Nemrégiben zárult le az amerikai magyarokat feltérképezni próbáló kutatás, melyet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai támogatásával végzett a Prehryfarkas oldal. A metodikába most nem mennék bele (azt mindenki elolvashatja az oldalon magán), inkább a legérdekesebb megállapításokat mutatnám be nektek, természetesen az oldal tulajdonosának engedélyével. A szerző a honfoglaló magyarok hét törzséhez hasonlóan osztotta őket csoportokra, az elnevezések is tőle származnak. Az eredeti sorrendet annyiban változtattam meg, hogy a legkisebb csoporttól haladok a legnagyobb felé.
Kezdjük akkor a legkisebb csoporttal, ahová csupán a válaszadók 5 százaléka tartozik. Ők azok, akik döntő többségükben (89 százalék) már az Egyesült Államokban születtek, ennek megfelelően szinte kivétel nélkül (94 százalékban) amerikai állampolgárok is.
Értelemszerűen az Egyesült Államokat tartják hazájuknak, ezen belül viszont büszkék magyar származásukra, 89 százalékuk magyar származású amerikainak tartja magát.
Nagyon érdekes, hogy míg Amerikát inkább semleges vagy sablonos pozitív jelzőkkel írják le, Magyarországról szinte áradoznak, ők használják a törzseken belül a legtöbb pozitív jelzőt elődeik szülőföldjéről.
A Magányos Pulik
A második legkisebb csoport, a Magányos Pulik a válaszadó amerikai-magyarok 7.5 százalékát reprezentálja, többségük (88 százalékuk) bevándorló, elsősorban természetesen Magyarországról származnak. Átlagosan másfél évtizede jöttek el Magyarországról, gyakorlatilag csak magukra számíthattak az első időszakban.
Fontos, hogy nem kifejezetten az Egyesült Államok volt a céljuk, valamivel több mint felük (54 százalék) turistavízummal érkezett, és vannak olyanok, akik még mindig illegálisan tartózkodnak az országban.
Az adatok alapján kissé elszigetelt, az amerikai életükben kissé csalódott csoport az övék, ennek megfelelően nem nagyon érdeklődnek az amerikai hírek iránt, nem is nagyon utaznak külföldre, ha igen, akkor viszont leginkább Magyarország az úti cél.
Mindezek tükrében talán nem is meglepő, hogy a többi csoporthoz képest itt vannak a legtöbben azok, akik egy éven belül hazaköltöznének. Haza, mert hazájuknak is inkább Magyarországot tartják - Amerikában élő magyarnak vallja tehát magukat.
A Fiatal Gólyák
Minden tizedik válaszadó magyar tartozik ebbe a csoportba (vagy törzsbe), tízből nyolcan bevándorlók, méghozzá elsősorban Magyarországról. Legtöbbjük (ellentétben a Magányos Pulikkal) karrierrel, munkalehetőséggel vagy éppen (tovább)tanulási szándékkal vágott neki az Egyesült Államoknak.
Jellemzőjük, hogy aktívak a helyi (és általában az amerikai) magyar közösségben, gyakran járnak is vissza Magyarországra. Más bevándorlókkal, és amerikaiakkal is szívesen barátkoznak. Több mint kétharmaduk (72 százalék) olyan magyarnak tartja magát, aki Amerikában él, azaz hazájának Magyarországot tartja.
A Kukorica Jancsik
Ez a csoport a felmérésben résztvevő amerikai-magyarok 13 százalékát foglalja magába. Gyakorlatilag minden tagja (98 százalék) bevándorló, ők érkeztek a legkésőbb az Egyesült Államokba, átlagosan 11 évvel ezelőtt.
Alapvetően két ok miatt döntöttek a költözés mellett: vagy a karrier vonzotta őket, vagy „egyéb okuk” volt, ami annyit takar, hogy a házastárs kapott munkát Amerikában, ők pedig követték.
Mivel ők érkeztek a legkésőbb, talán nem is olyan meglepő, hogy szorosan viszonyulnak magyarságukhoz, részt vesznek különböző amerikai-magyar fórumokon, sok magyar hírt fogyasztanak.
Közöttük a legnagyobb a magukat csakis magyarként definiálók részaránya (11 százalék) és 81 százalékuk Amerikában élő magyarnak vallja magát, szóval hazájuknak sokkal inkább Magyarországot tartják, mint az Egyesült Államokat.
A Büszke Uncles
A Büszke Uncles a minta 16.6%-át adja, ezzel ez a harmadik legnagyobb törzs. Tízből kilencen (92 százalék) már az Egyesült Államokban születtek, nem meglepő, hogy szinte kivétel nélkül amerikainak vallják magukat.
Ehhez képest nagyon érdekes, hogy ők azok, akik a legbüszkébbek magyar származásukra és ők gondolják ugyanezt a legnagyobb előnynek is. Döntő többségük (91%) magyar származású amerikainak tartja magát. Magyarországról szinte csak szuperlatívuszokban beszélnek.
A Határtalan Magyarok
A hátralévő két csoport adja az Egyesült Államokban élő magyarok (pontosabban: a felmérésben részt vevők) felét, gyakorlatilag pontosan megfelezve az 50 százalékot.
Érdekes, hogy sok köztük a Magyarországról érkezett magyar, itt a legmagasabb a külföldi magyar lakta területekről érkezők aránya. Ők vesznek részt a legtöbb amerikai-magyar közösségben és talán a legaktívabbak is.
Jellemző rájuk, hogy nagyon elégedettek az életükkel (még a Büszke Uncleseknél is elégedettebbek), ráadásul minden dimenzióban, ami nagyon ritka.
Érdekes, hogy szinte minden második tag (45 százalék) magyarral házasodott, így aztán nem meglepő, hogy a négy fal között otthon sokan magyarul beszélnek. Ami magyar, az gyakorlatilag kivétel nélkül fontos számukra, a magyar popzenét is a ők tartják a legtöbbre.
A Hufnágel Pistikék
Ők azok, akik egyetlen csoportba sem tartoznak, így aztán nem is könnyű meghatározni őket. Közös jellemzőjük, hogy míg a magyar hírekre hetente vagy havonta néznek rá, az amerikait naponta követik.
Magyarországi rokonaikkal inkább havi vagy negyedéves rendszerességgel veszik fel a kapcsolatot és csak elenyésző része tervezi letelepedését Magyarországra.
Érdekes közös pont, hogy nekik segítettek az amerikaiak a legtöbbet az első időszakban, a letelepedés idején. Talán éppen ezért vagy az eltelt idő miatt, de elsősorban amerikaikkal barátkoznak. Nem feltétlenül közömbös számukra magyar származásuk, de a többi csoporthoz képest ők a legközömbösebbek.
A gyermekeik beszélni még úgy-ahogy beszélnek magyarul, de írni és olvasni már nem nagyon tudnak. Ők maguk saját bevallásuk szerint körülbelül ugyanolyan szinten beszélik a két nyelvet, viszont otthon többnyire angolul beszélnek.
Tízből hat (58 százalék) magyar származású amerikainak tartja magát, a többiek Amerikában élő magyarnak, abban azonban tulajdonképpen egyetértenek, hogy hazájuk az Egyesült Államok.
A moderálási alapelveket itt találod. Az Egyesült Államokról itt olvashatsz még több érdekességet.
Negyven fölött lettél határátkelő? Mi vett rá az elindulásra, milyen volt a megérkezés, hogyan sikerült beilleszkedni? Mit szólt hozzá a környezeted? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre körülbelül 500 szóban (hosszabb persze lehet), segíts a hasonló helyzetben lévőknek!
Utolsó kommentek