan nem erted, amit probaltam, probaltunk irni.

Nehany forras a kevesbe absztraktak kozul: www.wbais.net/about/september-articles/~board/september-newsletter-holidays/post/language-why-maintaining-a-familys-mother-tongue-is-important

gengo.com/language-and-culture/three-reasons-you-should-love-your-native-language/

www.childandfamilyblog.com/early-childhood-development/bilingual-children/

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 13:24:09

@Nagy kámpics: en ugyan nem vagyok perfekt angolbol, de a ferjem elegge. Olyannyira, hogy amerikaban elo angolt tanito angol anyanyelvu nativ amerikai emebrek sem tudtak megmondani rola, hogy NEM NATIV. Megis vannak olyan kulturalis dolgok, amiket csak evek utan vesz fel az ember, nemcsak szolasok mondasok ( mint pl a falra hanyt borso, amit meg lehet eppen jegyezni,de tipikusan olyan dolgok, amit nem fogsz tudni, ha nem ott elsz, es ez akar orszagon belul is elofurdulhat, minthogy en jaszkent pl a hajamhoz kaptam, hogy mi lett vele, tan lepottyantot egy madar, mikor az exem anno azt mondta, hogy osszecsiurkaztad a hajad? Vagy mikor
mondtam paromnak, hogy valamit ott talal a goreban, es fogalma sem votl hol keresse a dolgot . Mikozben nekunk az a szo baromira termeszetes volt, es teljesen evidens, hogy mi az)
Na szoval vannak ilyen dolgok, amiket nem fogsz tudni alapbol, akkor sem , ha perfekt vagy. Tanulhato persze, de nem biztos, hogy olyan termeszetesen jon, mint az anyanyelveden. Nem veletlen, hogy pl a pszihologusok sem nagyon szeretnek mas nyelven dolgozni, mert bar eppen tudnak, ha perfekten beszelika nyelvet, de tenyleg olyan apro arnyalatnyi kulonbsegek vannak, amiket lehet nem fogsz megfeleloen hasznalni adott szituacioban. LAsd bandukol, andalog, odalog, setafikal, stb..... Hirtelen ennyi, de latom van itt aki tudomanyosan is ramutat erre.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 13:28:36

@Nagy kámpics: "Ha nem szokott, akkor meg is vagy, tessék, birtokában vagy a képességnek." Mint irtam, ferjem nagyon jol beszel es ir , kozel anyanyelvi szinten ( sosem modnana anyanyelvinek, mert nem az, de irasban plnem tunik fel senkinek, hogy nem nativ ) MEgis volt mar olyan szo , mondat , amit bakker , nem ismert, es utana kellett neznie. Mert baromira nem azt jelentette a kontextusban, mint amit atforditva jelentene. Szinten jo pelda, "leszedi valakinek a fejet " nem azt jelenti, hogy levagja a fejet....

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.04.15. 17:00:34

@Platonica:

"az az erzesem, hogy nem, egyaltalan nem erted, amit probaltam, probaltunk irni."

Hát, úgy tűnik.
Vagy legalábbis hogy itt most elbeszélünk egymás mellett. (Illetve: te beszélsz el mellettem.)

Ezt írtad:
"Akarmilyen magas szinten tud is egy masodik, harmadik nyelvet, soha nem fogja azt az erzelmi telitettseget kozvetiteni"
Mire én:
"Miért ne közvetítené?"
Mire tildy:
"bármennyire jól is tudsz más nyelven, azt a választékossagot, azt a nüansznyi különbséget..." stb.
Mire én:
Már hogyne tudna választékos lenni az ember egy másik nyelven is?

Erre te belinkeled ezeket, amik leírják miért érdemes/hasznos a gyerekhez a szülő nyelvén beszélni. (Egyébként szerintem is hasznos, eszembe nem jutna, hogy ne tegyem.)

De nem AZÉRT hasznos, mert a felnőtt (te, én, tildy, akárki) amúgy ne tudná kifejezni magát a másik nyelven, vagy mert általában egy másik nyelv megtanulása lehetetlen volna. Erre egy szóval sem utalnak az általad belinkelt írások sem, szóval tkp. nem is igazán értem, miért linkelted őket be nekem.

Eleve én semmit nem állítottam arról, hogy egy gyerekhez milyen nyelven érdemes/kényelmes/hasznos beszélni, egyáltalán semmit nem is mondtam gyerekekről, én csak azt mondtam, nem találom igaznak, hogy eleve kizárt legyen, hogy egy felnőtt beszélő ki tudja fejezni magát egynél több nyelven is.

Szerintem ki tudja, ha igénye van rá, és beleteszi a kis időt meg effortot. Ennyi.

¯\_(ツ)_/¯

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.04.15. 17:22:13

@tildy[UK]:

"Vagy mikor mondtam paromnak, hogy valamit ott talal a goreban, es fogalma sem votl hol keresse a dolgot "

Szerintem itt kicsit ellent is mondasz magadnak, mert látod: magyarul is vannak kifejezések, amiket nem ismerünk.

Velem baromi gyakran előfordul angolul is, magyarul is, hogy egy-egy szót vagy kifejezést meg kell gugliznom -- gyakorlatilag minden alkalommal, amikor a mindennapi életen kívül eső témáról van szó. Milyen relevanciája van ennek arra nézve, hogy ki tudom-e fejezni magamat magyarul (vagy angolul)?

Van egy szint, amit el kell hozzá érni, mittomén, 18 ezer szó, vagy legyen 23 ezer, tökmindegy, ami azért nem egy eleve lehetetlen küldetés. Természetesen van egy csomó minden, ami nem fordítható át angolra, például a hangulatfestő szavak meg a társai, de van egy másik csomó minden, ami meg angolról nem fordítható át magyarra, mert a nyelvek nem tükörképei egymásnak.

Abból, hogy vannak dolgok, amiket nem tudok lefordítani magyarra, nem következik, hogy nem tudom kifejezni magam magyarul, és fordítva. Ez teljesen normális dolog.

De értem én, amit mondani akarsz, csak az általánosítását tartom túlzónak (platonicánál is). Hogy nem azt mondod/-játok, hogy egy másik nyelvet megtanulni nehéz, vagy hogy sokáig tart, és nem azt, hogy esetleg neked személyesen ez nem is célod, meg nem is hiszel benne, vagy hogy mély érzelmeid vannak az anyanyelveddel kapcsolatban, hanem hogy eleve lehetetlen. Soha, senki, akármi lesz is.

Szerintem ez egyszerűen mérhetően, láthatóan, bizonyíthatóan nem igaz. Emberek meg szoktak tudni tanulni másik nyelveket teljesen funkcionálisan használni, szoktak tudni az érzelmeikről beszélni, szerelembe esni, barátkozni, gyereket nevelni, esetenként akár regényeket írni. Semmi misztérium meg mágikusság nincsen benne. Csak ezt akartam mondani. :)

Platonica 2019.04.15. 17:50:48

@Nagy kámpics: Bocsi, te kicsit osszemosod a dolgokat. Igy nem nehez elbeszelni egymas mellett;-) Az en allitasomra te kerdezel vmit, majd valaszkent Tildy-t idezed, nem engem... Mi ketten Tildy-vel nem ugyanazokat az aspektusokat hoztuk fel.

El is olvastad a linkeket, vagy csak a cim alapjan megallapitottad, nem erted, hogy jon ide? Ott van az elso cikkben is pl amire en utaltam, milyen TOBBLET miatt fontos, h a szulok, min. az anya,
nativ nyelven kommunikaljon a gyerekkel. Lenyegesen tobb ez, mint hogy lexikalilag hogy fejezik ki magat, ismeri-e a szinonimakat, szlenget, idiomatikus kifejezeseket.

"In addition, research has shown that parents who communicate in their home language CAN CONVEY VALUES AND BELIEFS IN COPING WITH EXPERIENCES OF GROWING UP. With the home language, parents can influence their children, building intimacy through shared beliefs and understandings THAT COULD NOT BE COMMUNICATED AS EFFECTIVELY IN A SECOND LANGUAGE.

Illetve:
Another reason that maintaining mother tongue is so important to our multilingual children is THE NEED TO STRENGTHEN THEIR INTELLECTUAL DEVELOPMENT. Language learners, who need continuous intellectual development and who are not yet fluent in English, end up speaking only in English at a lower intellectual level. Over time, this slows their overall cognitive development. However, WHEN PARENTS AND CHILDREN COMMUNICATE WITH EACH OTHER USING THEIR MOTHER TONGUE, THEY ARE WORKING ATTHEIR ACTUAL LEVEL OF INTELLECTUAL MATURITY WHICH IMPROVES COGNITIVE DEVELOPMENT.

Szoval tok komplex ez az egesz, de attol me'g se nem magikus, se nem fetisiszta:-)

Ha pedig -mostani allitasod szerint- megiscsak egyetertesz a cikkben foglaltakkal, miszerint kiemelt fontossagu, hogy az ANYANYELVEN beszeljen az anya, akkor nem is tudom, mirol vitatkozunk:-) Ez a koncepcio me'g a 17 eves gyerekemnek is magatol ertetodo.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 17:59:12

@Nagy kámpics: az csak egy pelda volt, de talan jobb pelda a "leszedem a fejed", vagy hogy "egy lyukas garast sem er" , vagy "elmehetsz a sunyiba", ha erted mire gondolok. PErsze ezek tanulhato dolgok,es nem tajnyelv, de remelem erted mire akartam celozni. Hiaba ismersz mindet szot az adott mondatbol esetleg.
Nem mondtam , hogy lehetetlen megtanulni, azt mondom, kb egyutt kell letezni az adott nyelvvel, hogy kvazi zsigerbol az jojjon egy adott szituacioban ( meg tudod persze fogalmazni maskepp is, de mondom, az adott arnyalatbeli kulonbseget nem fogja atadni... Szerintem )
Platonicaval, ahogy o is irta, teljesen mas aspektusokat hoztunk fel.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 18:04:37

@Platonica: Az biztos, hogy a tobbnyelvuseg jo hatassal van a szellemi fejlodesre, ezt tobb helyen es helyzetben is kimutattak mar, segiti a komplexebb gondolkodast. Nem vagyok emglepodve azon, hogy egy nem nativ speaker valoszinuleg kevesbe valasztekosan fejezi ki magat a gyereknek sok esetben, akkor is, ha eleg magas szinten beszeli a nyelvet.
Azt meg mar halkan jegyzem meg, hogy egyikunk sme irta "hogy eleve kizárt legyen, hogy egy felnőtt beszélő ki tudja fejezni magát egynél több nyelven is." Amirol mi beszelunk, az ennek a melysege, es szerintem igenis lesznek kulonbsegek anyanyelvi es nem anyanyelvi beszelo kozt a nyelv hasznalatanak melysegeben ( vagy inkabb magasabban , ha ugy tetszik)

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2019.04.15. 18:36:32

@Platonica:

Elolvastam, _nyilván_.

Vedd észre, hogy amit idézel, abból indul ki, hogy az anya nem tud megfelelően angolul ("who are not yet fluent in English"). Márpedig miért ne tudhatna. Van ilyen szabály, hogy az ember nem lehet fluent in english?

"Ha pedig -mostani allitasod szerint- megiscsak egyetertesz a cikkben foglaltakkal, miszerint kiemelt fontossagu, hogy az ANYANYELVEN beszeljen az anya, akkor nem is tudom, mirol vitatkozunk"

Hát nem erről, az biztos. Hanem amit először kiemeltem tőled. Erről:
"Akarmilyen magas szinten tud is egy masodik, harmadik nyelvet, soha nem fogja azt az erzelmi telitettseget kozvetiteni"

Hogy nem lehetséges ugyanolyan érzelmi telítettséget közvetíteni.
De lehetséges.
De igen. De igen. De igen.

Mi az fenéért ne lenne lehetséges?

Ez a véleményem. A gyereknevelés részét nem kommentáltam, nem is érdekel.
Szerintem nem mosom össze (nem én mosom össze), egész pontosan megmondtam, a kommented melyik részére reagálok.

Ha ezt kívánod cáfolni, léci olyat linkelj, ami arról szól, hogy nem lehetséges magas szinten megtanulni másik nyelveket.

Ha nem megy át, amit mondani próbáltam, akkor feladtam.

"Ez a koncepcio me'g a 17 eves gyerekemnek is magatol ertetodo."

Btw a 17 évesed ki tudja fejezni az érzelmeit angolul? Nyilván nem, és soha nem is fogja tudni, igaz?

Platonica 2019.04.15. 18:51:37

@tildy[UK]: Persze, hogy nem irtuk le, csak vhogy ugy ertodott:-)
Az en angolom okes, mindegy milyen nyelven olvasok szak- v szepirodalmat, Shakespeare-t is szivesen nezem szinhazban, szoval nincs arrol szo, hogy nem lennek megfelelo szinten kommunikacioban. Gondolom, igy volt egyedul magyarazhato, miert huzodozunk attol, hogy esetleg angolul beszeljunk a gyerekkel:-)

Par eve tartottam itt egy work shop-ot bilingvizmus temaban, ketnyelvu gyerekeket nevelo csaladoknak. Volt ott elso nyelvkent sokfele, orosz/kirgiz, francia, olasz, thai, holland, etc, de mindenki egyetertett abban, hogy ezt szeretne hasznalni a gyerkojevel, fuggetlenul az angolja szinvonalatol is. Vegyeshazassagokban nyilvan az anyanyelv megorzese nehezebb, errol is sokat beszelgettunk.

Platonica 2019.04.15. 19:14:11

@Nagy kámpics: En is feladom, mert az utolso kerdesedbol egyertelmuen latszik, hogy tenyleg nem ugyanarrol beszelunk, es kozeliteni se nagyon lehet.
Te voltal az, aki hosszan kifejtetted, hogy az anyanyelv fontossaganak hangsulyozasa egy szentimentalis/fetisiszta gondolkozason alapul, erre mellekeltem vonatkozo irasokat, hogy abszolut nem, most meg azzal jossz, hogy szerintem nem lehet megtanulni magas szinten mas nyelveket..., es errol linkeljek cikket igazolaskeppen.

Tenyleg hagyjuk. Nem kivanok megmagyarazni semmit, foleg olyasmit nem, amit nem is irtam:-))

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.04.15. 19:16:15

@Nagy kámpics: elbeszélünk egymás mellett . Nem azt mondjuk , hogy nem fogja tudni az érzelmeit kifejezni , hanem arról, hogy az érzelmi részen milyen szinten ismeri a nyelvet az , aki pl felnőttként tanulta .Funkcionalisan szerintem nagyon sokan ki tudjuk így magunkat fejezni , nem erről van szó . Sőt még azt is megkockáztatom, hogyha valaki nem az anyanyelvet használja , hanem a tanult nyelvet, akkor ezek az előnyök eltűnnek , sőt az anyanyelv elsorvad . Amiről én beszéltem az viszont az, mikor az anyanyelv szinten van tartva és használatban van legalább annyira, mint az idegennyelv.

@Platonica : arról nem is beszélve , hogy itt a UK-Ben szinte az összes oktatási intézmény egyetért abban, hogy a gyerek otthon az anyanyelvet használja és tanulja meg . Mert ha véletlen valamit a szülő mégis rosszul tud, az rosszul rögzül, a kiejtése a szülőnek csak nagyon nagyon sokára lesz totál natív ( meg angol anyanyelvű színészek is sokszor külön külön tanulnak egy egy akcentust) , és meg lehetne sorolni . Plusz arról már nem is beszélve , hogy a többnyelvűség magával hoz egy ansztraktabb gondolkodást , és erre viszont már tanulmányok is vannak , hogy a többnyelvű gyerekek magasabb iq-bal rendelkeznek .

www.reading.ac.uk/news-and-events/releases/PR773873.aspx

Platonica 2019.04.15. 19:25:06

@tildy[UK]: Igen, soha senkitol nem hallottam itt, hogy ne tamogatta volna az otthon nyelvenek aktiv apolasat. Olvasas kapcsan volt annyi, hogy a tanitoneni mondta, varjunk a magyarral, mig az angol olvasasa stabilizalodik. De ebben meg egyet is ertettunk.

Se vasalo se munka 2019.04.15. 19:42:02

@Platonica: es ez a cognitive kepessegekben elony, akkor is jelentkezik, ha az apuka vagy az anyuka anyanyelvi nyelvtudasa Pete the brickie szinten van, es azon a szinten kommunikal a gyerekekkel?

Platonica 2019.04.15. 20:03:12

@Se vasalo se munka: Visszautalnek egy fentebbi idezetre:@Platonica: (lasd a 17.50.58 vegen kiemelt resz)
Viszonyitva, nem onmagaban kell ertelmezni a kognitiv fejlodest. Szoval ha vki nagyon limitalt szinten beszel az anyanyelve'n, akkor valoszinuleg a masodik, ujonnan elsajatitott nyelven me'g ugy sem. Tehat a csemete me'g mindig jobban jar kognitiv fejlodes szempontjabol, ha az elso nyelven kommunikalnak, nem pedig a me'g redukaltabb masodikon.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.