oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. július 02. 06:30,  Hétköznapok a kiszáradó Hollandiában 13 komment

2020. július 02. 06:30 Határátkelő

Hétköznapok a kiszáradó Hollandiában

Hollandiáról az a kép él az emberekben (jó, sok minden más mellett), hogy „a vizek országa”, ám ez az utóbbi években már egyáltalán nem biztos, hogy igaz, sőt, sok esetben inkább az ellenkezője az – derül ki az ott élő Vera írásából.

locsolas.jpeg

„Miről a leghíresebb Hollandia? A tengerszint alatti „magasságáról”, a víz elleni állandó küzdelemről. A tengerszint alatti fekvés megmaradt, de vannak változások, amiket egy laikus is lát, tapasztal - főleg ha olvasni is tud.

Valamikor nagyon rég arról beszélgettünk ismerősökkel, hogy ha külföldre kellene költözni, akkor ki mit választana?

Én azt mondtam: eszemben sincs Magyarországról elköltözni, de ha mégis úgy hozza a sors, akkor egy ország van, ahova biztos NEM megyek. Ez Hollandia. Nem azért, mert bajom volna a kultúrájával, lakosaival, éghajlatával… Egyszerűen nyomasztana a tudat, hogy a víz szintje alatt van (már ahol).

Aztán jött egy olyan élethelyzet, egy olyan ajánlat, ami miatt költöztünk.

Hollandiába.

Az első időszak pontosan olyan volt, amilyennek elképzeltem: sok csatorna, elképzelhetetlenül sok eső, gyönyörű zöld legelők. Kevés, az otthonihoz képest nagyon kevés fa.

A réten elúszik egy-egy vitorlás

Felénk, ha egy helyi azt mondja, hogy az erdőben sétáltam, az az út mentén álló három-négy sornyi fáról beszél. Ahogy fejlődött a mezőgazdaság, egyre több termőföld és legelő kellett, így a „felesleges” erdőket kivágták. Így alakult ki az idilli kép: csatornákkal parcellázott végeláthatatlan legelők, rajtuk a legelésző tehenekkel, lovakkal.

Időnként a réten elúszik egy-egy vitorlás. Ezt még meg kellett szokni. Az ember messziről csak füvet lát, de picivel mélyebben ott vannak a csatornák, amiken haladva tényleg úgy látszik, mintha a vitorlások csak a rétet szelnék át.

Persze az első pár árvízvédelmi riasztás próbája alatt / miatt jócskán leizzadtam, de mára megszoktam őket (nem is tudom, mikor volt az utolsó). Azt szoktam mondani, hogy ez az a jelzés, ami tudatja: perceken belül mind meghalunk.

Ugyanis ha a tenger áttöri a gátakat, akkor kb. ennyi időnk van állítólag. Tőlünk tíz kilométerre van a legközelebbi, egy gáttal elkerített rész. A gát miatt már édesvízzel.

Időközben pedig megérkeztek a változások. Persze nem éghajlati változásokról beszélek, mert mint az okosok kijelentették: olyan, hogy globális felmelegedés nincs, ez csak összeesküvés-elmélet, hogy gátolni lehessen a gazdasági fejlődést.

Miben nyilvánul meg a változás?

Itt, Frízföldön nem szokás például locsolni, mert úgyis mindig jön egy kis eső: általában éjjel vagy délelőtt esik, majd délutánra kiderül az ég. A költözésünkkor pár éve még valóban ez volt.

Ahogy a családom utánunk jött, hogy megnézze hol is lakunk, egy délután ötször indultunk el verőfényes napsütésben, hogy megmutassuk nekik a környéket.

Majd pár perces séta után úgy leszakadt az ég, hogy rohanhattunk vissza. Az ötödik alkalom után feladtuk. Erre és a következő nyárra a klasszikus vicc volt érvényes: „Milyen volt a tavalyi nyár Hollandiában? Nem emlékszem, azon a hétvégén pont részeg voltam.”

Aztán tán három éve jött egy nyár, amikor nálunk a településen kiapadt a parkban a kicsi tó és országszerte kiszáradtak a parkok, sövények. Úgy nézett ki mintha direkt legyomirtóztak volna mindent.

Ebből tavaly nyárra is jutott egy hasonló időszak, majd idén tavasszal fellángoltak a tüzek a nemzeti parkokban. Az egyik esetnél legalább két hétig küzdöttek a szárazság miatt fel-felcsapó lángokkal, még kitelepítések is történtek a környékről (Deurnsche Peel és Nationaal Park de Meinweg).

Hasonlóra tavaly is volt eset, de talán nem volt ennyire komoly. Vagy nem figyeltem.

Most úgy áll a helyzet, hogy hivatalos iránymutatást adtak ki a vízhasználatról - egy olyan országban, ami a túlzott talajvíz ELLEN (is) küzd állandóan. Száraz a föld, sárga a fű és konyulnak le a virágok.

Mostanra eljutottak odáig, hogy a létfontosságú helyeket locsolják (értsd: focipálya, temető - komolyan), DE eddigre megérkezett a hivatalos rendelkezés: tilos a csatornákból vizet szivattyúzni / vödrözni a locsoláshoz, mivel a helyzet drámai.

A gazdákat felkérték, hogy ha nem muszáj, ne locsoljanak, de ha mégis, akkor beszéljenek össze, készítsenek táblázatot, hogy ki ilyen idősávban akarja ezt tenni, hogy lehetőség szerint ne egyszerre használják a vizet.

Van olyan természetvédelmi terület, ami eddig tocsogós volt, most pedig a talaj szintje alatt 60 centivel van a víz. Sok fa kiszárad - jelenleg csak Frízföld délkeleti részén ötszáz hektár erdő van emiatt veszélyben. (Eszerint mégis van erdő…)

Az egyik természetvédelmi területen a szárazság miatt a rágyújtás akár 4000 eurós büntetéssel járhat. Az meg természetes, hogy tilos autóból csikket kidobni, mert azonnal nagy kiterjedésű tűz lehet belőle…

Persze egy csomó helyen így is a csatornából szivattyúzzák ki a vizet, a „hivatalos” helyeken (mint mondtam, pl. a temető) is.

Példa a szárazság következményeire

Csak egy példa, hogy mit is okozhat ez a szárazság: Hollandia, és felénk Frízföld is sok-sok gólyával büszkélkedhet, ez érthető, mivel elvileg vizes ország.

A gyakorlatban idén ez úgy nézett ki, hogy több gólya nevelgette a fiókáit egy darabig, aztán mivel nem találtak elég táplálékot a kiégett réteken, kiszáradó csatornáknál, így megölték a kicsiket. Nem tudták őket felnevelni. Volt, ahol a fiókák maguktól pusztultak el, ugyanez miatt.

Illetve volt olyan tavacska, ahol önkéntesek kézzel mentették a halakat, vitték máshova, hogy valamennyi életben maradjon, mert a víz elpárolgott belőle.

A helyi szolgáltató vízkorlátozást vezetett be - még mindig a vízben talán túl gazdag (?) Hollandiáról beszélünk -, van helység ahova már máshonnan kezdték az ivóvizet szállítani.

A lakosságot megkérték, hogy a leesett esőt fogják fel valamibe, az ereszek végeit szedjék ki a csatornarendszerből és a csapadékot a földre vagy hordókba engedjék.

A vízügyi testület emellett felkérte az embereket, hogy ne használják az otthoni felfújható medencéiket mivel ezekbe alkalmanként több ezer (2400-zal számolnak) liter víz kellhet.

Márpedig ha a mezőgazdasági termelőknek spórolniuk kell a locsolással, akkor háztartásonként nem lehet több ezer liter vizet csak úgy elpancsikálni. A statisztikák szerint jelenleg a háztartások 20 százalékának van ilyen medencéje és másik 20 százalék készül venni hamarosan.

Nekünk is van, reggel felfújtuk, félig felengedtük vízzel, majd elkezdtem olvasni a híreket és szembe találtam magam a felhívással, miszerint NE. De mivel már ott volt, a kisfiammal együtt a környék kisgyerekeinek jó része itt tombolt napokig.

Amikor mégis esik…

A másik oldal viszont az, amikor valóban megérkezik az eső. Rögtön árvízzel. A helyi időjárás jelentő oldal szerint (Weerplaza) a következő években erre lehet számítani, a szélsőségesen száraz és borzasztó nagy mennyiségben lezúduló víz követi majd egymást. Sajnos ki nem egyenlítődik, ettől még ugyanúgy szárazság van.

Viszont a nagy, több hónapos szárazság után a múltkor megérkező nagy esőt itt egész jól fogadták (nagyjából ugyanakkor, amikor Magyarországot is elárasztotta).

A nagy aszály után érkezett egy olyan zuhé, ami egy szakértő szerint kétszáz évente fordul elő. Persze ez az országnak csak egy kisebb területére volt igaz, a másikaknál ez „csak” húsz-hetven évente várható.

A hollandokra eléggé az jellemző, hogy megpróbálják a legjobbat kihozni a legvacakabb helyzetből, így a beázott pincék és aluljárók okozta bosszúságon, elárasztott kórházi földszinten és visszafelé folyó WC-n kívül ez esetben is sokan megpróbálták élvezni, amit lehet.

Hamar előkerültek a csónakok, gumimatracok, kinek mije van. Volt, aki utcai lépcsőn ment le kenuval.

És ez a váltakozás, hosszú, kegyetlen aszály és hirtelen özönvíz állítólag már visszatérő lehet.

Hollandia megmaradt a tengerszint alatt fekvő országnak, ebben nincs változás. A vízzel kapcsolatban más dolgokban már van. Remélem, jó irányba.”

Ha szívesen olvasnátok még Verától, látogassatok el a blogjára!

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�florianópolisi strandok �: Elvira #brazil #brazília #florianopolis

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Hollandia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7915977838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

négyzet 2020.07.02. 11:45:13

Hogy fogunk majd visszatekinteni arra, amikor fogyott a víz, jöttek az aszályok és özönvizek, s eközben az emberek gyepet locsoltak és tömeges népszerűségre tett szert a kerti medencézés? Hát igen, kábé úgy. Totális ignorancia és idiotizmus.

Arthamyr 2020.07.02. 16:33:55

Érdekes, pont most olvastam egy cikket az indexen, ami nem teljesen off:
index.hu/gazdasag/2020/07/02/mezogazdasag_novenytermesztes_vizgazdalkodas_ontozes_ontozeses_gazdalkodas/
Pár hónapon belül én már "a mára gyakorlatilag félsivataggá vált Homokhátságon" fogok lakni. Ami elég túlzóan hangzik, de valami igazság van benne, mert amikor pár éve beszélgettünk a családtagokkal, mondták, hogy jó a házunk, csak arrafele néha homokvihar van és szél által fújt homok a legnagyobb szívás.

Írországról, ahol jelenleg vagyok, nem az jut eszébe az embernek, hogy egy száraz ország. Ehhez képest kb. egy hónapja jelentettek be öntözési tilalmat, akkor állítólag 2 hónapnyi csapadék hiányzott, azóta már volt jó pár esős nap, de nem tudom, mire elég, az tuti, hogy még mindig hiányzik.
Tavaly előtt komoly aszály volt Írországban, 7 hétre elutaztunk Magyarországra, amikor visszajöttünk, a bokraink egy része kipusztult a szárazságtól, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy ez milyen hatással lehetett a nem éppen ilyen körülményekre optimalizált mezőgazdaságban (bár fogyasztói oldalon ebből nem sokat lehetett érezni, azt leszámítva, hogy vízkorlátozásokat vezettek be, és volt, amikor nem volt vezetékes víz)... A repülőről nézve a (z előtte) mindig zöld sziget sárga volt. Emerald Islands => Golden Islands? :)

Szóval a probléma elég sokszor előfordul mostanában. És sajnos a jelenlegi társadalmi berendezkedés nem igazán segíti a megoldását. Ok, finoman fogalmaztam, ellehetetleníti, ugyanis ezt a legtöbb, hatalommal rendelkező ember nagy ívben leszarja. Talán azért, mert a legtöbb, hatalommal nem rendelkező embernek sem ez a legfontosabb problémája, másrészt a megoldás korántsem triviális, nem csak szándék kérdése, és egész biztosan valamiféle érdeksérelemmel járna.

Magyarországra már azon gondolkodom, hogy valami mindent is tűrő fákat és bokrokat kellene találnom a kertbe: lehet mínusz tizenpár fok, de akár harmincsok is, emellett egyenetlen eloszlású, és amúgy sem is kevés csapadék van, néha homokvihar, meg ki tudja milyen kártevők. Szép kihívás lesz. :)

Hari Seldon 2 2020.07.02. 18:26:36

Azért hozzá kell tenni, hogy Frízföld már nem igazán a Rajna vízgyűjtő területén van, legfeljebb érinti. Arrafelé már kevesebb víz folyik a Rajnából, ha nem számítunk pár csatornát. Azaz ott jelentősebb a csapadéknak a szerepe a csatornák vízmennyisége kapcsán. Tehát, ha van pár hőhullám, könnyen lehet, hogy a szokásos vízmennyiség jeletősen lecsökken. Ellenben ahol a Rajna alsó folyása több vizet szállít, mondjuk Utrecht-től délre, ott ez kevésbé probléma.

Wilhelmus80 2020.07.02. 19:03:50

@Hari Seldon 2: Ez igaz, de az ország közepén (Utrecht környékén) sem sokkal jobb a helyzet. Ezeken a térképeen meg a grafikonon elég jól látszik:
www.knmi.nl/nederland-nu/klimatologie/droogtemonitor
(Gondolom, hollandtudás nélkül is értelmezhetőek.)

Der Piefke 2020.07.03. 07:07:16

Én már arra vagyok kíváncsi, hogy miképpen fognak a hollandok a szárazságból és a szélsőséges időjárásból is pénzt csinálni...

...Mert őket ismerve valahogy biztosan!:)))

(Vicc: a skót nép állítólag úgy jött létre, hogy a hollandok száműzték maguk közül a tékozlókat.)

csúti csüngőhasú tolvaj 2020.07.03. 07:17:45

"az otthoni felfújható medencéiket mivel ezekbe alkalmanként több ezer (2400-zal számolnak) liter víz kellhet."

Nyaranta egyszer töltöm fel a medencét. Be is bacna "alkalmanként" 12 köbmétert beletolni. Ezek nem ismerik a tisztítás jelentőségét?

négyzet 2020.07.03. 10:55:13

@Arthamyr: Tényleg egyre gyakoribbak a homokviharok arrafelé. Az anyám szokta mesélni, aki még mindig ott él, jön a vihar, máshol esik, náluk pedig csak az erős szél fújja a homokot. Már gyerekkoromban is volt, csodás, amikor az orkánerejű szél a homokot vágja az arcodba, és a millió apró kis kristály vágja a bőröd.

Etniez 2020.07.03. 13:15:41

Hollandiában egyszer voltam több napig, megnéztük a tulipánokat. Hideg volt és egyfolytában esett. Ez talán 2018 volt.

Aztán 2019-ben mentem haza Magyarországról Londonba, Hollandiában és Belgiumban 40-43 fok volt, azt hittem meggyulladok a motoron.
Kezd nagyon szélsőséges lenni az időjárás arrafelé.

kofolafan 2020.07.03. 20:08:02

Másfél évet éltem Utrechtben (2017-2018), nekem nem úgy tűnt, hogy kiszáradófélben lenne az az ország.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása