oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. január 26. 06:30,  A vegyesházasságok és a hagyományok továbbadása 23 komment

2020. január 26. 06:30 Határátkelő

A vegyesházasságok és a hagyományok továbbadása

A vegyesházasságok már csak azért is izgalmasak, mert nehezebb kiismerni a másikat, talán a nyelvi nehézségek miatt. Ráadásul a kulturális különbségek is állandó felfedezni valót jelentenek.

vegyeshazassag.jpg

Vajon milyen hagyományokat örökít tovább az ember a sajátjai közül egy vegyesházasságban? A kérdésről Zsófi töprengett el az év végi ünnepek idején, de gondolatai természetesen nem csak olyankor érvényesek.

„Az én agyamban a 2019-es karácsony előtt robbant be a bombasztikus felismerés, hogy a klasszikus, magyar, karácsonyi hagyományaim közül vajmi keveset örökítek tovább.

E mögött nincsen semmi dráma, csupán praktikus okok, egyrészt a nagyobb horderejű utazgatás, amit december végén művelünk, másrészt pedig az, hogy a francia hagyományokat is be kell engednem hozzánk karácsonyozni.

A suliban Korinának mesélte egy osztálytársa, hogy hozzájuk a Jézuska hozza a karácsonyfát december 24-én. Meglepődve mesélte ezt nekem, én pedig hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak. Mi ugyanis együtt díszítjük fel a fát és általában együtt is választjuk ki már jó két héttel karácsony előtt és még aznap vagy másnap feldíszítjük.

Nálunk nincs értelme 24-én fát állítani, mert vagy előtte vagy utána utazunk el egy hétre Nantes-ba a családunk francia részével találkozni, így alig élveznénk az ünnepi hangulatot a lakásban. Igaz, engem már 21 évesen megfertőztek ezzel a szokással az amerikaiak New Yorkban, akik szintén már december elején feldíszítik a karácsonyfáikat.

Mégis, be kell látnom, hogy ez nem az én hagyományom, viszont én szeretem és praktikus, arról ne is beszéljünk, hogy ha már gyerekek vannak, akkor nem kell őket elpaterolni sehová a díszítés idejére.

A másik kardinális kérdés a karácsonyi menü. A nagyszüleimnél, amennyire emlékszem, mindig rántott ponty volt krumplisalátával és bejgli. Ivo nem szereti a pontyot, én pedig nem vagyok oda a krumplisalátáért, ezért ez azonnal kiesett.

A bejgli az egyetlen, megnyugtatóan fix pont az életemben, hiszen azt mindenkit szereti, és az én lelkemet is megnyugtatja, hogy őrizzük a hagyományt. (...)

Anyósom minden évben új, titkos karácsonyi menüvel készül, számára ez izgalmas, nekünk pedig meglepetés. Nekem viszont kell egy fix pont az állandóan változó életemben, így tovább agyaltam.

Egyszer csak bevillant, hogy a harcsapaprikást mindenki szereti és az mégiscsak beleilleszthető a hagyományos szentesti hal kategóriájába, még ha nem is rántott. Bingó!

Imádok Nantes-ba utazni és a férjem családja is egy fantasztikus csapat, arról nem is beszélve, hogy a hat unokatestvér imádja egymást (öt fiú és Korina) de azért néha, egyetlen röpke pillanatra egy picit irigykedve gondolok azokra a családokra, akik egy városban laknak a rokonsággal, vagy ha mégis egy másik városba igyekeznek a nagyszülőkhöz, akkor autóval 2-3 óra alatt azt megtehetik.

Aztán elszáll ez a gondolat és újra belelkesedek, a francia sajtokra és borokra gondolok, Korina és jómagam francia nyelvtudásának csiszolgatására, az unokatesók örömére, ahogy együtt játszanak, no meg az ottani barátnőimre és máris indul a logisztika a fejemben. (...)

Így történhet meg az, hogy mi karácsony másnapján bőröndöt pakolunk és reptérre loholunk, hogy este már Nantes-ban fekhessünk le aludni. Illetve előfordult már az is, hogy a francia családi karácsonyt december 31-én délben tartottunk, mert csak addigra ért oda mindenki, délután pedig már az esti, szilveszteri házibulira készülődtünk.

A mi családunkban, mint látható semmit sem lehet állandósítani, de lassan kezdek már hozzászokni.”

Az eredeti posztot itt olvashatjátok el.

A bérmunkás-sors bölcsességei Hollandiában

Van egy érdekes sorozat Hollandiában, az úgynevezett delfti kék mintás csempékre írott bölcsességek a Delftsblauwe tegelwijshedenreeks sorozatból. Hogy miről van szó pontosan, az kiderül a Hollandokk posztjából.

holland_1.jpg

„Míg a magyar fali hímzések többnyire a női sors tűrésére vagy az Úrnak való engedelmességre intettek, modern kori mémesített változataikban pedig mindenféle disznóságról szólnak, addig a delfti kék csempékre pingált holland mondások, bölcseletek és onelinerek sokkal szélesebb skálán mozognak, de ma már ugyanúgy a vicc-kategóriát erősítik, mint mifelénk.

De ahogy a mondás tartja, goede raad is duur, azaz a jó tanács sokba kerül, szóval ingyen itt sem lehet különös betekintést szerezni a titkos fogásokba, percek alatt meg pláne nem.

Tijd is geld (az idő pénz), werk om te leven, leef niet om te werken (nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk), mijn baas doet niks, en ik help hem (a főnököm semmit nem csinál, és ebben segítek neki) – a könyvet eddig még magyarok is írhatták volna, bár magyarul inkább az „evésnek való élésről ” szól gyakrabban a középső mondás.

Alleen ga je sneller, samen kom je verder (egyedül gyorsabb vagy, de másokkal együtt tovább elérsz), samen zijn we sterker (együtt erősebbek vagyunk) – ez már hollandosabb, bár a brabanti változatában a wij-metaliteit (a hollandiai kollektivistább, déli csücsök) nem azt jelenti, hogy attól még az asztal alatt, ha a szükség úgy hozza, ne rugdoshatnánk egymást.

A mostani munkahelyemen a helyes munkakultúra mantrái közül mindenesetre a főnököm íróasztalán kiragasztott Dramadriehoek/groeidriehoek győzött meg arról, hogy jó helyen vagyok, bár néha nem ártana újra átismételni ezt a leckét…

A következő gondolat már-már zen buddhista bölcsességre vall, a neten angolul az Einstein-mémek között kering egy hasonló. Als je altijd doet wat je deed, krijg je ook altijd wat je kreeg (ha mindig ugyanazt csinálod, mindig ugyanazt fogod kapni). (...)

A könyvben szó esik még a céges hierarchia igazságtalanságairól, a hibázásról és a nyugdíjvárásról is, valamint a helyes szelektálási és döntési képességekről is. Ez utóbbi néha kifejezetten jól jön: Twijfelen mag, aarzelen niet (kételkedni szabad, habozni nem).

Az érvényesülés útjának elején pedig nem ciki szegénynek lenni, azaz fantasztikus szójátékkal kifejezve: Carrière maken is van zakgeld naar een zak geld (a karriercsinálás: a zsebpénzből egy zsák pénz lesz), bár reméljük van olyan, akinek a munkája ezen túlmenően némi örömet is jelent…”

A teljes posztot itt olvashatjátok el.

Olaszország legjobb fagyizói

A tél közepén kifejezetten kellemes érzés kicsit a nyári melegre gondolni, ha pedig nyári meleg, akkor fagyi. Ha pedig fagyi, akkor olasz fagyi. De melyek Olaszország legjobb fagyizói? Olaszmamma posztjából kiderül.

fagyi_1.jpg

„A Gambero Rosso kalauz olyasmi Olaszországban, mint a Michelin, szerzői árgus szemekkel figyelik az olasz gasztronómia valamennyi szegmensét, és idén negyedik alkalommal szedték csokorba Olaszország legjobb fagyizóit is.

A fagylaltkészítés során is egyre inkább kiemelt szerepet kap az alapanyagok minősége (helyi termelők gyümölcsei, a közeli mezőkön legelő tehenek teje), fenntarthatósága.

Tudjuk, hogy a gasztronómia az új szex, amivel mindent el lehet adni, ami már a csapból is folyik, a séfek a tévéműsorok állandó vendégei.

A fagylaltmesterek is kezdenek tanulni tőlük, már régóta nem elég a csokoládé meg a vanília, folyamatosan kutatják a legkiválóbb alapanyagokat, hajtják a minőséget.

A vaníliáért Madagaszkárra, a pisztáciáért a szicíliai Brontébe illik menni, de tendencia a nem túl ismert, azonban helyben termelt, úgynevezett „nullkilóméteres” alapanyagok felhasználása is. Szóval hol található a legjobb olasz fagyi?

Különdíjak

A legjobb csokoládéfagylaltért járó oklevél a milánói Lo Gnomo Gelato falán díszeleghet. A milánói fagyizó mesterei Latin-Amerikáig utaztak a legjobb csoki nyomában, amiből többfélét is kóstolhatunk náluk; ecuadori tejcsokoládét, venezuelai 85%-os, és dominikai 68%-os étcsokoládét, valamint az Opalys néven futó fehércsokoládé is átlagon felüli.

A Feltörekvő fagylaltkészítő különdíját Marina Francesconi kapta a genovai Gelatina fagyizóból, míg a legjobb gasztronómiai, azaz sós fagylalt címét a Padova közelében találhato Gazzo Golosi di Natura fagylaltozója érdemelte ki.

A legkörnyezettudatosabb fagylaltozó a torinói Maison Corsini, akik nem csupán a készítés során ügyelnek a fenntarthatóságra, de minden kilogramm eladott fagylalt árának 10%-át egy egyesületnek adományozzák, melynek célja, hogy ivókutakat létesítsenek Nigerben.”

A teljes listát Olaszmamma oldalán találhatjátok meg.

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Angliában eső után �: @norbert_photos #england #anglia #uk #eső #rain

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Olaszország Magyarország Franciaország Hollandia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1615425842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2020.01.26. 12:47:56

Nem tartom nagyon jó dolognak (lehet az is) ezt a nagy "hagyomány gyárási kényszert". Az a jó, ha minden érintett jól érzi magát egy ünnepen. Attól, hogy minden évben ugyanaz a halászlé van, vagy éppen ellenlezőleg egyik évben ez a másik évban az nem lesz egyik vagy másik jobb. Ezért kár hagyományt kergetni.
- Vagy ha már hagyomány, akkor az a legjobb, ami viszonylag egyszerű dolog, mert akkor mindenki jól érzi magát.
Míg ha valamit eröltetünk, szinte biztos, hogy egy idő után lesz valaki a családban, akinek nyűg lesz, hogy "már megint ezt (vagy azt) kell csinálni"

Virago_1000 2020.01.26. 18:12:18

A vegyeshazassagok hosszabb tavon altalaban nem mukodnek.
A kulturalis kulonbsegek sosem vonzoak, de eleinte elnezzuk amig a szerelem elvakit.
Ez viszont nem tart orokke.
Az ellentetek nem vonzzak egymast.

Amikor szakitas, valas lesz a vege, a gyerekek sinylik meg legjobban. Akik semmirol sem tehetnek.

Hari Seldon 2 2020.01.26. 20:24:15

@Virago_1000:
Attól függ mekkora a civilizációs különbség. - ha kicsi, akkor semmi problémát nem jelent
- vagyis, ha van is probléma akkor nem attól, hogy valaki mondjuk lengyel másik szlovák (hogy két szomszédos országot mondjak példaként)

Uhu Ra 2020.01.26. 21:36:03

@Virago_1000:

Nem tudom milyen tapasztalatból indulva mondod azt, amit mondasz. A kulturális különbségek persze számítanak, az anyagiak is, a távolság és nagyon sok minden. Aki egyszerű sima, tuti biztos , hullám és gond mentes kapcsolatra vágyik annak ajánlom - férfiak esetén - a guminőt, vagy most már lehet akár robocsajokat is kapni, nők esetén passzolom de a műf.... és hasonlók játszhatnak.

A vegyesházasságok nagyrészében ha nem működik akkor nem feltétlenül a kulturális különbségek okozzák a problémát hanem a mentalitásbeli különbségek. Az, hogy nem elég türelmes, vagy alkalmazkodó a partner, hogy nem látja, be, hogy ez nem a szomszéd lányt elveszem és mindenki ismer mindenkit és nem lesz probléma. Mert lesz, a házasság jogi dolgaitól kezdve, a munkavállalás, orvosi ellátás, főzés , élelmiszer, a családod - ha nincs szerencséd és hülyék vagy a tieid vagy a párodé - és az emberek - nem te vagy a család - a mindenhol ott rohangáló helyiek - akik nem csinálnak mást csak hozzá a saját formájukat. Azt amiért néha ég az ember képe, a rasszizmust, az előítéleteket, a lenézést, stb. úgy, hogy semmi okuk rá, úgy hogy szimplán csak a saját kisszerűségüket probálják rávetíteni a másikra.
Ezt mind vagy neked vagy a párodnak - ha ö jön ide - le kell kezelnie, jól vagy rosszul az más kérdés.

A vegyesházasságokhoz jóval nagyobb adag megértés, tolerancia és empátia kell még egy nagyon hasonló kulturális közeg, kis távolság esetén is. Ami pedig létfontosságú, az az , hogy mindkét fél türelmes legyen az első pillanattól ... mert a másik nem hülye ha nem úgy csinál valamit mint ahogy te szoktad meg hanem ő máshogy szokta meg. Ha egy vegyes házasság működik akkor sokkalta erősebb és tartósabb mint a nem vegyes, már csak azért is mert sokkal több behatás miatt sokkalta nagyobb a terhelés egy ilyen kapcsolatnál és ha ezt kibírják akkor nincs semmi ami ezt szétrobbanthatja később.

Én 10 éves házassággal a hátam mögött azt mondom, soha nem akarnék mást, és életem legnagyobb szerencséje , hogy ez történt velem és ugyanolyan a házasságom mint az első nap. Persze a fent leírtak - hullámok - nálunk is voltak de szerencsére a feleségem is elfogadó és megértő és alkalmazkodó képes ...

A legrosszabb talán az, hogy az ismerőseim házasságát, párkapcsolatát végignézve jöttem rá arra, hogy miért terjed a fehér férfiak között a "sárgaláz" és mennyivel szerencsésebb vagyok a problémák ellenére is.

Vagyis szerintem a vegyes házasság egyáltalán nem rossz, csak szimplán nagyobb az erőhatás ami éri a párt az életben amit kezelni kell, és ez nem feltételül rossz.

Virago_1000 2020.01.26. 22:53:06

@Hari Seldon 2: "Attól függ mekkora a civilizációs különbség"
- igy igaz. Raadasul civilizacios kulonbseg orszaghataron belul is lehet nagyon nagy.

"vagyis, ha van is probléma akkor nem attól, hogy valaki mondjuk lengyel másik szlovák "
- nem feltetlen attol, de a problema elofordulasanak valoszinusege drasztikusan megno, ha a partnerek kulonbozo rasszu, kulturaju, nyelvu hatterrel rendelkeznek.

Virago_1000 2020.01.26. 23:17:28

@Uhu Ra: a korulottem elo vegyes parok (egyik europai, masik nem) kb 10 eves kapcsolat/hazassag gyakorlatilag mindegyik valik/szakit/panaszkodik (kis alkohol utan).
De ez ertheto is. A kulonbozo nyelvek, a kulturak osszekeverese soran mindket fel serul, es veszit kulturajabol, onazonossagabol.

Nem hozza egyetem, hogy belassuk: az ellentetek nem vonzzak egymast.

Marpedig, ha egy magyar nem magyarral jon ossze kulfoldi elete soran, az (lehet hogy csak evek multanzavarova valo) ellentetek garantaltak. A Magyar-magyar kozt is vannak, magyar-nem magyar kozt a szarmazasbol adodoan tovabbiak is.

Az eltero kulturaju parkapcsolatot Csernus doki sem javasolta. Hiszen egy ilyen hosszu tavon csak ultra toleranciaval mukodhet.

Virago_1000 2020.01.26. 23:17:36

@Uhu Ra: "A vegyesházasságokhoz jóval nagyobb adag megértés, tolerancia és empátia kell "

- ez lenne a lenyege a mondanivalomnak.
De mivel ezek nincsenek meg "joval nagyobb" adagban, ezert az ilyen kapcsolatok tobbsege tropara megy.
Pedig a gyerekek - ha vannak, ennel tobbet erdemrlnenek.

gretagarbo) 2020.01.26. 23:18:09

Milyen kár, hogy semminek semmi köze egymáshoz. Se a címnek a francia beszámolóhoz, se a cím két részének egymáshoz. Vegyesházasság nélkül is már gyerekkorom óta utáltam a halat és tudtam, hogy nálam sosem lesz továbbadva a halászlé+rántott hal tradíció, például. Szóval a menü összeállításának nem feltétlenül van köze a nemzetekhez meg tradíciókhoz. Meg van, aki vegyesházasság nélkül is másképp logisztikázza ki a karácsonyt, totál más okból kifolyólag.... Egyre nagyobb sületlenségeket olvasni a határátkelő által kiemelt írásokban.
Mondom ezt magyarként, 12 éve boldog házasságban Svájcban egy svájcival.

gabors 2020.01.27. 01:03:57

RIP Kobe Bryant bar nem vagyok igazan egy nagy kosarlabda szurkolo .....

gabors 2020.01.27. 01:07:09

@Virago_1000: "A vegyeshazassagok hosszabb tavon altalaban nem mukodnek."

honnan a faszbol veszel ilyeneket ... persza a hazassagok alapbol nem mukodnek hosszabb tavon vegul is ebbol a szempontbol igazad is lehet(ne)

szinte minden hazassag vegyeshazassag az hogy esetleg egy az anyanyelv lofaszt sem szamit ...

adg 2020.01.27. 02:54:38

@gabors: “ az hogy esetleg egy az anyanyelv lofaszt sem szamit ...”
Kulonosen, ha olyan szinten muvelik, mint te.

gyászhuszár 2020.01.27. 06:43:27

Szerintem mukododik a vegyes, sot! En 11 eve vagyok nos, 2 gyerekunk van es olyan nagyok a kulturális különbségek h sosem unatkozunk, vicces az egesz. Nem tudnek magyat nővel egyutt élni ezek utan, unalmas..

2020.01.27. 08:05:14

@gyászhuszár: es milyen szarmazasu a holgy?

gyongyi70 2020.01.27. 08:58:35

@Virago_1000: Én a magyar pasik között nem találtam olyat, aki értékrendben, ízlésben, szokásokban annyira hasonlítana hozzám, mint a férjem. Azért ő a férjem immár 20 éve.

Ami az alapfelvetést illeti: szerintem minden család maga alakítja a szokásait és hagyományait. Nálunk a külföldi férj előtt sem volt hal karácsonykor, mert a család nagyobbik fele utálja a halat. (Amúgy a férj szereti a halat, az ő kedvéért csempészték vissza a szüleim a menübe. De szerencsére van más, ehető is...)

Nincsenek olyan nagy kulturális különbségek köztünk, még a két ország konyhája is hasonló, a török hatás, ugye... Ami meg eltér, azt úgy oldjuk meg, hogy mindkettőt beépítjük saját szokásaink közé.

dikusz. 2020.01.27. 11:23:31

@gabors: Akkor örülj a vizilabdásaink sikerének, még ha nem is rajongsz a vizilabdáért.

apro_marosan_petergabor 2020.01.27. 12:41:14

Azok a szokások érvényesülnek, amelyek markánsabbak, s amelyik fél erősebb egyéniség, illetve több hittel őrzi a saját hagyományait.
Kisgyerekes, keresztény magyar családokban átalában a Jézuska szokta hozni a karácsonyfát, azután ha nagyobbak lesznek a gyerekek, lehet majd együtt díszíteni a karácsonyfát - senki sem érzi magát becsápva, s mindenki szereti hallgatni a csengettyű szót, s bemenni az addig zárt szobába, a szépen feldíszített fa alá állni, énekelni a menyből az angyalt.
S ez így van az egyébb szokásokkal is.
A hagyomány a gyökered, a gyökereket elveszteni nem jó.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.01.27. 15:24:39

@Uhu Ra: +100, pontosan igy gondolom en is! 13 eve vagyok ebben a cipoben egy amerikai ferjjel:)

Virago_1000 2020.01.27. 23:59:05

@gyongyi70: minden magyar pasit megismertel, hogy ezt kijelented?

tanato 2020.01.28. 11:46:37

@adg: www.youtube.com/watch?v=HQDWF0g5cAI

Egy kis hazai neked,de másbnak is érdekes.

adg 2020.01.28. 14:39:46

@tanato: volt benne egy lany, aki innen koltozott le. Illetve laktak itt egy ideig, de folyton koltozniuk kell a munka miatt.
Es az Attilat is ismerjuk szegrol vegrol.
Nalunk kicsit mas a taj amugy, ennyire nem szaraz, bozotosabb. De a sziklak pont ilyenek itt is.

tanato 2020.01.28. 15:39:18

@adg: GOndoloöm lesz majad az északi terüten is riportjuk a srácokmak.Ez egy több száz részes sorozat ,egyrészt a Kárpát medence magyar közösségeiről, másrészt a távolabbi magyar közösségekről is.

tanato 2020.01.28. 16:14:30

@adg: www.youtube.com/watch?v=y1TIHv5LlMA

Ez az első rész ,a bevezetés, a felkonferálás a srácok Aussi útjához.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása