Szerencsére nem állnak le a szerzők egy napját bemutató posztok (ne is álljanak, ha kérhetem, a hataratkeloKUKAChotmail.com címre küldhetitek őket), ma például Zürichbe látogatunk Rumitom segítségével, aki egy átlagos napját írta le. Speciel ami engem illet, azt a munkába vezető bicikli-utat nagyon tudom irigyelni. (A képekért természetesen köszönet!)

„Tegnap este a városban voltam, ezért reggel 7 körül keltem, picivel később, mint általában szoktam, vagy inkább, mint általában szeretnék. Üres gyomrom azonnal éreztette a reggeli esedékességét.

Konyha, banán-körte-fahéj és egy pici tej a mixerbe, kész is a smoothie. A legjobb reggeli kávé, tömény cukor. A kávét nem szeretem, az ízét sem, de a szagát különösen nem.

Rövid 15 perc jóga és egy kis talajgyakorlat a zuhany előtt, aztán jöhet a kalóriabomba reggeli. Gyümölcsjoghurttal, cornflakes-szel, mazsolával, aszalt áfonyával, mézzel és fahéjjal. Szeretem a fahéjat… Közben olvasom a hírekben a negatív kamatokról, meg Kínáról az újabb értekezést.

8:20

Felnézek az órára, ideje indulni. Leviharzok a lépcsőházban a negyedikről, ami egyben a legfelső emelet, útközben három családnak köszönve, ami summa 6 gyerek. Mindenki ilyenkor indul.

Előhalászom a biciklit a tárolóból és nekilódulok a kis dombnak, aminek a másik oldalán, a folyóparton van az iroda. Négy kilométer, jóleső tekerés reggel, ha épp nem szemerkélne. Szép lassan megyek, az öltönynadrágon kevésbé mutat jól a felverődő sár. Holnap veszek sárvédőt, most már tényleg.

8:53

Az asztalomnál. A mélygarázsból feljövet nem bírtam ellenállni a frissen kirakott croissant-ok csábításának, így elvettem egyet a gyümölcsteámhoz. Ellenőrzöm a maileket meg a naptárat.

9:15

Már az első meetingen ülök, szerencsére Skype-on a helyemről, így gyakorolhatom a multitaskingot a croissant-al együtt elvett alma elfogyasztásával, miközben befejezem a reggeli közben félbehagyott cikk olvasását.

A Határátkelőt már nem tudom végigolvasni, mert fele időben én beszélek, de így is végzünk háromnegyedre, így pont marad időm lemenni még egy gyümölcsteát készíteni és megtölteni a vizes kulacsom a tíz órás projektmegbeszélés előtt.

11:00

Jó volna még valami hasznosat csinálni ebéd előtt, de a kolléga szabadságon van, így a kelleténél több emailt címeznek nekem.

12:25

A még délelőtt nem ebédelt kollégák felállnak, hogy átsétáljunk a szomszédos épületben lévő ebédlőbe. Velünk tart a főnökünk, Paul, aki valami workshop miatt van itt, egyébként a londoni irodában dolgozik.

Most látom másodszorra, és most beszélek vele először a how you doingnal hosszabban. Kedvesen érdeklődik, mennyire vagyok elfoglalt. Megemlítem, hogy kevesebb meetinggel is be tudnám érni, akkor talán többet tudnék dolgozni.

Paul főnöke is velünk tart, ő svájci, de kínai felesége van, most született gyerekük és a feleség Shanghajban van a gyerekkel, ezért őt sem sokat látom. Ezt mind ebéd közben tudom meg, vele sem beszéltem még.

Ebéd után átvonulunk a kávézóba, tolok egy erős jázminteát, meg valami csokis áfonyás mega finom pudingszerű, de annál lazább szerkezetű desszertet.

Délután már csak két másik projektvezető jön oda hozzám, és mindössze egy félórás meetingem van, ahol sikerül nem magamra vállalni valami feladatot.

Közben írt Shane, az angol programozó, aki pár kilométerrel odébb a Credit Suisse-nél dolgozik, és akinél a második héten Airbnb-n laktam, hogy este mennek mászni. Megyek én is, bár még nincs itt a mászócuccom.

Közben Paul odajön hozzám a kézipoggyászát húzva, hogy egy pillantást vessen a naptáramra, mielőtt elviharzik a reptérre. Az egyik 15 perces heti meetingen nem kell részt vennem, ha nem akarok, állapítja meg, ezzel növelve a produktivitásomat.

Kíváncsi vagyok, ezt a meeting szervezőjével is megbeszélte-e? Az pont az egyik legértelmesebb projektvezető, ezért is negyedóra csak a megbeszélés. Ő is contractor.

16:10

Kisütött a nap, felmegyek a többiekkel cigi-kávéra a tetőteraszra. Igyekszem a kollégák napi 8 alkalmából legalább egyen részt venni, bár nehéz, ha egyik jósággal sem él az ember. Viszont levegőzni meg jót tesz az agyműködésnek.

Jót is tett, visszatérve a helyemre, kitalálom végre, hogy fogom megoldani a problémát globálisan, automatizálva, hogy ne utólag, bejelentésre kelljen egyenként változtatni.

17:25

Claude, a rajtam kívül utolsónak maradt kolléga felpattan, indul a sörvonat felkiáltással, és pár arccal a másik osztályról pillanatok alatt eltűnik, invitálva engem is.

Benn maradok befejezni, nem szeretem félbehagyni a dolgokat, meg végre csend van. Mire észreveszem magam, majdnem este 8, írok Shane-nek, hogy nem mentem, majd jövő héten. Nem baj, gondolom, nem esik, elmegyek futni és legalább egy nagyon menő dolgot kreáltam, amit alig várok, hogy holnap leteszteljek.

Hazafelé beugrom a Coopba feltankolni a gyümölcskészleteket a reggelihez. Ez 9-ig van nyitva, a mellette lévő Denner 8-kor zár, de ott nem lehet kreditkártyával fizetni. 12 frankot fizetek, vagy 3 reggeli kijön belőle.

Hazaérve bekapok két falat sajtot, csak az íze miatt. Lehet a svájci csoki finom, de a sajtok... kényeztetés az ízlelőszerveknek.

Közben Whatsappon pont küld egy linket egy helyi hölgyemény, akit múlt hétvégén ismertem meg Schaffhausenben, elkövetem azt a hibát, hogy laptopon nézem meg.

Ma sem mentem futni, már második napja, határozottan érzem a mozgás hiányát. Sebaj, megírom ezt a posztot, hozzájárulva a Határátkelőhöz.

Közben elintézek pár telefont mielőtt túl késő lesz, beszélek unokaöcsémmel Írországban, kiküldték-e már a mostani lejárt helyett az új bankkártyám, öcsémmel Budapesten, eladta-e már a cuccokat, másik öcsémmel, ki tud-e elém jönni Bécsbe kocsival, mert akkor onnan megyek Szlovákiába jövő hétvégén.

Visszatérek a poszthoz, de a most hétvégével kapcsolatban eszembe jut, hogy írnom kell azoknak, akikkel beszéltünk közös programot. A browserben egy nyitott tab figyelmeztet, hogy nem olvastam még végig, pont egy svájci mászós blog, persze mi másért lenne megnyitva. Már meg is van a hétvégi útvonalterv.

Mindjárt éjfél, aludni kéne, de még gyorsan befejezem a Határátkelőre a posztot.”

FELHÍVÁS!

A Frankfurti mesék blog (a Határátkelővel együttműködésben) keres olyan magyar férfiakat, akik külföldi társukkal élnek együtt, hogy megismerhessük a történetek másik oldalát is. A társ lehet barátnő, feleség, élettárs is. Minden egyéb részletet itt találhattok!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!