oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2014. július 31. 06:46,  Interkontinentális szerelem 408 komment

2014. július 31. 06:46 Határátkelő

Interkontinentális szerelem

Mindig nagyon élvezem, amikor olyan írás érkezik, amely egy általam ismeretlen világba kalauzol. A mai írás is ilyen, hiszen a keleti kultúrához már gyermekkora óta vonzódó, és végül egy indiai férfival házasságot kötő Éva részletesen beszámol arról, milyen is egy indiai esküvő, és még sok egyéb érdekességet is megtudhatunk.

cím_111.jpg

“Én viccesen csak annyit szoktam mondani az indiai esküvőről, ha kérdezik, hogy olyan, mint egyfajta próbatétel. Ha azt túléled, a házasság már gyerekjáték lesz.

Átlagos lánynak tartom magam, aki ráadásul ha lehet, kerüli a feltűnést. Persze a saját esküvődön ezt nyilvánvalóan nem kerülheted el, az indiai verzió pedig még kevésbé teszi ezt lehetővé.

Annyi minden történt velünk ott, és azóta is, hogy talán még csak most tudott leülepedni a sok történés, és a 4 ország (Magyarország, India, Németország és az Egyesült Arab Emirátusok) közti ingázás ill. költözések sora. Sokat elmond, hogy a videónkat is csak fél évvel később tudtuk megnézni. Nem is meglepő tehát, hogy a saját esküvőm leírása több mint egy évet váratott magára.

Ab ovo

Már kisgyermekkor óta vonzódtam a keleti kultúrákhoz, a zenéhez, nyelvekhez. Saját magam identitását sem határoztam meg úgy soha, hogy én magyar lennék, vagy bármilyen valláshoz vagy közösséghez tartozó; elsősorban emberek vagyunk. És mint ilyen, egyetlen nagy közösséghez, az emberiséghez tartozunk.

Tehát számomra természetes volt, hogy amikor megházasodom, mindegy, milyen nemzetiségű lesz a párom. Végül pedig ennek a felfogásnak köszönhetően váltam kozmopolitává, világpolgárrá.

Az egyetemi évek

Az indológiának köszönhetően csodálatos embereket ismertem meg (és kevésbé csodálatosakat is) és kinyílt előttem egy egészen új világ. Nem csak az egyetemen oktatott nyelv és kultúra hatására, de az egyetem utáni órákban az indiai konyhának, táncnak, és embereknek köszönhetően is. Úgy látszott, ha keleti szakra adod a fejed, az teljes embert követel.

Végül bizonyos felismerések és nehézségek után, úgy döntöttem, egy év után nem folytatom tovább a szakot (személyes és gyakorlati okok miatt), és más keleti nyelvekkel próbálkoztam tovább.

Viszont a baráti kapcsolatok úgy-ahogy megmaradtak, és három évvel később ennek, és valószínűleg a sorsnak köszönhettem, hogy találkoztam a férfival, akit ma már a férjemnek nevezhetek. De esetem koránt sem tekinthető egyedinek, mint ahogyan azt elsőre a legtöbben gondolnák. Csoportunkból mára már többen is büszkélkedhetnek indiai férjjel.

Elméletem beigazolódni látszik, miszerint ez egy életforma, és beszippantja az embert, vagy egyszerűen csak a mai húszas korosztály sokkal nyitottabb a tengereken átívelő love story-kra. Persze előttünk is voltak sokan, és utánunk is lesznek majd, akik indiaiakkal kötnek házasságot. Gondolom, egyre többen is, és ez jó.

Szerelem harmadik látásra

Férjemmel egy baráti társaságban találkoztunk először, és gyakran feltett kérdés, hogy szerelem volt-e első látásra. Én inkább úgy mondanám, hogy harmadikra. Ugyanis baráti társaságban háromszor kellett találkoznunk ahhoz, hogy egyáltalán beszédbe elegyedjünk egymással.

Gyorsvonat a szerelemben és Bajorországban

Amilyen lassan kezdődött, olyan gyorsasággal folytatódott. Amikor mi randizni kezdtünk, ő már másfél éve dolgozott Magyarországon, és elérkezettnek látta az időt arra, hogy továbbálljon. Már megismerkedésünk előtt eldöntötte, hogy szabadúszóként folytatja tovább karrierjét, és elfogadott egy állásajánlatot Németországban.

Az időzítés a lehető legrosszabb volt, hiszen csak most találtunk egymásra, és neki máris el kellett mennie. De a Railjet müncheni járatának hála - aminek szinte állandó utasai lettünk -, sűrűn tudtuk látni egymást. Körülbelül 9 hónapot töltöttünk el így ingázva. Utólag visszagondolva, érdemesebb lett volna bérletet váltani rá.

Lánykérés

Mint a mesékben, körülbelül 3 hónap ismeretség után Budapesten kérte meg a kezemet, és én azonnal igent mondtam. Eleinte még két esküvőt szerettünk volna, egyet Indiában és egyet Magyarországon, de az első után úgy gondoltam (és nem csak én voltam így vele) hogy talán ennyi elég is volt. Amilyen szép egy esküvő, olyan stresszes is.

Esküvő a törvények árnyékában

kézfogó.jpg

Férjem és családja keresztények, így számára mindenképpen fontos volt a templomi esküvő. Magyarországon a templomok nincsenek felhatalmazva a joggal, hogy házasságot köthessenek, csak szentesíthetik a közjegyző által megkötött házasságot. Számára ez a felállás nem volt elfogadható, tehát innentől egyértelmű volt a döntés, mivel az indiai templomok rendelkeznek ezzel a joggal.

Ami szintén a kinti esküvő mellett szólt, az az volt, hogy a magyar állam az indiaiaktól egy bizonyos „no objection certificate”-t kér, ami azt igazolja, hogy nem kötöttek még házasságot kint, és szabadon házasodhatnak, nincsen semmi akadálya.

Ezt elviekben nagyon nehéz, vagy majdhogy nem lehetetlen megszerezni, mivel Indiában a nagy népesség, a kevésbé szabályozott törvénykezés, és a különböző vallások miatt az esküvőket úgymond hivatalosan nem regisztrálják. Kellene, de az emberek általában nem teszik. Ha utólagosan valamiért szükségük lenne rá, akkor megtehetik. A hivatalos bejegyzés és pecsét csak azoknak kell, akik külföldre mennek.

Bár mostanában hallottam egy történetet, amiben az indiai fiúnak ezt teljesen egyszerűen és gyorsan sikerült beszereznie, tehát ez nagyon is ellentmond annak, amit mi 2 éve hallottunk - és ő is azelőtt házasodott -, de mint mondtam, nálunk végül mégsem ezen múlt a döntés.

Ehhez képest tőlem csak egy születési anyakönyvi kivonatot kértek, - amin ugye már eleve rajta van minden angolul, tehát fordíttatni sem kellett -, és egy keresztlevelet a templomból, ami magyarul volt, de nem kérték, hogy fordíttassuk le. Én azért a biztonság kedvéért a helyi okmányirodából is kértem egy olyan papírt, amin rajta volt a családi állapotom, mert mi ugye az ilyen „hivatalos” iratokhoz vagyunk szokva, de nem volt rá szükség.

Hetedhét országra szóló esküvő?

Hát ha nem is hetedhét, de a mi esetünkben ugye két országra szólt. Internetes közvetítésen keresztül a család itthon maradt tagjai is nyomon tudták követni az eseményeket.

A másik sztereotípia, amit gyakran hallunk Indiával kapcsolatban, az az egy hétig tartó esküvő. Igen, van ilyen, de ott sem maga az esküvő tart egy hétig. Különböző felkészítő szertartások vannak szokásban vallástól függően, majd maga az esküvői szertartás, aztán a fogadás, és az utána való ünnepségek. Ezek mind mind lehetnek egy- vagy több naposak is. Mi nem szerettünk volna ekkora felhajtást, de magyar mércével mérve mégis nagyra sikeredett.

Családi unszolásra végül a vendéglista 200 fős lett, de mire a szervezéstől az esküvőig eljutottunk, a szám 500-ra kúszott fel. Igen, még így is kis esküvőnk volt. Egy átlagos esküvő olyan 1000 fős.

Persze népesebbek is a családok, és a közeli rokonság fogalma sem áll meg az unokatestvéreknél, hanem az olyan távoli tagokig terjed, akikről nekem például fogalmam sincs, kicsodák is az én családomban.

Meg kell hívni például a szomszédot, a szomszéd rokonát, az embert, aki a ruháidat vasalja - ő hozza a családját -, a szüleid volt kollégáit - az ő családjukat -, kisebb településeken joggal mondhatjuk, hogy az egész falut. A mi esetünkben egész Hyderabad kicsit sok lett volna, de jöttek délről is, Keralából, és északról is, például Delhiből.

A másik szabály, hogy ha 400 embert vársz, akkor legalább 500-ra főzz! Nincs konkrét vendéglista, vagy visszajelzés, de úgyis többen jönnek, mint ahányat hívtál. A meghívót elvileg személyesen kell átadni a közeli rokonoknak (akik a mi szemünkben távoliak lehetnek, és mivel India amúgy is nagy, néha tényleg földrajzilag is távol vannak).

Vásárlás az esküvőre, szervezés

ruha.jpg

Az esküvői ruhámat Magyarországon vettük meg, mint ahogy végül férjem öltönyét is, és minden egyéb kiegészítőt, ami a templomi esküvőhöz kellett. Hyderabadban nem igazán van választék keresztény esküvői ruhákból, ill. dívik még a fehér szári divatja is.

A templomi ruhával kapcsolatban érdemes egy szolidabban gondolkodni, ezért vettünk hozzá egy bolerót is, ami takarja a hátat és a karokat is. (Később, a saját fotózásodon ezt úgyis leveheted, és legalább többfajta kép készülhet.)

Szerencsések voltunk, mivel férjem nővérei elintéztek számunkra mindent, mire a nagy nap elérkezett. Nekünk már csak annyi volt a dolgunk, hogy odamenjünk egy héttel előtte, megvegyük a fogadáshoz a második öltönyt, és a szárit - amit aztán leadtunk a varrónőnek, hogy készítse el a hozzá való blúzt méretre.

nevető menyasszony.jpg

Azonban a vásárlás sem úgy zajlik le itt, mint otthon. Indiában ez egy kisebb családi esemény, és mindenki látni akarja, hogy mit vesz a menyasszony. Tehát ilyenkor csoportosan vonulunk boltról boltra.

Ami nem csak azert kellemetlen, mert száz szempár tapad rád, és fehér lévén amúgy is látványosság vagy egymagadban a boltban, minden árus próbál körülugrálni, és a többi vásárló is bámul… de ha végül nem tetszik semmi, ezután még el kell rángatnod az egész családot valahova máshova is. De gondolom ez minden esküvő esetében hasonló lehet, ahol nagy a család.

Végül nem a tradicionális anyagok, vagy színek szerint választottam szárit, hanem aszerint, hogy miben éreztem magam a „legmenyasszonyosabban”. A mai napig nem bántam meg.

A hozzá illő ékszerszettet egy eladó személyesen segít összeállítani. A passzoló „mang tikka”-t (a homlok közepén lógó fejdíszt), a nyakláncot, fülbevalót és „payal”-t (bokaláncokat) továbbá a „chudiyaa”-t, (a tipikusan indiai karpereceket).

Ez utóbbi szokott a legtovább tartani (ezt már előző vásárlásaim tapasztalataiból tudom) mert több fajtát és színt kevernek egy szetté, és pontosan passzolnia kell a szári színeihez is, és persze a kezem méretéhez is. A végére rendesen fel leszek díszítve, és a karperecek súlyosak is.

Egy másik boltban vettük meg az úgynevezett „mangal sutra”-t, a nyakláncot, amit csak a házas nők hordanak, olyan, mint nálunk a jegygyűrű. Aranyból és fekete gyöngyökből készül. A templomi szertartáshoz pedig egy hagyományos „tali”-t is vettünk, amiről a kesőbbiekben ejtek majd még szót.

Nalugu, Sangeet - felkészítés és ünneplés

nalugu.jpg

A nalugu nevű ünnepségen úgymond rituálisan megtisztítják a házasulandó párt. Kurkuma és szantálfa pasztából álló keveréket készítenek - amivel később bekennek -, egy másik tálban pedig rizst helyeznek el kurkumával. Ezek szimbolizálják a testi-lelki megtisztulást (és a kurkuma amúgy is jó a bőrnek és fertőtlenít), a rizs pedig a gazdagság, bőség jelképe.

Egy nagy tálcán ajándékokat is kapunk - ami leginkább szimbolikus gyümölcsökből áll -, egy másik tálcán pedig ruhákat. Többek közt azt is, amit a maszatolás után fogunk viselni, miután megfürödtünk.

Mindennek újnak kell lennie, az ezüsttálaktól a fa sámliig, amin majd ülünk, miközben jönnek a vendégek. Szokás még egy kisfiút / kislányt is mellénk ültetni, a gyermeki létet és az ártatlanságot szimbolizálva.

Ez rendes esetben egyébként külön-külön történne a fiús és lányos házban, de mivel nekem ott nincs házam, ezért ezt úgy oldottuk meg, hogy az elején együtt tartózkodtunk lent a hallban, majd először én mentem fel az emeletre, és a férjemet kenték be, majd pedig ő jött fel és én mentem le.

Mikor a lépcsőn lefele menet megláttam őt, kissé megijedtem, mert egy sárga sár-szörnyre hasonlított leginkább. Szerintem igazán bevezethetnék szokásba, hogy egy házban tartják mindkettőjüknek, mert ha így meglátod a jövendőbelidet, és még mindig hozzá akarsz menni, akkor az már jelent valamit. Ezek után kissé féltem, hogy én mire számíthatok, de szerencsére ugye nőkön kevesebb a szabadon hagyott bőrfelület.

lábmosás.jpg

vőlegény.jpg

A házas nők egyesével jönnek és először bekennek a pasztával. Az arcodat, nyakadat, kezedet és lábadat. Majd meghintik a fejedet, vállaidat és térdedet rizzsel. A szokás szerint csak a házas nők, de ettől eltérően végül a hajadonok is jöttek, sőt, férjem esetében végül férfi rokonok, és barátok is ragaszkodtak hozzá, hogy ők is részt vehessenek a szertartáson.

Nem voltam rá felkészülve, hogy egyes idősebb asszonyok milyen élvezettel fogják az arcomra dörzsölni, és nem rákenni, valamint arra sem, hogy be kéne csuknom a szememet, mert hát mégis ki kenné már bele?

Mivel én fehér bőrű vagyok, nálam a kurkuma szóba sem jöhetett, ugyanis rajtunk nyomot hagy napokra. A sötétebb bőrön ez nem látszik, sőt, ragyogóbb lesz tőle, és a vendégek is azzal játszanak, hogy egymást kergetik és kenegetik be.

Elvileg azért csinálják esküvő előtt ezt a szertartást (a szimbolikus okokon túl), hogy megtisztuljon a bőr, és ki sem mehetnének már ezután a házasulandók az utcára, mert a szmog, stb. ismét beszivárogna a pórusaikba. Később én is sokszor hallottam, hogy a kozmetikában használt kurkumás pakolást lehetőleg este tegyük fel, vagy ne menjünk utána sehová, mert védtelenebbé teszi a bőrt a külső hatásokra. Tehát én helyette szantálfát kaptam.

Ez az ünnepség napokig is tarthat (mint férjem unokatestvére esetében, és majdnem minden napon részt is kellett vennünk), de a miénk csak egynapos volt.

A sangeet pedig az „ereszd el a hajam” napja. Délelőtt a hennás nők jöttek hozzánk, és felfestették a „mehendi”-t (amit mi csak egyszerűen hennának hívunk itthon). Nekem ez alkalommal csak a lábamra, mert úgy gondoltuk, kézen nem ment volna a fehér ruhához. A többi vendég és gyerekeik viszont élvezhették.

Este elkezdődik a zene és a tánc. Lassan-lassan, mert eleinte mindenki bátortalan. Aztán te is csak előadod azt a kis bollywoodi tánctudásodat, férjed pedig a többiek által kikövetelt híres táncát… Szóval, maradandó lesz a buli. Már csak azért is, mert nem lesz több. Ezután már „csak” a templomi esküvő, és a fogadásnak nevezett díszfelvonulás következik.

Mindkét nap finom ételeket is kell biztosítani a vendégsereg számára, tehát sátrat és benne rendelt ételt, felszolgálókat kellett hívni.

Az esküvő

esküvő.jpg

tali.jpg

Maga a templomi esküvő hasonlóképpen zajlik, mint az itthoni. Azzal a különbséggel, hogy ott nincsen csók a végén (csak kint, a fotózás kedvéért volt), és a gyűrű felhúzása előtt még egy úgy nevezett „tali”-t is a menyasszony nyakába kell kötnie a vőlegénynek.

Ez egy tipikusan indiai keresztény medál, ami lehet pl. szív alakú, kereszt van rajta, és aranyból készül. Ezt egy vastag sárga zsinórra fűzik rá, amit előtte kurkumába mártanak - ez a kapcsolat tisztaságát szimbolizálja. Ezt kell a menyasszony nyakára kötni 3 csomóval. Később ezt a láncot aranyra cserélik.

gyertya.jpg

Volt egy gyönyörű szimbolikus elem is. Az esküvő megkezdése előtt két erre kijelölt személy meggyújtott egy-egy gyertyát, amin a nevünk állt, amik egy nagy, vastag gyertya mellett álltak.

Az eskütétel után lejöttünk a pulpitusról, és ezekkel a gyertyákkal közösen gyújtottuk meg a nagy gyertyát, majd elfújtuk egymás gyertyáit. Ezzel is szimbolizálva, hogy két külön személyként jöttünk még ide, de a házasság szent kötelékében lángjaink összeolvadtak, és együtt, egy egészként égnek már tovább. Egymás gyertyáit elfújtuk, tehát átadtuk magunkat egymásnak, az „Én” megszűnik létezni, már csak a „Mi” él tovább.

A szertartás körül belül egyórás volt, és a végét az anyakönyv aláírása és egy-egy virágfüzér egymás nyakába akasztása zárta. Ezután kivonultunk a bejárat elé, ahol két oldalt virágszirmokat tartó tálakkal vártak minket.

Először a pásztorok, majd a család többi tagja jött, és szimbolikusan megáldott vele, a szirmokat a fejünkre szórva. Ezután mi visszamentünk még a templomba egy gyors fotózásra, majd együtt elhajtottunk a fogadás helyszínére.

A fogadás

házaspár.jpg

A fogadás helyszínén, ami a Paigah Palace nevű hely volt (de hívják kastélynak is), átöltöztünk, majd együtt bevonultunk egy nagy hallba, aminek az elején egy színpad volt. A székekkel berendezett terem ekkor már tele volt vendégekkel. Szokás, hogy magára a szertartásra kevesebben jönnek el, inkább csak a közeli rokonok, barátok, míg az utána lévő fogadásra már mindenki.

Az est további része számunkra itt fog telni, a színpadon állva. Először áldásokat mondanak el, majd a tortavágás következik - ez sem éjfélkor van, a végén, hanem rögtön az elején -, és az első szelettel egymást kell megetetni, az édes élet szimbólumaként. Aztán jönnek a rokonok, barátok hozzánk fel a színpadra fényképezkedni.

Az egész koncepció teljesen más, mint otthon. Itt már tényleg minden a vendégekről szól. Az ifjú pár az utolsó, aki eszik, a legközelebbi családtagokkal, és nincsen úgymond menyasszony-tánc sem. A színpad mellett volt egy táncra kijelölt hely, zenével, de például mi nem is táncoltunk a saját esküvőnkön. Igaz, nem is bántuk. Erre a célra volt ugye a „sangeet” nevű nap is.

család_3.jpg

A legtávolabbi rokonok vagy barátok jönnek fel hozzánk elsőként. Van, aki ajándékot hoz, van, aki borítékot ad, van, aki semmit sem. A kapcsolat szorosságának függvényében dől el. Felvonul a család, gratulálnak, és boldog hazás életet kívánnak, elkészül a csoportkép, majd ők levonulnak, mi maradunk, és jön a következő család.

Így állunk ott órákon keresztül, éhesen és fáradtan, leülni is alig tudunk két kép között, mivel a vendégek mintha sohasem akarnának elfogyni, csak jönnek és jönnek.

két nővel.jpg

A koszorúslányomtól lopva kapok pár falatot a tortánkból és pár korty vizet. Miután órákon keresztül feszítesz a száridban és görcsöt kapott az arcod az állandó mosolygástól, akkor jön fel az igazán közeli rokonság.

Számomra teljesen érthetetlen, mivel ők a legközelebbiek, és mire ők feljönnek, annyira fáradt vagy, hogy mosolyogni sem tudsz rendesen, szóval pont a családról lesz a legnehezebb jó képet készíteni, ami pedig az igazán fontos lenne.

Mondanom sem kell, hogy az 500 emberből alig ismertem párat, pedig már nem először jártam ott, sőt még férjem sem ismerte mindet személyesen. Bár decemberben készíttettünk a fogadásról is egy albumot, de nyilván kevesebbszer fogom ezt nézegetni, mint az „igazi” családi képeket.

Hitelesítés

Következő hétfőn mentünk vissza a templomba a házassági anyakönyvi kivonatért. Azt, mint kiderült, mégsem kellett Delhibe elvinnünk szerencsére, elég volt rá a Külügyminisztérium pecsétje, és az állami jegyző vörös plomba pecsétje.

A közös élet kezdete

Az esküvő után nem mentünk azonnal nászútra, de nem is volt rá időnk, mivel Indiában töltöttünk el heteket az előkészületekkel, és a pihenéssel utána. Meg az esküvő utáni kötelező ebédekkel, családlátogatásokkal stb.

Mentünk vissza Németországba, ahol férjem szerződése még egy hónapig tartott. Nászútra decemberben mentünk, egy keralai körútra, ha már a fent említett unokatestvér esküvője okán úgyis Indiában voltunk. De ezt majd egy későbbi posztban fejtem ki. Ezután visszajöttünk egy hónapra Magyarországra.

A magyar bürokrácia útvesztői

Az itthon töltött idő alatt elkezdtük bejárni a magyar bürokrácia rögös útvesztőit. Az első teendő ahhoz, hogy itthon is be tudjuk jegyeztetni külföldön, külföldi állampolgárral kötött házasságunkat az, hogy lefordíttatjuk házassági anyakönyvi kivonatunkat, és párunk születési anyakönyvi kivonatát. Ezt csak az OFFI-nél tehetjük meg, mint egyetlen hiteles fordító irodánál.

Miután kifizettük az árát, és kivártuk az időt, mire lefordítják (hacsak nem sürgősségivel kértük, de annak még borsosabb az ára), örültünk egy sort és haza is vittük, azért nézzük már meg, csak úgy poénból, hátha a mi magyar leánykori nevünket elírták-e. Mert el. Másnap vihettük vissza. Szerencsére kb. 10 perc alatt kijavították és adtak másikat. Az indiai nevek persze nem okoztak problémát nekik.

Ezután vigyük be egy okmanyirodába az egész pakkot, és reménykedjünk, hogy a nyári időszak miatt nem egy helyettesítő fogad minket. Mint mondta, ő halotti anyakönyvet pillanatok alatt szívesen kiállít, na de ezt… Megköszöntük szépen, de azt azért talán most mégsem kérnénk. Jöjjünk vissza holnap, és megpróbál addig körbetelefonálni, hogy több információt szerezzen.

Tehát visszatértünk másnap, és órák szenvedése után sikerült is mindent kitölteni rendesen, annak ellenére, hogy az ügyintéző hölgy szakértelme még az enyémnél is kevesebbnek bizonyult, pedig én nem is dolgoztam ott.

Nagyon számított az idő, hogy minél gyorsabban menjenek a dolgok, mert még a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz is át kellett ezt a papírt küldeniük, és minden hivatal kivárja a saját kényelmes idejét.

Ezek után viszont a hölgy közölte, hogy jó, készen van, de azért ő még megvárná az illetékest, amíg vissza nem jön a szabadságból, hogy elküldés előtt az még átnézze. Itt vesztettem el a fejemet konkrétan.

Innen már csak nagyjából tudhattuk, hogy a hölgy mikor küldhette tovább, ha nem felejtette el teljesen az ügyünket. Az esküvő júniusban volt, és csak egy hónappal később, júliusban tudtuk ide beadni.

A 30 napos határidő lejárta előtt felhívtam a Bevándorlási Hivatalt. Itt már meg sem kellett volna lepődnöm, hogy csak helyettesítővel tudtam beszélni. Konkrétan most vette elő a dossziénkat.

Mondta, hogy nem volt rajta megkülönböztető cetli, hogy ez különleges eset, és ez bizony sokáig fog tartani. Ugyanis normál esetben 1-2 nap alatt meglenne egy ügy, azért veszik csak elő a huszonvalahányadik napon. Hát ennek persze nagyon örültem. Nekik sem volt sok fogalmuk róla, mit is kezdjenek velünk.

Közölték, hogy kellene hiánypótlás, egy nőtlenségi papír, méghozzá nem is akárhonnan, hanem az újdelhi-i magyar nagykövetségről. Ezen kívül még abban sem voltak biztosak, hogy az ottani angol metodista egyház nálunk bejegyzett egyháznak számít-e, és egyébkent is valóban megtörtént-e a házasságkötés…

Rengeteg telefonálgatás után, és az igazán kedves és segítőkész ügyintéző segítségével végül arra jutottunk, hogy úgy, ahogy van, ő felküldi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályára (még leírni is szörnyű) és lesz ami lesz, agyaljanak rajta ők tovább.

Addig is kiküld egy felfüggesztő határozatot, de ettől ne ijedjünk meg, ez csak azért kell, hogy nehogy visszadobják az ügyet, és innen tudjuk majd tovább folytatni. Ez augusztus közepén volt.

Majd szeptember végén kaptam egy emailt, amiben az a határozat állt, hogy házasságunk itthon is elismerhető. Továbbá pedig, mert az „Indian Christian Act” szerint keresztények csak úgy köthetnek házasságot, hogy közben nincsen további fennálló házasságuk, ezért a nőtlenségi papír bemutatásától is eltekintenek. Halleluja!

Októberben már kint voltunk mindketten Dubaiban, mire postán is megérkezett a végre hivatalos, magyar házassági anyakönyvi kivonatunk. Ismerünk olyan párt, akiknek körül belül 3 évbe telt, mire itthon is honosíttatni tudták házasságukat. A dolgot nehezítette, hogy a hölgy hindu volt, és nem kaptak róla semmiféle papírt, valószínűleg nem is voltak felkészülve arra, hogy mi várja majd őket itthon.

Hogyan kerültünk Dubaiba?

Dubaiban.jpg

Ahogyan ezt egyszer férjem viccesen de találóan megfogalmazta, nem ő keres munkát, hanem a munka keresi meg őt. Így kerültünk végül Dubaiba is. Ha van valahol egy újabb projekt, felkeresik.

A szabadúszó létnek megvannak persze az előnyei és a hátrányai is. Előnye, hogy többet fizet, mint egy állandó munka - mivel bizonytalanabb -, és új meg új helyeken lakhatsz. Hátránya aztán ugyanez néha, hogy folyton költözködnöd kell, és ha épp nincs más, akkor olyan helyeken is el kell vállalnod, ahová egyébként nem szeretnél menni.

Sokak álma, hogy Dubaiban élhessenek, de mi nem tartoztunk közéjük. Éppen ezért mi nem is azt a csillogó várost látjuk, amit a legtöbb ember a turistaútján. Nem mind arany, ami fénylik, ahogyan a mondás is tartja.

Viszont a friss indiai zöldségek, az arab és keleti konyha végtelen választéka, és a moziban játszott bollywoodi filmek már pár nap távollét után is hiányoznak. Akárcsak a tisztaság. Viszont az iszonytató hőség nem. Míg itthon Magyarországon mindenki tikkad a melegtől, én haza csak hűsölni jövök.

India belső szemmel

Turistaként járni egy országot, vagy pedig beházasodni oda, és az elvárásoknak megpróbálni megfelelni, teljesen más dolog. Kívülről nézve mi csak a végleteket látjuk. A bódévárosokban élő szegényeket, a kígyóbűvölőket, vagy a gyönyörű filmekben látott szép ruhákat, ékszereket, táncokat.

Nem állítom, hogy egyik sem igaz; vannak koldusok is, és a ruhák tényleg nagyon szépek, viszont ez korántsem India egyetlen arca. Ők maguk is sokszor vannak felháborodva ezen a módon, ahogyan Indiát reklámozzák külföldön.

Nem akarok a nagy szakértő szerepében sem tetszelegni, hiszen egész Indiát nyilvánvalóan nem ismerem attól még, hogy egy családba beházasodtam. Ahány ház, annyi szokás; ez a mondás itt is él.

Csak nagy vonalakban: az ott élő emberek sok mindenben hasonlítanak ránk, nyugatiakra, de talán még több dologban különböznek is tőlünk. Nagyobb hangsúlyt kapnak a tradíciók, az étkezések, és persze a család.

Nem ebbe a kultúrába születetteknek ezek bizony nehéz dolgok lehetnek, és nem is való mindenkinek. Sok türelemre és kompromisszum készségre is szükség van; a hajlandóságra, hogy megértem és eleget teszek mások szokásainak is.

Tehát mielőtt valaki a csábító kelet bűvöletében egy interkontinentális házasságra adná a fejét, jól nézzen magába, hogy valóban képes-e rá, és nem csak a csillogó látszat vonzza.

Nem arról fog szólni az életünk, hogy eljön értünk az arab herceg fehér lovon, vagy az indiai maharadzsa elefánton, és aztán boldogan élünk, amíg meg nem halunk. A házasság olyan lesz, amilyenné mi tesszük, közösen. Ez persze nem nagy titok, mindenhol így van, csak ebben az esetben lehet, hogy egyesektől több együttműködést igényel, mint azt a legelején gondolták volna.

Ne egy illúziót kergess, hanem az embert magát lásd, és akkor tudni fogod, hogy ő az, akivel az ég is egymásnak teremtett benneteket...”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: esküvő India

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr986556093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:04:06

@Muscari:
Nem teged akarlak bantani, de nekem (mikor meg 18 eves voltam) volt egy baratnom, akit eleg surun ert villamcsapas.

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:08:00

@diggerdriver:
Az meg csak szokas kerdese. 10 ev mulva mar nem lesz benned ilyen 'feszultseg'.

Egyebkent en is azt mondtam, hogy a magyarok azert nem rasszistak, mert nem is lattak masik nepcsoportot sokaig :-)
Aztan amikor kezdtek megjelenni, akkor mar elegge valtozott a helyzet.

2014.07.31. 22:10:28

@morsels: Engem nem vezerel az, hogy NL-t hogyan erinti amit irtam, egyszeruen nem tudtam szo nelkul hagyni amit a kanadaiakrol irt. Nem kiakadas ez, hanem kalkulalt ellentamadas... :))))))

@puhacica: :)) Igen, megvolt a mutet, a szovettan, minden rendben volt, mar ugyanugy rosszalkodik mint azelott. :)

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:12:27

@cougarcat:
Egyebkent meg igazad van, NK nagyvonaluan kezel mindent es mindenkit.
Szerintem nagyon sok mindenben nincs igaza, viszont nem ismerem a Calgary kornyeken levo redneck, construction worker habitust, szoval ott valoszinuleg igaz is lehet az, amit ir. A kornyezeteben, az o eletvitelevel, a hozzaallasaval.

i got my (törölt) 2014.07.31. 22:13:43

@Dragonlady (now in Thailand):
És vica versa? Gyanítom, hogy a nemfehéreket kb. ugyanannyira fogadják be Fehérisztánban. A video tanúsága szerint több generáció után ennyire kapnak hülye kérdéseket:
"No, where are you really from?"
www.youtube.com/watch?v=PMJI1Dw83Hc

Nagyon jó, lehet rajta nevetni! :)

2014.07.31. 22:15:45

Gyönyörű pár! A férfi is :-). Szóba került itt hogy vannak ellenérzések a színes bőrűekkel szemben. Nem vagyok rá büszke de bennem is van némi hasonló érzés. De! Minél többet van az ember köztük, annál kevésbé érzi ezeket. Egyre jobban feltűnnek a különbségek, a pozitív dolgok. Mikor először jártam Szudánban már attól összetojtam magam hogy milyen feketék. Nem ellenérzés hanem félelem volt bennem. Ez már nincs. Van helyette más, de arról inkább nem beszélnék. Soha nem tudtam elképzelni hogy bármi közöm legyen egy külföldi, sötét bőrű férfihoz, erre tessék: panaszkodjunk.blog.hu/2014/01/17/ahogy_volt_miota. Persze nem is lett közöm, na meg a férjem is olvashatja, DD, bár a poszt nem erről szól, van benne pár mondat ami szerintem mindent elmond. Gratulálok a párnak, nagyon szimpatikus, érdekes írás volt.

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:17:33

@cougarcat:
Nem is mondtam, hogy ne tamadj ellen :-)

Niki erosen sarkit.
Azt meg sem emlitem, hogy amennyiben igaz az, hogy van izraeli utleve, akkor nem csak 'kanadaikent', hanem zsidokent is erosen rasszista, amit persze irjunk a Del-Afrikai allampolgarsagara.

Az igazsag az, hogy a faszi ugy, ahogy van, egy csomo kerdojel. Mert mi a faszert dolgozna egy nemzetkozi pilota construction on kanadaban.

De Cas azt mondta, hogy talalkozott vele, a faszi letezik (mert o mondta), szoval...

I don't get it.

skylla 2014.07.31. 22:20:14

@házelőtthinta: ezzel nem azt mondom, hogy szörös vagy :D, csak legyel vidamabb :) es hajra

2014.07.31. 22:21:26

@morsels: Egyebkent NL nem a farmerekrol irt velemenyt, hanem az atlag kanadairol - azt irta, hogy az "echte kanadai lepukkadt, budos, apolatlan farmer" - szoval szerinte altalaban ilyenek a kanadaiak. Szoval ez mar eleg komoly gyulolkodes, teljesen felesleges elemezni, hogy milyenek a farmerek. Az is lenyegtelen, hogy NL kit ismer es kit nem, mert tudja o jol, hogy baromsag amit irt.

En ismerem a redneckeket es persze ok nem az en embereim, de ha valaki felsorolja hogy nem szereti oket mert mittudomen tul konzervativak, vagy nem baratsagosak idegenekkel, ezzel semmi bajom. Nade hogy budos, meg apolatlan, mi koze van ennek a farmersaghoz, vagy meg a redneckseghez is?

skylla 2014.07.31. 22:23:30

@morsels: ja, meg azt mondta cas, hogy jo fej. hm.

jewel79bp 2014.07.31. 22:24:04

@cougarcat: tényleg van olyan város, hogy Dawson Creek?!... Volt egy ilyen sorozat, akkoriban nagyon szerettem, és emlékszem, bújtam az USA térképet, hogy találjak egy ilyen várost. Szóval akkor Kanadában kellett volna keresnem ;)

2014.07.31. 22:28:18

@morsels: Mondjuk amilyen keves idot tolt Kanadaban, nem csoda hogy nincs kepben. Fogadok hogy eloben nem ilyen, de hat en nem is az IRL embert kritizalom, hanem az itteni nickjet, meg azt amit magabol itt bemutat. :)))))

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:30:34

@cougarcat:
En elhiszem neked. Csak par farmerrel talalkoztam, de egyik sem volt olyan, amirol Niki irt. Sot gyanitom, hogy a tobbseg nem olyan, amit o ir.
Szamomra tok atlagos farmereknek tuntek, dehat ez akkor is csak az en par tapasztalatom (meg mit ertek hozza) :-)

Szoval nem azt akartam mondani, hogy ne baszd le Nikit, csak elcsodalkoztam, meg nevettem rajta :-)
Es igazad van. Szerintem.

blackhairlady 2014.07.31. 22:32:03

@Hari Seldon 2: Ez most nagyon nem volt szep, ne haragudj. Vegre van munkaja, orul neki, erre leszolod, eleg cinikusan. Ez a feljebb lepes szerintem mar ilyen viruskent terjed itt a blogon.

2014.07.31. 22:33:27

@jewel79bp: Kell hogy legyen Dawson Creek, kulonben en hol a francban toltottem el harom qrvahideg telet? :)))) Te azt hiszem a Dawson's Creek USA sorozatra gondolsz, ami nem Dawson Creek, BC-rol szol. :)

blackhairlady 2014.07.31. 22:33:30

@diggerdriver: Elolvastam. Meg mindig nem ertem, hogy miert baj az ha valaki leirja, hogy hogyan ismerkedtek meg. De biztos en vagyok ertetlen, bocsi.

jewel79bp 2014.07.31. 22:34:26

@cougarcat: persze, de legalább hasonlít a neve :))))

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2014.07.31. 22:35:04

@**mimi**: Megvettem és gyönyörűűűűűű!!!! :-))

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:36:50

@skylla:
Cas is egy masik vilagban el :-)
O azt ismeri, neki igy jo, raadasul en azt a vilagot nem ismerem igazan.

Nikivel sem ez lenne a baj. Hanem a sumak ugyeskedesei :-)
Dehat az o dolga.
Vallvonas.

Hari Seldon 2 2014.07.31. 22:37:51

@blackhair-lady:
???
Mirol beszelsz?
Nem erted a viccet?
Szerintem hinta is pontosan fogta.

2014.07.31. 22:40:27

@jewel79bp: Most megneztem, azt a sorozatot Cape Cod-on es North Carolinaban forgattak - sajnos Dawson Creek, BC, nem olyan (kulonben meg mindig ott lennek) :)))

blackhairlady 2014.07.31. 22:43:51

@Hari Seldon 2: Ezek szerint ma nem. De nekem nagyon nem viccesen hangzott. Mindegy, ma en is kicsit erzekenyebb vagyok, biztos menstrualok, klimakszolok, vagy baxatlan vagyok.

morsels (törölt) 2014.07.31. 22:47:44

@blackhair-lady:
Ohh, az eg aldjon meg.

Vilagos, egy 120 kilos 23 eves faszinak is joga van a depressziora, nadehat ne akard mar vattaba csomagolni.

Merthat azert elegge lehengerlo igy is.

(ehh, tudom, hogy ezt nem kellett volna irni, de most mar mindegy)

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.07.31. 22:50:13

@blackhair-lady:
Már megint kötözködni akarsz.
Külön kiemeltem hogy nekik annyi plusz van a kapcsolatukban.
A hirtelen jött szerelem nem zárja ki a hosszú együttélést csak hozzátesz.
Viszont szerencse kell hozzá.
Mi garantálja hogy a delikvens jó ember?
A villámcsapás szép és jó dolog de szerencsejáték.

skylla 2014.07.31. 22:52:51

@morsels: en szeretem cast. en is igy elnek, ha nem lennenek gyerekeim. laudat nem ertem, de mar nem is akarom.

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2014.07.31. 23:00:35

@morsels: de ez most csak egy kis óccsóság....ez volt a próba.... :-DDd

blackhairlady 2014.07.31. 23:02:06

@diggerdriver: Nem akarok kotozkodni, de neked maniad mindig kiemelni ezt a villamcsapasos dolgot mintha valami lanyregenyben lenne ez csak elkepzelheto. De ok, nem szoltam, azt is halkan mondtam.

morsels (törölt) 2014.07.31. 23:04:24

@sodalisO [eng]:
Hat igen. Mit lehet erre mondani :-)

2014.07.31. 23:07:22

@Babette.: :))) Mama mar nem morgok tovabb. :)

@skylla: Cas teljesen mas ember, bar sok mindenben nem ertek egyet vele, nem gonosz, nem rosszindulatu, csak kicsit boldogtalannak tunik neha es az ember szeretne ha tudna elvezni az eletet, mert megerdemli.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.07.31. 23:09:52

@blackhair-lady:
Tudod nekem is volt az életemben három ilyen villámcsapás.
Szerencsére nem tartott sokáig.
Viszont utólag visszagondolva...
Úristen
Akinek bejött egészségére váljon.
Én nem kérek belőle.

blackhairlady 2014.07.31. 23:10:35

@diggerdriver: Egyebkent nem, nincs annyi plussz a kapcsolatukban. Mert a mi kapcsolatunkban is pont megvan ez, ezert vagyunk mar egutt lassan 18 eve. Reszemrol amikor lertam ezt a villamcsapasos dolgot, akkor az egy konkret kerdesre volt valasz, megpedig hogy hogy ismerkedtunk meg. Ez az igazsag, nem fogom csak azert kisebbiteni azt a pillanatot mert nyalas. az, de hat akkor is igy volt.

2014.07.31. 23:14:42

@blackhair-lady: Hali! :))

OFF - A hetvegen csinaltam tokfozeleket sarga cukkinibol - tokeletes lett. Vegul nem vettem meg a mandolin slicer-t, kezzel julienne-re vagtam, igy is OK volt. Csinaltam makos gubat is - a kavedaralo szepen ledaralta a makot, hejas zsemlet kockaztam fel hozza - itt is visszajottek a reg izek. Arra is rajottem hogy az organic sour cream-nek van ugyanolyan ize, mint a magyar tejfolnek. Persze lvalszeg te ezt mar mind tudtad de lehet hogy masoknak meg hasznos info... :))

skylla 2014.07.31. 23:15:22

@cougarcat: ezt most mire? en eppen azt irtam, hogy nagyon sok mindenben szimpatikus

2014.07.31. 23:20:57

@diggerdriver: @blackhair-lady:

Engem ert villamcsapas de nem erzem magam ilyenkor "biztonsagban" igy elobb utobb az ilyen afferok nalam kudarcot vallanak. Amikor elvesztem a fejem es csak az erzelmeim iranyitanak, akkor nagyon sebezheto vagyok, illetve ugy erzem hogy masok iranyitanak, "fel akarnak falni". :)) Ezert en is inkabb racionalis oldalrol kozelitem meg a kapcsolatokat, ami leginkabb a szemelyiseg tipusombol kovetkezik. De aki vallalja a sebezhetoseget, hajlando magat feltarni, stb. - annak a villamcsapas bejon - mert azert az nagyon jo erzes, el kell ismerni (endorfinok, euforia, stb). Sajnos en nem tudok ilyen lenni...

2014.07.31. 23:22:28

@skylla: Igen atjott amit irtal, ezzel ertettem egyet es tettem hozza valamit.

Giddy Lamb 2014.07.31. 23:33:24

@sodalisO [eng]: "Már ne haragudj , de ez egy nagy baromság!!! A legrosszabb ha valakinek a kedvéért szerepet kell játszanod !"

Az önbecsülés nem szerepjáték. Ha nem teszel egy lépést sem azért, hogy azzá válj aki lenni akarsz, soha nem jutsz sehová, egy helyben toporogsz és sajnálod magad.

"De minden csaj azzal kezdi, hol laksz, milyen kocsid van, hol dolgozol, milyen pozióban.......:-)))))))))))))))
Ha nem jó a válasz, szelaviiiii baby!!!!!
Mehetsz a levesbe!!!!!!"

Legyen boldog a fiad, hogy az értéktelen, felszínes csajokat már az első mondatokból fel lehet ismerni, így nem kell rájuk időt fecsérelni! Te tényleg sajnálod, hogy az ilyen csajoknál nincs sikere a fiadnak? Esetleg azt hiszed, hogy minden fiatal lány ilyen?
Viszont ugyanezen csajokat nagyon könnyű ám zavarba hozni, ha ellenük fordítod a saját kérdéseiket, pld:
hol laksz?- válasz én itt és itt lakom és te hol laksz? Milyen kocsid van? - Nekem ilyen és neked milyen? stb...

i got my (törölt) 2014.07.31. 23:33:30

@Travel and Living Abroad:
Nagyon szép pár vagytok, köszönöm, hogy leírtad és megosztottad a történeteteket. Élethosszig tartó boldogságot kívánok!

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2014.07.31. 23:45:08

@diggerdriver: Te komolyan azt hiszed , azért mert " villámcsapás" volt, azért ment tönkre ???? Ugye csak viccelsz ????

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2014.07.31. 23:47:43

@Giddy Lamb: Nem gondolom, hogy ilyen minden csaj, és persze , örülök neki, hogy egy ilyen lubnya sem kerül a közelébe a fiamnak, hál istennek....
Azt próbáltam érzékeltetni, hogy jobbára ez a jellemző, sajnos.....
De, már mondtam neki, hogy járjon többet könyvtárba!!!!! :-)))

blackhairlady 2014.07.31. 23:47:46

@cougarcat: En vettem otthon igazi makdaralot a vasarban, most tobzodhatunk a makos kajakban:)
A tejfol nalam a Daisy markaju, tokeletes, a turo pedig a Lifeway Farmer cheese, szoval minden adott a finom otthoni izekhez:)
Tokfozelekre nem vagyik senki sem az utobbi idoben, szoval ahhoz nem tudok most hozzaszolni.

A masik tema. nekem nem voltak kapcsolataim. Volt az elso ferjem es van a masodik. Ennyi. Szoval nekem sosem volt ilyen gondom, hogy hogyan ismerkedjek, mert nem ismerkedtem senkivel, sem villamcsapasosan sem racionalisan. Most meg mar nem is akarok:)

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2014.08.01. 00:31:10

Nagyon-nagyon erdekes volt, es koszonjuk, hogy megosztottad ezt a nem mindennapi esemenyt velunk! Szamomra nagyon erdekes volt latni, ahogy a nyugati (kereszteny) es az indiai kultura keveredik. (a mi egyhazi eskuvonkon is volt Unity Candle, ami szerintem is egy nagyon szep hagyomany)
Valami ilyesmi figyelheto meg pl. itt az USA-ban is, sokan - bar atvesznek tradiciokat, azert a sajat kulturajukbol is meritkeznek eskuvok eseten. Nagyon sok boldogsagot kivanok nektek! :) Egy interkulturalis hazassag a legjobb tanitomester, toleranciara, turelemre es elfogadasra tanit.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2014.08.01. 00:33:18

@Travel and Living Abroad: Szinte ragyogsz a száriban, abban az oltozekben valahogy valami fenomanalis az osszhatas. Nem mondom, a feher europai ruha sem csunya, de az ottani oltozet , szohoz sem jutok. Gratulalok.

@blackhair-lady: en ugy vagyok vele, nekem csak egy ferjem lesz. inkabb legyen kapcsolatom, de ha valakinek holtomiglan-holtodiglant fogadok ( amellett, hogy nem lesz templomi eskuvo) , azt ugyis gondolom.

zöldeketbeszélek · http://zoldeketbeszelek.blog.hu 2014.08.01. 00:35:50

@Dragonlady (now in Thailand): Hát akkor tényleg eléggé dörzsöltnek kell lenni. Na, engem megennének reggelire :))!

zöldeketbeszélek · http://zoldeketbeszelek.blog.hu 2014.08.01. 00:39:28

@cougarcat: Szia, örülök, hogy ismét látlak :)! De ne húzd fel magad, nem ér annyit az egész :)!

33621 2014.08.01. 00:53:20

@sodalisO [eng]: Ez igazán izgató fotó! Talán egy vagy két arab fel is izgulna rá. De úgy kompletten szerintem jobba is mutatna.

blackhairlady 2014.08.01. 00:57:22

@tildy[UK]: Persze, az ember altalaban igy indul bele egy kapcsolatba, akar elso latasra szerelem, akar hosszabban tarto ismeretseg utan. De a problema ott kezdodik, hogy az ember valtozik, neha nem elonyere. Ja, es hat ott a masik fel is aki lehet, hogy egy ido utan nem ugy gondolja, hogy holtodiglan.
Ettol fuggetlenul kivanom, hogy sikeruljon!:)

blackhairlady 2014.08.01. 00:58:43

@Zsuzsi65: En meg sosem lattam itt eskuvot, egyszer meghivhatna mar valaki:)

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2014.08.01. 01:00:40

@diggerdriver: :) Te is egy jo ember vagy :)

Teny es valo, tenyleg igy tortent nalunk. Nem tudtam mit ereztem paromnal, csak annyit, hogy ha feljon bulizni, es na;am alszik, akkor nekem annyi. Nem az a felmosas a padlorol erzes, hazudnek ha azt mondanam igy volt, hanem mert tudtam: egy "aldott jo ember". Soot, akkoriban en meg vagy fel evig az ex utan keseregtem, masreszt meg buntudatom volt, hogy igy nem kene a vikingemmel lennem ( tudott errol, igen, azt mondta turelmes... Azota meg ugye az eljegyzes is megvolt)

Igen. Jo ember. Amikor merges, akkor is :D (Most elobb epp az iroasztala miatt dult-fult, mert szep nagyon, de keskeny... Kozel vannak a monitorok. Pedig parszor megkerdeztem tole, tuti jo lesz, nem lesz keskeny? Nem. Most vehetunk uj iroasztalt....)

Szoval na, ismerem en ezt a mossanak fel a foldrol erzest, meg is szivtam, ex meg mindig az "idealom", de kizarolag kinezetre.

Igen, errol is tud a viking.:) Akire amugy azota mar itthon is raragadt ez a szo, hala nektek:D

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2014.08.01. 01:02:35

@blackhair-lady: Nem, a kapcsolatba nem igy indul bele az ember, legalabbis en nem. En ugy indulok bele, most jo, es remelhetoleg sokaig igy marad. De nem ugy, hogy holtomiglan-holtodiglan, az majd idovel kiderul.

De a huseg megfogadasa egy tudatos dontes. Es tevekeny reszvetel is abban, hogy minden jol mukodjon.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2014.08.01. 01:02:55

@blackhair-lady: Ha tudtam volna, meghivtalak volna a mienkre (igaz, 7 evvel ezelott volt :)

2014.08.01. 01:03:39

@zöldeketbeszélek: Szia! :)) O, amit bekuldtem az mar a nyugodt, letisztult valtozat volt. :)))))) Az eros felindulasbol elkovetettet nem lehetett betenni. Es persze igy is sokkolo, tudom, csakhat amit NL leir, az is az, ezert hozza igazitottam a stilust.

2014.08.01. 01:10:40

@zöldeketbeszélek:

Ki az a Mishpasha? Ránéznék arra a blogra. Köszi! :)

@Dragonlady (now in Thailand):

"a magánkórházban a műtét, az ugyanannyi nekem is, mint a thainak"

Azért ez így sokkal egyszerűbbnek hangzik, mint amilyen. Mögötted hosszú évek tapasztalata áll, segítőkész natívokkal az oldaladon.

Mindig csodálkoztam azon (ez most nem rád vonatkozik), amikor valaki pár hónap után már azzal büszkélkedik, hogy mindenért a thai árat fizeti. Aztán csak kiderül mindig, hogy az embernek a thai nője vagy régi honos barátja nyitott bankszámlát, az jár a piacra stb., szóval a csókának magának fogalma sincs.

Én a nehezített pályát jártam, mert nem kerítettem magamnak thai segítőt, és az első 1 évben nyilván nem beszéltem thaiul sem. És oké, mindenhol írják, hogy alkudozz meg ne legyél kezdő, de honnan tudja az ember, mennyibe kerül a túk-túk pl. a wangsinkam road soi 5 elé, ha még soha nem járt ott? Marha nagy bullshit az egész. (már természetesen nem az, amit te mondasz, mert mondom, te évek tapasztalatából beszélsz, az más)

Épp most futottam bele egy tanácsba, hogy az ember alkudjon a kórházban, csak a thai price-t fogadja el. És pölö én nem voltam kórházban egyáltalán thaiföldön, ha mondjuk el kell mennem egy kósza kemoterápiára, és a doki azt mondja (a hasamra ütök), hogy 170k baht, akkor erre mit felelek? Ez megint olyan, amit csak akkor van esélyed megugrani, ha A) vannak thai barátaid B) nem először kerülsz ebbe a helyzetbe.

Hogy mást ne mondjak, ha hiszed, ha nem, nekem nagyon nehéz volt 10k baht alatt szállást találnom magamnak (olyat, amilyet akarok). Most, hogy tudogattam thaiul, szerintem nem fizetnék 4-5-6k-nál többet (és tudom, hogy ez is több, mint amit te fizetsz).

Szóval nincsen könnyített út, és engem mocsokul felb.sztak az expat okoskák (megint csak: nem te, hanem a 2 éve ott élő szexpat mindentudók).

Mindenesetre én azt láttam, hogy a thaiok alapvetően nem szoktak _hazudni_ az embernek. Előfordul, de nem ez a jellemző, még a turista szolgáltatóknál sem. Inkább olyanok, mint a balatoni vendéglátósok: mondanak egy pofátlan árat, aztán nekik mindegy, kezdesz vele, amit akarsz. (Sokszor egyébként a pofátlan ár is aprópénz nyugati szemmel nézve, igazán nem értem, egy skandináv/ausztrál/amerikai expat mit akad le azon, ha véletlenül 400 baht volt a túk-túk. So fcking what.)

Na így, nem tudom, mennyire volt összefüggő.

És jól olvasok a sorok közt, munkába álltál megint?
(Hiába, vannak emberek, akik nem bírnak pihenni. ;-) )

blackhairlady 2014.08.01. 01:22:27

@tildy[UK]: Ok, en ebbe inkabb nem foglalnek allast, mondom, nekem csak 2 kapcsolatom volt, mindeketto hazassaggal vegzodott. En azt kivanom, hogy mindenki talalja meg a "foltjat", ki igy, ki ugy.

blackhairlady 2014.08.01. 01:23:05

@Zsuzsi65: Nagy lagzi volt? Hat akkor en meg javaban otthon laktam:)

blackhairlady 2014.08.01. 01:24:13

@Th's child: Baloldalon ahol felvannak sorolva a blogok, megtalalod az ovet is.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2014.08.01. 01:33:26

@blackhair-lady: "mult nap tudtam emg amikor neztunk egy uj sorozatot (The last ship, ajanlom figyelmedbe mert nagyon jo:)"

Ferjem uj kedvence a 24 utan :))

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2014.08.01. 01:35:32

@blackhair-lady: nem volt nagy, mindkettonknek a masodik szoval nem volt angy rongyrazas, de az itteni szokasoknak megfeleloen volt bridesmaid, maid of honor, unity candle, ahogy kell :)

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.08.01. 02:19:51

@Th's child: dehogy dolgozok, csak visszakaptam a motorom, de az örökbefogadója nem akar gyalog járni.
nem emlékszem, te hol laktál.
és simán lehet, hogy a pasiknak más.
és az tényleg biztos, hogy Chiang Mai nem Pattaya vagy Phuket.
nem jártam thai barátokkal máshova állandóan. kórházba olykor igen. de kérdeztem, az biztos, hogy hova menjek és mennyi lesz lesz és stb. azért itt a helyiek a kilenctized, nem mi :-)
ha látom, hogy a helyi negyvenet fizet, mikor kiszáll a közös taxiból, akkor én is annyit fogok.
tuktukot kerülni kell, nm is viszik el az embert, hülye turitára vadásznak. aki kifizeti a négyszázat, úgy kell neki. csak utána meg a nemhülye szívja meg, ha elszemtelenednek (ez Balin öltött brutális méreteket, ahol a részeg ausztrálok bármit kifizetnek).
jóég rohanok,csak gyprsan benéztem.
bocs, ha bulshitgyanús volt a dolog, nekem itt ez a tapasztalatom. Phuketen egyébként félóra alatt mindenkinek leordítottam a fejét, olyan állapotok voltak. pedig csak a reptérről akartunk eljutni Phang Nga felé.

blackhairlady 2014.08.01. 02:38:10

@Zsuzsi65: Jo soroat:) A 24-et meg most keszulunk visszanezni egyben.
Jo kis buli lehetett, en mar csak a nagylanyomban bizhatok, hogy megtapasztalom a szervezes es egyeb velejaroit egy itteni eskuvonek:)

Muscari 2014.08.01. 05:28:19

@diggerdriver: te provokalsz :-) Termeszetesen az a jo kapcsolat, ahol az ember sok ev utan is ugy tud beszelni a masikrol, hogy "jo ember" es "arany szive van". Ez azonban nem zarja ki azt, hogy ugy kezdodjon, hogy szerelem elso latasra, meg villamcsapas meg ilyenek. Tudom, tudom, ritka az ilyen, de van:-)

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.08.01. 05:45:04

@Th's child: ja, és remélem, tényleg nem gondolod, hogy bullshittelek, és nemcsak az illem kedvéért mondom :-))))) írtam emailben hosszút.
pontosítok, hogy a kolléga nem kérte, hogy fuvarozzam, én ajánlottam fel, mert tudom, hogy ahol lakik, nagyon nehéz reggelente taxit fogni. és jó, hogy nem alszok délig. az kevésbé jó, hogy nem aludtam többet mint 4.5 óra, de ezvan :-) reggeli után besegítettem neki a melóban egy órácskát, kihegyeztem az összes ceruzát, amit a teaching assistant mindig el szokott szabotálni (nothing changes) meg hasonlók. :-) ennyi pont elég is volt mára. nagyon nyomasztó a majdnemhogy ablak nélküli, sötét tanterem, azt akkor is tudtam, évekig, de most nagyon pofánvágott. mégjó, hogy depresszió felé megy az ember lánya, napfény nélkül :-(

pappito · http://pappito.com 2014.08.01. 06:09:10

@házelőtthinta: remek, gratulálok. jól fog mutatni a blogodon a sok nyígás között egy ilyen poszt.

Muscari 2014.08.01. 06:18:39

@blackhair-lady: te jo eg, meg jo, hogy a vegen megmaradt neked.

@puhacica: a "villamcsapas" nem errol szol, hanem arrol, hogy szerelem elso latasra. Szerencses esetben aztan a tuz sokaig megmarad, akar evtizedekig.

@cougarcat: szia! Remelem jol vagy.
Nikivel sajnos remenytelen vitatkozni, de jol tetted, hogy nem hagytad szo nelkul, nagyon durvan eloiteletes es rasszista is a srac, latod, nem tisztel senkit.

@morsels: lasd fentebb amit puhacicanak irtam. Digger erre gondolt, mert ram celzott a kommentjeben. A baratnodnel nem igazan errol lehetett szo.

@Turchi: ugyehogyugye

@diggerdriver: ebben igazad van, szerencse is kell hozza, ez teny.

pappito · http://pappito.com 2014.08.01. 06:26:50

off
ez most off meg nem is a posztolóra gondolok, meg amúgyis félóra múlva lesz új poszt, de én hideglelést kapok ettől az esküvőfétistől. valami ami nagyon bensőséges és csak kettőnkről kellene, hogy szóljon és ott van ötszáz ember (na jó, vidéki lagziba' csak kétszáz) akit nem is ismersz

a ráépülő ipar meg külön hideglelős
on

2014.08.01. 06:40:54

@Muscari: Koszi en jol vagyok, remelem ti is elvezitek a nyarat! :))

Epp ezert nem is probaltam vitatkozni N-vel.... de van olyan idonkent hogy a bullyt is kepen vagja valaki. :))

tableno 2014.08.01. 06:55:44

@pappito: Nem egészen értek veled egyet. Az esküvő elsősorban nem a párról szól, hanem a két családról, akik hagyományosan ott tudnak megismerkedni egymással és a párral. Ez nemzetközi esküvőknél különösen fontos, hát még olyan kultúrákban, ahol a csalad mindenem felett áll. Szóval fontos dolog ez, nem szabad lebecsülni.

pappito · http://pappito.com 2014.08.01. 07:00:01

@tableno: nekem nincs bajom azzal hogy ezt így gondolod :)

én nem lebecsülöm, csak magamnak nem kívánom. egyébként esküvőfétis alatt kifejezetten a hölgyek megőrülését értem amikor a racionalitástól hatezer fényévre távolodnak és az eskövő maga lesz a cél, nem az ami utána jön. (nekem mázlim van, mert a nejem nem ilyen de elég durván elszállt esetekhez is volt szerencsém az ismeretségi körben)

az egyik férj a készölődés utolsó heteiben azon viccelődött, hogy a leendő nej annyira benne van a szervezésben, hogy lehet, hogy őt elfelejti meghívni :)

tableno 2014.08.01. 07:11:53

@pappito: Na jó, EBBEN már egyetértünk. Csak ami nekünk európaiaknak már túlzásoknak tűnik, nem biztos, hogy adott kultúrkörben is az. Erre akkor jöttem rá, amikor Latin-Amerikában esküdtem. Előtte pont ugyanúgy gondolkodtam, mint te, de alávetettem magam az asszony és a családja akaratának. Aztán rájöttem, hogy nékik volt igazuk...

puhacica 2014.08.01. 07:16:02

@Muscari: persze. en csak arra probaltam kilyukadni, hogy szamomra ez a fajta szerelem sokkal melyebb es komolyabb mint az eddig megelt elso latasra langolasok. nem rosszabb egyik se a masiknal, de nekem ez tobbet ad, ugy erzem.
(nemsoka atkelunk a hataron, irany Vodice! :) )

pappito · http://pappito.com 2014.08.01. 07:22:33

@tableno: ezért írtam, hogy nem a posztolóra értettem, abban gondolom egyetértünk, hogy a mi kultúrkörünkben az ötszáz fős indiai esküvő inkább az extrém kivétel :) és nem is érzem túlzásnak, pláne, hogy nem ismerem mi ott az átlagos

nyilván mindenhol más szokások vannak, az oké, de ami európában kezd menni ezügyben az nekem már kicsapja a biztit eléggé

pappito · http://pappito.com 2014.08.01. 07:24:02

na jó, igazából oda akartam kilukadni, hogy maga az esküvő számomra egy nem túl fontos pillanata egy kapcsolatnak, amiben már úgyis együtt éltünk korábban, az, hogy ez most "hivatalos" engem nem hat meg, nem azért vagyunk együtt és a rendezvénynél ezerszer fontosabb pillanatok vannak a kzös élet során

tableno 2014.08.01. 07:31:40

@pappito: Én meg teljesen egyetértek, csak azt mondom, hogy az esküvő nem a párnak fontos (illetve közvetve igen), hanem a családoknak/rokonságnak/barátoknak. Gyakorlatilag két "klán" egyesülését ünnepli. Persze a modern nyugati társadalmakban ennek már nincs sok értelme, de a hagyományosabb helyeken nagyon is van. Mondjuk amiről te beszélsz, az inkább a kiüresedett konzumerista változat, az tényleg értelmetlen.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.08.01. 07:33:06

@cougarcat:
Na végre valaki aki tudja miről beszélek.

**mimi** 2014.08.01. 07:43:44

@sodalisO [eng]:
kérek szépen képet :))))

@diggerdriver: nekem is volt...sajnos nem volt tartós...de amig lehet tartós tejet kapni, addig nincs gond :))))

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.08.01. 07:44:13

@tildy[UK]:
Azzal a mondattal MINDENT elmondtál a vikingröl.
Természetesen semmi sem garancia semmire de ez több az elvakult szerelemnél.
Sok boldogságot.

**mimi** 2014.08.01. 07:49:50

azt mondják az okosok, hogy a szerelem csupán kémia, 2 évig tart a hatása, ha utána nincs az ami összekovácsolja a két embert pl. szeretet,megbecsülés, barátság, szövetség, akkor elhamvad...

Muscari 2014.08.01. 08:12:45

@puhacica: nekunk meg egy het, jo nyaralast :-)

Muscari 2014.08.01. 08:15:28

@**mimi**: szerencses esetben sokkal tovabb, de mar nem akarom tovabb ragozni. Az a lenyeg, hogy az ember boldog legyen sokaig azzal, akivel el.

Visnuprija 2014.08.01. 09:09:41

Sziasztok! Én is India és Keleti kúltúra rajongó vagyok most találtam ezt az oldalt .Sokat vagyok Indiában egyébként Én már túl vagyok egy "Dengi"lázon amit már itthon diagnosztizáltak a László Kórház legnagyobb örömére.Amiért írtam szeretnék munkát ajánlani Indiában annak aki szeretne kiszakadni az itthoni életből egy Karácsonyt esetleg úgy eltölteni hogy az óceánban sétálva kíván a szeretteinek Boldog Karácsonyt szeret olvasni egyedül lenni és gondolkozni 3 és fél hónap Decembertől Marcius elejéig.Természetesen nem a meggazdagodás reményében .Akit érdekel írjon .Az ifjú párnak pedig sok boldogságot és szívből kívánom hogy találják meg egymásban azt a másik felüket akivel tényleg jóban rosszban .........

tanato 2014.08.01. 09:11:42

@Sesamelmo (Q): Esküvő a Fülöp-szigeteken
Attila tagalogul kérte meg Karen kezét
Mindketten katolikus keresztények, de egészen más kultúrális örökséget hoztak a házasságukba – Vidra Attila alig fél éves ismerettség után Katarban feleségül kérte a Fülöp-szigeteki Karen Vicente-t. A fiatal magyar építészmérnök azt is elmesélte, hogy megvásárolták első közös háziállatukat, egy bikát.
kultúrák találkozása
Kancsár TÍmea
– Amikor az esküvőnk és a nászut alkalmával először a Fülöp-szigeteken jártam, megdöbbentett, hogy milyen szegénységben élnek az emberek. Mégis, ahogyan az egészre visszagondolok, kizárólag jó élmények jutnak eszembe. Azt is tudom, hogy miért. Karen, a feleségem, a családja és az összes helybéli a rossz körülmények, és a rendkívül nagy arányú munkanélküliség ellenére mindig mosolyog, nem panaszkodik és a legapróbb dolgoknak is nagyon örül, mindent megköszönnek. Az emberek becsületesek és összetartanak. A nélkülözés ellenére feltűnően sok gyereket nevelnek fel, nem csinálnak ügyet abból, ha egész nap rizst kell enniük – meséli tapasztalatait Vidra Attila. A Bajáról elszármazott 32 éves építészmérnők a pécsi főiskolai évek után az M6-os autóút egyetlen magyarországi alagútlánc építésénél kóstólt bele az építőmérnökök feladataiba, és gyorsan építésvezetővé lépett elő. Majd amikor 2010-ben befejezték a projektet, főnökei beajánlották a budapesti 4-es metró osztrák kivitelezőjéhez, 2012-ben pedig egykori főnöke Katarba invitálta, ahol azóta megnyerték a helyi metróprojektet, amelyet 2018-ig, a következő futball világbajnokságig fel is építenek. Attila alig fél éve, tavaly októberben ismerte meg Fülöp-szigeteki feleségét, Karen Vicente-t, áprilisban megkérte, és még nincs egy hónapja, hogy egybe is keltek.
oNline társkeresőn ismerkedtek meg
– Az igazság az, hogy rossz tapasztalataim voltak az európai nőkkel, mert szerintem sokan megjátsszák magukat, nem a természetes énjüket mutatják a férfiaknak. Egyre többen karrieristák, amivel egészen addig nincs baj, amíg el nem felejtik, hogy milyen szép a családanya szerep is. Meg akarják mutatni, hogy mennyivel többet érnek, mint egy férfi, pedig nekem az a véleményem, hogy egy édesanya, aki gondoskodik a családjáról sokkal többet ér, mint egy jól dolgozó férfi. Csak ez a típusú konzervativizmus mára kezd kiveszni a nőkből. Ma már az trendi, ha valaki szingli, és sajnos otthon a fiatalok elég gyakran rövid házasság után elválnak. Nem ismerik, mit jelent felelősséget vállalni. Karen kimutatja, ha boldog, olyankor folyton mosolyog, és természetesen azt sem palástolja, ha rosszkedvű. Nagyon őszinte nő – engem ez az, ami elsősorban megfogott, amikor megismertem őt. De természetesen nekem külsőleg is nagyon tetszik. Amikor tavaly meglátogattam az egyik barátom Tokióban, illetve Thaiföldön is nyaraltam, már sokadjára megállapítottam, hogy nagyon szépek az ázsiai nők – avat be Attila, aki egy online társkeresőn ismerte meg kedvesét, itt kezdtek beszélgetni, majd randevút egyeztettek. – Egyikünknek sem volt igazán tapasztalata az online ismerkedésben, de Katarban igen csak nehezen működik máshogyan. Esetleg a szórakozóhelyek alkalmasak még erre – nagy hotelek klubjaiba járnak a fiatalok bulizni. Az a bökkenő, hogy ezeken a helyeken igencsak pénzorientált nőkkel lehet megismerkedni

tanato 2014.08.01. 09:12:44

@tanato: . Máskülönben, itt, ha egy nő nem a feleséged, hivatalosan nem is lehet hozzá semmi közöd. Szóval a tavaly év végi ramadán idején – ilyenkor rövidebbek, hat órásak a munkanapok – mindketten jobban ráértünk az interneten bóklászni. Amikor az első randinkon autóval Karenért mentem, a barátnői az ajtóig kísérték. Később kiderült, az volt a feladatuk, hogy megjegyezzék a rendszámom. Tudják, hol kell keresni, ha netán nem érne vissza időben a randevúról – tudjuk meg.
Nem tudom, hogy igent mondott-e...
Attila Fülöp szigeteki mérnök beosztottjaitól kérdezte meg, hogyan kell tagalogul megkérni egy lány kezét, aztán Dohában egy romantikus séta alkalmával feleségül kérte Karent. – Valójában nem is tudom, hogy igent mondott-e vagy sem, mert nem értettem, de sírt és nyújtotta a kezét, hogy felhúzhatom a gyűrűt – szóval gondolom, nem volt ellenvetése – viccelődik a magyar férfi. A Fülöp-szigeteken, tengerparti, idilli környezetben tartották az esküvőt, ahol Attila családja nem volt jelen. De decemberben, amikor hazalátogatnak, Baján, a Dunaparton is rendeznek egy igazi magyar lagzit.
– Igaz, gyorsan történtek a dolgok, de rá vártam. Nem beszélve arról, hogy így nyugodtan együtt élhetünk Katarban. Bár a házas életet még nem gyakoroljuk, mert amíg nem lesz meg Karen családi vízuma, addig nem tartózkodhat Katarban. Mint férj, most már lehetek a szponzora, másképpen itt nem kap vízumot a külföldi. Nekem a cégem a szponzorom. Utána keresünk neki valami munkát, de az is lehet, hogy nem lesz az egészből semmi, mert a gyermekvállalást sem halogatjuk. Most, hogy belegondolok, még nagy kérdés, hogy milyen nyelven beszélünk majd a gyerekeinkhez, magyarul, tagalogul vagy ahogyan egymáshoz is szólunk, angolul.
Fülöp-szigeteken a jövő
Bizonytalan választ kaptunk, amikor Attilát a jövőről kérdeztük, mert úgy tervezi – miután 2018-ban elkészül a metro Dohában – a Fülöp-szigeteken telepednének le, de Magyarországon is szeretne majd egy házat vásárolni, hogy hosszabb időre haza is tudjanak költözni. – Azt gondolom, ha az elkövetkező négy évben is olyan szépen keresek, mint eddig, akkor utána már úgy is el tudom tartani a családomat, hogy már nem kell dolgoznom. Otthon, legközelebb csak akkor vállalnék munkát, ha valami alagútépítési projekt kezdődne, például bővítenék a négyes metró vonalát – de erről egyelőre nincsen tudomásom. Igaz, ha jól tudom, a közeljövőben Szaúd-Arábiában is vállalnak egy nagy metró-projektet, de ott aztán már tényleg nem tudnánk eltölteni a szabadidőnket. Karen például csak lefátyolozva léphetne az utcára. Itt Dohában viszonylag sok a szórakozási lehetőség. Voltunk quadozni, bowlingozni és a tengeren jet skizni – számol be tapasztalatairól Attila, és azt is megosztja velünk, hogy igencsak meglepődött, amikor megtudta, hogy a felesége, sok Fülöp-sziegetekihez hasonlóan, hiába nő fel a tenger mellett, nem tud úszni. Ő azóta már orvosolta a problémát, megtanította Karent.
Az első közös háziállat egy bika
Attila, ha éppen nem dolgozik, akkor is azon gondolkodik, hogy milyen vállalkozással lehetne több pénzt keresni. Ilyen indíttatásból vásárolták meg feleségével az első közös háziállatukat, egy bikát. A Fülöp-szigeteken ugyanis szoktak tehenekkel kereskedni, sőt, nagyon jó üzlet. Rengeteg olyan alap dolog van, ami az itt élőknek kuriózum – például a szénsavas ásványvíz – így jó üzlet lehet az importálása.

tanato 2014.08.01. 09:15:22

@Sesamelmo (Q): Na megtaláltam a cikket a Délmagyarban a Katarban dolgozó bajai mérnök és a Fülöp szigeteki lány esküvőjéről.

Travel and Living Abroad · http://travelandlivingabroad.blogspot.ae/ 2014.08.01. 09:57:34

@tildy[UK]: Koszonom. Igen, sokan mondtak mar, hogy nem logtam ki a sorbol abban a ruhaban :)

@i got my: Neked is koszonjuk szepen!

Es mindenki masnak, akik kedves szavakkal illettek, gratulaltak, vagy akar a partunkat fogtak. Igy ismeretlenul is, zomeben csak jokivansagokat kaptunk, amiert nagyon halasak vagyunk!

2014.08.01. 14:12:52

@cougarcat:
Welcome back!:) Par hete tettem egy szokasos rovid "flugos futamot", utbaejtve Nanaimot is:) Nehany foto az utrol:
www.dropbox.com/sh/iw6tta1jl6wvnlk/AAAX9ZUjnyOh9IE1DyYquO2va
Most munka ezerrel, 6 hete, meg szabadnapom sem volt.
Ettol fuggetlenul elvezem en az eletet, csak nem mutatom:)

2014.08.01. 14:30:50

Off:
Tegnap este volt egy kis idom, feltoltettem nehany fotot Mazatlanrol is a 2012-es nagy utazasrol, a tobbi is hamarosan felmegy:)
www.dropbox.com/sh/dedg1sxd43ges2z/AACFmuEBAF_rpsq85rDzQEnga
Szeretem Mazatlant, a prolik udulohelye:) Regebben 2X-3X teleltem ott evente par napig, nyaron csak a fotok keszitesenek idejen. Meg este 8-kor is nagy tomeg a beacheken es a legjobb az volt az egeszben, hogy nem talalkoztam gringokkal:) Az mar kellemetlenebb volt, hogy nem talaltam hotelszobat fel napig.
On:
A poszthoz inkabb nem szolok hozza:(

Kyria 2014.08.01. 14:52:40

Ejha! Bátor lány, illetve asszony! Nagyon tetszett a ruha, tényleg olyan menyasszonyos. Nagyon sok örömet, élményt, boldogságot! Jó volt olvasni, egyébként meg bárhogy alakul is, legalább lesz mire emlékezni.

2014.08.01. 17:05:43

@Cascabel: Ha maskor erre jarsz jelezd, esetleg talalkozhatnank. Montroyalek is beneztek Tofino es Victoria kozott.

"Most munka ezerrel, 6 hete, meg szabadnapom sem volt."

A szomszed hazat most renovaljak. Az alvallalkozo a furdoszobat csinalta es egyik nap meg ejfel utan is dolgozott. Ugy latszik ez ilyen szakma, amikor van mit, dolgozni kell ejjel-nappal - gondolom nalad is ez a helyzet. Ez azert kemeny, honapokig semmi szabad nap - akkor vegul is te most ledolgozod az egesz evet, de lehet tervezni Mexikot vagy valami mast. :)

"Ettol fuggetlenul elvezem en az eletet, csak nem mutatom:)"

Jol van, az a jo. Sajnos eleg hamar elmulnak az evek ahhoz hogy maskent tegyuk... :)

kutya vacsorája 2014.08.01. 17:40:11

dejó írás, sok boldogságot!

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása