Érdekes állatfajta az ember, valamiért nyáron az a király, aki minél messzebb utazik. Hogy ez mennyire így van, arra példa Pappito mai posztja, aki az új-zélandiak nyaralási szokásait térképezte fel és rögtön kiderül, hogy ott az a menő, aki Európában tölti az idejét. Vigyázat, friss, ropogós poszttal folytatódik nyaralós sorozatunk!

Itteni magyarkák

Az itteni, általam ismert magyarok meglehetősen változatos képet mutatnak nyaralásügyben. Új-Zéland nagyon messze van Magyarországtól, így az európai diaszpórával ellentétben a folyton Magyarországra szaladgálás nem jellemző.

Ismerünk ugyan olyanokat, akik évente, kétévente Magyarországra látogatnak, de ez a ritkább eset, lévén az utazás nem csak fárasztó, hanem költséges is, és elég sok szervezést igényel, ha mindkét szülő dolgozik.

Mivel 2-3 nap az odaút és ugyanennyi vissza, az ember könnyen elégeti az összes éves szabadságát egy ilyen úttal. Aki nem utazgat Magyarországra, az inkább helyben nyaral, vagy a közelebbi, helyiek által is kedvelt nyaralóhelyeket látogatja.

A vízen túl avagy overseas

Miután szigeten lakunk, ha innen bárki bárhova elutazik, az hirtelen overseas kirándulás lesz, aminek van némi presztízsértéke is, nagyjából függetlenül attól, hogy mi is a célpont.

A legkedveltebb természetesen Ausztrália - a Gold Coast, Sydney népszerű célpontok, közel is van, olcsó repjegy is van, és végül is nagyjából ugyanaz a kultúrközeg, csak jobb az idő.

Vannak, akik átmennek oda motorostúrázni vagy campervannal kirándulni 8-10 napra, nézegetni a csodaszép tájakat és rengeteg szervezett út is van, amelyek végigviszik a kuncsaftokat a látnivalókon.

Szuperluxus Fidzsin

Kedvelt téli célpont a kellemes időjárású Cook-szigetek (Rarotonga, vagy a némileg drágább Aitutaki), azúrkék a tenger, hideg a sör, ráadásul az újzélandi dollár hivatalos fizetőeszköz. A Cook-szigetek kb. háromezer km-re északnyugatra van NZ-től, viszonylag normális pénzből megúszható pihenőhely.

Fidzsi kissé már drágább, de ott vannak kiválóan felszerelt all inclusive szállodák is, a kisebb szigeteken pedig szuperluxus bungalók, saját homokos parttal, ha valaki erre vágyik. A környező szigeteken szeretik a turistát Szamoán és Vanuatun is, és Szingapúrba is sokan eljutnak.

Az USA és Európa nem tudom mennyire kedvelt, de aki eltölt 10 napot egy európai körúton, az egy hétig hős lesz az irodában. Európának itt még van valami egzotikus varázsa, bár a kiwi többségnek Európa = UK, aki mást is látott, mondjuk Olaszországot és Franciaországot is, az már húha.

Emellett az újságban gyakran látom hirdetni az európai folyókon hajókázást (Duna leginkább) és a cruiselinerek is rendszeresen kikötnek/indulnak a városból.

Belföld

Mivel a zátony turistaipara jól felkészült (évi két és fél millió turista érkezik) ezt a helyiek is igyekeznek kihasználni. A turistalátványosságok leginkább a természet szépségeiről szólnak, ez az utóbbi évtizedben kiegészült a gasztro-, extrémsport-, és borturizmussal is.

Az állam rengeteget költ a turizmus marketingjére, volt olyan év, hogy csak ausztrálból egymillió jött át nyaralni (vagy síelni). A belföldi turizmus erős iparág, a helyiek szeretnek jönni-menni és van is hová, ráadásul a válság alatt sokan döntöttek a belföldi út mellett.

A hosszú hétvégékre szinte az összes szállás előre elkel, a kiwik pedig képesek olyan helyeken is forgalmi dugókat csinálni maguknak, ahol egyébként a madár sem jár. Sok cég foglalkozik campervan bérléssel és ez az egyik legjobb módja az országban kirándulásnak.

A belföldi turizmus gerince a kemping és motelhálózat, a kiemeltebb helyeken (hévizek, szörfhelyek, stb.) komoly szállodákat is találhatunk, de egy backpackers biztos van a közelben.

Minden, ami természet

Mivel a kiwik meglehetősen természetkedvelő népség, sokan túráznak, kirándulnak, kerékpároznak, van ezres nagyságrendű turistaház (vonatkozó posztom itt olvasható), amiben a többnapos túrák során megalhatnak.

Az outdoor kedvelőknek az ország a tengeri kajakozástól a hegymászáson át a síelésig mindenféle környezetet tud nyújtani, még egy kis sivatag is akad, ha valaki nagyon keresi.

Népszerű sport a horgászat (itt a legmagasabb a kishajó/fő arány a világon), vitorlázás, (minden, amit a tengeren vagy benne lehet csinálni, köszönhetően annak, hogy körben tenger van) terepjárózás, terepmotorozás is.

Aki csendesebb kikapcsolódásra, ha nincs saját nyaralója, bérelhet magának, így egy-egy hétvégére pihenhet akár a tengerparton is. Ha van nyaralója (helyi nevén "bach" ejtsd: becs) akkor nyilván oda jár, amikor pedig nem jár, kiadja azoknak, akiknek nincs nyaralója.

Általában több család bérel ki egy nagyobb házat és tölti együtt a hétvégét, ezt mi is szoktuk csinálni. Emellett, szerencsére vannak olcsó, fapados belföldi járatok, amivel elrepkedhet az ember más nagyvárosokba (nincs sok) és ott hétvégézhet, ha ahhoz van kedve.

Mindenki megtalálja a kedvencét

Ha az ember nem szereti a többi embert, akkor itt igazán jól érezheti magát, nagyon alacsony a népsűrűség, és nagyjából mindenhova szabadon mehetünk, az állami területeken sátrazhatunk (itt nem él semmiféle mérges / halálos állat) mindenféle bürokrácia nélkül (ne szemeteljünk!), és nem kell túl fondorlatosnak lenni, hogy az ember tök üres tengerpartot találjon, ahol rajta kívül senki sincs.

Ha az ember szereti a többi embert, Auckland strandjai általában tele vannak nyáron, sokan munka után még elszaladnak úszni, evezni vagy szörfözni egyet, hétvégén pedig természetes látvány a hajót vontató autó az utakon.

A közbiztonság is elég jó, nem nagyon kell attól tartanunk, hogy kirabolnak, a strand közeli parkolókban rendszeresen látni nyitott ablakkal parkoló autókat vagy a part homokjában felügyelet nélkül hagyott cuccot."