Szerencsére a jelek szerint csak nem akar véget érni a Tíz dolog…-sorozat, melynek legújabb darabját Emese írta meg Németországból, azon belül is egy Nürnberg közeli kisvárosból. Nem nagy, világrengető dolgokról van szó, talán éppen ezért igazán elgondolkodtató ez a lista. (A sorozat korábbi posztjait itt találhatjátok meg.)
„Tíz ok, amiért szeretek itt élni” – miért szereted azt a várost / országot, ahol élsz? Vagy mi idegesít benne? Írd meg te is a hataratkelo@hotmail.com címre!
A Baggersee
„Ha már úgy hozta az élet, hogy Németországba költözzek, akkor igyekszem minél hamarabb megismerni és felfedezni a környezetemet. Most leírok nektek tíz olyan dolgot, amiért szeretek itt élni.
Budapesti lány vagyok, ízig-vérig. Ott születtem, ott jártam iskolába, felnőve is a szabadidőmet mindig úgy töltöttem, hogy felfedezzem a fővárost. Egyszerűen szeretem nézni az épületeket, figyelni a hétköznapokban az embereket. Itt sincs ez másképpen.
Ahol most élek Hersbruck, egy bajor kisváros Nürnbergtől 30 km-re. Furcsa volt a nyüzsgés után az itteni nyugalom, de ennek is megvan a maga varázsa. És mit szeretek a legjobban?
#1 Családbarát
A város és környéke a családok kényelmét és kellemes időtöltését szolgálja. Mindenhol végeláthatatlan kerékpárutak vannak a zöldben játszóterekkel, pihenőkkel, melyek hosszan kígyózva a mezők szélénél és erdők között összekötik a kisvárosokat. Itt szinte mindenki kerékpározik, sétál vagy kocog, akár egyedül, akár családdal.
#2 Tavak
A kisváros közelségében két természetes tó is található (Baggersee, Stausee). Ezek nyáron strandolásra alkalmasak, mindenféle kiszolgáló egységgel. Teraszos étteremmel, vitorlázási lehetőséggel.
Nincs is annál jobb, mikor a nyári hőségben, munka után bevágom magam a kocsiba és 5 perc alatt víz mellett vagyok. Gyalog sem nagy távolság, de bevallom őszintén, 30 fokban nem annyira élvezem a sétát a tűző napon.
A tavak mellett külön kialakított területek vannak a grillezni vágyók számára. A parkolás hétközben ingyenes, hétvégén pedig 3 Euro (egész napra).
#3 Biztonsággal az iskolába
Bár nincs már kicsi gyerekem, mégis nagyon tetszik, hogy a belvárosból az általános iskola úgy közelíthető meg, hogy a gyerekeknek nem kell átkelniük úttesten. Végig a kerékpárúton lehet az iskoláig elsétálni több irányból is. A buszok végállomása pedig az iskola melletti parkolóban található.
#4 Rengeteg P+R
És ha már parkoló... itt csak Plärrer. Ilyet minden nagyobb városon kívül lehet találni. A lényege pedig, hogy ne menj be autóval a belvárosba, ahol amúgy is kevés a parkolóhely, és 2 óra parkolás 1,20 Euro.
Itt ingyenesen akár több napra is ott lehet hagyni a kocsit. Nincs őrizve, nincs elkerítve, de itt erre nincs is szükség. Amikor a családunk jön, a kipakolás után már ösztönösen viszik is le a kocsit. Nálunk a belváros 5 perc alatt elérhető innen.
#5 Színvonalas tömegközlekedés
A közlekedés Nürnbergbe nagyon jól megoldott. A városnak 2 vasútvonala is van, a város két szélén Pegnitz Rechst és Pegintz Links. Az egyik oldalon a hagyományos S Bahn, míg a másikon S Bahn és Regional Bahn közlekedik.
A Regional Bahn előnye, hogy 15 perc alatt teszi meg az utat Nürnberg főpályaudvaráig. Az S Bahn az otthoni személyvonat megfelelője, minden nagyobb fánál megáll. A menetideje pedig 30 perc szintén a főpályaudvarig.
#6 Irány Nürnberg!
Bár van autóm, mégis vonattal szoktam bemenni Nürnbergbe. Általában ez hétvégente fordul elő, és szinte mindig párosan (barátnővel, párommal, családtagjainkkal – ha éppen itt vannak).
A kedvezményes vonatjegy hétvégére (Tages Ticket Plus) 17,40 Euro. Ez két napig érvényes, 2 felnőtt és 2 gyerek részére. Na és persze egy kutya is belefér, ha éppen úgy adódik. Nem csak Hersbruck-Nürnberg viszonylatban, de ott a városi közlekedésben is felhasználható.
#7 Ingyenes fesztiválok
A mi városunkban és szinte az összes környező településen évente többször is fesztiválokat tartanak. Ezek ingyenesek, és általában nagy idegenforgalmi események.
Már jóval az időpont előtt tele vannak a panziók, rengeteg turista már visszatérő vendég ezeken az eseményeken. Kezdődik februárban a farsangi felvonulással. Nyáron a Sommerfest a fő program, ezt mindig július elején rendezik, két hétig tart.
A nyár lezárása az Altstadtfest minden augusztusban. Három napon keresztül szól a zene a város különböző pontjain felállított színpadokon. Van itt minden... török népzene, rock, pop, blues.
A mi lakásunk a belvárosban van, így ez nem mindig öröm, de három nap túlélhető. Úgy vagyunk vele, hogy vagy minden évben morgunk ezért, vagy beleolvadunk a fesztivál hangulatába. És miért is ne tennénk?
Az évet itt is, mint sok helyen a Weinachtsmarkt zárja. Az adventi időszakban van nyitva és minden nap van valami program. A városban csengettyűs lovaskocsi közlekedik, akinek kedve szottyan egy kis kocsikázásra, 5 Euroért ezt megteheti.
#8 Kirándulások
Szeretünk a környéken kirándulni. Mióta van autónk, vasárnaponként sokszor fogjuk magunkat és elindulunk. Az autópálya használata ingyenes. A környéken sok olyan kirándulóhely és város van, ami könnyen és gyorsan megközelíthető, van, ahová többször is visszatértünk már.
#9 A jó levegő
A szó szoros értelmében harapni lehet a levegőt. A mi kis városunkat hegyek veszik körül három oldalról. Hatalmas zöld területek vannak a városok között, rengeteg a folyó és patak.
A vizek nem szabályozott mederben folynak, mindenhol meghagyták a természetes medret és kialakított környezetét. Kellett pár hét mire az itteni klímát megszoktam, eleinte sokat fájt a fejem. Furcsa volt a túl tiszta levegő.
#10 A hétköznapok
Nem tudom, hogy fogalmazzam meg pontosan, de az emberek élik a városukat. Valahogy aktívan használnak mindent, amit ez a kisváros nyújt. Szeretek sétálni nyári estéken, nézni a cukrászdák teraszain nyüzsgő életet, a sétálókat, a szökőkutak vizében pancsoló gyerekeket.
Az idős házaspárt, ahogy kerékpárral áthajtanak a városon, a biciklik oldalán felcsatolt táskákból látva, hogy ez a kisváros is csak egy a túrájuk útvonalán. Persze tudom én, hogy más az anyagi háttér, mentalitás, évszázados különbség, kultúra miegymás.
De az, hogy hogyan éljük meg a mindennapjainkat, hogy a mai rohanó világban biztosítunk-e arra módot, hogy akár csak egyetlen órára is feltöltődjünk, az csakis rajtunk múlik.
Amíg van két lábunk, hogy menni tudjunk, van két szemünk, hogy láthassunk csak akarat kell. Felállni a fotelből, kilépni a hétköznapok szürkeségéből. Figyelni a környezetünket és megtalálni minden napnak a maga kis örömét, pozitívumát, hogy feltöltődve léphessünk tovább.”
Két brit, akinek elege lett az Egyesült Királyságból. Na hova költöztek? (Pedig Finnország is a kalapban volt.)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek