oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2012. július 20. 00:30,  Ötvenévesen elindulni Szólj hozzá!

2012. július 20. 00:30 Határátkelő

Ötvenévesen elindulni

A mai egy különleges poszt, hiszen (ha jól érzékelem) a nagyvilágnak nekiindulók jókora többsége maximum a harmincas éveiben jár. Dadus azonban elmúlt már 50 éves, amikor úgy döntött: szerencsét próbál.

bőrönd nő térdel.jpg

„Odahaza becsülettel dolgoztam 25 éven át napi 12 órát, hogy a gyerekeim el tudjam tartani. Azt hittem, hogy majd ha felnőnek, nem kell annyit dolgoznom és szépen megélek. Voltak álmaim, vágyaim, melyek azonban az otthoni keresetemből nagyon lassan, vagy egyáltalán nem válhattak valóra.

Sikerült vidéken vennem egy romos kis házat, de munkahely nem volt, vagy ha igen, akkor csak fillérekért. Interneten találtam egy hirdetést, melyben külföldre kerestek házvezetőnőt. Válaszoltam rá, bár nagy reményeket nem fűztem hozzá.

Ekkor hirtelen felgyorsultak az események, és két hét alatt döntenem kellett, hogy felrúgom-e az otthoni életem, otthagyom-e a családom, és az egyik bizonytalanból elindulok-e a másikba. Elindultam, nyelvtudás, pénz nélkül, az ismeretlenbe, egy jobb élet reményében.

Azt hittem, belehalok

Amikor leszállt a repülő, bizony reszketett a térdem, de szerencsére szimpatikus hölgy és gyerekek vártak. Az első két hónapba azt hittem, belehalok. Nemcsak a honvágy, hanem a rengeteg munka, szekírozás miatt. Azzal vigasztaltam magam, hogy otthon a főnök ordította le a fejem, eltapostak, itt legalább több pénzért tűröm.

Első szabadnapomon a városban csak álltam, remegett kezem-lábam, dobogott a szívem – hát itt vagyok, amiről csak álmodni mertem!

Később javult a helyzetem, mástól is hallottam már, hogy ha az ember az első időszakot kibírja, azzal bizonyít és elfogadják jó munkaerőnek. Több mint egy évet voltam ennél a családnál, csodálatos helyekre mehettem velük.

Egy év itthon

Ha hazautaztam, valakinek érezhettem magam, nem jelentett gondot a vásárlás. Évtizedeken át sok mindenről kellett lemondanom, de más érzés úgy a boltba menni, ha van nálam elég pénz.

Egy év után hazamentem, megpróbáltam boldogulni. Nem sikerült, de jött egy újabb külföldi lehetőség. Összevetettem az itteni egy évem az otthonival és a kijövetel mellett döntöttem. Tudom, a pénz nem boldogít, de nem árt, ha van.

Nem bántam meg a döntésem, sokat látok, tanulok, ha hazautazom, minden időmet a családommal, a barátaimmal, pihenéssel tölthetem. Nem kell idegeskednem, hogy miből fizessem ki a számláimat.
Köszönöm, hogy elolvastak, a történetem talán másoknak is példa lehet arra, hogy merni kell változtatni."

(Az írás eredetijét ide kattintva olvashatod el.)

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr974671953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.