oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2018. május 07. 06:30,  Magyar tanárként külföldön – nem lehetetlen vállalkozás 16 komment

2018. május 07. 06:30 Határátkelő

Magyar tanárként külföldön – nem lehetetlen vállalkozás

Általában azt gondolná az ember, hogy tanárként elég nehéz elhelyezkedni külföldön, hiszen gyerekeket oktatni azért elég speciális munka. És tényleg az, ám ezzel együtt nem lehetetlen. Ezt mai szerzőnk, Dávid példája is mutatja, aki már több kontinensen is tanított, úgyhogy első kézből tud hasznos információkkal szolgálni az esetleg külföldre vágyó tanároknak.

tanar_2_foto_pixabay_com_conejopeleador.jpg

„Tanár vagyok, egy kicsit fotós és utazni nagyon szeretek. Amióta emlékszem, kíváncsi voltam szinte mindenre és utazni akartam. 

Csavargás közben az ember ráébred, hogy a világ mennyire sokszínű és mennyit lehet tanulni belőle. Rájön, hogy a dolgokat nem csak egyféleképpen lehet csinálni és nem mindenki hülye, aki máshogy él vagy máshogy gondolkodik. 

Egy más kultúrában élni és dolgozni pedig különösen fontos tapasztalat. Szerintem igazán csak így ismerheti meg az ember a helyet, a kultúrát, az embereket. 

Azt gondolom, tanároknak különösen fontos lenne a külföldi tapasztalatcsere - sajnos sokunknál szokás, hogy bezárkózunk az osztályterembe, esetleg a tanáriba és a világ többi része megszűnik létezni. 

Elmondhatom, hogy eddig mind a négy kontinensen, ahol tanítottam, mindegyik országban és mindegyik iskolában tanultam valamit. Véleményem szerint nagyon hasznos lenne, ha minél több tanár jutna nemzetközi tapasztalathoz és ezzel még jobban hozzájárulna a hazai tanítás fejlődéséhez. 

Mit és hol - az iskolák 

A nemzetközi iskolák nagy része független intézmény, ezért minden váltásnál újra kell keresni és jelentkezni. Vannak ugyan iskolacsoportok (pl. Nordanglia Education, Dulwich College Group, Cognita stb.), de az ezek által fenntartott iskolák mégis külön-külön működnek. 

Az iskolák egy része nonprofit, ami azt jelenti, hogy a termelt hasznot visszaforgatják az iskola fejlesztésébe. 

Nagy általánosságban ezekben az iskolákban könnyebb fejlesztést eszközölni, továbbképzésre pénzt nyerni és gyakran a vezetés is inkább szakmabeliekből áll vagy pedig egy igazgatótanács felügyeli. 

Ennek az igazgatótanácsnak általában tagja az iskola igazgatója, a szülői közösség képviselője, a tanárok egy képviselője és természetesen a tulajdonosok képviselői. A for-profit intézmények ugyanakkor nem feltétlen rosszabbak, de azért ott gyakrabban előfordul, hogy a „pénz beszél”, ami néha az oktatás terhére történik. 

Az iskolák túlnyomó többségébe 2 vagy 4 éves kortól egészen érettségiig járhatnak a diákok, ezért alsós tanítókra, sőt óvodapedagógusokra is szükség van. 

Az iskolák nagyobbik része vagy kizárólag angol nyelven oktat, vagy, ha jelentős a helyi gyerekek aránya, akkor az adott ország nyelvét, irodalmát és történelmét az adott nyelven. 

Iskolánként változik, hogy milyen nemzetiségűek a gyerekek: van ahova szinte csak helyi gyerekek járnak, ez elég gyakori Kínában és a Közel-Keleten és van ahol maximálják az egy nációból érkezett gyerekek arányát, így a helyi gyerekek számát is. Általában minél versenyképesebb és színvonalasabb egy iskola, annál magasabb a nemzetközi gyerekek aránya. 

A tananyag változó, a felső két évfolyamban brit iskolákban jellemző az „A level” tananyag, ami általában nagyon hasonló a hazai tananyaghoz, de gyakran nyelvileg egyszerűbb és nélkülözi a nagy-britanniai helyismeretet igénylő kérdéseket. 

Amerikai nemzetközi iskolákban gyakori az AP (Advanced Placement) tananyag, de elmondható, hogy szerte a világon egyre gyakoribb a Nemzetközi Érettségi Diploma (International Baccalaurate Diploma). 

Ezek az iskolák gyakran elvárják, hogy a pályázónak legyen IB-tapasztalata. A 16 év alatti korosztályban, brit iskolákban gyakori az IGCSE, ami a brit GCSE nemzetközi megfelelője, míg a Nemzetközi Érettségit adó iskolák gyakran az IB MYP (Middle Years Programme) tananyagot ajánlják. 

Az iskola méretétől, anyagi lehetőségeitől és egy sor kulturális dologtól függ, hogy mennyi tanítási anyag és egyéb forrás áll a tanár rendelkezésére. 

Tanítottam már olyan, egyébként nagyon jónevű iskolában, ahol a fénymásolásért is szinte könyörögni kellett, olyan kifejezetten világelső iskolában, ahol gyakorlatilag nem volt laboráns, de olyan iskolában is, ahol minden felsőtagozatos és gimnazista diák saját laptopot kap az iskolától, minden teremben interaktív tábla van és 3-4 tanárra jut egy teljesállású és szakmailag kiválóan felkészült technikus / laboráns. 

Sok iskolában az évek alatt összegyűlik egy részletes tanmenet, munkalapokkal, szemléltetéssel, videókkal és óravázlatokkal, de volt már, ahol gyakorlatilag semmi használhatót nem találtam és mindent nekem kellett kifejlesztenem / megírnom a semmiből. 

Tantárgyak 

Változó, hogy mely tárgyak mennyire „kelendőek”. Az utóbbi tíz évben úgy tűnik, hogy fizika-, kémia- és számítástechika-tanárokból hiány van, ezért nekik több a lehetőség és jobban is válogathatnak iskolák között. Ennek ellenére más tárgyat tanító tanároknak is lehet esélyük, például matematika, bár azt mondják, hogy brit történelemtanárral Temzét lehet rekeszteni. 

Nyelvtanárokból az iskolák jó része örömmel vesz fel nem angol anyanyelvűt, ezért elképzelhető, hogy valahol pont egy magyar anyanyelvű, de persze kiváló felkészültségű német-, francia-, spanyol- vagy kínaitanárra lesz szükségük. 

Művészeti tárgyakra néhány kiváló anyagi helyzetben lévő iskola van, hogy felvesz professzionális művészt, de ez gyakran valaki ismerőse, esetleg a helyi közösség része. 

Angol, mint idegennyelv pozícióra is vesznek fel nem anyanyelvű tanárokat, de talán azért ritkábban. Feltétlen szükséges a nagyon jó angoltudás, a tanári diploma és tapasztalat. 

Egyéb pozíciók (könyvtáros, edző stb) 

A nem feltétlen tanári képesítést igénylő pozíciók betöltésére gyakran tanárok amúgy nem dolgozó házastársát vagy jó kapcsolatokkal rendelkező szülőt bíznak meg. 

Mivel gyakran a tanári szerződésekben benne van, hogy különórát is kell tartani, ezért leggyakrabban a foci- vagy baseballedző a tanárok közül kerül ki. Csak ritka és magas felkészültséget igénylő sportokhoz szoktak külsőst keresni. 

A legtöbb nemzetközi iskolákban vannak teljesállású fejlesztőpedagógusok, akik rendes tanórák alatt és azokon kívül segítik a rászoruló gyerekeket. Ehhez is elvárás a tanári képesítés, lehetőség szerint tapasztalat és a leggyakrabban valami hasonló irányú végzettség vagy továbbképzés igazolása. 

Mire számíthatsz a munkában? 

Óraszám 

Heti 18-26 tanítási óra között és 4-8 külön osztály között bármi lehetséges egy gimnáziumi vagy felső tagozatos tanárnál. Alsós tanítók általában napi 4-6 kontakt órát tartanak. 

Szakkörök 

Majdnem minden iskola elvárja, hogy valamilyen szakkört elvállalj, legyen az fotózás, valami sport, Lego klub, barkácsolás, robotika vagy akár gombfoci. Ez majdnem mindig heti egy délután egy órát jelent. 

Kirándulások 

Van, hogy le van írva a szerződésben, de van, hogy csak „erősen elvárt” a kirándulásokon való részvétel. Ezek lehetnek egy-, vagy többnaposak is, ahol minden költséget az iskola fedez. Az ilyen a kirándulások egyébként kiváló alkalmak nem csak a gyerekek közelebbi megismeréséhez, de az országban csavargáshoz is. 

Egyéb rendezvények 

Gyakori, hogy az iskola jótékonysági rendezvényt szervez vagy valami más okból elvárják, hogy egy előre, a naptárban fixált napon minden tanár jelen legyen. Ezen kívül minden év elején szokott lenni egy bemutatkozó délután-este, ahol az (új) szülők megismerkedhetnek az (új) tanárokkal. 

Fizetés és juttatások 

Fizetés és jövedelemadó 

A legtöbb iskola iskola a nettó fizetést írja le a szerződésben és a helyi országban előírt jövedelemadót az iskola fizeti. 

Pénznem 

Leggyakrabban a helyi valutában fizetnek, de a fizetés összege gyakran a dollárhoz vagy a fonthoz között, hogy így elkerülje a helyi piac változásából adódó bizonytalanságot. 

Amennyiben a helyi valuta nehezen konvertálható, akkor előfordul, hogy eleve dollárban vagy fontban utalják a fizetésed, de gyakran azt is egy helyi banknál elhelyezett számlán. 

Nyugdíj-hozzájárulás 

Gyakori, hogy az iskola a fizetéseden felül, annak egy bizonyos százalékának megfelelő összeget (kb 5-6%) befizet egy általad meghatározott nyugdíjalapba, azzal a feltétellel, hogy igazolni tudod, hogy ugyanannyit te is befizetsz. 

Szabadság 

A munka jellegéből adódóan iskolaszüneten kívüli szabadságot csak a legindokoltabb esetben kaphat az ember, mint például legközelebbi családtag esküvője vagy temetése, esetleg kötelező konzuli / nagykövetségi ügyek intézése. 

Egyéb juttatások 

Szállás 

A legtöbb iskola vagy szállás-hozzájárulást ad egy tisztességes méretű lakáshoz, vagy pedig a fizetésen felül ad juttatást albérletre. Ez mindig elég egy kényelmes 1-2 szobás lakás bérlésére, de ha az ember partnerrel érkezik, akkor ez az összeg magasabb. 

Egészségbiztosítás 

Szinte mindig teljeskörű egészségbiztosítás is jár a fizetés mellé, kórházi- és járóbetegellátással, de a gyógyszerek a leggyakrabban nem támogatottak. A biztosítás minden esetben érvényes a házastársadra és a gyerekeidre is. 

Tandíjmentesség 

A legtöbb iskolában a tanárok két gyereke ingyen tanulhat. Ez, véleményem szerint az egyik legnagyobb előny: a gyereked egy kiváló és színvonalas iskolába járhat, ingyen. 

Utazás és költözés 

Minden iskola fizeti a beutazásod költségét, ami a repjegyből és legtöbbször egy elég bőkezű csomagszállítás-hozzájárulásból áll. Ez, tengeren megközelíthető városokban, 3-7 m3 körül lesz, légiút esetén pedig 300-400 kg. 

A hazautazáshoz a repjegyet a legtöbb iskola csak a második évben fizeti, de utána a leggyakrabban minden évben kapsz haza egy retúrjegyet. 

Továbbképzés 

Ez véleményem szerint az egyik legjobb dolog. Majdnem mindegyik iskolában van egy összeg, amit a tanár egy évben elkölthet továbbképzésre - legyen az nemzetközi konferencia, online képzés, de olyan helyen is voltam, ahol egy Master's of Education levelező képzés díját fizették. 

Nyelviskolák 

Angol, mint idegen nyelv 

Az akkreditált, és így tisztességesen fizető nyelviskolák leggyakrabban a Cambridge-i egyetem CELTA (Certificate for English Language Teaching for Adults) képesítést várja el, vagy valami ehhez hasonló kaliberű és színvonalú, magasan akkreditált képzést. 

A Cambridge CELTA intenzív tanfolyam egy hónapos, ebben van elmélet, komoly házifeladatok és esszék, illetve tanítási gyakorlat. Ugyanezt a képzést munka mellett 6 hónap alatt lehet elvégezni, de így is elég kemény, általában 1 vagy 2 hétköznap délután-este és egy hétvégi napot jelent. 

Az intenzív tanfolyamot el lehet végezni már a célországban is, azaz egy nívós nyelviskolában, vezetőtanárok fognak tanítani és mellettük fogod a tanítási gyakorlatot is végezni. 

Igen, magyarokat is fölvesznek és még csak Queen's English kiejtés sem kell hozzá. 

Kevésbé színvonalas nyelviskolák más képesítést is elfogadnak, vagy ők kiképeznek. Ezek között van olyan is, ahol még csak angolul sem kell tudni rendesen, elég ha a fehér a bőröd. Igen, ez nagyon gáz, tudom, de van ilyen. Persze itt a fizetés és a munkakörülmények is ehhez mértek. 

Más nyelvek 

Érdemes az Alliance Française-nél, a Instituto Cervantesben vagy a Goethe Intézetben érdeklődni. Van magyar ismerősöm, aki nem anyanyelvűként tanít franciát vagy németet. 

Mivel én nem nyelviskolában tanítok, nyelviskolai karrierről sajnos kevesebb információm van. 

Hogyan keress? 

Szükséges képesítések 

Mindenhol elvárás egy alapképzési diploma (BA vagy BSc) az adott tárgyból. Ennek ellenére, mivel angolszász országokban gyakran általános műveltségi területeket tanulnak a felsőoktatásban, könnyen előfordulhat, hogy például egy történelemtanár földrajzot (is) fog tanítani, tehát nem mindig elengedhetetlen feltétel a szakos diploma. Mesterképzésért gyakran egy kicsivel magasabb fizetés jár. 

Tanári képesítés szinte mindenhol kell, de vannak kivételek. Angliában ilyen a PGCE és a GTP programok. A brit QTS (Qualified Teacher Status) segít, de nem feltétel. 

Minden országban szükséged lesz Erkölcsi Bizonyítványra (Criminal Records Bureau Check), amit Magyarországon a postán tudsz igényelni. 

Állásközvetítők és állásbörzék 

Állásközvetítő szervezetek 

- Search Associates - aránylag kicsi, de profi szervezet, évente több ezer tanárt közvetítenek iskolákhoz. Nekem és legtöbb ismerősömnek jók a tapasztalataink velük. A regisztrációs díj változó, de általában nem vészes. 

- Council of International Schools - jóval nagyobb, észnél kell lenni, hogy ne vesszen el az ember a börzéjükön (állítólag). 

- International School Services - keveset tudok róluk, 195 USD két évre, utána évente 75 USD 

- The International Educator - nem rendeznek börzét, de adatbázisuk van, a regisztráció 40 USD 

Állásközvetítők nélkül is lehet állást találni, ehhez javaslom a tes.com/jobs/ honlapot. 

Állásbörzék 

A legtöbb nagyobb közvetítő szervezet rendez évente állásbörzéket is, ezek általában 2-3 napig tartanak, szerte a világon. Magyarországhoz a londoni börzék vannak legközelebb. A legtöbbjük január és március között zajlik, de mivel a regisztráció hosszadalmas, jóval előtte el kell kezdeni a jelentkezést. 

A börze első napja egy rapid randi-szerű délelőtt, ahol az iskolák képviselői, leggyakrabban a főigazgató és / vagy valamelyik tagozat igazgatója ülnek asztaloknál. 

Mivel ezek a börzék gyakran egy konferenciaszállóban vannak, az interjú helye leggyakrabban a messziföldről jött igazgatók szobája, ahol jobb esetben van egy-egy fotel és az ágy is be van ágyazva. 

A börze előtt lehetőség van rá, hogy felvedd a kapcsolatot az iskolákkal, azaz küldj nekik egy, a börzét szervező hálózat rendszerén belüli, emailt. Ez alapján, jobb esetben, már tudnak rólad, amikor odamész „randit kérni”, ezért az egész procedúra nagyon gyors. 

Az állásinterjú 

Állásbörzén általában két interjúd lesz, mielőtt felajánlják neked a pozíciót. Az első a megmérettetés, itt lesz lehetőséged megmutatni, hogy miért te vagy a legjobb jelölt. 

A másodikon beszélitek meg a részleteket, itt kerülhet szó anyagiakról is. Amúgy a legtöbb iskolában fix payscale van, azaz a tapasztalatodtól függően beosztanak és nem kell attól tartanod, hogy esetleg nem jól alkudozol. 

Ha nem mész börzére, könnyen lehet az is, hogy egy Skype-interjú során fog eldőlni, hogy akarnak-e veled dolgozni. Ehhez az interjúhoz is öltözz föl elegánsan, mert gyakori a videókonferencia. 

Ez először furcsa lehet, de igazából ugyanúgy működik, mint egy személyes interjú, sőt, ha épp gondolkodási időre van szükséged, foghatod a szakadozó internetkapcsolatra. 

Volt már olyan Skype-interjúm, hogy felül ing és nyakkendő volt rajtam, alul pedig egy boxer: szerencsére nem kellett közben sehova se elszaladnom... :) 

Számíts olyan kérdésekre, mint például 

- mivel és hogyan motiválod a diákokat 

- hogyan differenciálod a tanítást (azaz hogyan tanítasz egy diverz osztályban, ahol van angol anyanyelvű és angolul alig beszélő, koraérett és éretlen, matekból jó és matekból gyenge diák, olyan akit érdekel és hozzáolvas és olyan, akit nem, aki gyorsan tanul és olyan, aki diszlexiás, disgráfiás stb.) Arról kell meggyőznöd az interjúztatót, hogy tudsz olyan órát tartani, ami leköti a gyerekeket és egyszerre lefoglalja a kiemelkedő képességűeket is, de a gyengébbje is képes tanulni tőled. 

- megkérhetnek, hogy mesélj egy komoly kihívásról vagy egy rosszul sikerült óráról és hogy hogyan oldottad meg 

- meséld el egy fantasztikus órádat és hogy mitől működött olyan jól 

Alapvetően gondolj arra, hogy kedves, érdeklődő és nyitott szakmabelikkel fogsz beszélgetni, akik még ha ki is értékelik a válaszaidat, a hangulat szinte mindig barátságos. 

Milyen nehézségekre számíthatsz a tanításban? 

Nehézségek adódhatnak a munkában, amik gyakran abból fakadnak, hogy teljesen más az oktatáshoz való hozzáállás Magyarországon, angolszász országokban és a nemzetközi tanításban. Más egy fizetős és más egy állami iskolában, más a trópusokon, vagy egy nagyvárosban. 

Magatartás 

Általában az a jellemző, hogy a gyerekek nemzetközi iskolákban rendesen viselkednek, de azért vannak kivételek. Az a gyerek például, aki a téli szünet előtt azon gondolkodik, hogy vajon a család melyik privát trópusi szigetére mennek vakációzni, nem fog meghatódni, akármennyire magyarázod neki, hogy „Fiam, az életnek tanulsz”. 

Differenciálás 

Ami, feltételezem, hogy sokaknak nehéz az elején, az a differenciálás. Gyakran ekőfordul, hogy egy osztályban vannak hihetetlenül különböző felkészültségű gyerekek és ezért szinte párhuzamosan kell több órát tartani, ahol a butuska gyerek se érzi magát butuskának és még tanul is valamit, de az okos gyerek sem unatkozik. 

Amit tanácsolnék, hogy - főleg az elején, - mondj igent mindenre. Nem baj, ha még sosem golfoztál és szerinted egy sznob hülyeség az egész, most mondj rá igent. Ha nem is lesz belőle új hobbi, lesz belőle röhögés vagy pedig blogtéma.” 

Ha részletesebben is érdekes a téma, keresd fel Dávid honlapját, ahol még részletesebben olvashatsz minderről.

A nap idézete 

„Most arra kell felkészülni, hogy nem a kivándorlás lesz a kérdés, hanem az, hogy akik korábban kiköltöztek vissza fognak majd térni, hisz ennek erre egyre több jele mutatkozik.” A teljes cikket itt találod.

(Fotó: pixabay.com/conejopeleador)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: oktatás iskola

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7613889272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mrs. Clayton 2018.05.07. 07:28:12

Sokkal tobb bolcsesznek kellene bemutatnia, hogy igenis sokkal tobbet er a diplomajuk mintha szakmunkasok lennenek. Sajnos az utobbi idoben tul sokan hiszik, hogy szakmunkasnak lenni kifizetodobb, pedig nem az.

Golf2 2018.05.07. 07:52:34

Precíz, jó poszt,a gombfoci szakkör jó lehet.

penzor 2018.05.07. 12:46:24

@Mrs. Clayton: kinek a szemszögéből. A melós nem rezdül ezekre a síkokra, a gazdaságnak is megvannak azok a mozgatórugói, ahonnan nélkülözhetetlen a kétkéz. Intellektuálisan többet ér, de ne kerülgessük a tényt, hogy az utóbbi időben felhígult és vesztett renoméjából, nem is keveset. Azon felül nem szavatol semmit, túl sok életcél nélküli hp megkapja a "dipit" ezen a vonalon. Magam is az intellektus kinevelését, fejlesztését támogatom.

sörm 2018.05.07. 13:24:50

@Mrs. Clayton: Magyarországon talán igen. Hasonlítsd össze egy könyvtáros, tanár fizetését pl egy fodrásszal, kőművessel - az utóbbi minimum kétszeresét fogja keresni, ha feketézik simán többszörösét. Egy bölcsész keresete leginkább a betanított munkás szintjén van (nem mindig és nem minden szakon persze). Ez nyugaton teljesen más. Én most bölcsészként kb annyit keresek mint egy mérnök ugyanannyi évnyi munkatapaaztalattal. Ezzel egy picit sem vagyok elégedett hiszen én sokkal többet kellett tanuljak ehhez a bérszinthez (phd, több master). Szóval még mindig nem jó biznisz bölcsésznek tanulni, de szó sincs arról hogy szakmunkásbért kapna az ember. Szerintem sokan nem is tudják h milyen szakmákat lehet bölcsészdiplomával választani, csak dobálóznak a büfészak-ruhatáros kifejezéssel.

Mrs. Clayton 2018.05.07. 18:31:39

@sörm: hat szerintem ez ugy van h tok mindegy h minek tanulsz ha nem tudod magad menedzselni akkor megette a fene. Pl par honapja jelentkezett hozzam egy ficko it diplomaval, igaz csak alap ba volt de megis takaritani akart. Raadasul beleirta a bemutatkozo levelebe h nem kap munkat mar joideje mint programozo. ???
Ugyanakkor ott van az a magyar tanar no, aki felepitette a brokernetet ha jol emlekszem es lazan milliardos lett.

Mrs. Clayton 2018.05.07. 18:35:29

@penzor: nagyon nem ertek egyet, ha bena vagy meg mindig jobban fogsz jarni ha bena diplomas vagy mintha bena szakminkas. Ha meg uges vagy nagyon sokkal jobban jarsz ha diplomas vagy mint ha szakmunkas. Ezer meg ezer statisztikat talalsz arra h ki keres jobban. Persze en is ismerek olyan komuvest, gazszerelot akinek nagyon jol megy, de sehol sincs egy epiteszmernokhoz, gepesz ernokhoz. Arrol nem is szolva h 60 evesen gazszerelni, komuveskedni mar senkinek nem megy mert kemeny fizikai melo, mig mernokoskodni, tanacsadni meg szakrteni meg 80 evesen is lehet.

sörm 2018.05.07. 18:47:37

@Mrs. Clayton: Igazad van. Egy kis talpraesettség és vállalkozókedv messzire juttathat - még egy bölcsészt is :)

LKerekes 2018.05.08. 06:56:36

Szeretnék olvasni egy népiskolai ( mondjuk Usa ) tanár élményeiről, életéről.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.08. 09:24:56

Ehhez eleve alapfeltétel az iskola tanítási nyelvének anyanyelvszintközeli ismerete, ami keveseknek van meg.

soad1221 2018.05.08. 10:31:37

@sörm: ez a "többet kell tanulni" miben nyilvánul meg? időben?
nem kifejezetten neked szól, bár nem tudom pontosan mire érted ezt, de több bölcsésztől hallottam már így összehasonlítani magukat egy mérnökkel, szóval ami erre nekem mindig a válaszom, hogy szerintem sehol nem a tanulás idejét, vagy a tudás mennyiségét fizetik meg, hanem a szükségességét. Ne mérnökkel vesd össze a fizetésed/tanulási idődet, ha a mérnökből éppen kurva nagy hiány van. Ha bölcsészből rengeteg van, akkor a bölcsésznek bizony ki kell tűnnie a speciális tudásával a többi bölcsész közül - tehát igen, többet kell tanulnia. De nem a mérnökkel, hanem a másik bölcsésszel összevetve. Aztán majd fordul a kocka és lehet, hogy belőletek lesz hiány, hidd el én nem fogok panaszkodni.. :)
ahogy most sem panaszkodom, hogy egy cnc marós, vagy minősített hegesztő, akár a dupláját keresi az én béremnek. kissé torz ez az összehasonlítás :)

penzor 2018.05.08. 10:55:14

@Mrs. Clayton: én egyetértek a gondolataiddal. Szóval nem értem, te velem hogyan nem. Írásban félremennek a dolgok. Biztosat egyet mondunk, csak bénák vagyunk.:)

sörm 2018.05.08. 11:01:55

@soad1221: Persze, teljesen igazad van. Hiaba joval komplexebb feladat elsajatitani egy okori nyelvet magas szinten mint pl. kitanulni körmösnek, irrelevans az összehasonlitas. Csak a szukseges munkaeröt fogjak megfizetni, nyilvanvaloan. En perpill a latinnal es az ogöröggel jol keresek, aztan nyaron költözni fogok egy olyan helyre ahol nincs kereslet ra. Maris "felesleges" tudas.

Szóval igen, torzan, de össze lehet hasonlitani, epp a vegzöseimmel erröl beszelgettunk a ma reggeli oran. Palyavalasztaskor fontos tudni hogy x ev befektetett tovabbtanulassal kb meddig juthatnak - mar amennyire lehet 3-5 evre elöre jósolni a munkaeröpiacon. Aki mar most tudja hogy max egy bachelort akar aztan eleg az iskolapadbol, annak ritkan javasolok bölcseszettudomanyt (persze ott is van olyan amivel 3 ev utan is lehet boldogulni). De persze, igazad van, a palyavalasztas egy specialis eset, annak hogy en most hasonlitgatom magam a mernökökhöz nem sok ertelme van.

czerka 2018.05.08. 11:30:02

@Mrs. Clayton: azért bölcsész és bölcsész közt is van különbség.
Egy magyar- vagy történelemszakos tanár a hajára kenheti a diplomáját. Neki tényleg a hamburgerforgató állás marad. Vagy mehet biztosítási ügynöknek, raktárosnak, esetleg tanulhat valami piacképes szakmát.

Némettanárként végzett ismerőseim közt van, aki fordít, tolmácsol, idegenvezetősködik, van több call centers "karriert" befutott és van olyan, aki elhelyezkedett egy multinál és mellette elvégzett még egy gazdasági főiskolát levelezőn, amivel logosztikai területen keresett munkaerő lett, bárhova mehet a világon. De neki kellett a másoddiploma.
Bölcsészként (főleg nyelvszakkal) ha továbbtanul az illető, akkor lehet egy jó karrierje.
Nyelvszakokkal, vagy csak nyelvismerettel lehet bárhol Európában dolgozni, igaz nem szédületes összegekért, de call centeres meg multis lótifuti bárhol lehet velük az ember.

Természettudományos tanári diplomával (fizika, kémia) magyarként is felvesznek nemzetközi sulikba, ha tudsz angolul. És ha felvettek egybe, onnan már van referenciád, onnantól továbblépni még könnyebb más iskolákba, országokba.

@sörm: nyugaton eléggé sok olyan terület van, ahol csak egy diploma az elvárás és angol történelem szakos diplomával is felveszik az embert, majd a cég kiképzi. Befektetési akármi, szállitmányozó, logisztikus, sales, HR-es, multis lótifuti lehet az ember, csak egy diploma kell. Onnantól meg a cégen belül lehet karriert építeni. Nyugaton és Ázsiában is inkább felvesznek cégek kezdő diplomást, aztán cégen belül képzik. Magyarországon meg kész embert akarnak, aki mindenhez ért és 3 ember munkáját rá lehet lőcsölni.
Legalábbis eddig így volt, talán a munkaerőhiány valtoztat ezen.

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: felsőfokú angollal Közel-Kelettől Skandinávián át Angliáig mindenhol tanított egy régi egyetemi ismerősöm éveken át fizikát, biológiát. Nem tudom hogy mennyire van közel az anyanyelvihez az angolja, rég beszéltem vele, de határozott srác volt.
Van egy tananyag, egy szakszókincs azt elsajátítod, megszerzed a tankönyvet angolul és tanítod. Egy American School Textbook című kiadvány az mindenütt kapható, nem szedületesen bonyolult szöveg. Az európai középkort például egy oldalban elintézik 4. vagy 5. osztályos történelemből. (A tankönyv szerint a középkori Európában mindenki írástudatlan, koszos és beteg volt és éheztek - egy több millió forintos éves tandíjat szedő amerikai nemzetközi iskolában ennyi tanulnak az európai közepkorról)
Vannak standardizalt tesztek, azokra azért könnyebb felkészíteni a diákokat, mint peldául a magyar érettségire, ahol meglepetésfeladatok vannak.

Angliában meg sokszor nem is szaktanár tanítja a science tantárgyakat, kb. óráról órára készül fel a tanár, mert neki is új az a terület. Nyilván ezek nem az elitiskolák.

Kanadába huszonévesen bevándorolt ázsiai ismerősöm ma friss bevandorlókat tanít franciául. Pedig ő is ott tanult meg franciául már felnőttként.
Londoni nyelviskolákba is simán felveszik a román, lengyel, magyar angoltanárt, ha tud egy received pronunciationhoz közeli akcentussal gagyogni, mert a kínai, koreai, iráni, brazil újgazdagok gyerekei, akik oda járnak 4 hétig nyári programként, úgyse tudják, hogy Matthew eredetileg Mátyás Budapestről, Zach eredetileg Zbigniew Poznanból, Trevor pedig eredetileg Traian volt Iasi-ból. Mivel ez kőkemény biznisz, ezért a tanuló azt kapja, amiért fizet, illúziót, hogy egy fehér tanár (aki persze angol, mert mi más lenne Angliában), elővezeti neki a leckét, megnyomja az mp3 lejátszón a gombot, kijavítja a tesztet és a 4 hetes nyelviskolai kurzus végén a gyerek kap egy certificate-et a gyerek, hogy elvégezte XY nyelviskola pre-intermediate kurzusát.
Nem egy ismerősöm dolgozott már ilyen nyelviskolákban.

soad1221 2018.05.08. 11:49:26

@sörm: igazából az tanulás-összehasonlítás is egy hülyeség. nyilván latint és ógörögöt megtanulni nem könnyű, én nem is tettem, de teljesen értelmetlen összehasonlítani a körmössel vagy a mérnökkel. Még a tudás mennyiségét vagy tanulás idejét is. megjegyzem a mérnök az nem azt csinálja, hogy megtanult 3 képletet és onnantól mérnök, hanem neki azért elég naprakésznek kell lennie, ami nyilvánvalóan folyamatos és állandó tanulást követel meg, szóval nemigen találkoztam olyan mérnökkel, aki végzett és ő már kész , megbecsült és megfizetett mérnök. :) Bár lehet, hogy a latint is örökké kell tanulni, ezt nem tudom, mindenesetre az ilyen elég speckó tudásra elég kevés helyen van szükség, és feltételezem elég kevesen akaják ezt finanszírozni, hiába a beleölt évek és energia. Nyilvánvalóan ilyen szakmát az ember szerelemből választ, nem a majdani kereseti lehetőségeit nézi, bár ezt nem tudhatom :)

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.05.08. 14:04:14

@czerka:

Ja, szóval ilyen diplomagyár elitkifosztó iskolák ezek?

Ilyen még itt is van, a sötét Balkánon. S személyes élmények is vannak, a saját feleségem egy ilyenben spanyolt tanított 2 éven keresztül. Mesélte: negyedannyi munka, háromszoros bér, központilag tilos rossz jegyet adni, meg nem mosolyogni a debil gyerekekre, mert a gazdag szülő megsértődik és átviszi a gyereket a másik hasonló iskolába, s akkor ugrik a csillagászati összegű tandíj.

czerka 2018.05.08. 16:53:28

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: az angliai nyelviskolák egy része az ilyen újgazdag irani, arab, kínai, japán, tajvani, koreai gyerekekre épít, az egész család elutazik Londonba, eltöltenek ott egy hónapot homestay-ben (ez is jó pénz), a gyerek jár napközben "nyelviskolába", esetleg a szülők is, meg shoppingolnak, megnézik Stonehenge-t, a Buckingham palotát, ilyesmiket. Ez ázsiaiaknak fontos, azt hiszik, hogy attól, hogy Londonban majomkodik nekik egy fehér tanár pár hétig, meg megnéznek nevezetességeket, hirtelen magukba szívják az angol nyelvet.
Nyelvtannal nem szabad riogatni a gyereket, nagyon pozitívan kell viszonyulni, bátorítani kell, az amúgy is egekben szárnyaló önbizalmát kell masszírozni még feljebb, a vevő elégedettsége mindennél fontosabb. Kommunikációközpontú nyelvoktatást csinálnak sok játékkal, videóval, szerepléssel. Végen meg nagyon fontos, hogy kapjon a gyerek egy semmire se jó papírt, certificate-et, amin leírják, hogy a csimóta Londonban tanult, ez nem egy nyelvvizsga-bizonyítvány, hanem egy iskola által kiállított nem hivatalos akármi. Az ázsiai szülők imádják az ilyen papírokat meg azt, hogy a gyereknek nyaralás alatt sincs szabadideje, hanem nyelviskolába jár, nem vesztegeti az idejét, mint a lenézett prolik gyerekei. A kommunikációközpontú nyelvoktatás jobban fekszik a teljesen képzetlen angoltanároknak is, CELTA-t meg TEFL-t ugyanis bárki csinálhat, diploma se kell hozzá. Az ilyen papírokkal rendelkezők a saját anyanyelvük nyelvtanát nem fogják tudni elmagyarázni senkinek. Megvan nekem még a CELTA kurzus könyve, nem egy nagy szám.
Az a fontos, hogy a szülők lássák, hogy roppant fluent lett a gyerek egy hónap után. Ez azt jelenti, hogy folyékonyan dobálja egymás után a szavakat értelmetlen mondatokba, nyelvtant nem használ.

Na ilyen helyeken egy angolul jól beszélő kelet-európait is felvesznek. Úgyis egy kurzuskönyvet követnek, sok fantázia nem kell a dologhoz.

Azon tudok jót nevetni, amikor egy ilyen újgazdag ázsiai gyerek szembesül azzal, hogy hiába költöttek rá milliókat a szülei, a ket utcával arrébb lakó csóró kisgyerek youtube-ról jobban megtanult angolul, mint ő.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.