oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2018. július 06. 06:30,  Cigiszünet 54 komment

2018. július 06. 06:30 Határátkelő

Cigiszünet

Mindened fáj, semmire nem vágysz jobban, mint hogy pihenj egy kicsit, legyen az akár csak egy rövid cigiszünet. Különösen kemény az élet, ha az ember egy hotelben takarít sok más nemzetiségű kollégával együtt. Pláne ha… na, ezt a pillanatot ragadta meg Kovács Gergely novellája, ami talán szokatlan poszt itt, a blogon, de egyrészt nem az első (itt olvashatod egy két évvel ezelőtti írását), másrészt bennem elindított pár gondolatot, remélem, bennetek is el fog.

no_cigi_foto_pixabay_com_danatentis.jpg

„Voltak pillanatok a délelőtt folyamán, amikor legszívesebben fogott volna valami éles tárgyat és kivág egy darabot a háta közepéről. Most pedig ez a nyamvadt gyufa nem akart meggyulladni.

A cigarettát a fogai közt tartotta, nem akart hozzáérni a nyelvével. Meg kell próbálnia elfojtani a köhögést, a többi lány már így is őt nézte. Lekuporodott a földre, így talán sikerül, a gerince roppant egyet. Már megszokta.

Nyolcadik napja dolgozik, de holnap már hálistennek pihenhet. Mióta kiharcolta a heti két szabadnapot egy kicsivel könnyebb, de a dereka így is majd’ leszakad mire az ötödik-hatodik szobához ér.

Holtszezon van, egy nap nincs tíznél több, de az előteret is ki kell porszívóznia, minden egyes nap végig kell mennie azon az ocsmány, szürkére kopott, valaha bordó szőnyegen. A hotel manager egy hónapig látványosan kerülte, miután javaslatot tett a kárpit cseréjére.

Ahogyan a vidáman kacarászó csoportokat elnézte a hallban, megértette, hogy a főnöknek igaza van. Nem törődtek azok semmivel, csak törölközővel meg a minibárral, és ha valami hiányzott meglepő fürgeséggel fáradtak méltatlankodni a recepcióhoz.

A penész és omló vakolat és a mélyedésekben meggyűjt évszázados por kívül esett az érzékelésükön. Csak a kísértetek, meg a furcsa gyereksírás érdekelte őket. Azokat ugyan kereshetik. Nincs itt más csak por.

A hátsó udvarban guggolt, időnként megtámaszkodva az ódon téglafalban és magában káromkodott: az ördögnek sem sikerült volna meggyújtani a cigarettáját. Még itt bent is cefetül erős szél fújt.

A térképen megnézte jól, az Orkney-szigetek fölött már nincs más csak az óceán, egész az északi sarkig. Persze kerülhetett volna még feljebb is a szigetcsoporton belül. A magyar ügynökségek bámulatos tehetséggel dugták el őt és néhány tízezer társát Skócia legeldugottabb szegleteibe.

De legalább nem esik. Kész csoda. És végülis egy félóra alatt Kirkwallban van, ha nagyon kell valami, át se kell mennie a szárazföldre. Bár jelenleg az ágyán kívül nem hiányzott neki semmi.

A lányok egy szélcsendesebb helyről nézték füstbe burkolózva, ahogy próbálkozik. Hallotta, ahogy időnként felvihogva beszélgettek. Igencsak ő lehetett a téma, de egy mukkot nem értett belőle, ezt a durva skót akcentust az életben nem fogja megszokni.

Jobbára a szlovák lányokkal elegyedett szóba, bár abba a zárt klikkbe sem fog soha bekerülni. Martina persze kedves, mindig csinál neki melegszendvicset ebédre a bár mögött. És persze ott van Kevin, aki ugyan helyi, de a kedvéért néha megpróbál lassan, érthetően, már-már oxfordi dialektusban megszólalni. Már amikor nem dühös.

Amikor éjfél tájban kopogtat az ajtón, a bárból jövet, sosem dühös, de hajnalban jobb nem kérdezni tőle semmit, amikor kipattan az ágyból. Mostanában amúgy sem ébred már fel rá, igyekszik alvásra szánni minden percet. A bárban sem volt hónapok óta.

A tűzcsiholásban egészen kiizzadt, gondolta mégiscsak kér tüzet az egyiküktől, mikor meggyulladt a gyufa. Gyorsan odatartotta a cigit, igyekezett beburkolni a tenyerével, mikor a vége felparázslott, nagyokat szívott belőle, behorpadt homlokkal.

Kicsit kivárt, míg a lányok csalódottan elfordulnak. Ő is másfelé nézett és kifújta a füstöt. Büdös lesz a szája, nem hozott rágót. A füst csípte a szemét, eltartotta magától, hogy a szél ne fújja az arcába. Legalább nyolcszor bele kell szívnia, mire leég.

A háta így magzatpózban abbahagyta a sikoltozást, majd mielőtt kiegyenesedik, akkor kell nagy levegőt vennie. Valamennyit jelent ez a tíz perc, kevésbé készül ki, még ha valamivel később is végez. És így legalább nem neki kell befejeznie a többiek szobáit, mint eddig.

Papíron persze ugyanannyit kapnak, csorgathatja a főnök a skót tinédzserekre a nyálát, akkor sem nem kivételezhet velük. Ezidáig hiába végzett két óra előtt, a housekeeping-főnök megtalálta, bárhol is legyen és beosztotta őt valamelyik lány mellé segíteni.

Négyre mindennel készen kell legyenek, jön a busz, a vendég fáradt, nincs pardon. Úgy törölnek-porolnak egymás mellett némán, sokszor öt-hat szobányi lemaradást hozva be.  Mióta cigizik, fél négyre végez, a műszak végén pedig sajnálkozva tárja szét a karját.

Jelena persze bosszankodik, kérdezgeti, hogy mi történt vele, hogy így lelassult, de nem tehet semmit, még így is ő legmegbízhatóbb munkaerő, így inkább a többieket ostorozza. Bevált a taktika, persze mikor egyik-másik fruska „elfelejt” bejönni reggel, borul az egész. Ő, ha akarná se tehetné, hogy kimarad, a hotelben lakik, az office mellett. Egyszer elaludt, Jelena fejvesztve dörömbölt az ajtaján.

Nem volt naiv, tudta, hogy a többi lány meg tudná fojtani egy kanál vízben. Egyre többet maradozgattak ki, néhányuknak szeptemberben elkezdődött az iskola, így csak részmunkaidőt vállaltak.

A műszak alatt úgy hét-nyolc alkalommal, kétszer annyit voltak hátul dohányozni, mint ő. Inkább tovább dolgoztak és szégyen szemre a vendég orra előtt fejezték be az utolsó szobáikat.

Úgy látszott, semmi nem érdekli őket. Pletykáltak, vihogtak, nem egyszer a főnökkel együtt, aki szintén gyakran lebzselt az udvaron. Most itt van, kijött közéjük, a lányok körbeállták, bátorító mosolyokat villantottak rá, miközben az sütkérezett a figyelmükben.

Mégis engem néz most - eszmélt fel hirtelen, miközben beszívott egy újabb adag nikotint a szájába. Az is lehet, hogy már figyelte egy ideje. Egy kisebb füstpamacs elindult a tüdeje felé. Nem bírta visszafojtani a köhögést, egészen könnybe lábadt a szeme.

Csend lett, majd magas, vakkantó hangot hallott. Megfáztál? Csak bólintani tudott, aztán kicsit felszabadultabban köhintett megint, majd kifújta az orrát. Persze, hogy megfázott, csoda ilyen hidegben? Az egyenruhájára csupán egy pulcsit húzott a sietségben.

A főnök még mindig nézte, talán még mosolygott is, ha ugyan azt annak lehet nevezni. Nemigen emlékszik már a szőnyeges esetre. A szeme az nem nevet, két pirított mandula csak a vastag lencsék mögött. Talán nem is látja, hogy melyikünk guggol itt.

Szomjasan lélegezte be a tiszta felföldi hideget. Dehogyisnem tudja. Az, aki nem állja körül, nem bratyizik, nem incselkedik vele. Tudja az jól, hogy ki vagyok. Az a szlovák, vagy horvát, vagy valami cigány bige, onnan keletről.

A fél cigaretta még megvolt, de úgy döntött, ebből a játékból elég, eldobja és visszamegy dolgozni. Ahogy fel akart egyenesedni, valami nagyot reccsent a hátában. Elhomályosult a tekintete a fájdalomtól, sziszegő hang jött ki a száján. Gyorsan vissza guggolásba! Elszívja, aztán lassan, a falhoz támaszkodva megpróbálja újra.

Este talán megkéri Kevint, hogy masszírozza meg egy kicsit. Feltéve ha időben végez a fiú. És jókedve lesz. És nem tér egyből a tárgyra. Alig beszélnek már. Igaz, talán jobb is így. Hogy mondhatná el neki, hogy mi van? Csak az anyjának szólt róla.

Kár volt, az apja egy hete tajtékzik. Ugyan mit majrézik apus, neki ez egy fillérjébe sem fog kerülni. Hacsak nem robban le teljesen a háta, akkor haza kell mennie. Nem. Azt nem. Mindjárt megy és csinálja tovább. Még hat szoba. Legfeljebb hét, ha a csajok bénáznak.

Odasandított a társaságra és megrökönyödve látta, hogy mindenki őt nézi. A főnök arcán még mindig ugyanaz a félmosoly ült, villogtak a dioptriák, háta mögött a lányok lassan ontották magukból a füstöt.

Ránézett a cigijére, még maradt benne egy-két slukk. Gyorsan beszívta majd ráküldte a hideg levegőt. A nyelőcsöve olyan lett, mint egy bedugult kémény. De kocázásért nem jár szünet. Neki nem. Ő ne tudná? Ez ugyanaz a kis falu, ahonnét ő jött. Csak itt Taliskert mérnek pálinka helyett.

Megint könnyezni kezdett. Rohadjatok meg. Csak fintorogni tudott mosoly helyett a hidegtől. Végül is ha már tizenkét fontot adott ezért a szarért. Megint beleszívott, kicsit könnyebben csúszott. A szájából ő is lassan, már-már érzékien engedte ki a fehér ködöt. Nem látta tőle, nézik-e még a többiek és ezért hálát érzett.

E pillanatnyi magányában fülelni kezdett. Tudta, hogy csak képzeli, mégis belülről a gyomra mögül, mintha valami cérnavékony köhögést hallott volna. Óvatosan felállt, a fájdalom egyelőre elköszönt. Keményre fagytak a vonásai. Sajnálom, kishaver, ilyen az élet.

A főnök és háreme hangosan csiviteltek, oda se bagóztak rá. Hirtelen a hasához kapott, simogatni kezdte. Ne haragudj! Drága…, drága, kicsi kincsem! Ez volt az utolsó! Ki se jövök többet! Akarlak! Elhiszed!? Én csak nem értem…. Nem értem, miért kell nekem olyat mondani, hogy nincs többé otthonom?

Nehéz a főbejárat ajtaja, teljes erejével neki kellett dőlnie. De bent legalább jó meleg volt. Jelena viharzott el az orra előtt, rá se nézett. Mindjárt jönnek a vendégek. Hat szoba. Talán nem kell mindben porszívózni. És már nincs több dupla ágy.

A King size takarókkal ma nem bírna el. A háta egyetlen tömb. De holnap már szabad. Át kellene hajóznia a szárazföldre, Thursóban van gyógyfürdő és masszás. Kevint ma nem fogja beengedni, az se baj, ha ezért dühöngeni fog.

Rendbe kell jönnie valamennyire. Legalább addig a napig, amelyen be fog ülni a bárba, miután hozott pár döntést. És azután, ha gyereksírás jön a falakból az éjszaka, akkor hozhat még néhányat.”

Te mennyit költesz utazáskor a repülőtéren? Vajon amennyit a Ferihegyen költenek az sok vagy kevés?

(Fotó: pixabay.com/DanaTentis)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Nagy-Britannia Skócia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2714092539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én és Énke 2018.07.06. 08:30:03

"bennem elindított pár gondolatot"...

Bennem egyet: ha a szerző cigarettázna, akkor nem úgy írna róla, mint aki soha nem vett cigit a szájába.

Bredpitt Monika 2018.07.06. 10:17:47

NEkem is egyből ez jutott eszembe : jaj! és szomorú is valóban

Aztán Énke hozzászólásása is jaj volt az első reakcióm.

Bredpitt Monika 2018.07.06. 10:23:11

@Én és Énke: melyik volt az a pillanat, amikor rájöttél a szerző nem dohányzik? tényleg érdekelne,

én soha nem dohányoztam, még csak ki sem próbáltam, a férjem viszont dohányos, de annyira a kedvemben akart járni (legalábbis 19 éve), hogy mindig kint dohányzott, a lakásban soha, minden cigi után fogat mosott, minden dohányzás után pólót cserélt (ez a szerelem kérem)

egyszer úgy döntött leszokik, komolyan mondom, majdnem azt mondtam neki, hogy ne csinálja, annyira hiányzott a látvány, ahogy kint áll a cigijével és beszélget a szomszédokkal, (nyilván jobb lenne ha le tudta volna tenni)

végül is sajnos nem ment neki a leszokás, egy hét után már hányt, minden baja volt, és azt m ondta nekem, hogy a nikotin a legerősebb kábítószer

Bredpitt Monika 2018.07.06. 10:28:01

a posztról az jut eszembe, hogy milyen magányos érzés egy new jersey játszótér, ahol nem hallok nemcsak hogy magyar szót, de még angolt sem,

meg a barátnőm, aki előre ment Londonba szállodát takarítani, a két gyerekét vidékre vitte a családjához, amíg ő elég pénzt gyűjt, na ő írhatna egy posztot a kitartásról....folyt köv

(reggelizni fogok és nézem a Szex és New York-ot, az előbb láttam azt a részt, amiben Samanthát megkéri a két homokos barátja, hogy szálljon be hozzájuk, mert nővel még nem próbálták.....a csaj kezdett belejönni, de a fiúk rájöttek, hogy nekik ez nem megy, ezért a teste fölött eldöntötték , inkább elmennek fagyit enni........Orbán Viktorhoz: be ne merészeljétek tiltani a sorozatom!!!!)

Bredpitt Monika 2018.07.06. 10:51:53

Amikor én kint voltam New Jerseyben és elkezdtem olvasgatni ezt a blogot, akkor volt kint Londonban a barátnőm. A gyerekei már kezdték megszokni a vidéki iskolát, jól érezték magukat, miközben az én lányom utált kint iskolába járni, este sírt , fájt a hasa....

Úgy éreztem nem tudok Zitának jó tanácsot adni, de éreztem rajta, hogy csak annyit vár el tőlem, hogy megértsem őt,, de a végén kiszaladt a számon: menj haza a gyerekekhez, miért csinálod ezt?

Azt mondta nem megy. Végig kell csinálnia , amit elkezdett. Aztán írt egy emailt: szükségem van 1500 fontra, hogy ki tudjak venni egy lakást. Se köpni se nyelni nem tudtam,mert az rohadt sok pénz, de akkor megértettem, hogy az ő döntését tisztelnem kell.

Küldtem neki 500 dollárt, mert ennyim volt, amit tudtam nélkülözni. Amikor Budapesten találkoztunk és visszaadta a pénzt, kérdeztem tőle, hogy miért akarta ezt az egészet annyira, mi volt a legnagyobb indok? Azt mondta, hogy a gyerekei megtanuljanak angolul és az ő jövőjüket tartotta szem előtt. Ezt én elfogadtam akkor.

Már rég hallottam felőle, de anno ajánlottam neki ezt a blogot és azt írta, hogy hajnalig olvasta mások történeteit.

nem tudom miért tűnt el, a fb on még láttam, hogy a lánya , aki azóta már profin beszél angolul valami oklevelet kapott,
kemény csaj volt mindig is, az elején a nagyobb gyerek kísérte a kicsit iskolába, egy vadidegen városban........(még mindig összeszorul a gyomrom)

Bredpitt Monika 2018.07.06. 10:56:10

a poszthoz még, itthon ajánlgatták szomszédaim, hogy takarítsak velük, ők saját céget csináltak, de én nyolc órában biztos, hogy nem akarnék takarítani, kemény meló,

négy órában még jól is esett, vagy úgy hogy családnál pl itthon én osztottam be az időmet, senki nem állt a sarkamban, de hosszú távon...............soha

ha belegondolok, hogy most milyen állásom van, még aludni is lehet, igaz ritkán sikerül, mert a csemeték nem bírnak minket elaltatni néha.....

Olliék 2018.07.06. 11:18:55

Szerintem a cigit 5 perc szusszanásra használja. Addig se fáj a dereka.

Pink Petsch 2018.07.06. 11:20:23

@Bredpitt Monika: Ad1. Egy dohányosnál minimum 1, de inkább több öngyújtó van, senki sem szerencsétlenkedik gyufával.
Ad2. Ha mégsincs valamilyen gyújtószerszám, a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy másik dohányostól kér tüzet, még ha azok "skót csitroik is, akiket nem kedvel".
Ad3. A "behotrpadt homlok".
A4. A dohányzás folyamatának leírása, egy dohányos, pláne, ha órák után tud csak rágyújtani, akkor totál nem így éli meg.
Nah, kielemeztem neked, nagyjából :DDD

Pink Petsch 2018.07.06. 11:24:51

@Olliék: Áhh, ha kocadohányos lenne csak, akkor terhesen már nem gyújtana rá ;)))

Bredpitt Monika 2018.07.06. 11:29:13

@Pink Petsch: köszi, amúgy az írás nagyon jó szerintem,

én gyufát használok a gáztűzhelyemhez, hányszor volt már, hogy nem volt itthon, az utolsó gyufánál jöttem rá, hogy reggel már nem fogok tudni kávét főzni, mégis mindig elfelejtem,

most feltankoltam valami nagy szar Lidl által forgalmazott gyufával, egy doboz 7 forintra jön ki, van amikor hatot dobok ki egyszerre, mert nem bírok tüzet csiholni vele annyira silány a minősége.....

marad a Korona, az a legjobb.....

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2018.07.06. 11:45:13

@Bredpitt Monika:

"végül most fogok eljutni a barátnőmhöz Olaszországba, végül is nem busszal, ahogy javasoltad, hanem telekocsival,"

Örülök, jó utat! :)

Pink Petsch 2018.07.06. 11:51:57

@Bredpitt Monika: Nayaps, otthoni tűzhelyhez, az más kérdés (bár lehet meg kellene fontolnod az elektromos gyújtót ;)), viszont dohányzáshoz, aminek a kellékeit az ember általában a zsebében hordja, az öngyújtó sokkal praktikusabb, jobban elfér, alkalmasint bele lehet tenni a cigisdbozba, szélben is alkalmazható (pláne, ha vihargyújtó) ésatöbbbi :DDD

P.Elliot 2018.07.06. 12:44:22

Nem tudom mashol hogy van de en itt nem lattam olyan kibirhatatlannak a hotel takaritast amikor beszelgettem magyarokkal akik ezt csinaltak a hotelekben es nem is panaszkodtak kulonosebben, sot alig vagy sehogy, volt hogy szerettek is. . Toltak a kocsit de nem rohanva, itt is akadt olyan hogy varni kellett a szobara mert tele volt a hotel, elobb erkeztunk es csak annyit kertunk hogy had vihessuk be a borondoket hogy ne cipeljuk magunkkal a kocsiban amig bemegyunk addig a varosba korulnezni.
A takaritono szep kenyelmesen dolgozott, nem sietett.
Egyebkent a hotelszobaban nem kell mindennap szerintem nagytakaritast csinalni, kis portorles persze, / az istenert nincs annyi butor mint odahaza/, agynemucsere, porszivo es a furdoszoba amit bizonyos rutinos, atgondoltan gyors mozdulatokkal el lehet vegezni nagyon rendesen, akarcsak itthon ha az ember takarit. .
Ez a javasolt szonyegcsere nem a takartono dolga. Az uj szonyeget is ugyanugy ki kell porszivozni.
Beszelgettem egyszer valakivel aki azt mondta hogy o a mosodaban dolgozott es hogy javasolta a tulajnak hogy a mar vekonyabb, legfokepp kopott es itt -ott szakadt lepedot ki kell dobni nem megvarrni. Es hogy mivel nem tettek csinalt egy nagy lyukat, illetve megszaggatta hogy ki lehessen dobni. Ezen azert fenntakadt a szemem hogy a mosodas vagy a takaritono dontse el hogy mi kell, a hotel nem az o tulajdona.
A cigarettazast nem ertem hogy miert kell meghalni egy slukk utan, valaha en is dohanyoztam, igaz hogy nem sokaig es csak nehany szalat naponta es nagyon szerettem , az volt az utolso szivas a cigibol amikor a terhessegi tesztre vartam/ odahaza/ es pozitivat mutatott es soha tobbet nem gyujtottam ra mert azt a gyereket nekem kell majd nemcsak megszulnom hanem vegig felnevelnem.
Ennek a lanynak is ez lenne dolga.
Lefekudni ott valakivel vedekezes nelkul aztan raharitani a dolgot azert szinten konnyelmuseg foleg hogy a gyereknek nem lesz apja, mar eleve ugy inditjak az eletbe, a draga kicsikem szoveg nem eleg neki. .
Azert remelem hogy nem minden fiatal lany ilyen meggondolatlan, plusz meg beengedi barmikor azt a barbeli pasast a szobajaba amikor annak kedve van.
Mas munka nincs csak a hotel takaritas? Azert kutatgatni kellene es ahogy amit itt leirt annal mar megis jobb egy ilyen beteges lanynak odahaza valami konnyebb munkat keresni, orvosolni a hatat bar a kisbabaval ugyis hazakenyszerul.

Valahohgy nem tetszett az iras, illetve a lany hozzaallasa a dolgokhoz, van akinek nem erdemes kimennie dolgozni...

P.Elliot 2018.07.06. 12:46:12

Hosszabb hozzaszolasom nem ment el, eltunt valahol, mara befejeztem, nem strapalom magamat, megint nem jol mukodik a blog, mi tortent megint? Vagy csak az enyem nem megy el? Vannsk itt elment hozzaszolasok ahogy latom..

P.Elliot 2018.07.06. 12:46:54

Tul hamar haborogtam, elment, visszavonom a meltatlankodo szavaimat...

Pink Petsch 2018.07.06. 13:06:30

@P.Elliot: Azért tudod, takarító lennék a legkevésbé .. rohadt nehéz meló, a hátad és izületeid megmennek, az hóttuti. Egyszer, kényszerből, én is csináltam egy hétig .... röviden: kurvaszar. Persze, hotele válogatja, van, ahol elég egyszer végigmenni a porszívóval a szobán, porolni, törölközőt cserélni, ennyi. Ez tényleg nem annyira hű-de-gáz! Máshol viszont meg fel kell nyalni mindent, ágyazni, ágyneműt cserélni, polírozni, ruhákat elpakolni, budit sikálni, és kétnaponta a wc-kefét is fogkefével tisztítani. Én az utóbbit fogtam ki. Azóta rohadtul tisztelem a takarítókat.
A hotel tulajdonáról meg. Ilyet én is csináltam, persze kajával. Amikor pl.a személyzeti ebédből visszajött a szélesmetélt (úgy 3-4 adagnyi), én kibasztam a kukába, hiába mantrázta az egyik kolléganő, hogy azt fel lehet még használni a vendégeknek. Ja, az a faszt! 13 euró körül van a szélesmetéltes kaja, és erre kapjon a csórikám egy személyzeti ebédből visszamaradt adagot? Persze, a banya rögtön rohant a séfhez, mint az oviban, az meg lenyugtatta ...

P.Elliot 2018.07.06. 13:25:09

@Pink Petsch: Etel meg lepedo kozott azert van kulonbseg. Gondolom te sem venned szivesen ha az alkalmazottad dont helyetted hogy melyik lepedo hasznalhato melyik nem, en legalabbis nem turnem , nem az o dolga.
Egyebkent ahogy meselte masban is dontott. Nem volt unszimpatikus szemely csak furcsa, mas erdekes dolgokat is meselt amin fenntakadt a szemem es nem szerettem volna ilyen dolgozot ha bizniszem van de nem irom le mert magara ismerhet de tudnek nagyon sok furcsa dolgot amit meselt, hatha egyszer beszamol, / az biztos hogy itt darabokra szedne a jonep, hehehe/, en csak amuldoztam....

Pink Petsch 2018.07.06. 13:49:40

@P.Elliot: Oké, oké ... elvégre a te ismerősöd ;))) De azért annyit megjegyeznék halkan, hogy vendégként még egy hostelben sem örülnék egy kifoszlott lepedőnek, vagy láthatóan agyonhasznált (még ha tiszta is) törrölközőnek ... Persze, az ember más vár el egy hosteltől,mást egy 2 csillagos és megint mást egy 4-5 csillagos helytől. De az tutira átlépi az ingerküszöböt, ha a lepedőn keresztül látni a matracot, annyira agyonhasznált. Ilyenkor szoktak születni a mínuszos értékelések ;).

P.Elliot 2018.07.06. 13:56:17

@Pink Petsch: Itt nem agyonhasznaltrol volt szo, kizarolag foleg elszakadt vagy kilyukadt lepedorol amit meg lehetett volna javitani anelkul hogy kulonosebben eszre lehetett volna venni. Nem az a kategoria volt a hotel ahol vekony lepedok vannak bar tudom mirol beszelsz. Itt arrol van szo hogy a dolgozo maga dont, megkerdezes helyett tovabb tepi a lepedot, selejtez anelkul hogy erre engedelyt kapott volna.
Mas dolgokat is csinalt ami miatt fogadni mernek hogy kirugtad volna abban a pillanatban de nem akarok belemerulni ebbe a sztoriba....

Pink Petsch 2018.07.06. 14:26:41

@P.Elliot: Hm, hát nem is tudom, nálunk tuti nem varrnak, selejteznek, azokból a kiszakadt, elhasználódott lepedőkből, törölközőkből és fürdőköpenyekből lesznek a konyhai törlőkendők. De mint mondtam, hotele válogatja, ha abban az ominózusban az a gyakorlat, hogy az elszakadt cuccokat stoppolják, akkor patkányság.
Pedig jó lenne néhány szaftos sztori, amúgyis hullaszag van most errefelé ;)))

P.Elliot 2018.07.06. 14:48:34

@Pink Petsch: Hogy en mennyi szaftos sztorit lattam es hallottam itt ha tudnad. Csakhogy ez mas sztoriai amit kibeszelni nem lenne illendo. Egy kis utalas ide vagy oda foleg ha az nem olyan ritka dolog az oke mert az ember nem nev es hely szerint meseli, legfokeppen ugyel arra hogy ne szaz szazalekosan irja le a sztorit hogy az illeto raismerjen hogy rolam beszel, szitut es helyet is kell hogy valtoztasson, marmint ha magyarokrol van szo. Mas orszagbeliekrol jobban lehet irni, illetve amerikairol mert ugysem olvassa a topikot, nevet oda sem irnek. Gondolom neked is vannak torteneteid amit hallottal vagy tanuja voltal de nem meseled el vagy ha igen akkor csak nyomokban.
A szomszedaimrol/ kb 4 utcarol beszelek akiket igencsak jol ismerek/, konyvet tudnek irni, hehehe, erdekes emberek/ ki nem?/ erdekes eletmoddal, csaladdal, rokonnal, ahany, annyifele, mind kedves szeretnivalo ember, nekem az eletuk mulattato. Hat meg azokrol akik regen eltek itt, mar meghaltak vagy elkoltoztek. Leszarmazottaiknak igencsak erdekes dolgokat tudnek meselni az eletukrol mondjuk 100 ev mulva ok is amuldozva olvasgatnanak a rokonokrol...Nemcsak hogy kik voltak hanem hogy eltek meg a hetkoznapjaikat.

P.Elliot 2018.07.06. 14:56:52

@Pink Petsch: nem emlekszem hogy mikor lattam barhol is stoppolast. Csinaljak meg? Letezik ilyen? Hiszen manapsag ha egy zokni kilyukad akkor kidobjak, itt legalabbis, en sem varrogatok.Egyszer mutattam a lanyomnak hogy regen stoppoltak es hogy azt hogy csinaltak. Egy darabig nezte aztan azt mondta hogy Jo Isten, micsoda ido es cernefogyaszto muvelet ez es nem lenne az a penz amiert csinalna, mondtam neki hogy de, siman megcsinalnad ha nem lenne penzed es masik zoknid. Gyerekkoromban volt meg stoppolas, anyamnak egy piros gombafeju stoppolofaja/ bar utalta csinalni/, nagyjabol en is megtanultam de mar vagy 50 eve nem csinaltam ilyesmit. Azert emlekszem meg ra nagyjabol hogy hogy kellett ha gyatran is de meg tudnek stoppolni egy lyukat, errol most ne beszeljunk hogy hogy nezne ki.
Szabadnapos vagy? En itt ulok a gep elott duhongve hogy zuhog az eso egesz nap majd es en vartam a komuvest aki nem fog jonni persze.

Pink Petsch 2018.07.06. 15:22:28

@P.Elliot: Nopersze, nem is arra gondoltam én, hogy névvel, címmel telefonszámmal írj pár történetet, hanem csak úgy, még a város sem érdekel, ahol, történt, csak a körülmények, no meg a sztori ;)))
Nekem még a nagyanyám stoppolt, és én is emlékszem egy stoppológombára gyerekkoromból, világos barna volt ;)
Ma már én is inkább kidobom a kilyukkadt ezt-vagy amazt, mint hogy megvarrjam, hacsak nem kedvelem különösképpen az adott ruhadarabot. De pl.zoknit már nem stoppolok, anyám még csinálta gyerekkoromban, de mivel mindössze 7 euró egy 5 csomagos pamutzokni, a szintetikus szar meg még olcsóbb ... és azért hónapokig kitart ... szóval, jah, én is inkább kidobom, ha lyukas :(.
Yaps, ma szabad vagyok, és errefelé is eléggé szar idő, a legkevésbé sem napos, néha esik, de legalább kellemes 22-23 fok van ;) Egyébként, próbálom szokni az új helyem, a tisztán német nyelvi közteget, a kicsi konyhát, a kisebb adagnyi előkészítést (be is szoptam a ...-t párszor, és tuti még fogom is, tuti). Meg azt a banya kolléganő, aki korából adódan is, ovis szinten van :DDD

Mikkamak 2018.07.06. 15:32:23

@P.Elliot: Most már van, hogy a leszakadt gombot se varrják fel, akkor se, ha ott a pótgomb. Könnyebb kivágni és újat venni. Még akkor is, ha márkás, eredetileg sokba kerülő darab volt (na jó, ezt esetleg garázsvásáron eladják 50 centért).

Persze, ha megnézed mennyi az órabéred, és mennyibe került egy pár zokni, ill. mennyi idő megstoppolni, akkor valószínűleg az jön ki, hogy olcsóbb újat venni.

P.Elliot 2018.07.06. 15:32:56

@Pink Petsch: Erdemes volt cserelni? Mivel kisebb nem kell annyira hajtani sem ugye? Most mi a feladatod? A deszert vagy a rendes fozes? Nagy a forgalom? Meddig szandekozol maradni, itt is a gyakorlatot keresed?
Ha mar ugy eleg magabiztos vagy probald meg a privat shef poziciot, allitolag nagyon jo, tobb fizetessel, tobb szabadidovel meg egy csomo kis extra dolgok, nagy megbecsules, nagyobb mint egy etteremben de van hiany is, nincsenek kollegak, egyedul vagy bar egy privat shefet tarto csaladban van mas ott dolgozo is.
Persze szar helyet is ki lehet fogni de altalaban jok, nemelyik nagyon jo. Van idod probalgatni...

P.Elliot 2018.07.06. 15:43:42

@Mikkamak: En azert felvarrom a gombot ha ugyan megtalalom de hogy elmenjek gombot keresni es ha nem talalok akkor lecserelni az osszeset, azt azert nemigazan, nagyon szep es kedvelt ruhadarabnak kell lenni hogy megtegyem.
Tudod olyan erdekesek ezek a dolgok manapsag hogy senki sem javit semmit csak alig, inkabb kidobja. Idorol idore megjelenik a teveben holmi beszamolo azokrol akik inkabb varrtak, javitottak, volt olyan aki a romos hazat amit mas letarolt volna egybol o is alapokig bontotta de mindent atvizsgalt a csontvazban hogy mit lehet megmenteni/ az alapokat maris meg a pince reszt, maga epitette ujja csaladi vagy csak sajat erobol, pontrol pontra, ingyen bontasi anyagbol szedett ossze amit csak lehetett, javitgatta atfestette, beepitette, amikor kesz volt ingyen butorokert maszkalt es boldog volt az akitol ingyen elvitte hogy megszabadult tole, otthon ujra csiszolta, karpitolta/ a youtube-on minden muvelet fennt van csak ugyes emberi kez kell hozza/, a vegen volt egy csillogo, villogo haza, adossag nelkul es szepen, berendezve, benne az elegedett, valoszinu hogy nagy kedvvel csinalo tulajdonos.
Mindenki elismeroen bologatva nezi a musort de utanozni nagyon kevesen, erre szuletni kell.

Pink Petsch 2018.07.06. 16:20:00

@P.Elliot: Természetesen, érdemes volt, azért is váltottam. Gyakorlatilag ugyanannál a cégnél maradtam, ugyanis a mostani kisebb hotel-étterem is ugyanaz a tulajdonosi kör, Az előző, a Vier Jahreszeiten (Four Seasons) a "nagyipari" termelés, ez meg kisebb, a'la carte. A mostani szerződésem az év végéig szól, aztán szerintem továbbállok, 1,5 év egy 2500-as faluban, az azért sok.
Természetesen a gyakorlatot keresem, ugyanis a német konyhában nem vagyok otthon. Ez a mostani tényleg egy kis konyha ( mosogatófiúval együtt összesen 5-en vagyunk), ahol napi 100 v endég már hű-baszd-meg kategória, a séfnek is, néha úgy érzem ... ilyen szempontból jó, hogy a VJZ-ben kezdtem, mert amikor a pl. tegnapelőtt beesett egy 11 fős társaság, és mind a'la carte rendelt (nem előre egyeztetett menüs csoport volt), csak egy kissé lettem felpörögve, hogy akkor, azt most hogy a faszba oldom meg, hogy 3 főzőfelületen csinálok egyszerre 12-féle köretet, hogy az asztal egyszerre menjen ki :DDDD Ugye, 300-400 vendéghez szoktam -igaz, azok menüsek;) Ja, és ez a válasz a kérdésedre is, a köretes pult elsősorban az enyém, de mindenhol be kell ugrani ... tegnap pl. a schwarzwalder kirscbecherhez főztem meg a cseresznye-desszert-alapot, meg a sertésszűzérmét tisztítottam és tekertem körbe baconnal ... mert az én posztomat kb. 2 óra alatt rendbe vágtam, és éppen ráértem.
Szóval, tanulok, tanulom a német konyhát, amire ez a hely egyelőre megfelel, úgy fél évig, aztán kell valami a kettő között, ami nem is nagyipari, de nem is ennyire kicsi, "családias" (nem vagyok jó bratyizásban magyarul sem, nemhogy németül ;) ).
Hm, a personal-chef munkakör tudom, hogy elterjedt az USA-ban, azonban Európában annyira nem, sőt nagyon nem. De nem is akarnék ilyen pozit, mint mondtam, smúzolásban nem vagyok jó;)

DieNanny CH 2018.07.06. 16:45:02

Hú, de lehangoló.
:-(

NorthPier 2018.07.06. 16:49:24

@Pink Petsch: Engem nagyanyám még megtanított stoppolni, szerintem ma is meg tudnék javítani bármit, nem egy nagy misztikum, ellentétben a harisnya szemfelszedéssel. Emlékszem, egészen kis koromban volt egy ilyen szolgáltató "üzlet" a város középén. Egy, talán 2x2 méteres pincehelyiség, három, vagy négy lépcsőn kellett lemenni. Nyáron, amikor rekkenő meleg volt, nyitva volt az ajtaja, be lehetett látni, pici asztalkán fényes, nappal is működtetett lámpa, előtte mindig ott görnyedt egy középkorú nő.
Ma sem tudom elképzelni, hogy lehetett türelme bárkiknek is azokat a vékony szálakat felszedegetni.
Tiszta szerencse, hogy manapság nem az amerikai szeretetcsomagokból jönnek a harisnyák, tényleg fillérekért lehet kapni minden sarkon.
Annyira már én sem tudnék smucig lenni, hogy szemfelszedessek, meg nem is lenne hol.
Ellenben természetesnek veszem gombot felvarrni, zippzárt cserélni és mindent megjavítani, hacsak nem valami éktelen nagy anyagszakadás van rajta, vagy reménytelenül kiment még a tegnapelőtti divatból is.
A múltkor vettem egy kisebb varrókészletet, külön díjaztam, hogy többek közt volt benne 5-6 különböző színű, vastagságú javítófonal kötött holmik repalására.

NorthPier 2018.07.06. 17:04:46

A poszthoz meg: már majdnem megsajnáltam az illető hölgyet, bár erősen furcsálltam néhány nem életszagú dolgot a sztoriban. Erre most látom, valami GERGELY írta, na innentől full fiction az egész, annak sem a .... khm, legjobb, ezt nemcsak lehetne, kellene is még gyakorolni.

Pink Petsch 2018.07.06. 17:09:50

@NorthPier: Általános iskolai korom rémálmai voltak a háztartás-tan órák, amiket külön tartottak a fiúknak és lányoknak ... A lánmoknak főleg-köotést-varrást. Egy év szenvedés után, anyám közbenjárt a sulimban, hogy ugyanmár, mint kolléga kölykének, engedtessék már meg nekem, hogy a fiúkkal fúrjak-faragjak, mert a gyerek (ich! :D) kész oidegroncsonként jön haza, és már előre parázik az egy sima-egy fordítottól ;) Persze, ez csak utólag ilyen vicces, viszont glettelni megtanultam, és szívesebben festek ki egy szobát, minthogy megkössek egy pulcsit. Azért egy gomb felvarrása, vagy egy szakadás eltűntetése még megy, de 2 évente ha egyszer alkaqlmazom. Egyébként is, évente cserélem a ruhatáram (jah, az olcsó ruházati cikkek ...), a megunt darabok meg a ruha-konténerekbe kerülnek (és szerintem, többek közt a magyarországi Hada használt-ruha boltokba ....). Ami meg szakadt vagy lyukas, az a szemétbe. Pl. a CundA-nál egy alap póló 2 euró .... persze, ez csak egy sima póló, amit legfeljebb otthon hordanál, a mackófelső helyett, utcára nemigen ... de nekem tökéletesen megfelel a szakácskabát alá ... így 10-esével veszem ... aztán kuka (azt már nincs pofám a ruha-konténerekbe rakni ;) ).

Pink Petsch 2018.07.06. 17:10:52

@NorthPier: Öööö, izé, persze, ez nem egy valós sztori ... csak egy gondolatébresztő.

nyuszigonosz 2018.07.06. 17:18:49

A mai poszt egy novella. Fiktív a föszereplö is, meg maga a történet is. Szóval az író fantáziájának terméke, amiben bármilyen hasonlóság tényleges személyekhez a véletlen müve.

Hari Seldon 2 2018.07.06. 17:19:25

Mekkora szenvelgés már ez!

Pink Petsch 2018.07.06. 17:43:50

@Hari Seldon 2: Nem, szerintem nem az ..legalábbis nagy részében nem ... Van egy horvát csaj a housekeepingben, aki bevallottan tisztaságmániás, simán imád takaraítani, önszorgalomból is (egen, nekem is fura .. ;) ) Mno, amikor ő bukik ki, és pláne nekem, aki nem is vele egy osztályon dolgozom, akkor tudom, hogy kurvanagy gáz van.

Pink Petsch 2018.07.06. 17:47:07

@nyuszigonosz: ...NEM "a véletlen műve" :DDD

Csodabogár 2018.07.06. 18:08:26

@Bredpitt Monika: Gaztüzhelyhez mindig gazöngyujtot használtam. Biztos leeht otthon is kapni. Az ördög se kinlódik gyufával.

Csodabogár 2018.07.06. 18:13:13

@P.Elliot: Floridai takaritonöim mind hotelben kezdték. Olyan eficiensen és precizül csak a régi spanyol takaritonöm takaritott, mint ök. Pesten meg csak álmodni lehet ilyenekröl.

Csodabogár 2018.07.06. 18:24:43

@NorthPier: Az én ifjuságomban a szemfelszedönö a fodrászüzlet tartozéka volt. Akkoriban mindenki hetente járt fodrászhoz, hoztuk a felszedettet és leadtuk a lefutottat. Szerintem egész jó kereset volt a nönek.
Persze akkoriban a harisnya kincs volt és valahogy sokkal gyorsabban futkározott mint manapság.

Pink Petsch 2018.07.06. 18:26:13

@Csodabogár: Mert a potenciális magyar jelöltek Zürichben nyomják, vagy Stuttgartban ...csak mondom ... ;) Egyébként abban 100% igazad vagyon, hogy egy rendszert csak szervezett körülmények között lehet annyira elsajátítani, hogy rutin legyen. Így egy személyes takarító hoteles múlttal sokkal többet ér a piacon, mint egy amatőr tudok-port-törölni-és-felmosni átlagakárki...

Pink Petsch 2018.07.06. 18:33:11

@Csodabogár: Node, hálistennek meg legfőképpen a technológiának, egy selyemharisnya sem kerül ma már annyiba, mint a 30-as években: egy egész heti kosztpénz .... A jeges is okafogyott melóvá vált, ugyebár ....

Bredpitt Monika 2018.07.06. 19:15:32

@Csodabogár: nekem is volt, de aztán bekrepált, de újat már nem vettem, én is szerettem egyébként....

NorthPier 2018.07.06. 19:37:54

@Pink Petsch: Jól van na. Nem tudtam, hogy irodalmi blog lett a HA.
Reggel az első kávé mellett még előfordul velem némi szövegértési nehézség, azt hittem, valaki ilyen formában dolgozta fel a saját sztoriját.
Nem ritka, amikor a költő csak III/3-ban (ez nem ügyosztályt jelent, mielőtt még valaki...) képes a személyes vonatkozású nehézségeket interpretálni.
Aztán délután -olyankor már elég jól fel vagyok pörögve- rápillantottam mégegyszer, akkor tudatosult bennem hogy férfi írta, szóval nem véletlenül éreztem életszerütlennek benne néhány, amúgy fontos mondatot.

Legközelebb majd gyorsabban iszom a az első kávét.

NorthPier 2018.07.06. 19:43:13

@Pink Petsch: Elkiabáltam, I/3, de ez nem hangzik olyan jól :-)

nzk 2018.07.06. 21:57:34

@P.Elliot: maradó vendégszobára 15, utazóra 20 perc jut általában. ágyneműcsere (sokszor 20 kilós matrac emelgetése), szemetelés, portörlés, porszívózás, fürdőszoba és vécétakarítás, felmosás, ha van terasz, annak is bele kell férnie... van, amikor 5 percig csak a szart sikálod a vécéről, mert a kedves vendégnek lukszus használni a vécékefét... nem álommeló, hidd el.

Mrs. Clayton 2018.07.06. 23:23:42

@nzk: az ilyen munkak soha nem arrol szolnak h hely de milyen jo. En most szerveztem at az uj iskolaimban. Elso ket hetben mindenki utalta, vert izzadtak, mostanra megszoktak es sokkal jobb, raadasul fele ember is eleg igy. Egy hotelben meg egyszerubb lenne az en modszeremmel, mondjuk ettol a matrac nem lenne konnyebb, viszont a terhet el lehet osztani az egesz csapatra. Hulyeseg egy embert beosztani x szobara, mert igy egyenileg sokkal tobb teher jut, mintha csapatban csinalnak, mint egy gyarban a szalagon.

Auralianus 2018.07.09. 07:52:20

@nyuszigonosz:

Szerintem pedig a történet életszerű... rengeteg embert láttam már kilátástalan helyzetből menekülve brutálisan átgondolatlan, rossz dönteseket hozva, még kilátástalanabb helyzetbe menekülni.

Eltekintve attól, hogy az író a belső élményeket egy pillanatba sürítve mit szeretett volna mondani... számomra nagyon is plasztikusan átjött, hogy a főszereplő egész más perspekítvából szemléli azéletet, mint pl én.

Nincsenek tervei, céljai... csak "ma" van.. a következő öt perc... a legegyszerűbb összefüggések mentén mindig olyan döntéseket hozunk, amik kézenfekvőek. Ha egy jó döntés sincs a kézenfekvőek között, akkor a legkevésbé rosszal megyünk tovább... a "holnap" az pedig csakis a remény... annak is homályos... a "mában" hozott döntések pedig NEM arról szólnak, hogy HOGYAN fogjuk megélni a holnapot... pusztán arról, hogy "valahogy" elérjünk odáig...

... természetesen az is lehet, hogy mégiscsak neked van igazad.... ez egy fikció... és ilyen a való életben nincs ;)

nyuszigonosz 2018.07.09. 12:27:44

@Auralianus
Mivel nem müködik továbbra sem a válasz gomb, tudomisén, olvasod vagy nem, amit most írok.

Kezdem a végén. Írod: "... természetesen az is lehet, hogy mégiscsak neked van igazad.... ez egy fikció... és ilyen a való életben nincs ;) "

De van, söt sok hasonlóan nagyon félrement élet is van. Meg még ennél rosszab is van. Részleteikben esetleg mások, meg lehet hogy mások irtó rossz élethelyzétére még a nap is éppen süt, de nem melegít.

Hogy miért írtam, hogy ez fikció egy fiktív személyröl: mert ez egy novella. És általában egy egy novelláskötet, regény elején ott van az a standard szöveg, amit süritve kissé, de leírtam: + és mindennemü hasonlatosság élö vagy akár már nem élö személlyel a véletlen müve, meg a szerzö fantáziájáé :-)

( annak ellenére, hogy egy író is olyat tud felhasználni a történeteiben, amiröl hallott, amit látott, amiröl tud, csak esetleg helyszínt vált, ebben az esetben a világ vége a rossz idövel lett a szomorúbban hangzó.
Tényleg van az az életszituáció, amikor semmi jó, semmi pozitív nem látszik, nincs, eltünt, na ebben az írásban tán az új élet várása lenne az egyetlen pozitívum, ami végülis mégsem az, itt )

És ahogy átfutottam a kommenteket, az volt az érzésem az itt-ott elolvasottakból, hogy páran tán úgy értették, a poszt írója az, akivel ez éppen történik.

Auralianus 2018.07.09. 18:41:36

@nyuszigonosz:

Nekem pedig az volt az érzésem, hogy a többség nem a tartalmi kérdésre öszpontosított. Az íromány főhősének problémája nem földrajzi eredetű volt, hanem abból adódott, hogy képtelen volt a korábbiaktól eltérő módon reagálni a(z otthonihoz megérzésem szerint hasonló) problémákra.

A határátkeléskor az ember új esélyt kap...nem pedig új megoldásokat.

Aki ezt képtelen felismerni, az jó eséllyel javítani sem tud majd érdemben az életén.

nyuszigonosz 2018.07.09. 19:07:56

@Auralianus

Egyetértek azzal, amit írtsz: a határátkeléskor az ember új esélyt kap - nem új megoldásokat.

Az új megoldásokat mindenkinek saját magának kell megtalálnia ahhoz, hogy az új esélyt kihasználhassa egy más élet megteremtéséhez, ne ugyanazokat a nem jó megoldásokat válassza, amikröl már tudja -tudnia kellene- hogy nem kivezetnek a problémás helyzetekböll, hanem továbbiakat gyártanak.
Sajnos a legtöbb esetben, azok, akiknek már elötte is ilyen és hasonló problémáik voltak, újra ugyanazokat a hibákat követik el.

És ezek nem földrajzi jellegüek, ugyanezek lennének mindenhol.
És vannak is. Sokaknak.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.