oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

  • Arthamyr: @Nerinia: A wordpressben is lehet valami, a feleségem a saját vállalkozásában ezzel is foglalkozik... (2019.09.17. 15:59) Merre tovább kisgyerekkel?
  • Golf2: Off. A bandzamatolcsi megszólalt egyből 334ft 1 Eur...Direkt csinálja,a pór nép hadd szívjon. (2019.09.17. 14:49) Berlin az első hetek után
  • Nerinia: @Arthamyr: köszönöm szépen az "út"i tanácsot a sorrendre, magam is ésszerűnek tartom így, ahogy le... (2019.09.17. 13:35) Merre tovább kisgyerekkel?
  • Nerinia: Igen, @_z_: az Óváras részt a te hozzászólásodra reagáltam, köszi :). Igazából csak erre volt péld... (2019.09.17. 13:12) Merre tovább kisgyerekkel?
  • nyuszigonosz: @Herr Géza: @Csodabogár: Ha már leragadung a szemétnél :-) Amikor Németország bevezette ezt a b... (2019.09.17. 13:11) Berlin az első hetek után
  • Utolsó 20

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. január 22. 06:30,  Felejtsd el Európát! 22 komment

2019. január 22. 06:30 Határátkelő

Felejtsd el Európát!

Ha az ember elhagyja Európát, akkor jól teszi, ha átállítja a gondolkodását is. Így járt Réka is Délkelet-Ázsiában, ahol több országban is járt. Így aztán a poszt (a nem kevés fotóval) is meglehetősen mozgalmasra sikeredett.

cim_201.jpg

Délkelet-Ázsiából jöttem, híres mesterségem címere M..Ó, azaz Mesemondó. Végre értelmet nyert gyerekkorom játéka, hiszen életemben először eljutottam Európán kívülre. Persze, nem Amerikába, hanem a mesés Keletre

„Messziről jött emberként” mondhatok, amit akarok (hogy a közhelyeket tovább gyarapítsam), hiszen talán valamelyest különlegesnek számít eljutni ilyen messzire, ugyanakkor tudom, ez sem feltétlenül igaz, hiszen az olvasók közül is bizonyára sokan vannak, akik megfordultak már Délkelet-Ázsiában. Most én Malajziában, Indonéziában, Thaiföldön és Szingapúrban jártam, pontosabban kaptam némi ízelítőt ezen lenyűgöző országokból.

borond_1.jpg

Nagy út volt; fizikai és lelki értelemben is, mondhatom, hogy falakat, világnézeteket, sztereotípiákat döngető, komfortzónából kimozdító élmény. Az Egyenlítő környékéről, és az Indiai-óceán partjáról szemlélve könnyen rádöbbentünk milyen pici, távoli, ugyanakkor jelentős is – legalábbis számunkra – hazánk, és persze Európa. 

Délkelet-Ázsiában (talán sok európaihoz hasonlóan) kuriózumnak, messziről jött embernek számítottam. Az utcákon, üzletekben, szórakozóhelyeken, sőt a repülőtereken is rengetegen kérdezték meg, honnan jöttem. 

A szokásos, Hungary, Middle-Europe, Europe hármasát végigsorolva leginkább Europe volt, ami sokaknak mondott valamit. De persze nem akarok a mindentudó szerepében tetszelegni, hiába a jó gimnáziumi földrajzoktatás, utazásom előtt a vaktérképen én is bajosan rajzoltam volna be helyesen ezen országokat és városokat. 

Átesni az Ázsia-sokkon 

Megérkezve a világ túlsó felére azonnal rádöbbentem, hogy itt mindent el kell felejtenem, amit Európáról tudok. Semmi nem úgy van, ahogyan itthon, mindenre másképp kell gondolni. 

Ahogyan át kell állnunk egy új időzónára (ott 7 órával korábban kel a nap), másik klímára (egész évben 26-30 fok van, fél évig nagyon magas páratartalommal), úgy a szemléletünket és elvárásainkat is át kell alakítanunk.

palmafa_1.jpg

Sokan mondják, hogy át kell esni az úgynevezett „Ázsia sokkon”. Már tudom, hogy itt más az emberek kommunikációja, köszönetnyilvánítása, vallásossága, étkezési kultúrája. 

Sőt, fordítva áll a Hold és akár karácsonykor is lehetünk rövidnadrágban. Mások az ételek, az utcakép, a köztisztaság, a csatornázás, kimondhatjuk, hogy minden más, de tényleg nagyon más. Idő kell az átálláshoz és a dolgok elfogadásához. 

Nekem szerencsére gyorsan ment mindez, ahogyan az időeltolódás és a forró égövi klíma is körülbelül egy napig volt szokatlan (a novemberi, hazai hideg után). 

Ahogyan elkezdtem belélegezni a párás meleget és megérezni az itthon csak néhány júliusi vagy augusztusi nyári estén tapasztalt érzést, hogy „még hajnalban sem kell kardigán”, rögtön tudtam, hogy nekem való helyre jöttem. 

Az „Ázsia sokk” – az itt töltött hetekre visszatekintve mondhatom, hogy „sok” helyett - nekem inkább kevés volt. 

Először röviden összefoglalom mely részein jártam e hatalmas országoknak. 

Kelet gyöngyszeme 

Mondják, szerencsés vagyok, mert Penangban, Malajziában léptem először Ázsia földjére, amit „Malajzia, sőt Kelet gyöngyszemének” neveznek. 

A szigeten 1, 7 millióan élnek, akik közül a legnagyobb kisebbség a kínai. Malajziában egyedülálló módon itt egyben a többséget alkotják. Ők a legvagyonosabbak, legtanultabbak, főként a kereskedői, vezetői szerepeket töltik be. 

Penang természeti értékei páratlanok, az óceán övezte szigeten esőerdőben, és természetes gazdag élővilágban gyönyörködhetünk. 

Háromszor is kirándultunk az esőerdőkben, mely olyan volt, mintha egy gyerekkori álmomban lennék, hiszen eddig csak a természetfilmekben csodáltam meg ezeket. Itt akármikor találkozhatunk majmokkal (illetve gibbonokkal), kisebb-nagyobb gekkókkal, melyek éjszakánként úgy cincognak, mint nálunk az egerek.

majmok_1.jpg

Jellemzően hatalmasak a rovarok, amelyeket látva időnként sikítófrászt kaptam, de akár kígyókkal és más hüllőkel is találkozhattam volna, ám úgy tűnik, jól fohászkodtam a helyi istenekhez és szellemekhez, mert a félelmetes és váratlan csúszómászók látványától vagy támadásától mindig megóvtak. 

Az Istenek szigete 

Indonéziában a legfejlettebb tartományában, Balin jártunk, amit az „Istenek szigetének” vagy a „Földi paradicsomnak” neveznek. A sziget tényleg olyan, ahogyan a filmekből ismerhetjük. 

Csodás a tengerpartja, láthatunk vulkánokat és rizsföldeket, a száriba öltöztetett istenszobrok pedig mindenütt ott vannak (de erről még lesz szó). A szent helyekre és kolostorokba az emberek azért járnak, hogy az itt töltött hónapok után új életet kezdjenek.

esoerdo.jpg

Balin megkóstolhatjuk a világ legexkluzívabb kávéját, a „kaki kávét”. Talán tudjátok a Bakancslista című filmből, hogy ez a Kopi Luwak Coffe, azaz a cibetmacska ürülékéből nyert kávébabból főzött ital. 

A kedves kis állat gyümölcsökön és kávébabon él, ami utóbbi a legértékesebb tápláléka, hiszen, ez  az emésztőrendszerén keresztülmenve, épen jön ki belőle, csupán bizonyos enzimek valamelyest átalakítják azt, hogy ezen kávészemeket kihalászva, megtisztítva, lehántva, aranyárban eladják, hogy a világ legdrágább helyein az ínyencek elfogyaszthassák azt. 

Én kétszer kóstoltam a Luwakot, és mondhatom, nehezen értem az őrületet, nem sok különbséget éreztem az emésztetlen kávébabból készült „fekete” és e között. 

Thaiföld: határeset 

Thaiföldre egy napra „ruccantunk át”, ott a határközeli Hat Yay városában jártunk, ahol képet kaptunk a helyi piac világáról és a thai konyha jellegzetességeiről. 

Olyan gyümölcsöket és fűszereket kóstoltunk és láttunk, amiket előtte még csak nem is hallottunk. Noha majdnem mindegyik nevét elfelejtettem, hiszen malájul vagy thaiul hallottuk őket, de az angol Cat Eye-ra emlékszem. A bogyószerű apró gyümölcs íze kellemesen édeskés és lédús. 

Az ázsiai London 

Hazafelé sikerült néhány órát a több mint 5 millió lakosú Szingapúr (törpe)államban töltenem, ami jelentősen más, mint Malajzia, amelytől 1965-ben függetlenedett. 

Az elsődleges nyelv itt az angol, az utcák is angol elnevezésűek, olyan érzésem volt, mintha Londonban sétálnék, csak itt a trópusi eső kapott el, ott inkább a szitáló eső teszi ugyanezt. A város infrastruktúrája nagyon fejlett, minden robotizált, önvezető vonatok visznek a felhőkarcolókhoz és a hatalmas bevásárlóközpontokhoz. 

Szingapúr repülőterét, a Changi Airportot a világ egyik legjobbjának és legizgalmasabbjának mondják. Botanikus kertek, lepkeházak, vízesés, mozitermek és úszómedencék várják az utazókat. 

Egyetlen terminál a Ferihegyi reptér sokszorosa, amelyekből négy van, közöttük önvezető SkyTrain jár és persze, rengeteg a mozgó járda. Itt akármennyi időt eltölthet az utazó, kényelmesen, szórakozva. 

Összefoglalva dióhéjban, ezen négy országban, illetve városállamban fordultam meg. Most pedig kívülről befelé szeretnék haladni Délkelet-Ázsiában, az utcáról a templomba, a külsőségektől a transzcendensig. 

Az ázsiai utcák 

Ázsiában az utcakép nem a megszokott nyugat-európai. Talán mondhatjuk, hogy rendezetlen, hiszen nincs járda, zebra vagy jelzőlámpa (legfeljebb a nagyobb, forgalmasabb helyeken), és leginkább arra kell ügyelnünk, hogy a rengeteg, védőöltözet nélküli motoros vagy a szabályokat kevéssé betartó autós el ne üssön bennünket. Az autóval való közlekedést is ezen tényezők nehezítik. 

A járda, illetve a részben fedett utcarészek között, melyek főként az árnyékot biztosítják, állandóan lavíroznunk kell. Ha a gyalogosoknak szánt helyen próbálunk haladni, sokszor a kirakodóvásárra emlékeztető hagyományos utcai üzletek vagy műhelyek találjuk meg. Ezek terjeszkedése miatt sokszor kénytelenek vagyunk az úttestre kilépni. 

A kisipari üzletekben minden megvásárolható, az edények, a szerszámok, a kegytárgyak, a füstölők, sőt, kulcsot is másoltathatunk vagy órát is szereltethetünk. 

A hagyományos kínai üzletek Penangra jellemző formája a Klan Jetties, mely önálló falu vagy negyed az óceánon. A 19. században ide települt kínaiak csak itt kaptak menedéket, így ide költöztek üzleteikkel együtt. A kikötők és a hajók biztosították (sőt, a mai napig biztosítják) a közlekedést és a szállítást. Mára ez a városrész nagyon népszerű lett, rengeteg szuvenír kapható itt.

A bevásárlóközpontok teljes kettősséget tükröznek, hiszen a hagyományos maláj, illetve ázsiai üzleteket is megtaláljuk, de az Európában, Amerikában megszokott plazákat is. Érdekes, hogy egy-egy nagy üzleten belül is vannak az ázsiai szintek, és teljesen multinacionális részek, amelyek bárhol lehetnének Európában vagy Amerikában. 

Az utcákon sokszor érezhetjük a trópusi melegben terjengő sajátságos ázsiai szagokat, amik részben a fedetlen csatornákból, részben pedig a helyi jellegzetes gyümölcsből, a duriánból erednek. 

Eddig azt hittem, nincs olyan gyümölcs, amit ne szeretnék, de már tudom, hogy van. A malájok és balinézek kedvence a durián, mely számomra és a legtöbb európai vagy ausztrál számára ehetetlen és kiállhatatlan. 

A szagát, ami a helyieknek mennyei illat, és az ízét, ami miatt itt ez a királyok gyümölcse, a gyümölcsök királya, mi messziről kerüljük. Nem véletlen, hogy a duriánt a repülőgépekre sem lehet felvinni. 

Igyekeztek lebeszélni róla, hogy megkóstoljam a gyümölcsöt, de kellően bátor lévén, gondoltam, feldolgozott formájában vállalható lesz. Hát, tévedtem. 

durian.jpg

Miután belenyaltam a Klan Jettiesnél vásárolt fagyimba, rögtön ki is dobtam azt, hiszen éreztem, ezt képtelen vagyok elfogyasztani. A kellemetlen íz másfél napig keringett a számban (pusztán egy kis nyalat után). 

Mit esznek? 

Penang szigete messze földön híres a street food konyhájáról. Az emberek alig-alig főznek otthon, hatalmas a kínálat, az ételek ízletesek és olcsóak. A helyiek együtt esznek a turistákkal; reggelit, ebédet és persze vacsorát.

gasztro_utcai.jpg

Napnyugta után, mikor néhány fokot hűl a levegő, megtelnek az utcák és mindenki eszik. Érdemes mindent végigkóstolni, természetesen, csak azután, ha elfogadjuk a helyi sajátos körülményeket, az utcán lavórban való mosogatástól kezdve az ételek egyedi felszolgálásáig. 

Ha ezeken túllendülünk, valódi gasztronómiai élmény a jutalmunk. A malájok kanállal és villával esznek, a kínaiak pálcával. Kést csak az európaiak miatt tartanak.

gasztro_utcai_2.jpg

Ázsiában a legalapvetőbb élelmiszer a rizs, mely a legtöbb étel alapanyaga vagy kísérője. Maláj nyelven az enni ige jelentése egyszerűen „rizst enni”. Rizs alapú ételeket, úgynevezett Ketupatot fogyasztanak reggelire és a fő étkezésekre. 

Húsételeik változatosak; esznek csirkét, halat, illetve marhát, és sertést is, attól függően, ki melyik világvallást követi. Természetesen a jelentős többséget alkotó muzulmánok a sertést, míg a kisebbségi hinduk a marhahúst mellőzik. 

Rengeteg zöldséget esznek, melyet mindenbe belefőznek vagy ételeikhez hozzáadnak. Az édességek ragacsos rizsből készülnek, amit kókusztejben főznek meg és barna pálmacukorral ízesítenek. 

Újdonság volt számomra a kókuszvíz, amit a fiatal kókuszdióból, a „baby coconutból” ihatunk meg, frissen fogyasztva, természetesen ezt is leginkább az utcákon és a szabad ég alatti bárokban. 

A zöld kókuszdió nem azonos a nálunk is ismert barna, már kiszáradt kókusszal, noha a kettő ugyanaz, csak egy friss és egy érett változatról van szó. A baby coconut-ot előttünk lékeli meg a helyi bárpultos vagy üzlettulajdonos, amit szívószállal, illetve kanállal tálal. 

kokusz.jpg

A kanál ahhoz kell, hogy a vékony, lágy, kocsonyás kókuszrészeket finoman ki tudjuk kanalazni. Az ital kellemes, édeskés ízű, tápláló frissítő, mely itthon csak drágán és pasztörizálva kapható. (Persze, a friss mindig sokkal ízletesebb.) 

A vallási harmónia 

Penangban végigsétálhatunk a híres, a világörökség részeként jegyzett Armanien streeten. A környék és az utca jellegzetessége a street art és a vallási harmónia. A házak falára festett figurák interaktívak, így bárki az alkotás részévé válhat, legalábbis egy fénykép erejéig. Leghíresebb grafitik a biciklis falfestmények, mely Penang szimbólumai is. 

Az utca az alapító örményekről kapta a nevét, ám egyfajta „harmónia” megtestesítője is. A környéken, de az egész városban is egymást érik a világvallások templomai, melyek békésen megférnek együtt, ahogyan a lelkes hívek is. 

Egymás szomszédságában találjuk az indiai muzulmán, a maláj muzulmán, a buddhista, a taoista kínai szentélyeket, a hindu, illetve a gyarmati lét bizonyítékait, a keresztény (katolikus és anglikán) templomokat.

szentely_2.jpg

A vallások, noha markánsan különböznek egymástól, a hívek, a szertartások egymást tolerálva zajlanak. A müezzin napjában többször felhangzik, ami hallható a többi vallás szentélyében is, de így szép az együttélés. 

Bármelyik templomba is térünk be, kedves fogadtatásban van részünk, persze, miután igazodtunk az adott vallás előírásaihoz. Mezítláb, száriban, csadorban vagy személyi vezetővel tudtuk végignézni a szent helyeket, oltárokat, ahol képet kaptunk a legszentebb tevékenységekről.

szentely_3.jpg

Jártam a buddhista Sungai Kluang Snake Temple-ban, ahol a mérges (valójában méregtelenített) viperák mindenütt ott vannak, ám szerencsére nem bántanak, mert a legenda szerint egy szerzetes valamikor befogadta őket, és jól bánt velük. 

Balin a szabad ég alatt lévő balinéz hindu templomokban nőknek, férfiaknak egyaránt elvárás a sarong (szári) viselete, amit a helyi árusok jól ki is használnak, akár dollárért, akár rupiáért kínálják a színes kendőket. 

Mondhatjuk, hogy Balin ahány ház, annyi szentély. A családoknak saját szárongba öltöztetett kőistene és kőoltára van, hiszen rájuk is élő személyekként tekintenek, így elvárás, hogy ruhát kell kapniuk. 

utcai_szentely.jpg

Valamennyi Isten minden reggel, főképp virágokból és gyümölcsökből álló „Offerringet” kap. A kis papírtálcákat legtöbbször egy kóbor kutya, vagy majom dézsmálja meg (persze, a számos bogár mellett) vagy pedig az eső mossa el őket. 

Egyik éjszaka hatalmas esőt kaptunk, szó szerint bőrig áztunk a 26 fokban, ami persze meg sem kottyant nekünk, de a rengeteg „Offering” ott úszkált a bokáig érő vízben. Persze az éjjeli eső után a következő reggel új nap kezdődik, új imák és új „felajánlások” szólnak az isteneknek. 

Jártunk a balinéz hindu vallás több szent, rituális fürdőjében, ahol minden hívőnek (férfiaknak, nőknek egyaránt) évente egyszer alá kell merítkezni (ezt a nyitóképen láthatjátok). Itt persze, a turisták is fürdőt vehetnek a helyben kapott teljes testet fedő száriban. 

szentely_4.jpg

A délkelet-ázsiai kirándulásomról elmondhatom, hogy nem csupán fizikai értelemben utaztam át a fél világot, hanem lelkileg is. Annyira más volt minden élményem, mint az eddig megszokott, hogy sok idő kell, mire minden a helyére kerül.

Az, hogy leírtam élményeimet, segített, hogy elmélyítsem, rögzítsem benyomásaimat; és bízom benne, hogy valamit át tudtam adni az ott tapasztalt csodákból. Meghatározó élményekkel tértem haza, gyarapítva ezzel tapasztalataimat és „Mesemondó mesterségem” ismereteit.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Malajzia Thaiföld Szingapúr Indonézia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr314573470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.01.22. 08:08:56

Malájziában létezik ugyanaz a 60-as évek óta, mint ami Mo-on volt Horthy 1920-as numerus claususa. S az ok is hasonló.

Azaz mivel az ország történelme miatt egyes kisebbségek erősebb pozíciókat foglaltak el, mint a maláj többség - kb. 60 %-a a lakosságnak maláj -, így a kormányzat pozitív diszkriminációt léptetett életbe a malájok számára. Mo-on a numerus clausus csak a felsőoktatásra vonatkozott, Malájziában szinte mindenre: még az állami lakáshitel programra is, aki maláj, az kedvezményesebb hitelt kap lakásvásárlásra. De még a tőzsdére is vonatkozik ez: nem szerepelhet a tőzsdén olyan cég, melyben nincs elegendő arányú maláj főrészvényes, s ez a külföldi cégekre is vonatkozik.

Mint ez közismert, Mo-on a hasonló rendelkezés leginkább a zsidókat érintette negatívan, míg Malájziában a kínaikat.

Az egyébként kétségtelen tény, hogy Malájzia az olyan muszlim országok egyike, ahol nagyfokú a vallásszabadság, de azért ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ha egy maláj keresztény lesz, az botrányosnak számít ma is, s bár nem börtönzik be, súlyos diszkrimináció fogja érni. A törvény szerint aki maláj létére keresztény, az kisebbséginek számít, s nem élvezheti a fentebb leírt kedvezményeket se. A malájziai keresztények zöme kínai vagy indiai kisebbségi.

A keresztények között ortodoxok is vannak, ezek szinte mind indiaiak.

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2019.01.22. 09:16:49

Méghogy nem pontosan ez kell nekem? :)

Köszönjük, remek volt!

arncht 2019.01.22. 12:37:54

Hires azsiai vallastolerancia :) jaja..

Golf2 2019.01.22. 16:41:45

Kb.1 éve Pest is tele van ázsiaival.A belváros főleg. Nem tudok úgy 500métert menni hogy ne lássak legalább 10et.A sárga veszedelem?

Golf2 2019.01.22. 16:54:02

Keletről primitív, barbár horda tör

Magyarországra, nem először.

A nép minden vagyonát elhordja,

a csőcselék a mélyből előtör.

Megérkeznek a haza elárulói,

sértődöttek, és idegenek

tíz évig tudják a népet zsarolni:

vörös és sárga a címerben egyek.

Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,

s az emberek apraját eldobják,

és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,

súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.

Értéke nem lesz semmi a munkának,

és nem lesz semmi haszna a pénznek,

uzsorások magyar földre licitálnak,

gazdagok helyett fizetnek a szegények.

Róka, s hiéna vezeti a népet,

alattuk szétesik az ország,

a róka egyedül sokat téved,

a hiéna megássa a sírját.

Végtelen a nép ostobasága,

de lassan feltámad az új erő,

nem hallgat róka hiéna szavára,

Pannónia nem lesz dögtemető.Nostradamus

tanato 2019.01.22. 17:10:29

@MAXVAL bircaman közíró: Az ám,az ázsiai keresztények milyen arányban római katolikusok,protestánsok,vagy ortodoxok?Biztosan tudod.

Csodabogár 2019.01.22. 18:16:37

Nagyon jó poszt, élvezet volt olvasni.

Jossarian 2019.01.22. 19:07:57

Szamomra tovabbra is egy tulidealizalt disznool marad, de hat en mar csak egy megrogzott europai maradok a hozzatartozo ertekrenddel. Az oslakosoknak es egy szuk kisebbsegnek akik Europat csak akkor ertekelik mikor mar nincs pont megfelel de attol meg nem civilizalt embernek valo. Szerintem

gabors 2019.01.22. 19:22:10

"https://nepszava.hu/3022616_szijjarto-urhajos-vilagkongresszust-rendezne-hogy-rairanyitsa-a-figyelmet-a-magyar-urszektorra"

Na vegre nekallnak a Felcsuti Urallomasnak .... :-)

encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTJKZ4_H0Kmgq1yvUwoLUupwUdtsnr5bZ7iE50X1ov-aymN3aYF

Dikusz 2019.01.22. 19:43:39

Remek poszt volt, élvezet volt olvasni.

desw 2019.01.22. 20:09:44

Én imádom DK-Ázsiát. Egy évből 5-6 hónapot töltök itt.

Nyilván itt sem tökéletes minden, de Európában sem.

Most épp Vietnámban "csövezek" 6 hónapot. Kb csak a családom és a macskám hiányzik Európából.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.01.22. 20:10:02

@tanato:

Erre így globálisan válaszolni nehéz lenne.

Az ázsiai kereszténység több csoportra osztható, nagy vonalakban ezek:
- XX. századi angol és amerikai missziók eredménye, ezek egy országban voltak nagyon sikeresek, Dél-Koreában. ahol ma már a lakosság harmada keresztény: ez alapvetően protestáns kereszténység,
- az európai gyarmatosítás eredménye: ez csak a spanyol és portugál gyarmatokon ment végbe sikerrel, azaz kb. Fülöp-szigetek és Kelet-Timor, plusz az indiai volt portugál gyarmatok, itt ma is a lakosság 80-90 %-a keresztény: ez katolikus,
- az orosz terjeszkedés Szibériában: ez totális siker, plusz persze ide vehető a közép-ázsiai orosz betelepülés, nyilván ez ortodox.

S teljesen más csoport az eredeti keresztény terjeszkedés. Az I. sz. második felében már volt misszió Indiában, Kerala államban, máig a lakosság 20 %-a keresztény itt.

S természetesen egész Nyugat-Ázsia keresztény volt a muszlim hódításig. Ennek maradványai ma is megvannak, Szíria 10 % keresztény, Irak, Jordánia, Izrael 5 %, Libanon a legtöbb 40 % körül.

Ezek milyen keresztények, ez érdekes kérdés.

Történelmileg az 1. nagy egyházszkadáskor (431) a többség nesztoriánus lett, mely azonban mára alig 250-300 ezer ember, főleg Irakban és Indiában. A csökkenés oka a későbbi muszlim terjeszkedés.

A második nagy egyházszakadáskor (451) a maradék nagyobb része az antikhalkedóni ortodox táborhoz csatlakozott, ma is ez a fő vallás. Pl. Szíriában a keresztények 80 %-a ilyen, Indiában is. Az Indiai Egyház kb. 2,5 millió fő, a Szír meg kb. 3 millió.

A kisebb tábor a khalkedóni ortodox. Ez jellemzően a második helyezett.

A harmadik egyházszakadáskor (1054) gyakorlatilag senki se lett katolikus. Aki ma katolikus, az későbbi katolikus misszió eredménye. A katolikusok misszionáriusokat küldtek az ortodoxok és a nesztoriánusok közé a XV. századtól.

Az ortodoxok közt ez gyakorlatilag kis sikerrel járt, szinte mindenhol a katolikusok a legkisebbek, de a nesztoriánusok közt a katolikus misszió sikeres volt, 80-90 %-uk katolikus lett a XVI-XVII. században, ezek ma "káldeus katolikusok" név alatt ismertek. Az iraki keresztények 70-80 %-a ilyen.

Az ortodoxok közt a katolikus misszió egyedül Libanonban volt sikeres. Itt a keresztények 70 %-a katolikus, a többségük "maronita" néven ismert.

tanato 2019.01.22. 20:12:05

@MAXVAL bircaman közíró: Köszi,ez tényleg alapos és mindenre kiterjedő infó.

Szaktanár 2019.01.22. 20:47:58

hát ez az ázsia olyan helynek hangzik, ahol én negyed órát sem töltenék el szívesen :) valszeg túl konformista vagyok, megszoktam a nyugati világrendet, egy ilyen utca-zebra-lámpa nélküli hely nekem inkább káosz, mint vadregényes. azért örülök, h a posztoló élvezte :)

Hari Seldon 2 2019.01.22. 20:57:35

@tanato:
Mind megtalálható a wikipédián angol nyelvűn (vagy kisebb részben a francián is). Ő szereti ezeket összegezni. Pont neki való feladat.

tanato 2019.01.22. 21:18:00

@Hari Seldon 2: Szereti Birka az egyház történelmet.

Shaktee 2019.01.22. 23:05:47

Az új svéd kultúra s demokrácia miniszter

en.m.wikipedia.org/wiki/Amanda_Lind

Azt hiszem hogy ő sose kubuzott, szomizott életében,,

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.01.23. 02:18:20

cibetmacska szarkávé:
Hátb@$$zameg, hogy én bármi olyasmit megegyek, amit már egyszer valaki más kiszart, na, az a világ még nem jött el.
Ha nekem fizetnének komoly pénzeket érte, még akkor is erősen meggondolnám, szinte kizárt volna a dolog.
Röviden és velősen: pfujjj!

Jajj, hát a durián az a másik fele.Egyszer volt valami hír, hogy egy egész egyetemet kiürítettek gázriadó végett valamelyik angolszász országban, pedig csak egy ázsiai diák hagyott egy kis duriánt a szekrényében...
:-))))))

Amúgy meg Jossarian és Szaktanár véleményével értek egyet, nekem sem való Ázsia egy pillanatig sem, de érdekes, tartalmas összefoglaló volt, aki oda vágyik annak hasznos lehet...

Dikusz 2019.01.23. 05:27:30

@geegee: "Röviden és velősen: pfujjj!" ...és milyen visszafogottan!:)))

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.