oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2019. október 18. 06:30,  Egy bajor suli belülről 42 komment

2019. október 18. 06:30 Határátkelő

Egy bajor suli belülről

A címben nem véletlenül szerepel a bajor a német helyett, hiszen (mint a mai poszt szerzője, Évaaa írja) Németországban tartományonként változnak a követelmények, a színvonal, sokszor maga a rendszer is. Szóval gyerünk, lessünk be egy bajor iskolába!

iskola_2_1.jpg

„Németországban nincs egységes iskolarendszer, tartományról tartományra más az oktatás tartalma, színvonala, követelményei. Időnként feltűnnek olyan hangok, amik sürgetik az egységesítést, vagy hogy legalább az érettségi legyen egységes, de eddig ezeket a követeléseket mindig sikerült lesöpörni az asztalról. Bajorország különösen büszke viszonylag szigorú, magas követelményeket támasztó rendszerére.

Az első két év

Az általános iskola 4 évig tart. A mi iskolánkban az egyik választható modell szerint az elsősök-másodikosok egy osztályban tanulnak. Minden másodikosnak van egy elsős „pártfogoltja”, akinek igény szerint segíteni, magyarázni kell. Ez az elsősöknek jó, a másodikosokat viszont gyakran már zavarja a munkában a kérdezősködés.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az önálló munkára, mindenki a saját tempójában halad. Így előfordulhat, hogy az egyik diák a munkafüzet 35. oldalát csinálja, a szomszédja meg még a 25.-nél tart.

Nagy vonalakban itt se nagyon csinálnak mást az első két évben, mint írás, olvasás, számolás tanulása.

Ami nekem tetszik: nagyon fontosnak tartják a helyes, egészséges táplálkozást, a gyerekek több táblázatot is készítettek a hízlaló, nem hízlaló ételekről, elmentek a helyi szupermarketbe körülnézni, közös reggeli volt a témában, stb. Ezen kívül évente 3-4-szer van közös barkácsolás, süti sütés, kirándulás, ahova a szülők is mehetnek.

Az olvasás gyakorlása egy az egyben otthonra marad, a szülői értekezleten minden szülőt tisztelettel megkértek, hogy legyen szíves gyakorolni a gyerekkel, erre az iskolában nincs idő.

Sok nebuló azonban otthon semmilyen segítséget nem kap, mert a szülők vagy nem tudnak németül, vagy nincs kedvük-idejük gyakorolni, így ezek a gyerekek már az elején lemaradnak a többiektől.

Kötelező olvasmány nincs. A mi osztályunkban ki lehet kölcsönözni kis, vékony füzeteket kezdő olvasóknak, amihez kérdéseket lehet megválaszolni. A másodikosoknak vagy egy láda könyv, ők az Antolin-rendszert is használhatják. 

Ez azt jelenti, hogy elolvassa a gyerek a könyvet és online tud a kérdésekre válaszolni, amiért pontokat lehet szerezni. Ez se kötelező.

Kulturális különbségek

A tanár sincs egyszerű helyzetben: tanítania kell egyszerre az elsős-másodikos anyagot, plusz van az osztályban mondjuk egy speciális nevelési igényű gyerek, ehhez adódik még pl. egy menekült vagy frissen bevándorolt nebuló, aki alig tud németül.

Már az álalánosban kiütköznek a rengeteg nációból adódó kulturális különbségek. Nem csoda, hogy a tanári pálya, a viszonylag magas fizetés ellenére egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára.

Kiszámították, hogy Németországban 2025-ig több mint 26 000 tanár fog hiányozni, ez 11 000-rel több, mint amennyire a minisztérium első becslése alapján számított. Idén szeptemberben 15 000 állás maradt üresen.

Szóval a tanárhiány most is elég nagy, sok iskolában csak pedagógiai gyorstalpalón végzett, más egyetemi végzettségű emberekkel tudják betölteni az állást.

Például egy környezetvédelmi szakember elmegy kémiát tanítani vagy egy germanisztikát végzett némettanár lesz. Az országos helyzethez képest Bajorország még egész jól áll tanárokból.

Az „általános iskolai érettségi”

A negyedik osztály az utolsó az általános iskolában. Akkor következik a köznyelv által csak „általános iskolai érettséginek” becézett tanév. A legtöbb tartományban a szülői akarat dönt a gyerek további iskolai karrierjéről, általában az iskola ír egy nem kötelező ajánlást.

Bajoroszágban még mindig 3 tantárgy, a matek, német és környezet jegyének átlaga dönti el, hol tanulhat tovább a gyerek. 2,33-as átlaggal (pl. matek 2-es, német 2-es, környezet 3-as, ez a legrosszabb variáció) még gimnáziumba mehet, 2,66-os átlaggal ún. Realschuléba, ennél rosszabbal pedig Mittelschuléba.

Mivel elég korai időpontra esik a szelekció (a gyerekek csak 10 évesek), viszonylag átjárható a rendszer, az ötödik osztály után megfelelő átlaggal fel lehet lépni Realschuléból gimnáziumba vagy Mittelschuléból Realschuléba, persze le is lehet bukni, ez a gyakoribb verzió.

Németből a negyedikesek szeptembertől májusig átlagban 12 dolgozatot írnak, matekból 5-öt, környezetből szintén 5-öt. Szinte minden héten van dolgozat, a tanárnak egy héttel előre be kell jelentenie és meg kell adnia a pontos tananyagot.

Ami engem zavar, hogy a gyerekkoromból ismert „tankönyvet” nem használnak, tehát mindig csak a füzetből, az órán készített jegyzetekből, illetve a fénymásolt papírokból kell tanulni. Kérdés, hogy egy 10 éves gyerek jegyzetelése mennyire megbízható.

Szigorú osztályozás

Sokakban felmerülhet, mit is akar egy gyerek 3-assal a gimnáziumban: ehhez azt tudom mondani, hogy az osztályzás nagyon szigorú, például tartalmilag hiába helyes a válasz, ha van benne helyesírási hiba, azért pontlevonás jár.

Nincs pótdolgozatírás, „csak hadd feleljen a jobb jegyért”-rimánkodás, mindenkinél a 22 írásbeli jegy és egy-két szóbeli teljesítmény, vers vagy könyvbemutató átlaga kerül a végső bizonyítványba. Állítólag vannak még szorgalmi, órai szereplést megítélő jegyek is, ezekkel még nem találkoztam.

A statisztika szerint a diákok közel 40%-a megy gimnáziumba, 30% Realschuléba, 30% Mittelschuléba. A mi iskolánkban az előző évfolyamból volt olyan osztály, ahol 24 gyerekből 1 ment gimnáziumba, a párhuzamos osztályból meg 15.

Az évfolyam nagyrésze Mittelschuléba került, jóval több, mint 30%, de ez nyilván attól is függ, melyik társadalmi osztály gyerekei látogatják az iskolát.

Nálunk elég vegyes a kép, a körzethez tartozik egy családi házas negyed, ott középosztálybeliek, főként németek laknak, és egy lakótelep, ahol többnyire törökök, arabok, afrikaiak, kelet-európai bevándorlók.

A család szerepe 

Valahol olvastam, hogy Németországban az egyik legnehezebb egy munkásgyereknek egyetemi végzettséget szerezni.

Nekem is az a benyomásom, hogy ha a szülő nem tud a gyerek mögött állni, a tanulásban támogatni olvasásgyakorlással, kikérdezéssel, plusz feladatok keresésével, akkor a gyereknek nagyon kevés esélye van jó jegyeket szerezni az általános iskolában vagy bejutni a gimnáziumba.

Elvileg nincs szabad iskolaválasztás, kötelező a körzetes iskolába járni, persze sok szülő próbálja lakcímváltozással kicselezni a rendszert, pont mint Magyarországon…”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: oktatás Németország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1215230506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SzZoole 2019.10.18. 08:19:58

Damoklésznek bisztos, hogy volt karja is, de szerintem inkább a kardjarol volt híres, nem? :-)

Platonica 2019.10.18. 08:34:06

"Az évfolyam nagyrésze Mittelschuléba került, jóval több, mint 30%, de ez nyilván attól is függ, melyik társadalmi osztály gyerekei látogatják az iskolát."

Ez szomoru. Akkor ott sem igazan mukodik a tarsadalmi mobilitas:-(

Virago_1000 2019.10.18. 09:09:38

Jobb, mint a finn rendszer.

Dikusz 2019.10.18. 09:54:07

@Zolifer a zördög maga: Tényleg! :)))
Mit csinálnak vajon azzal a karral, ha ellebegett felettük?:)

Túl sok felhasználó 2019.10.18. 10:10:26

@Zolifer a zördög maga: Azért vicces egy elírás egy hozzászólásban, ami egy elírásról poénkodik. :) (bisztos)

Dikusz 2019.10.18. 10:40:31

@Túl sok felhasználó: Az nem jutott eszedbe, hogy direkt írta így?

SzZoole 2019.10.18. 11:20:33

@Túl sok felhasználó: bisztos így van ha te mondod, biztos is :-)

SzZoole 2019.10.18. 11:27:17

@Túl sok felhasználó: amúgy meg mostan menyek a tanácsházra utilevelet csinálytatni, eztet a jo irtam? :-)

Dzsínom Dzsánom, dzsanázod? 2019.10.18. 14:44:30

@Dikusz:
Körmenetben kerülgetik. Ez a szent job.

Dzsínom Dzsánom, dzsanázod? 2019.10.18. 14:44:34

@Zolifer a zördög maga: nyiregyen még mindig tanács van?
Akkor a Pógár Jenő hol dolgozik mostanában?

Túl sok felhasználó 2019.10.18. 14:44:55

@Zolifer a zördög maga: Ebben a hozzászólásban csak egy hibát fedeztem fel: "eztet". Helyesen így írják: "esztet".

SzZoole 2019.10.18. 15:20:38

@Öreg Harczos: ja tanácsház, mé felitek mivan? :-)

littke 2019.10.18. 16:15:26

1/ Érdekelne mekkora az átlagos osztály létszám.

2/ Ugyan nem a cikk témája, de azt hallottam hogy a német iskola rendszer előnye hogy azok akik nem valóak egyetemre, idejekorán szakmunkásképzőbe mehetnek, nem pedig egyetem után, egy humán végzettséggel a zebükben (amelyik végzettségben állást találni reménytelen).

gabors 2019.10.18. 18:25:49

csak kerdezem hogy az osztalyozas hogy van?

az atlagokbol ugy tunik hogy forditva mint Mo-on ....

ha 2.33 jobb mint 2.66 akkor 1- legjobb 2 - jo 3 kozepes stb ???

es ezeket egy dolgozatnal hogyan kapjak a gyerekek mondjuk szazalekra bontva ... pl matekbol van 5 kerdes osszesen mondjuk 20 pontot lehet szerezni hol lennenek a hatarok ... ?

90%-100% 18-20 -- 1
80%-89 % 16-17 --2
.....
50% alatt meg 5 ?

nyuszigonosz 2019.10.18. 19:05:30

@gabors:

Jegy Az elért maximális pontszám % - ban
1 (nagyon jó) 100 - 96
2 (jó) 95 - 80
3 (kielégítö) 79 - 60
4 (elégséges) 59 - 45

ez alatt az elégtelen az 5

deppate frog 2019.10.18. 19:44:12

Ha a tanulok nem Eleve a kepessegük alapjan kerültek egyik vagy masik osztalyba, akkor ez: "A mi iskolánkban az előző évfolyamból volt olyan osztály, ahol 24 gyerekből 1 ment gimnáziumba, a párhuzamos osztályból meg 15."
Szoval, megneztem volna a tantestületi ertekezleten, az elöbbi osztaly tanaranak magyarazkodasat.

gabors 2019.10.18. 21:19:37

"Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték pénteken a francia jobboldal egyik országosan ismert politikusát, a magyar származású Patrick Balkanyt, a Párizshoz közeli Levallois-Perret polgármesterét. "

Na ez sem tudta maga mogott hagyni a balkan-t :-)))

gabors 2019.10.18. 21:24:40

@nyuszigonosz: koszi igy mar konnyebb ertelmezni ...

shaktele 2019.10.18. 21:54:32

@Öreg Harczos: Hallom hogy DNA mintát akarnak venni belole.

trabant 2019.10.18. 23:05:22

A bajor oktatási rendszert kevésbé ismerem, a németországit jobban.
Legjobb érdemjegy az 1-es, legrosszabb a 6-os. Az alap iskolai képzés 10 osztályos, az iskolaváltás a 4. osztály elvégzése után következik. Idegen nyelv oktatás 5. osztálytól kezdôdik, ami az angol nyelv, s a gimnáziumokban kétévenként újabb idegen nyelv tanulása követi.

Érettségi vizsga a gimnázium 13. évfolyamának elvégzése után lehetséges, ami Bajoroszágban csak 12 évfolyamos, Volt rá kísérlet másutt is, de visszatértek a 13 évfolyamos gimnáziumi oktatásra a diákok túlterheltségének csökkentése miatt.

A felzárkótatás - nem német anyanyalvû diákok esetén - mindegyik iskolarendszerben szervezett és folyamatos.

shaaktee 2019.10.18. 23:35:57

@gabors: Tax fraud. Sárkó jóbarátja..18:évig volt major.

gabors 2019.10.19. 04:23:43

@shaaktee: "@gabors: Tax fraud. Sárkó jóbarátja..18:évig volt major."

a ket balknai jobarat Mo-rol ... most mar vilagos meszaros & meszaros is ... meg a tobbi is ...

az az igazi hulye aki lebukik nem az aki csal

Örömhernyó 2019.10.19. 11:01:18

@Platonica: Német egyetemre sokkal könnyebben bejut egy külföldi, aki elég jó érettségit tett a hazájában. Németországban élő migráns, bevándorló, munkásosztálybeli család gyereke sokkal kisebb eséllyel szerez érettségit és jut egyetem közelébe, mint egy ázsiai, afrikai, aki hazájában érettségizett, még ha németül nem is tud tökéletesen. Nekem is van olyan kelet-ázsiai ismerősöm (egyedülálló anya), aki a fiát Németországba küldi egyetemre, ahol majd ingyen tanulhat. A gyerek még nem beszél németül, de már gimnáziumba jár. Meglátjuk hogy sikerül neki. Állítólag a látható kisebbségeket egyetemen már nagyon támogatják, alájuk nyúlnak.

flash.gordon · http://kulhonban.blogspot.co.at 2019.10.19. 11:06:45

"Ami nekem tetszik: nagyon fontosnak tartják a helyes, egészséges táplálkozást, a gyerekek több táblázatot is készítettek a hízlaló, nem hízlaló ételekről, elmentek a helyi szupermarketbe körülnézni,"

Ez tetszik.

"Az olvasás gyakorlása egy az egyben otthonra marad, a szülői értekezleten minden szülőt tisztelettel megkértek, hogy legyen szíves gyakorolni a gyerekkel, erre az iskolában nincs idő."

Ezt egyébként nem tudom, hogy lehet egy multikulti környezetben megengedni. Ha a szülők nem tudnak németül, sem az olvasást, sem a nyelvet nem tudják továbbadni.

"Ami engem zavar, hogy a gyerekkoromból ismert „tankönyvet” nem használnak, "

Én is így tanultam osztrák iskolában és egy ideig nagyon jónak találja az ember, hogy mindent csak kinyomtat és ha meggyűrődik kinyomtatja újra. A probléma csak annyi, hogy fél év után már egy dosszié tele van, könyv nem révén nincsenek oldalszámok, nincs tematika ha a tanár el akarja lébuskázni el is fogja mivel fejezetek sincsenek, ami alapján látható, hogy hol (nem tartunk

Az iskola rendszer gyanús megegyezéseket mutat az osztrákkal annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Der Piefke 2019.10.19. 11:23:36

Az átlagos német általános iskolák legnagyobb problémája - amelyből persze továbbiak is következnek - a posztban is említett tanárhiány. Ez a pálya* nem csupán és nem is elsősorban azért nem vonzó a továbbtanuló fiataloknak, mert a kulturális különbségek teszik nehézzé; ennek mélyebb okai vannak. Először is: a fizetés nem is olyan magas, pláne az általánosban. Másodszor pedig ott van az az ok is, hogy a mai húszasok, de már a ma harmincas-negyvenes generáció sok tagja is "kerülik a nehéz munkát". Sajnos ez a jóléti állam egyik negatív mellkékhatása: egyszerűen nem kapcsolódik össze sok fiatal fejében az általa élvezett jólét és a (már a korábbi generációk által is végzett) kemény munka: a pénz az ATM-ből jön, az élet meg buli...

Aztán persze felnőve nem azt hozza elébük az élet, amit elvárnak.

Amit szintén említett még a szerző, az a (főképp alacsonyabb társadalmi státuszú) családokra jellemző érdektelenség. Nincs a gyerek motiválva arra, hogy teljesítsen és szorgalmas legyen, nem is ez ad a maga köreiben "presztízst" neki, nem ettől "menő" a kortársai szemében valaki.

Van még egy negatívuma a német oktatásnak: véleményem szerint túl van dimenzionálva benne az "egyéniség és önmegvalósítás". Mondok példákat: a kisfiunk (2. osztályos) iskolájában van "Jeki-Tanz" (hogy mi ez, arról itt: www.jekits.de/ - röviden: a gyerekek megtanulhatnak "sárgát és kéket táncolni"...), de nincs - természetesen általánosos szinten oktatott - informatika, még fakultatív lehetőségként sem. Amikor egy alkalommal szerényen rákérdeztem erre, mondván, Kínában és Dél.Koreéban ez ma már "alap" egy jobb suliban ekkora gyerereknek is, akkor csak néztek rám, mint Grisa a körmoziban. Valami olyasmit motyogtak, hogy "önkiteljesedés" - amire én scak annyit szóltam, hogy arról már sokat olvastam a Handelsblattban, hogy sok mérnök és informatikus hiányzik a német gazdaságból és ez komoly akadálya a jövőbeni fejlődésnek - de arról még egy kummot se, hogy az óriási táncioshiány lehet majd a gazdaság fékje... És ahogy nézem itt a belpolitikai folyamatokat, ha a Zöldek jönnek kormányra, ez a helyzet csak romlani fog...

Valamelyik kommentező írta, hogy ezek szerint nem kellő a társadalmi mobilitás a német iskolarendszer következtében; ez azért lehet igaz, mert éppen azokat a képzési területeket (természettudományok és műszaki tudományok) nem "nyomják" kellő súllyal, amelyek e mobilitásra igazi lehetőségeket kínálhatnának.

Az érem másik oldala, hogy ha egy gyerek tehetséges, továbbá motivált és ezért kellően szorgalmas, akkor - ha bekerül egy jó gimnáziumba és itt továbbra is jól teljesít - "bármi lehet belőle". Itt, Németországban óriási a munkaerőpiaci kereslet a magasan kvalifikált reálértelmiségre: orvosok, mérnökök, informatikusok, közgazdászok igen jól érvényesülhetnek.

*Nem csupán a tanári pálya szenved ettől az emberhiánytól: ahol kemény munkával lehet előrejutni, ott "Arbeitkraftsmangel" van...

CSOKKI MÁLNA 2019.10.19. 11:58:16

A németül nem beszélő muzulmán migránsgyerekek egyre inkább ellehetetlenítik az oktatást itt is..(Na ezt se engeded ki, cenzorka..:)

Platonica 2019.10.19. 12:03:16

@Örömhernyó: En inkabb altalanossagban irtam a tarsadalmi mobilitas hianyarol, nem kisebbseget, migransokat tekintve. A szamok azt sugalljak, ez nem csak oket erinti, hanem a nemeteket is.

@Der Piefke: ha ram gondoltal, akkor en nem igazan ertek egyet az altalad vazolt ok-okozattal.

Határátkelő 2019.10.19. 12:45:54

@CSOKKI MÁLNA: Szemben az iskolába tökéletes némettudással érkező magyar, szlovák, francia, spanyol, stb. gyerekekkel, ugye? Gratulálok. Szép, gyűlölködéssel teli napot!

marczy 2019.10.19. 12:46:36

A német iskolarendszert számomra a Waldorf menti meg. Egy német Waldorf-iskolában mindig is 13 osztály volt, ez alap, és nincs már 3-4. osztályban szénné égetve a gyerek, de megtanul olvasni, és a szociális képességei és a kreativitása mérföldekkel jobb lesz, mint a többieké. Végzettséget szerezni a Waldorfban mindenki képességei szerint tud: Hauptschulabschlusst, Realschulabschlusst vagy tipikusan egy külső gimnáziummal együttműködve érettségit (Abitur), ami a 12. osztály után következő Waldorf-érettségi után 13. osztályban jön.
Tele volt a német sajtó az ún. Turbo-Abival, amikor is Németország-szerte be akarták hozni a 12 évfolyamos közoktatást. Belebuktak. Már Szlovákiában is 9 osztályos az általános iskola...

Németországban nem attól fog jól megtanulni a migráns gyerek németül, ha ugyanazt kérik tőle számon németből, mint a német gyerektől. Ha a szülei sem tudnak jól, akkor bizony a tanárokra marad a feladat, erre specializált tanárok kellenének. Nekem szerencsém volt, mert kicsi koromtól kezdve magántanárhoz jártam németet tanulni, de ha mondjuk kivittek volna kicsiként Németországba, nem biztos, hogy jól járok vele, mert azért a helyesírásom még nem volt az igazi, a német helyesírást eleinte még gyakran kevertem a magyarral, és utána vált szét a fejemben a kettő.

Az algoritmikus gondolkodás, ami a STEM területekhez jórészt kell, fontos, de azért egy bizonyos kor alatt nem hoznám be. A steineri elvek alapján a Waldorf-iskolákban a hatodik osztályban jön a Róma-epocha, amikor is a katonai fegyelem minőségét megtapasztalják a gyerekek. Hagyományosan a Neumann-elvű gépek is eszerint működnek, tehát (pont Németországban) vannak, akik szerint ebben a korban már óvatosan behozható lehet a tantervbe az "informatika és médiaismeret(!!!)" képzési terület részeként. Gépelés, alapvető elemi algoritmusok, ilyesmi.

Kilencedikben aztán már mehet, akkor egyébként is újra a matematika az, ami a kamaszgyereknek egyfajta kiszámíthatóságot, biztonságot ad, amire aztán már ráépülhet az informatika.

Ami a tankönyvek nem használását illeti: láthatóan nem biztos, hogy jól vették át a németek a Waldorf-specifikus vonásokat (ott ugyanis alapesetben tényleg nincsenek tankönyvek).

Van egy másik oldala is a dolognak: aki bölcsész szakon végzett, azt a németek előszeretettel veszik fel pl. banki alkalmazottnak, mert jó a memóriája, és tud bánni az emberekkel.

Az igazi innovátorok mind olyan kvalitásokkal rendelkeznek, amit egy jó(!) Waldorf-iskola meg tud adni: ha később műegyetemet végez a jó képességű (ez a Waldorfban is kiderül!) gyerek, akkor is kreatív módon fogja tudni használni a tudását.

Szóval nem ilyen egyszerű ez, hogy csak mérnökök, informatikusok, dokik kellenek.

marczy 2019.10.19. 13:03:31

Ja, az osztályozás a következő:
Jegy-német oszt. (magyar v. történelmi magyar osztályzat)
1 - sehr gut (jeles)
2 - gut (jó)
3 - befriedigend (közepes)
4 - ausreichend (elégséges)
----------------------------------------------------------------------
5 - mangelhaft (gyenge: 1948-as magyar osztályzat)
6 - ungenügend (elégtelen)
A legrosszabb átmenő jegy a 4-es.

Összehasonlításul: valamikor - 48-tól 50-ig - 7-est is lehetett Magyarországon kapni, a "kitűnő(7)" a jeles(6) felett volt, a "gyenge(2)" pedig az elégséges(3) és az elégtelen(1) között, hasonlóan a német "mangelhaft"-hoz. A legrosszabb átmenő jegy a 3-as (elégséges) volt.

Platonica 2019.10.19. 13:20:19

@marczy: Bar tobb szazrol beszelunk, az ara'nyokat tekintve nem hiszem, hogy a Waldorf iskolak onmagukban elegendok a 'megmenteshez':-)

soarvány 2019.10.19. 14:49:11

"Állítólag vannak még szorgalmi, órai szereplést megítélő jegyek is, ezekkel még nem találkoztam."

Kiskapu a "érinthetetlenek" csemetéinek.

Pöffetegecske 2019.10.19. 17:51:43

@Der Piefke: Az informatikát, programozást később is fel lehet szedni, és úgy is folyamatos a változás, jobb, mint Magyarországon, ahol évekig a paint a nagy tananyag. A mozgás hiánya ( értelmes, örömteli mozgás) viszont egy életre hiányozni fog. Itt nem a mindennapos testnevelés lépcsőzésére, meg elméleti tesijére gondolok. Én személy szerint nem bánom, hogy informatila helyett sokáig erdőben túráznak pl.

kiskutyauto 2019.10.19. 23:03:13

Azt hittem lesznek fotók szép tinikről... na mindegy... :D

Sics68 2019.10.20. 06:14:14

@Pöffetegecske: Az informatikát persze hogy meg lehet később is tanulni. Ugyanakkor az egy igen érdekes kérdés, hogy mikor érdemes rákattani az IKT eszközök használtatára. ... Nyilván egy olyan korban élünk .. és azok a gyerekek akik most járnak iskolába még inkább olyanban fognak élni .. ahol az információkat infókommunikációs eszközök használatával lehet megszerezni, begyűjtani, tárolni, másoknak átadni... Ezek készségszintű használata olyan "soft skill", ami valszeg übereli számos területen megszerezhető "tárgyi tudás" fontosságát. ( A tárgyi tudás az, ami kb "bármikor tanulható" ... a készségfejlesztést viszont érdemes mielőbb elkezdeni ... Meg ugye az IKT cuccok értelmes használata pont azért is fontos, mert sokszor megkönnyíti a tanulást. )

CSOKKI MÁLNA 2019.10.20. 17:54:33

@Határátkelő:

Na de ezeket már tényleg nem engeded tovább:

pestisracok.hu/hordjon-fejkendot-hogy-ne-zaklassak-javasolta-a-nemet-kislanynak-az-iskolaigazgato/

infostart.hu/tudositoink/2018/11/23/aggaszto-jelzes-az-iskolabol-senki-sem-beszel-nemetul

"Sok olyan iskola van, ahol az osztályokban alig akad német tanuló, következésképpen a pedagógusok csak üggyel-bajjal tudják megértetni magukat a diákjaikkal."

Határátkelő 2019.10.20. 17:56:48

@CSOKKI MÁLNA: Kérlek, ne fárasszuk egymást ezzel az óvodás tempóval. Kösz.

shaaktee 2019.10.20. 18:18:56

@Határátkelő: Ki is vennéd ezt a bornírt prosti vekegést’

Gracias

Pöffetegecske 2019.10.20. 21:36:47

@Sics68: A mozgás, mint tánc volt porondon. természetesen első az erkölcstan, a mimdennapos éneklés, és mimden más utána jön, ha marad rá idő... Viccet félretéve, a kimaradt mozgás, szabad levegőn levés, játék, soha nem pótolható, amikor felnőttként gürizel, nem mindegy milyen a vázizomzat. Ahogy minden szart meg lehet tanulni később, úgy bele kéne férjen, hogy egy kisgyerek mozogjon, szaladgáljon, ís ne 5-6 órákat kushadjon a padban elsősként. Őszintén örülök, hogy az etdőjárás, a szabadban rohangálás, az alapos úszástanítás fontosak itt, aztán úgyis jön az informatika IS.

Auralianus 2019.10.22. 10:00:17

Nálunk mindhárom gyerek érintett a témában.

Az itt felvázolt merevséggel (pedig eléggé sokan beszéltek róla) reszemről egylátalán nem találkoztam, sőt.Igen sokrétű és meglehetősen egyszerű az átjárás a különböző iskolatípusok között.

Magyarán szólva kb zéró hátrány éri a külföldi nebulót HA érdeklődést mutat és van szorgalma. Ezerféle helyről kap segítséget, tanácsadást a szülő és a gyerek is.

Még ennél is fontosabb, hogy a továbbtanulás, szakképzés
rugalmassága nagyságrendekkel nagyobb a magyar rendszernél.

Konkrét, saját példa. Kamasz lányuk "kamasz" volt. Egy önkéntes évismétlés után gond nélkül fejezte be a sulit (sima Hauptschulabschluss, amit itt a "legalacsonyabb szint"), óvónő szeretne lenni, de szó szerint elbénázta a felvételizést (azt mondta egyedül szeretné megoldani)... miután kibukott, hogy baj van, a továbbtanulási tanácsadóval kb három nap alatt vészforgatókönyvet csináltunk, jelentkezett egy duális képzésre (fogászati asszisztens) ahol lenyomott egy évet, majd sokkal tudatosabban állva a jelentkezéshez az idéntől már abban a suliban tanul, ahová menni szeretett volna.

A két fiam az informatika iránt érdeklődik, mindkettő jó fejű, de úgy döntöttek, hogy nem mennek realschuléba vagy gimibe, hanem az M-Zugot választva Hauptschule-ban csinálják meg a Mittlerer Reife-t, ami bőven elég a duális IT képzésbe bekerüléshez, ami után határ kb a csillagos ég.

Ilyen lehetőségek Magyarországon egyszerűen nem is léteznek.

tudtommal nincs olyan, hogy egy 16-17 éves gyerek "szakmát tanul", havi 700-900-1100 eur netto ösztöndíjjal (fizetéssel) úgy, hogy "nincs érettségije". A legtöbbüknek a szakképző hely egyből szerződést is kínál (aminek szinte biztosan része a további képzés, legalábbis az IT szektorban, de az óvodákban is díjazzák a továbbtanulási szándékot)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása