oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

  • Pink Petsch: @Schwiiez: "...És minél kisebb részét költod a fizetésednek lakhatásra, annál nagyobb Svájc előnye... (2019.10.20. 23:37) Sakkjátszma a jövőért
  • gabors: @Made in Austria Blog: eloszor is igen megtudnam csinalni ... evekig ?? nem de nem errol volt sz... (2019.10.20. 23:26) Sakkjátszma a jövőért
  • Pink Petsch: @Made in Austria Blog: Ok, értem, akkor marad a kocsi. -Zárójelben, becsekkolni a stuttgarti és a... (2019.10.20. 23:14) Sakkjátszma a jövőért
  • Pink Petsch: @Horthy Miklós cselédje: No ne mondd! Mióta lett Ausztriából nem többségében fehér emberek által l... (2019.10.20. 22:59) Sakkjátszma a jövőért
  • Schwiiez: @star70: Mondjuk egy pék Ausztriában keres évi 20,5 ezer eurót, Németországban 20,6 ezer eurót, S... (2019.10.20. 22:58) Sakkjátszma a jövőért
  • Utolsó 20

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2018. január 26. 06:30,  Egy magyar csillagász kalandjai egy különleges repülőn 72 komment

2018. január 26. 06:30 Határátkelő

Egy magyar csillagász kalandjai egy különleges repülőn

Nagyon érdekes poszt a mai, hiszen elég ritkán juthat el valaki (ráadásul dolgozni) a világ egyik legegyedibb repülőjére, hogy a legprofibb gárda társaságában tölthessen nem is olyan kevés időt. Mielőtt belevágnánk Zoli posztjába, figyelmeztetek mindenkit, hogy a poszt első fele kicsit talán nehezebb olvasmány, de fontos, és érdemes átjutni rajta a kalandokig. Na, akkor felszálláshoz felkészülni!

sofia01.jpg

„A jelenlegi munkám közben lehetőségem nyílt arra, hogy egy nagyon különleges csillagászati obszervációban vegyek részt. Azt hiszem, egész nyugodtan hívhatom különlegesnek, hiszen mind a helyszín, mind a mód egyedülálló volt. 

Mielőtt kitérnék a személyes élményeimre, jöjjön pár információ-morzsa, melyek segíthetnek jobban megérteni a csillagászok munkáját (legalábbis annak egy kis rétegét). 

Talán sok ember elképzelésében szerepel az a nem túl helytálló kép egy csillagászról, hogy egy távcső mögött állva simogatja hatalmas ezüstös szakállát, miközben óriási, sárga csillagokkal és holdsarlóval megspékelt kék bársonysüvege alatt hümmögve tűnődik a világ mikéntjéről. 

A valóság sajnos ennél sokkal prózaibb. Ha sikerül távcsőidőt igényelni, akkor az adott csillagász odautazik az obszervatóriumba vagy pedig - manapság már inkább ez történik - ún. távészlelés történik. Ekkor vagy a csillagász végzi az obszervációt onnan, ahol dolgozik / lakik vagy pedig a távcső-operátor végzi el a méréseket. 

Atomok és molekulák nyomában... 

Itt most leginkább az infravörös- és a rádió-tartományt lefedő csillagászatról (azon belül is a milliméteres és szub-milliméteres) és távcsövekről beszélek majd. 

Az említett hullámhossztartományokban a világűrben zajló folyamatokat lehet atomi szinten tanulmányozni. Adott fizikai körülmények között (hőmérséklet, nyomás, sűrűség stb.) atomok, ionok, molekulák ütköznek egymással és porszemcsékkel, amelynek következtében újabb molekulák alakulnak ki vagy éppen esnek szét alkotóelemeikre. 

Miért izgalmas ez? Azért, mert ezek az élet miniatűr alapköveinek nyomon követéséről szólnak. Ezen apró, atomi szintű folyamatoknak köszönhetjük a komplexebb molekulákat, az élethez elengedhetetlen szerves molekulaláncokat (pl. aminosavak), a vizet, illetve a csillagok - majd később esetleg a bolygók - születését (évmilliós időskálán).

organic.jpgA Herschel űrtávcső által az Orion-ködben (ez egy hatalmas csillagkeletkezési terület) észlelt molekulák egy része. Minden egyes kis vonal egy-egy atomhoz vagy molekulához tartozik (Kép forrása)

Építsünk távcsövet! De hova? 

Mivel az előbb röviden és igen leegyszerűsítve tálaltakat meg is kell tudni figyelni, ezért a földi telepítésű távcsöveket - ha lehet - minél magasabb helyre teszik, de az sem hátrány, ha minél szárazabb a levegő.

Ez nem azért van, mert a csillagászok másodállásban hegyi zergék, hanem van egy kellemetlen tulajdonsága a földi légkörnek: az említett (és még más) hullámhossztartomány(ok)ban a légkör áteresztőképessége (vagy, ha úgy jobban tetszik, akkor átlátszósága) nem túl jó. 

Grétsy tanár úr szavaival élve: álljunk meg egy szóra! Mi az, hogy nem átlátszó a légkör? Ez azt jelenti, hogy a teljes elektromágneses spektrum (a gamma-sugaraktól egészen a nagy hullámhosszúságú rádiójelekig) egyes részei különböző mértékben nyelődnek el a földi atmoszférában, azaz nem jutnak el a földfelszínig.

opacity.jpgA földi atmoszféra miatt az egyes hullámhossz-tartományokba eső sugárzások nem jutnak le a felszínig (Kép forrása)

Bizonyos sugárzások számára nem probléma átjutni a légkörön (pl. a látható fény és a cm-estől a néhány méterig terjedő rádióhullámok), de alapvetően a legtöbb sugárzásnak komoly erőfeszítésébe telik eljutni valameddig a légkörön belül. 

Mivel a csillagászok finnyásak, ezért nekünk az sem túl jó, ha sok vízpára van jelen, mert az űrből érkező, számunkra érdekes jelek egy részét blokkolják. 

Mit lehet tenni? Minél magasabbra és szárazabb levegőjű helyekre telepítjük a távcsöveket, hogy az adott jeleknek minél kisebb légrétegen kelljen áthaladnia amíg a detektorokig elérnek és a vízpára mennyisége is minél kevesebb legyen (egyébként az optikai távcsöveknek is hasonlóan jól jönnek ezek a kondíciók). 

Ezért vannak a legnagyobb távcsövek olyan helyeken, mint pl. Hawaii, a chilei Atacama-sivatag stb.

nanten.jpgAz 5100 méteren lévő NANTEN2 rádióteleszkóp a chilei Atacama-sivatagban (Kép forrása)

Természetesen adódik a másik véglet. Az űrtávcsövek (pl. Herschel) pont a fentebb említett problémákat küszöbölik ki, hiszen messze a légkörön túl vannak, így annak zavaró hatásai megszűnnek. 

Azonban van egy nem elhanyagolható hátrányuk: rendkívül drágák még úgy is, hogy a technológiák előállítása egyre olcsóbb. Az is egy komoly hátrány, hogy ha nem éppen szoftveres probléma van a távcsővel, akkor nehéz szerelőt felküldeni, aki elhárítja a felmerülő nehézségeket.

herschel.jpgA Herschel űrtávcső a laborban (Kép forrása

Repülő obszervatóriumok 

A légkör csillagászokra gyakorolt kedvezőtlen hatását már korán felismerték. Mivel azonban a légkörön kívülre helyezett távcsövekről még csak egy sötét sufniba zárt, fánkon és cigarettán élő kisszámú tudós álmodozott, adódott a gondolat, hogy miért ne lehetne egy kisebb távcsövet felrakni egy repülőre vagy akár ballonokra? 

Ezáltal - ha elég magasra sikerül feljutni, akkor ezzel a vízpára jelentős hányadát ki lehetne küszöbölni - olyan távolban zajló érdekes fizikai folyamatokba nyerhetünk betekintést, amelyekre addig nem volt mód. 

Nagyjából a XX. század derekán engedték fel az első ballonokat, amelyekkel az infravörös, mikrohullámú, röntgen és gamma tartományokban végeztek méréseket. Ezeknek igen fontos szerepe volt pl. a kozmikus háttérsugárzás feltérképezésében. 

A 60-as évek közepén kelt életre a NASA első olyan repülőgépe (Galileo), amely kifejezetten csillagászati megfigyelésekre specializálódott (az 1965-ös napfogyatkozást szerették volna hosszabb ideig megfigyelni úgy, hogy a totalitás sávjában repülnek). 

Ez egy Convair 990-típusú gép volt és egészen 1973-ig működött, amikor is utolérte a balsors (egy másik repülővel összeütközött).

galileo_01.jpgA Galileo obszervatórium. Az apró nyílásokon keresztül történt a napfogyatkozás megfigyelése (Kép forrása

Aztán a 70-es évek elején, egy újabb teljes napfogyatkozást követve, egy speciálisan átalakított Concorde-dal több, mint egy órán át repültek Afrikán keresztül. 

Kis kitérő. Miért olyan jó dolog egy teljes napfogyatkozást hosszú ideig megfigyelni egy repülőről? 

Például a Nap-korona (a legkülsőbb és legforróbb rész, mely csak akkor válik láthatóvá, ha valami kitakarja a napkorongot) szerkezetének megfigyelésével a Nap belsejében zajló folyamatokról kaphatunk információt.

solar.jpgEzen a gyönyörű HDR (High Dynamic Range) fotón nagyon szépen láthatóvá váltak a Nap mágneses erővonalai (Kép forrása)

De a napfogyatkozások segítettek abban is, hogy igazolni lehessen Einstein általános relativitás-elméletét. Az elmélet szerint minden tömeggel rendelkező test meghajlítja maga körül a tér-időt (annál jobban, minél nagyobb tömegű az adott test). Ha ez igaz, akkor a távoli csillagok fénye is elhajlik, amikor a Napunk mellett elhalad.

einstein_drawing2.jpgA fényelhajlás felnagyított és leegyszerűsített vázlata (Kép forrása)

Tehát megmérik egy (vagy több) a Nap közvetlen közelében látható csillag(ok) pontos helyzetét a napfogyatkozás alatt, majd mondjuk fél évvel később ismét megmérik (ne feledjük, hogy Napunk „vándorol” az égen a háttércsillagokhoz képest, tehát az adott csillag(ok) fél év múltán az éjszakai égbolton látható(ak)). A két pozíció közötti apró eltérést sikerült kimutatni, így igazolást nyert az elmélet.

A NASA következő generációs repülő obszervatóriuma a Kuiper Airborne Observatory (KAO) volt. Ez volt hivatott a szerencsétlenül járt Galileót pótolni. Körülbelül 20 évig szolgálta a tudományt ez az átalakított Lockhead C-141A Starlifter. A fedélzetén egy 91.5 cm-es távcső kapott helyett, amellyel az infravörös tartományban végezte a megfigyeléseit.

kao.jpgA Kuiper obszervatórium. A szárnyak előtti ajtó mögött bújik meg a távcső (Kép forrása)

Olyan csillagászati mérföldkövekkel ajándékozta meg a tudományt és az emberiséget, mint például az Uránusz gyűrűinek felfedezése (egyébként az összes gázbolygó rendelkezik gyűrűrendszerrel, nemcsak a Szaturnusz), a Plutó légkörének azonosítása, az űrben található víz eredetének és eloszlásának tanulmányozása, vagy éppen a nehezebb elemek (vas, nikkel, kobalt) kialakulásának nyomon követése a híres 1987-es szupernóva-robbanás (SN 1987A) megfigyelésével. 

Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA) 

Már a KAO nyugdíjba vonulása (1995) előtt elkezdtek körvonalazódni a NASA legújabb repülő obszervatóriumának tervei. Most erről és a fedélzetén személyesen is átélt időről szeretnék egy kicsit bővebben írni. 

A SOFIA nem teljesen amerikai projekt, mert kb. 20%-nyi részben a németek is képviseltetik magukat a DLR által (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt). 

Maga a repülőgép egy speciálisan átalakított Boeing-747SP, melynek utazómagassága 12 km, de tud ennél feljebb is menni.A gép hátuljában kapott helyett a 2.5 méter átmérőjű teleszkóp, amellyel az infravörös tartományban érkező jeleket tudja fogni. 

A legfontosabb tudományos célkitűzések a következők: a fizikai és kémiai folyamatok tanulmányozása a csillagkeletkezési régiókban, magának a csillagkeletkezésnek a jobb megértése, naprendszerbeli égitestek (üstökösök, bolygók) megfigyelése stb. 

A gép törzsét három fő részre lehet osztani: az orrában (a pilótafülke alatti rész) sorakoztak a tudósoknak és „civileknek” szánt ülések; majd következtek a speciálisan kialakított asztalok a kezelőszemélyzetnek, valamint a műszerek; a leghátsó részben egy fallal leválasztva pedig maga a teleszkóp foglal helyet. 

sofia02.jpg

A teleszkóp kamráját egy nyitható ajtó választja el a külvilágtól. Mielőtt kinyitják az ajtót, a kamrát lehűtik a külső hőmérsékletre, hogy minél kisebbek legyenek a hirtelen hőmérséklet-különbségből adódó deformációk a teleszkóp tányérján. 

Nyilván felmerülhet a kérdés, hogy miként lehet stabilan tartani egy teleszkópot, ami egy repülőn csücsül. Ugye a gép környezetében rengeteg turbulencia lehetséges (már csak a nyitott kamraajtó miatt is) illetve a hajtóművek által generált rezgések sem tesznek jót a nagy pontosságú csillagászati megfigyeléseknek. 

Maga a teleszkóp relatíve könnyű és egy gyűrűrendszeren fekszik, amelyekben nyomás alatt lévő olaj van. Ezzel az apróbb rezgések gyakorlatilag ki is vannak zárva a távcső életéből. 

A turbulenciát úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy a teleszkóp rögzítési pontjait piciny motorokkal mozgatják a repülőgép hirtelen fellépő mozgásaival ellentétesen. 

A megfigyelni kívánt célpontot nem egyszerű a távcső látómezejében benne tartani, de a rengeteg giroszkóp és nagy sebességű kamera ezeket segítik elő. Ezek szolgáltatják a pozíció-információkat az előbb említett apró motoroknak, s ez alapján történik a korrigálás.  

Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor a gép rázkódik a turbulencia miatt, akkor a teleszkóp mozdulatlanul áll, az adott égi objektumra koncentrálva. 

Leszállás előtt, miután bezárták a teleszkóp kamrájának az ajtaját, elárasztják az egész kamrát nitrogén-gázzal, hogy megelőzzék a nedvesség kicsapódását a teleszkóp tányérjára és a többi nagyon érzékeny műszerre. 

Munka a SOFIA fedélzetén 

Amikor megtudtam, hogy lehetőségem nyílik, hogy dolgozhassak a SOFIÁ-n, akkor egyből az ugrott be, hogy ez milyen hihetetlen kiváltság. Ugyan a gép több városban is volt már, s ekkor „civileknek” is fel lehet rá menni, de valós munka közben nem sokaknak adatik meg, hogy feljussanak a fedélzetre és dolgozzanak is. 

A repülőgép bázisa a NASA Armstrong Repüléskutatói Központjában van, amely a kaliforniai Palmdale-ben található. Ez egy nem túl nagy és izgalmas városka Los Angelestől nagyjából egy órányi autózásra északi irányban. 

Hatalmas széles utcák, poros, sivatagos környezet és 60 mérföld per órás sebességkorlát. Mármint a városban (nem mindenhol természetesen).

sofia03.jpg

Előkészületek 

Mivel ez egy speciális repülőgép, illetve maga a gép a NASA fennhatósága alatt álló területen van, ezért már egy-két héttel az aktuális ott tartózkodás előtt ki kellett tölteni pár formanyomtatványt. 

Mielőtt bárki felszállhatna a gépre egy speciális oktatáson kell részt vennie, ahol elmondják, hogy nem érdemes a gépen rágyújtani és nem lehet használni a mikrohullámú sütőt sem. 

Mondjuk alapból nem értem, hogy miért van egy olyan gépen mikrohullámú sütő, amely infravörös- és rádió-tartományban óhajt méréseket végezni. Mindegy, lényeg a jó felszereltség, elvégre a NASA gépe vagy mi. 

Az oktatásra sem olyan egyszerű bejutni, mert az előbb említett előzetes papírmunka nem megfelelő elvégzése esetén (értsd rossz kitöltés) nem biztos, hogy megkapjuk az áhított belépőt. 

Az oktatáson pár mondatot szólnak a résztvevőkhöz, aztán levetítenek egy mókás oktatófilmet. A végén egy „Van kérdés?” is elhangzik, de olyan hangsúllyal, hogy mindenki tudja: ez csak egy költői kérdés.

sofia04.jpgAmikor előjön a gyermeki én...

A felnőttek bizonyos helyzetekben úgy viselkednek, mint a gyerekek. Pontosabban előtör belőlük a gyermek. Nincs ez másképpen a csillagászokkal sem. 

Így aztán az oktatás végeztével mindenki próbálta a pilóták és a régóta a repülőn szolgálók kabátját magára ölteni, majd fotókat készítettünk egymásról. Igen, nem véletlen a többes szám. Bevallom, hogy én is elgyengültem. Hiába na, a gyermeki lélek előtörése... :-) 

Ezután egy kicsit bejártam a hatalmas, de éppen üres kongó hangárt, amelyben a speciális obszervatórium pihenni szokott. A sarokban egy apró tesztgép bújt meg szégyenlősen, mintha tudná, hogy hamarosan egy sokkal nagyobb és erősebb testvére követel majd magának helyet.

sofia05.jpgAz üresen álló hangár

Miután elhagytuk a légibázist, a szálloda felé menet még megálltunk egy kisebb repülős múzeumnál, ahol olyan különlegességeket pillanthattunk meg, mint a Blackbird vagy pl. egy olyan Boeing 747-es, amely az űrrepülőket szállította.

sofia06.jpgNyugdíjba vonult űrrepülőgép-szállító

A nagy nap 

Ha az ember fia fel akar szállni a SOFIÁ-val, akkor nem a megszokott „2 órával az indulás előtt kinn kell lenni” ökölszabályt kell követnie, hanem már jóval előtte meg kell jelenni a bázison. 

A felszállás előtt részt kell venni egy csoportos eligazításon, ahol az aznapi repülésben érintett összes embernek meg kell jelenni. Repülésirányító, pilóták, műszaki emberek, kiszolgáló személyzet, biztonsági emberek, kutatók stb. A létszámot maga a repülésirányító ellenőrzi a névsor hangos felolvasásával.

sofia07.jpgA középen álló szemüveges úriember a repülésirányító, míg a jobb oldalon ülő ember a kapitány

Apró kis (önző) mellékszál. Amikor az én nevem került felolvasásra, majd hangos „Yes”-szel feleltem a repülésirányító rám nézett a szemüvege fölött és ennyit szólt: „Zoltan... it's a cool name”. Némi zavarral, de büszkén válaszoltam, hogy „Thank you, sir!”. 

Bólintott, majd olvasta tovább a neveket. Hiába na, a gyermeki lélek újra előtört belőlem... 

Mivel egy repülés alatt több csillagászati kutatócsoporthoz tartozó méréseket végeznek, ezért az adott csoportot képviselő kutatóknak be kell mutatkozni és röviden el kell mondani, hogy mivel foglalkoznak és mit fognak majd mérni.

sofia08.jpgAz aznapi repülési terv

Ezután minden egyes egység (pilóták, meteorológusok) szépen elmondják, hogy mi várható, mi a repülési terv. Utána nem volt más hátra, mint nekiindulni és belépni egy igen speciálisan kialakított gép gyomrába. 

Odabent már folytak a lázas előkészületek a repülésre (pl. a detektorok hűtése folyékony nitrogénnel). Az állandó személyzeten kívül voltunk mi, a csillagászok, illetve egy német tanárokból álló csoport is, akikkel egy kisebb tévéstáb is utazott.

sofia10.jpgMunkában a stáb

Az ok: a SOFIA tagja egy programnak (Airborne Astronomy Ambassador Program), melynek keretében mélyebb betekintést ad a fedélzeten zajló munkába azoknak az oktatással foglalkozó embereknek (tanárok, múzeumi és planetáriumi dolgozók), akik aztán népszerűsíteni tudják a csillagászatot az utca emberének. 

Miután elfoglaltam a helyem, izgatottan vártam a felszállást a lemenő Nap fényében. Nem éppen business class volt, de még csak nem is turista osztály: a funkcionalizmus felülírt minden mást. 

Az utastérben nem kellemesek a viszonyok (bár jobb, mint a teleszkóp-kamrában). Mivel rengeteg hő termelődik a sok műszer és számítógép miatt, az utastér a megszokottnál is jobban le van hűtve. 

A szigeteléssel sem bajlódtak annyit, s ebből kifolyólag a hajtóművek zajhatása sem elhanyagolható, amihez hozzájárulnak az utastérben keletkező zajok (műszerek).

sofia09.jpgDetektorok és műszerek sokasága. A fal túloldalán a teleszkóp helyezkedik el

Említettem, hogy egy repülés alkalmával több tudományos projekt is van. A miénk nagyjából 2 és fél órát emésztett fel a teljes, nagyjából 10 órányi kerozin-égetésből. Az „üresjáratot” nézelődéssel, alvással (már ha tud valaki ilyen hidegben és zajban) esetleg mások verbális inzultálásával lehet eltölteni.

Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy próbáltam rájönni a levegőben repkedő hárombetűs rövidítések jelentésére. Például szóltak, hogy majdnem volt egy RTB-nk, mire mondtam, hogy ismerek embereket, akiknek majdnem volt TBC-jük. Aztán kiderült, hogy az RTB annyit jelent, hogy visszatérés a bázisra (Return To Base).

További opció a rádiózás hallgatása, amely az egyes egységek, pilóták között zajlik. Őszintén szólva, amikor a rádiózási etikettet oktatták az előző napi fejtágításon jobban kellett volna figyelnem, hogy melyik csatorna szám kihez tartozik. 

Nagyon oda kell figyelni, hogy melyik gombot nyomja meg az ember és kinek mit beszél, mert könnyen előfordulhat olyan szituáció, mint amikor Jack Colt kiönti a lelkét Lugernek, miszerint: „Akkor jöttem rá, hogy Claire már nem szeret, amikor beleszart a cipőmbe”. 

Mindezt abban a tudatban, hogy csak a társa hallja, ellenben a Föld teljes lakossága fültanúja volt eme vallomásnak.

sofia11.jpgSzolgálatban (bocsánat a rossz minőségért)

Hja, és van még valami! A gyermeki lélek újabb felszínre bukkanása várható, amikor is közlik az emberrel, hogy akkor tessék, fel lehet menni a pilótákhoz a fülkébe! Most is kirázott a hideg, ahogy visszaemlékeztem...

A csigalépcsőn felvezető igen rövid úton próbáltam értelmesnek tűnő kérdéseken agyalni, de nem ment. Csak arra tudtam gondolni, hogy a világ egyik legkülönlegesebb repülőgépének a pilótafülkéjébe fogok belépni. Egy olyan apró kis helyiségbe, ahol éppen a világ legjobb katonai és NASA pilótái vannak szolgálatban. 

A fülke egyébként valóban meglepően apró, főleg három embernek (kapitány, másodpilóta és mérnök) plusz még két ülésnek. Leültettek a kapitány mögé, aki mondta, hogy nézzek ki nyugodtan. Hát nem sok mindent láttam odalent. Szóval inkább a gép belseje felé koncentráltam. 

Lányos zavaromat látva egy kicsit mosolyogtak, de pont úgy, akik már hozzá vannak ehhez szokva. Kicsit beszélgettünk, amiből kiderült, hogy például nem csak katonai pilóták lehetnek a gépen, de jellemzően azért igen, a hívójelük a Boeing 747 Heavy és elsőbbségük van minden géppel szemben (kivéve az Air Force One-t), valamint, hogy ők is emberek.

sofia11a.jpgZajlik a munka

Kérdeztek párat, hogy mi a kutatási területem, bár inkább szerintem csak udvariasságból. Próbáltam röviden elmagyarázni, mert ugyan tudtam, hogy ez csak amolyan látszat kérdés, de amíg válaszolok, addig is a fülkében vagyok. 

Gondoltam, esetleg megkérdem a kapitányt, hogy járt-e már török börtönben vagy látott-e már falon pókot, de aztán csak elköszöntünk egymástól. Mindenesetre, ha valaha is újra odajutok meg fogom kérdezni. 

Életem egyik legjobb élményét adta ez a pár perc. Visszatérve a rideg és hideg valóságba lassan következett a mi mérési szakaszunk. Azzal nagyjából minden rendben volt, szóval ezek után már csak lézengtem a gépen, nézelődtem.

sofia11b.jpgA majd' 10 órás út után hamar kiürül a gép

Hajnali 3 óra környékén rendben földet értünk és mindenki sietett elhagyni a gépet, hogy minél előbb a szállodákban lévő puha ágyikóba süppedjen. A világ egyik legszofisztikáltabb repülőjével és legprofibb gárdájával tölthettem egy kis időt munka közben. Megint csak rádöbbentem, hogy mennyire szerencsés vagyok. 

sofia12.jpg

Remélem, hogy tetszett és sikerült valamennyit átadnom Nektek ebből az újabb életreszóló élményből.”

Ha szívesen olvasnál még Zolitól (amit jó szívvel ajánlok), akkor látogass el a blogjára, a Boly(ON)gó Életre!

HÍRMONDÓ 

Kik dolgoznak a legtöbbet? 

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi, magyarok aztán annyit dolgozunk, mint senki. Ami persze nem igaz, más kérdés, hogy az alábbi lista mennyire mutatja a hivatalos adatokon túli valóságot. Szerinted? 

Drámaian csökkenhet a magyarok száma 

Egy ENSZ-jelentés szerint a következő évtizedekben rendkívüli módon lecsökkenhet Kelet-Európa, és ezen belül Magyarország népességszáma. 

Nagy bajok vannak a vendégmunkásokkal 

Az elöregedés és a kivándorlás okozta munkaerőhiány miatt a magyar cégek egyre inkább rá vannak kényszerülve a külföldi munkaerő alkalmazására. A dolog azonban finoman szólva sem megy zökkenőmentesen. 

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Egyesült Államok

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr313600057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Olliék 2018.01.26. 07:14:44

Ez elképesztő volt!!!!
Gratulálok!

Hari Seldon 2 2018.01.26. 07:21:36

Azt kell hogy mondjam, köszönet az elejéért. - Az különösen érdekes volt.

Kipcsák Türk Jumurdzsák 2018.01.26. 08:01:52

Zoltan, it was a cool story, thanks a lot :-)

Golf2 2018.01.26. 08:16:56

Érdekes,de drága dolgok.Érdekes poszt.

Ütvefúró 2018.01.26. 08:31:21

Ez nem semmi. Gratula. Szívesen cserélnék veled. :)

Dikusz 2018.01.26. 08:49:59

Nagyon jó olvasni, ha valaki ennyire szereti a munkáját, nagyon jó poszt.

Zoli (mármint a posztoló) egy tanácsot adnék: ha lehetőséged lesz újra feljutni a repülőre (gondolom szeretnél), azért amikor a kapitány felel arra a kérdésre, hogy "láttál-e már meggyfán pókot?", azért a sablon választ ha lehet ne mond el neki.:))))

Arthamyr 2018.01.26. 09:33:44

Király poszt, nagy köszönet érte!

Érdekes, hogy a csillagászatot népszerűsíteni kell. Én azt hittem, hogy minden természettudományok után érdeklődő embert érdekli. :) Én pl. nagyon szívesen dolgoznék a NASA-nak vagy az ESA-nak is, csillagászati projekteken, vagy akár CERN-ben vagy a kisérleti fúziós reaktorokon, nem azért nem nekik dolgozom, mert nem érdekel a csillagászat vagy a fizika, és ezzel nem hiszem, hogy egyedül vagyok.

Amatőr kérdések, elnézést, ha hülyeség: az első képen miért van 3 + 1 víz? Mi a vízszintes illetve a függőleges tengely?

Mrs. Clayton 2018.01.26. 10:26:27

zolirol brian cox brit professzor jutott eszembe, neki nagyon jo musorai futnak a bbc-n csillagaszat fizika temakban, ahol kozerthetoen beszel tudomanyos dolgokrol

Mrs. Clayton 2018.01.26. 10:28:18

@Arthamyr: az egy legkor es egy fold eloszor a gamma sugarak aztan az infravoros feny majd a lathatofeny legkoron valo atjutasat mutatja

sörm 2018.01.26. 11:08:49

Igen, a csillagászat szerintem is olyasmi ami a ca 7 milliárdnyi emberiség 98%-ának beindítja a fantáziáját. Szuper poszt volt, még sok ilyet! Szívesen olvastam volna hogy a posztoló milyen projekten dolgozott!

wuaaa 2018.01.26. 11:50:28

Hát ez egy nem mindennapi poszt volt! Gratulálok a szerzőnek!

London2009 2018.01.26. 12:01:08

Ezt most komolyan kerdezte a posztolo, hogy tetszett e poszt? Nagyon!!! Ah, ez szuper volt! Raadasul en gyerekkoromban csillagasz szerettem volna lenni. Tele volt a szobam fala csillagterkepekkel. Miert nem lettem csillagasz? Miert? :D
Koszi meg egyszer a posztot es tovabbi sikereket kivanok!

kisrumpf · www.kisrumpf.blogspot.com 2018.01.26. 12:10:04

Jesszusom.... micsoda fantasztikus élmény lehetett ez!

Csodabogár 2018.01.26. 12:55:36

Ki nem szeretett volna gyerekként csillagász lenni? Faltam a Kis Csillagász c. könyvet és közöltem felmenőimmel, hogy csillagász leszek. Sajnos apám felhívta a figyelmemet, hogy akkor bizony nagyon kellene foglalkoznom a matematikával és a fizikával. Szóval nem lettem csillagász. De csodálom a csillagászokat és gratulálok Zolinak. Mindig remek és érdekes posztokat ír és nyilván sikeres a szakmájában.

2018.01.26. 14:06:39

Mrs. Clayton, you are a genius, a star, falling star......

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:19:32

Sziasztok. Eloszor is koszonom, hogy ennyire tetszett Nektek! Azert, oszinten szolva, tok jo, hogy ennyien erdeklodtok a csillagszat irant...na probalok egyesevel valaszolni :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:20:05

@Hari Seldon 2: Koszi es orulok, hogy tetszett a "tudomanyos" bevezeto is :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:21:03

@ChristineK: Igen az volt...mai napig alig hiszem el, hogy ott voltam...

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:22:01

@Dikusz: Semmikeppen...megnezzuk, majd mit reagal...bar szerintem eleg jo fejek ahhoz, hogy csak vigyorogjanak es Ok is mondjanak valamit a filmbol :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:32:45

@Arthamyr: Szia. A vizszintes tengely a hullamhossz, mig a fuggoleges tengely az intenzitas. A mertekegyseget direkt nem raktak ki, mert amikor ez volt a legelso "tudomanyos" eredmeny a Herschel tavcsotol es nem akartak, hogy a konkurencia belekopjon a levesbe. Szoval ez egy amolyan marketing-abra volt, hogy mire kepes a tavcso.

Na akkor egy kis tudomany :-)
Egy ilyen spektrumban, ha eleg szeles hullamhossztartomanyt fog at a detektor (es idealisak a meresi korulmenyek), akkor egy molekulahoz vagy atomhoz tobb vonal is tartozhat.
Ez azert van, mert minden egyes molekulanak es atomnak tobb energia szintje van, amelyeket lehet eszlelni.
Egyebkent a viz-molekula az urben is eleg erdekes, mert rogton van ket valtozata (ortho- es para-water) es azon belul ugye vannak a kulonbozo energia szintek....
De pl. az oxigen atomot is lehet eszlelni 145 es 63 mikronnal stb stb...

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:36:30

@sörm: Szia. Egy csillagkeletkezesi teruletet figyeltunk meg. Az egyszeresen ionizalt szen es nitrogen vonalait mertuk. Ezeket kiegeszitjuk molekulak-vonalak meresevel (pl. CO). A ket intenzitas eloszlasabol es kapcsolatabol lehet nagyokat mondani az ottani fizikai es kemiai folyamatokrol...szoval magarol a csillagkeletkezesrol...

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:38:13

@London2009: Jo, hat nem tudhatom, hogy kinek mi tetszik :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 14:39:46

@Csodabogár: Hat...az tulzas, hogy sikeres. De nehez a dolog es oszinten szolva konnyen lehetseges, hogy el kell hagyjam a teruletet, mert nincs pozicio...na de majd latjuk mi lesz...

puhacica · https://cat-bounce.com/ 2018.01.26. 15:01:56

@BOLYonGOeLET: nekem is ez hianyzott, a te projected. nem mintha barmit is ertenek belole. :D azt azert felfogtam, hogy ez egy szuperkul repules lehetett, gratulalok!

Arthamyr 2018.01.26. 15:21:47

@BOLYonGOeLET: Köszi!

Még pár kérdés, ha nem túl off...
A függőleges skála lineáris vagy logaritmikus (esetleg valami más; első körben az utóbbira tippelek)?
Lehet következtetni arra, hogy miből mennyi van, illetve helyileg milyen pontossággal határozható meg, hogy mekkora térből jön a sugárzás? Tehát pl. "földileg" értelmezhető-e a vízmolekulák sűrűsége, vagy csak egy naprendszer méretű vagy még annál is sokkal nagyobb térben kicsit több van, mint máshol, de még mindig rohadt kevés?
Milyen távoli dolgokat néztek?

szalka240 2018.01.26. 15:23:05

Én először azt hittem, amikor elolvastam a beharangozót és megláttam a fotón a repülőt, hogy belekóstoltál az űrhajós szakmába, és egy parabolarepülésről fogunk élménybeszámolót olvasni.

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 15:27:52

@szalka240: Bocs, ha csalodast kellett okoznom :-) Bar nem tudom mennyire lett volna nagy elmeny, ha a melletem lebego hanyasomrol irtam volna :-)

P.Elliot 2018.01.26. 15:33:59

Fantasztikus volt a beszamolo, kulon csemegenek tartogattam amikor meglattam hogy te posztolsz hogy majd akkor olvasom el ha viszajottem az uszodabol nem kapkodva.
Hat oregem, ez igen, micsoda kaland!
Otthon hany csillagasz mondhatja hogy reszvett egy ilyen repulo utazason? Nem hiszem hogy tul sokan!
Miert is akarsz hazamenni te ha lejar a szerzodesed? Nem kinal esetleg itt a munkad erdekesebb, fontosabb elolepteteseket? Lehetosegeket?
Egyebkent miszerint valasztotak ki erre? Tudas, kiemelkedo erdeklodes vagy az a dolog amit csinalsz most nem tul sok ember csinalja es nem kell verekedni a helyert?
Igen, te valoban egy szuletett csillagasz vagy es azon belul egy nagyon erdeklodo tehetseges pasas, latni az irasodbol.
Meg tobb beszamolot kerunk mindenrol....

Egyebkent HA-tol kerdeznem hogy miert nem hirdet meg olyan posztokat hogy beszelj a munkadrol mit csinalsz, hogy csinalod, mi benne a jo, mi benne a tetves, milyen a kornyezet, lehet komolyan es humorosan is irni.
Nemreg irt ilyesmit az a szallodas es pizzafutar es nagyon elvezetes volt, jo betekintest adott a munkajaba meg a napi eletebe.

Hogy kicsit vidaman csipkelodjek is , megkerdeznem a posztolot hogy elromlott a szaritogepe?
Az a zold polo ki van nyulva es gyurott mint ami elkerulte a szaritogepet.
Az en meg magyar/ ilyen teren mert otthon belemneveltek/ szemem, megakadt rajta.
Az amerikait abszolut nem erdekli az effele kicsinyes dolog/ es milyen igazuk van/, ezek szerint a posztolo rendesen alkalmazkodott, hehehe...
Amit irt hogy az elso resze a beszamolonak szaraz.
Szaraz a nyavajat, erdekes, erthetoen megirt, sot lenyugozo, olvasmanyos gyorsan felfoghato beszamolo.
MEG TOBB POSZTOT KERUNK!

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 15:55:58

@Arthamyr: Linearis..a spektrumok (vonalak) intenzitasat altalaban linearis skalan abrazoljuk es kulonbozo homersekleti egysegekben fejezzuk ki: lehet antenna homerseklet, main beam homerseklet es egyebb allatfajok (amugy a skalazas az Kelvin-ben tortenik).

De van amikor az intenzitast Flux-ban adjuk me. Ennek mertekegysege valtozo, de altalaban a a cgs-rendszer van kovetve (de jellemzoen Jansky-ben adjuk meg).

Igen lehet kovetkeztetni az adott molekula mennyisegere. Mi ezt oszlopsuruseggel fejezzuk ki, amely megmondja, hogy egy adott nagysagu feluleten mennyi molekula/atom van a latoiranyunkban. De fontos, hogy az adott/megfigyelt atmenetrol kapunk informaciot. Pl ha 12CO (4 - 3) molekulat eszleljuk, ahol a zarojelben levo szamok az adott energiaszintek kozotti atmenetet jelzik, akkor csak ennek az atmenetnek az oszlopsuruseget tudjuk.
Ha mondjuk tobb atmenetet is eszlelunk, akkor egy un. rotacios diagramon abrazoljuk oket es illesztunk az adatokra, majd az illesztett egyenes meredeksegebol az un rotacios homersekletre lehet kovetkeztetni, mig az y-tengely metszespontja az oszlopsuruseget becsuli meg. Mindezek mellett persze fontosak bizonyos peremfeltetelek, amelyek meglete mellett lehet csak az iment leirtakat alkalmazni.
Erzekeltetes keppen pl. az NGC 3603 (hatalmas csillagkeletkezesi regio) kozponti reszen a 12CO oszlopsurusege (nagysagrendileg) 10^16 - 10^17 molekula/cm^-2
De nyilvan ez a szam mas regiokban mas lehet.

Az NGC 3603 tavolsaga nagyjabol 7-8 kpc (kiloparszek; 1 kpc = 1000 pc; 1 parszek=3.26 fenyev; 1 fenyev ~ 9.5 x 10^12 km).
Szoval eleg tavoli dolgot nezunk :-)

Es akkor ilyenkor lehet csodalkozni, hogy ilyen tavolsagban tortent egy energiaatmenet ket energiaszint kozott egy atomban vagy molekulaban es mi azt most detektaljuk.... :-)

FutureFry 2018.01.26. 16:01:44

Valamennyire kapcsolódó - számomra kissé szomorú - hír, hogy egy repüléstörténeti korszak a vége felé közeledik: nincs már amerikai légitársaság által menetrendszerinti utasforgalomban üzemeltetett Boeing 747-es. A legutolsó tavaly év végén (December 19-én) repült (Delta Airlines, Seoul-Detroit útvonalon).

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 16:22:22

@P.Elliot: Szia. Koszonom es orulok, hogy ennyire tetszett a poszt :-)
Azt nem mondtam, hogy hazamegyek.... :-) csak annyit, hogy elofrodulhat, hogy szakmat kell valtsak. Az a baj, hogy 2-3 eves post-doc szerzodesek vannak es utana meg lepni kell mashova. Most ugy tunik, hogy eljott az ido, hogy valahol megalljunk, de munka viszont nagyon keves van (ebben a csillagaszati szegmensben)....

Ugye ez is egy obszervatorium, sozval ide is be kell adni tavcsoido-kerelmet, amelyben leirja az ember, hogy mit es miert szeretne merni. Aztan egy bizottsag eldonti, hogy erdemes-e erre idot szanni.
Mivel az adott projektben (es a leendo cikkben) en es a fonokom vagyunk az "elso szerzok", ezert miutan megkaptuk a kert idot, nekunk volt "jogunk" odautazni es reszt venni a meresen.

Orulok, hogy erdekesnek talaltad (te is) a bevezeto reszt. :-)

A polorrol pedig annyit, hogy mivel csak 3 napra mentunk, ezert egy hatizsak volt nalam, amibe csak szimplan beleraktam a polot. Plusz aznap meg kirandulni is voltam, meg a kaliforniai hoseg stb...szoval amugy hasznaljuk a szaritogepet, csak konnyen es hamar el tudom titkolni :-)

Arthamyr 2018.01.26. 16:26:50

@BOLYonGOeLET: a 10^16-10^17 molekula cm^2-enként elég kevésnek tűnik, kb. 1-100 mikrogramos nagyságrendű, nem? Mondjuk az űrhöz képest tuti nagyon sűrűnek számít. :) Miért jobb az oszlopsűrűséget használni, mint a "sima" sűrűséget?

Nagyon messze is van, ti ott "időszámítás előtt" történt dolgokat "néztek". :D

Na ezután igyekszem nem kérdezni többet, mint a lelkes kisgyerekek. :)

Arthamyr 2018.01.26. 16:28:30

@FutureFry: Ez nem biztos, hogy baj, elég régi design volt, csak tudtak azóta takarékosabb, jobb modelt is készíteni, ami átveheti a helyét a mai repülésben.

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 16:48:27

@Arthamyr: Szia...nyugodtan kerdezhetsz...probalok majd valaszolni, ha tudok :-)

Igen ez a lenyeg..az urhoz kepest ez bizony eleg suru :-)

Illetve az is igaz, hogy azzal, hogy ekkore tavolsagokba nezunk, egyuttal az idoben nezunk vissza.... :-)

A "sima" suruseghez ugye kellen a harmadik dimenzio is. Eloszor is ne feledjuk, hogy amit az egen latunk az egy harom (vagy tobb :-) ) dimenzios ter 2 dimenzios kivetulese.
Aztan ugye tudnunk kellene az oszlop "melyseget", ha 1/cm^3 egysegben szeretnenk a suruseget. Ezt azonban a gyakorlatban rendkivul nehez meghatarozni, hiszen renegeteg gaz van a latoiranyunkban. Ezen kivul ismerni kellen az adott objektum 3D-s szerkezetet, ami nagyon ritka esetben gomb-szeru.
Mar a szerkezetet vagy az adott regio "hatarat" is eleg nehez meghatarozni, hiszen melyik molekula alapjan deifnialjuk a terulet hatarat? Aztan ott van az a problema is, hogy az egyes atomok es molekulak egyes atmenetei lehetnek optikailag vekonyak vagy vastagok (mennyire "atlatszoak"). Tehat nem biztos, hogy az osszes gazmennyiseget tudjuk merni...szoval egyszeruen inkabb azt a suruseget hasznaljuk, ami alalatoiranyunkba esik (a tavcso latomezejeben).
Mondok egy peldat bar nem teljesen analog, de azert elegge hasonlo...
Amikor felnezel az egre es latod mondjuk a Holdat, akkor nehez meghatarozni pl. a nitrogen "valos" suruseget a foldi legkorben, hiszen a Hold es Te kozotted van egy bizonyos vastagsagu legreteg. De nem tudod pontosan, hogy milyen vastagsagu, te csak annyit latsz mondjuk, hogy van egy bizonyos mennyisegu nitrogen-atom kozted es a Hold kozott, egy adott keresztmetszetu feluleten. Igy erre tudsz becslest adni, de arra, hogy "valojaban", a 3D-s terben mennyi van mar nem, hiszen nem ismered a legkor vastagsagat...

Kipcsák Türk Jumurdzsák 2018.01.26. 16:59:17

@BOLYonGOeLET: kicsit azért nehezteltek rád, a posztod annyira lekötött, hogy kimaradt a reggeli borovalkozas, kénytelen voltam borostasan dolgozni :-))

Arthamyr 2018.01.26. 17:01:01

@BOLYonGOeLET: Hát ja, csak akkor lehet, hogy az a "sok" 12CO egy feléd mutató, 1 fényév magas oszlopban oszlik el egyenletesen, akkor meg igazából nem sűrű földi fogalmak szerint. :) Épp ezért kérdeztem, hogy meghatározható-e, mekkora _térben_ van (nem azt, hogy mekkora látószögben, az nyilvánvalóan meghatározható valamilyen). Amúgy az 1cm^2 is érdekes azon baromira meglepődnék, ha lenne olyan pontos műszer, ami 1kparsec távolságban is ilyen pontos... :D
Persze nem értek hozzá, csak kiváncsi voltam, valamiből meghatározható-e pontosan (pl. frekvenciaeltolódás, vagy több fajta sugárzás vagy mittudomén :)). De szívesen olvasom az ilyesmit, érdekes, még az olyan mainstream (és hétköznapi életben - egyelőre - nem hasznosíthat) dolgok is, mint pl. a LIGO volt.
Én egyébként mindig azt gondoltam, hogy a modern csillagászat inkább adat elemzés, és végtelen küzdelem a zaj kiszűrésére. :)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 17:04:31

@Zoole Reloaded: Hoppa..en kerek elnezest :-) Azert remelem, hogy nem lesz ebbol problema... :-)
Remelem a reggeli kave vagy tea nem maradt ki...
Ha esetleg a fonokod neheztelne, akkor kuldd at neki a posztot aztan jol van :-)
Ha meg te vagy a fonok, akkor meg nincs gond.... :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 17:09:39

@Arthamyr: Szia. Azert nagyjabol behatarolhato egy objektum nagysaga. Peldaul a gazok sebessegenek meresebol...szoval nem mondanam, hogy abszolut nem tudjuk, de mar maga a hibahatar is akkora lenne, hogy nehezen fogandak el egy cikkben :-)
De mondjuk pl. egy szupernova-robbanas eseten, amely jellemzoen gombszeruen terjed a terben, mar konnyebb meghatarozni az adott terresz nagyasgat a tagulasi sebessegbol. Persze ez mindig valtozik ugye :-)

De egyebkent igen, igy van. A csillagaszat manapsag arrol szol, hogy hatalmas mennyisegu adatokat problaunk elemezni. Szoval valamilyen szinten data analyst/data scientist a csillagasz...
A zajok es hibahatarok pedig mindig is mumusok voltak :-)

Arthamyr 2018.01.26. 17:14:32

@BOLYonGOeLET: "szoval nem mondanam, hogy abszolut nem tudjuk, de mar maga a hibahatar is akkora lenne, hogy nehezen fogandak el egy cikkben" - Én egyszerű ember vagyok, nem szakmabeli, nekem elmondhattad volna, hogy mit gondolsz, teljesen lényegtelen, hogy elfogadom-e. :D

"A zajok es hibahatarok pedig mindig is mumusok voltak :-) " - Igaz. És ez minden (big) data analyst mumusa lesz egy darabig.

Mindenesetre jó volt olvasni, remélem még lesznek ilyen érdekes kalandjaid.

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 17:17:13

@Arthamyr: Hat remeljuk...de ha nem is pont ilyen, de mas fajta kalandok biztosan :-)

Arthamyr 2018.01.26. 17:18:08

@BOLYonGOeLET: A kirándulós is teljesen jó volt, szóval tuti lesz. Te kalandor fajta vagy. :P

wuaaa 2018.01.26. 17:29:37

@FutureFry: @Arthamyr: A Lufthansának van majdnem húsz darab pár éves 747-ese, még sokáig nem fog kelleni siratni őket.

Kipcsák Türk Jumurdzsák 2018.01.26. 17:35:15

@BOLYonGOeLET: nem semmi probléma nem volt belőle, csak az én komfort érzetem :)

A főnököknek hiába küldeném át, nem értene, én meg nem fogok egy ilyen hosszúságú fordítást bevállalni :))

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2018.01.26. 17:58:43

Szuper poszt, koszonjuk, hogy megosztottad velunk az elmenyeidet! Nekem tobb okbol is elvezet volt olvasni: itt lakom a "szomszedban", Palmdale ismeros, volt ugy, hogy egy lertekelt mosogepert oda autoztunk :) (btw, Palmdale tenyleg eleg unalmas hely, Lancaster-rel egyutt a Mojave sivatag - high desert - nepesebb varosai koze tartozik.)
A NASA csaladi vonatkozasa miatt mindig erdeklodessel olvasok barmit, ami ceggel kapcsolatos. Ferjem szulei a NASA-nal dolgoztak, mig nyugdijba nem vonultak, igy sok erdekes sztorit hallottam. Nemreg Washington DC melletti Udvarhazy center-ben (Repulestorteni Muzeum) jartunk, ahol a nyugdijba vonult ursiklo is ki volt allitva. A ferjem lelkesen mutatta, hogy az ursiklo kulsejet borito szamtalan, kulonbozo meretu es anyagu keramia lap gepre installasaert aposom volt annak idejen a felelos.

Egy ilyen kulonleges repulon utazni tenyleg fantasztikus elmeny lehet. EL tudom kepzelni, hiszen nekem meg a NASA AMES (itt dolgozott anyos-apos) Centerben valo latogatas is nagyon erdekes volt!
www.nasa.gov/ames/visitorcenter.html
Itt a SOFIA-rol is irnak :) www.nasa.gov/centers/armstrong/multimedia/imagegallery/index.html

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2018.01.26. 18:05:44

Erdemes vegignezni a NASA urbol keszitett felveteleit itt, fantasztikusak!

www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/iotd.html

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 18:06:07

@Zsuzsi65: Szia. Orulok, hogy tetszett.
Azert az sem semmi, hogy a kozvetlen csaladban ilyen emberek vannak, mint apos-anyos, akik a NASA-nal dolgoztak :-)
Az meg plane erdekes, hogy pont azokon a keramialapokon dolgozott...nem semmi!
Tok jo, hogy voltal az AMES-ben....kiralysag!

Bredpitt Monika 2018.01.26. 18:44:12

Zoli, ide vagy oda, azt hittem hogy ez a poszt nagyon szaraz es elvezhetetlen lesz.

De nagyon erdekes volt.
Jol esett igy munka utan valami total politika, rinya es statisztika mentes beszamolo.
Koszonjuk, tenyleg jo volt, na.

kék madár 2018.01.26. 19:01:51

@BOLYonGOeLET:
ket kerdes
5100 meteren hogy marad meg valaki tartosan?
A ti projektetek a repulon mi volt, titkos?

Dikusz 2018.01.26. 19:04:18

@BOLYonGOeLET: Továbbítottam a posztodat Zoli fiamnak, őt is érdekli nagyon a csillagászat, lehet, hogy kérdései is lesznek:)

kék madár 2018.01.26. 19:16:33

ja es meg egy. A foldonkivuliekkel mi a helyzet, tenyleg nem fujnak orrot?

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 19:37:29

@Bredpitt Monika: Szia, koszonom es orulok, hogy tetszett az iras. Oszinten szolva sajnos rengeteg tudos, kutato van, aki ugy tudja eloadni a dolgokat, hogy eret lehet vagni.
Na nem azt mondom, hogy en olyan hu de jol tudnam eloadni a dolgokat, de probalom... :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 19:42:32

@kék madár: eloszor nem tudom mi a helyzet a foldonkivuliekkel :-)
persze - mint tudos - rogton lenne is par kerdesem, amit feltennek, pl: ismerik a zsepit? van-e orruk? ismerik-e a betegseget? ismernek-e engem? jartk-e mar torok bortonben vagy lattak-e mar mezon nyulat?
Sok a megvalaszolatlan kerdes :-)

Nehezen lehet megmaradni 5100 meteren...sajat tapasztalat...majd irok errol is...na az nagyon nem lesz vidam olvasmany...

Nem, nem titkos. Persze kerdes kinek? :-)
Nincs koze semmilyen katonai vagy nemzetvedelmi dologhoz :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.26. 19:44:14

@Dikusz: Szia. Orulok neki es persze, nyugodtan kerdezhet. Az a legjobb, ha van kerdese es uzenem neki, hogy ne feljen feltenni a kerdeseit...csak igy tud elobbre jutni es okosodni... :-)

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.01.26. 20:04:00

@FutureFry: Az angol Wikipedia szerint tavaly novemberben még 14 új gépre volt megrendelése a Boeingnek, szóval csak az amerikaiak vonták ki a forgalomból.

FutureFry 2018.01.26. 20:55:10

@Online Távmunkás: @wuaaa: Van nem amerikai légitársaság is aki tudtommal szintén kivonta az utasforgalomból (pl. AirFrance?). De azért cargo-ként még amerikaiak is repülnek vele.

@Arthamyr: Persze van új, hatékonyabb (dreamliner, 777, Airbusok, stb.) de egyik sem olyan karakteres számomra mint az a régi, jellegzetes 747-es “púpos” design (nosztalgia!). Érdemes egyébként ellátogatni a Boeing Everett-ben lévő gyárába, ahol a világ (térfogat szerinti) legnagyobb épületében szerelik össze a wide-body gépeket.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2018.01.26. 21:15:40

A csillagászat cool. Ha nem lenne felhős az ég, pont láthatnám kis bolyhos gyöngyként az Orion-ködöt.

Bambano 2018.01.26. 21:15:43

A Starliftert a Lockheed gyártotta.

sörm 2018.01.26. 23:15:34

@BOLYonGOeLET: Köszi a választ! Milyen messze és merre van ez a keletkező csillag?

És ha megszületik ti nevezhetitek majd el? :)

sörm 2018.01.26. 23:31:00

@BOLYonGOeLET: Ja és mennyi ideig tart míg megszületik? Egyáltalán hol van a határ, hol lesz egy kupac részecske csillaggá?

blackhairlady 2018.01.27. 03:29:05

Zoli, ez is nagyon erdekes volt, nagyon jo erzeked van, hogy olvasmanyosan irj komoly dolgokrol, feltetlenul folytasd :)
@Zsuzsi65 @BOLYonGOeLET: En Houstonban lakom, tobbszor jartam mar a NASAban, minden egyes alkalommal lenyugoz :)

kék madár 2018.01.27. 03:48:12

@BOLYonGOeLET: hat en mar 3000 meteren is nehezen aludtam es az otezer az 3-szor kemenyebb, mert amennyire tudom exponencialisan nehezedik, es tartosan senki sem birja 5000 meter felett

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.27. 03:53:25

@blackhairlady: Szia. Koszonom es hat remelem, hogy fogok majd posztot irni :-)
En meg a houstoni NASA-nal nem voltam, de Florida-ban mar igen es nagy elmeny volt...

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.27. 03:55:19

@kék madár: Igen, exponencialis fuggveny irja a le a levego csokkeneset a magassag fuggvenyeben...es bizony mar 1500 meter felett jelentkezhetnek tunetek (fejfajas, szaraz orr, stb...)
De 5000 meteren mar hatarozottan erezni, hogy nincs annyi oxigen :-)

BOLYonGOeLET · http://bolyongo-elet.blog.hu 2018.01.27. 04:13:18

@sörm: Szia. Ez a csillagkeletkezesi regio eppen nincs messze, csupan 1.8 kpc-re van a Perzeusz spiralis karban. Persze lenyeges hangsulyoznom, hogy egy ilyen regioban altalaban nem egy csillag keletkezik, hanem tobb.
A csillagkeletkezes amugy is "ragalyos", szoval tobbnyire tobb csillagrol van szo. A csillagkeletkezesi regiok a galaxisok spiralkarjaiban helyezkednek el es ezek a regiok hatalmas gaz es por komplexumok.

Egy csillag szuletese evmillios idoskalan merheto es kellenek hozza bizonyos feltetelek. Pl. megfelelo mennyisegu gaz es por, aztan turbulencia is jelen van az ilyen felhokben. Altalaban hullamfrontok is jelen vannak es ezen frontok utkozese a kornyezo gazokkal gerjesztheti tovabb a csillagkeletkezest.

A lenyeg roviden es igen egyszeruen, hogy ezek a hatalmas gaz es porfelhok elkezdenek csomosodni, osszehuzodni a gravitacio es a turbulenica miatt. Ezekben a kis csomokban alakulnak ki vegul a csillagok. Na persze nem ilyen egyszeruen, de nagyjabol... :-)
Eloszor nem latjuk oket vagy legalabbis nehez oket eszrevenni, hiszen elbujnak a gaz es porfelhokben, de pl. infravros tartomanyban mar lathatoak, illetve mas egyeb kozvetett modon is lehet ra kovetkeztetni, hogy az adott felhoben van-mar csillag vagy csillagkezdemeny (protocsillag).

De egyebkent, ha szeretne latni ilyen hatalmas csillagkeletkezesi regiot, akkor nezz fel az egre es keresd meg az Orion csillagkepet. Az Orion-ove alatt van negy halvanyabb csillag (Orion-kardja) es a harmadik csillagnak latszo dolog nem mas, mint az Orion-kod. Ami bizony egy oriasi csillagbolcso...

_z_ 2018.01.29. 10:52:47

Nagyon jo volt, köszi!

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.