Jó négy évvel ezelőtt jelent meg Twiga posztja, melyben akkor Botswanából (!) írt – mert hát ugye, mint tudjuk, magyarok és határátkelők mindenhol vannak. Most négy év után ismét jelentkezett, részben azért, mert egy kommentje kapcsán megkértem, írjon kicsit bővebben arról, milyen is egy magyar-holland vegyespáros tagjaként gyerekeket nevelni – ráadásul immár Zambiában. A poszt megszületett, és szerintem nagyon érdekes lett, mást ne mondjak, kiderül belőle, mit jelent az, hogy lecoololtam. (A képekből pedig az is kiderül, hogy a magyar iskolák jelentős része elbújhat a zambiai suli mögött.)

„Négy év Afrika után megírtam az első posztom Botswanából, újabb négy év után íme a következő poszt, immár Zambiából. Ugyan Határátkelő a többnyelvűségről kérdezett, de akkor már írok a körülményekről is. 

Az első gyermek még Botswanában született (még most leszögezem, hogy nem, nem a bozótban fához kötözve szültem valami sangomával, hanem egy remekül felszerelt magánkórházban német orvosnál). 

Másfél éves korában írattuk be a bölcsödébe, ahol heti három délelőttöt töltött. Nagyon szerette, egy csoportban 9 tipegőre 3 nevelő jutott. Születése óta én magyarul, a férjem hollandul beszélt hozzá, a bölcsi személyzete és mindenki más nyilván angolul kommunikált vele. 

A 3 nyelv miatt később kezdett beszélni, olyan két és fél évesen. Erre már felkészített pszichológus barátnőm, így nem aggódtunk a késői beszédfejlődés miatt. 

Amikor áttelepültünk Zambiába, egy kis Montessori oviba írattuk, ahol a 24 gyerekre két óvónő, három asszisztens óvónő (akiből az egyik egyben franciát is tanított a kicsiknek) jutott, amit egy zenepedagógus, egy művészetpedagógus és egy testnevelő egészített ki.

Megmondom őszintén, hogy nem sokat tudtam a Montessori nevelésről, és azért választottuk, mert a lakóhelyünkhöz ez az ovi volt a legközelebb, de a kisfiam csodás három évet töltött ott, és hihetetlen fejlődésen ment keresztül minden tekintetben. 

Igen, jól olvassátok, a kicsik négyévesen elkezdtek ismerkedni a francia nyelvvel játékokon, énekeken keresztül. Nyilván sok-sok ismétléssel megtanulták a számokat 10-ig, a színeket, állatokat stb. 

Teljesen alapdolgokat, szavakat, amiből még mondatalkotás nem jön össze, de ez egy tudatos tanulási forma volt, ellentétben az otthoni „önkéntelen” tanulással, ahogy a holland, a magyar, vagy az angol nyelvekkel történik.

Az egyik előkészítő terem...

Augusztus elején pedig nemzetközi iskolában (angol nyelvű) kezdte az iskola-előkészítő évet, és továbbra is a francia nyelvet kapja idegen nyelvként. Egyelőre csak 25 perces órák vannak, összesen 11 db egy héten (a többi „óra” játékidő), de elfáradnak benne. 

A tantárgyak: könyvtár, francia, művészetek, IT, dráma, testnevelés. Nem fárasztalak benneteket a részletekkel, hogy melyik mit takar, csak a franciáról írok, mert végülis a nyelv volt/lett volna az írás témája.

Szóval a francia nyelvet nem évek szerint tanítják, hanem szintek alapján. Az ötéves gyerek simán együtt van a 6-7 évessel, ha a nyelvi szintjük azonos. Ugyanakkor a tanár differenciál is köztük, mivel a hétéves már tud írni-olvasni, míg az 5-6 évesek még nem igazán. 

A tanár csak franciául beszél hozzájuk, és csak akkor vált angolra, ha látja, hogy a nebuló teljesen elvesztette a fonalat. Én látok fantáziát a módszerben, noha még korai lenne bármit is értékelni. 

Noha mindössze három hete kezdtek, és csak heti 3x25 perc órájuk van, már köszön, bemutatkozik, számol, megkérdezi, hogy vagy és többféleképp tud válaszolni, ha visszakérdezel. 

Persze, az is igaz, hogy 1,5 évig már hallotta a nyelvet hetente 1-2x20 percben, de lássuk be, agyonterhelve nem volt vele, én pedig tudatosan nem tanítottam franciául.

...és a másik

Nem vagyunk a versengős szülő-típus, akinek a gyerekének többet kell tudnia a többinél; haladjon csak szépen a korcsoportjával. Szóval a gyerek nagyon motivált, és érdekesnek találja, hogy egy dolgot három- vagy négyféleképpen is tud mondani. 

Holland iskolába tavaly kezdett járni, heti egyszer van, 3 óra. Itt a CITO tesztekre készülnek fel, azt használják szintfelmérés gyanánt. 

A Hollandiában élő HA-sok tudják, hogy mi ez a felmérési rendszer. Gyakorlatilag iskolaérettséget, olvasási és matematikai készségeket vizsgál különböző korcsoportokban. 

A holland iskola remek lehetőség arra, hogy hollandul is megtanuljon írni-olvasni, ne „csak” beszélni. Mivel a férjem van otthon a gyerekekkel (egy képzett nanny mellett), a gyerekek a holland nyelvvel is heti szinten jelentős óraszámban kapcsolatban állnak. 

A CITO teszten az átlagos holland gyerekhez nagyon-nagyon közeli szinten van, olyan szókincs-hiány miatt vesztett néhány pontot, amivel sohasem találkozik itt Afrikában (vagy úgy egyáltalán), mint pl. kerékpárút-szegély vagy hógolyózás.

Játszótér - az egyik

Sajnos a magyar nyelvet jóval kevesebbet hallják, csak reggel, ebédidőben és este beszélünk, továbbá (intenzívebben) hétvégéken. Ez a mennyiség arra elegendő, hogy teljesen megértik, mit mondok / kérek / kérdezek, és (a nagyobbik) képes érthetően válaszolni, történetet mondani, vagy kifejezni magát. 

Ha egy-egy szót nem tud és angollal helyettesíti, akkor kijavítom, és ő magától ismétli a helyes szót. Az angol helyettesítés vicces alakot ölt, például a lehűltem helyett azt mondta, hogy „le-cool-oltam”. Javítás után ismétli, hogy „lehűltem”. 

Probléma főleg a ragozással van (például a határozó ragok a kihívás), vagy helytelen személyes névmásokkal, például „miért mondtad ezt hozzám?” (a „nekem” helyett). 

Általában csak utánamondom helyesen és kész, horribile dictu, egyáltalán nem csinálok belőle gondot, ha hibázik. Nyaranta 2 hetet töltünk Magyarországon; ilyenkor a család tesz róla, hogy a gyerekek „ússzanak” a magyar nyelvben, és valóban, egy-egy vakáció után a fejlődés észrevehető. 

A másik fontos eszköz a könyvolvasás, ami a szókincsre remek befolyással van. De valóban, mindez azért sok energiát követel. 

A jó dolog, hogy a gyerek akar magyarul beszélni. Ha valamit angolul mondok, mert könnyíteni akarom a dolgát, rám szól, hogy „normálisan” (magyarul) beszéljek. Így aztán maradok továbbra is a magyarnál.

És a másik

Élvezi azokat a lehetőségeket, amikor Magyarországon például a papájának tolmácsol, ami valahol vicces. Mindenesetre 5 éves korára tökéletesen tudja, mikor van valami magyarul, hollandul, vagy angolul. Meg tudja különböztetni a nyelveket, és gondolkodás nélkül vált közöttük attól függően, hogy ki a beszélgetőpartner. 

A többnyelvűséget taglaló posztoknál sokan megjegyzik, hogy nem lehet valakinek több anyanyelve. Én a magam részéről egész egyszerűen már a fogalmat is megkérdőjelezem, mert mi az a szint, hogy „anyanyelvi”? 

Mi dönt arról, hogy valaki anyanyelvi szinten beszél? Hány szó ismerete, használata kell hozzá? 2000 vagy 5000? Nyitva hagyom itt a kérdést, részemről a fiamnak nem három vagy két anyanyelve van, hanem háromnyelvű, amiből az elsődleges az angol. 

Sokan (külföldön élő magyarok és/vagy vegyesházasságban élők) feleslegesnek tartják a magyar nyelv tanítását, használatát a családban. Erről nyilván lehet vitatkozni.

Saját tapasztalatom szerint a gyerekeknek abszolút nem gond, sőt, élvezik, hogy van egy „titkos nyelvük”. Egyes pszichológusok / nyelvészek szerint egy gyermek 6 különböző nyelvet is képes elsajátítani.

Ezt nyilván nem tudom alátámasztani, de a nemzetközi iskolák révén sok 2, 3 és 4 nyelven is folyékonyan kommunikáló gyereket ismerek. Egy biztos, a két-vagy többnyelvűség kifejezetten a gyermek hasznára válik mind memória, mind problémamegoldó-képesség szempontjából.

Továbbá látok némi összefüggést a matematikai készségek fejlődése, és a többnyelvűség között, noha nem tudom, hogy ez a Montessori-módszernek, vagy magának a többnyelvűségnek köszönhető… Mindenesetre sok szerencsét az akárhány-nyelvű gyerekneveléshez!”

HÍRMONDÓ 

Ints be a Brexitnek! 

Mióta a britek népszavazáson úgy döntöttek, hogy kilépnek az Európai Unióból, alighanem kevesebben érzik úgy, hogy minden vágyuk a szigetországban munkát keresni, pedig bőven akadnak állásajánlatok most is. Szóval ints be a Brexitnek, keresgélj angliai melókat – ebben segítünk ma neked. 

Több tízezer külföldi munkavállalót várna a kormány

Talán kevesen tudják, de Magyarországon van egy 50 ezer külföldi munkavállalóra szóló kvóta, aminek jelenleg csak a harmadát veszik igénybe. Na, ezt szeretné betölteni a kormány. 

Nincs szabadulás az EU vasmarkából 

Nem lennénk a brit kormányfő helyében, akit két ügyben is alaposan sarokba szorítottak. Lassan az lenne az igazi meglepetés, ha a következő választásig kihúzná a Downing Street 10. alatt Theresa May.