Egy friss kimutatás szerint januárban közel 54 ezer magyar dolgozott Ausztriában, ami abszolút rekord, soha még ilyen sok magyar nem dolgozott nyugati szomszédunknál. Jöjjön néhány hasznos tanács és link az ausztriai munkavállalást fontolgatóknak!
Egyetlen hónap alatt 1602 új magyar munkavállaló jelent meg Ausztriában. Elgondolkodtató adat, különösen annak fényében, hogy már a törököket is megelőztük, már csak a németek és a volt Jugoszlávia területéről érkezettek előznek meg.
Nem úgy tűnik, mintha lassulna az elvándorlás, hiszen tavaly ilyenkor még kevesebb, mint 43 ezren dolgoztak kint. (Ennyit a szezonalitásról is...)
Természetesen rengeteg első kézből származó tapasztalat akad az osztrák munkavállalás kapcsán, gondoljunk csak arra a sok emberre, akik a határ közelében élve napi szinten ingáznak ausztriai munkahelyük és mondjuk magyarországi otthonuk között.
Ha valakinek még sincs ennyire kézzelfogható tapasztalata, illetve csak most kezdi gyűjteni az információkat, annak álljon itt néhány link, és lehetséges hasznos információ.
Negyed év után regisztrálni kell
Mint az Európai Unió polgárának bárkinek lehetősége van Ausztriában tartózkodni 3 hónapig, bejelentkezés nélkül, azonban, ha valaki ennél tovább szeretne maradni, akkor annak az érkezéstől számított 4 hónapon belül regisztráltatnia kell magát.
Ehhez pedig az kell, hogy valaki vagy alkalmazott legyen, vagy vállalkozóként alkalmazza saját magát, esetleg iskolába járjon, de mindenképpen rendelkezzen a megélhetését biztosító jövedelemforrással, illetve egészségbiztosítással.
5 éves tartózkodás után pedig már hosszú távú tartózkodási engedély megszerzésére is lehetőség van, amire szintén jelentkezni kell, időhatára pedig ettől kezdve korlátlan.
Nagyjából azonos feltételek kapcsolódnak a teljes és részmunkaidős foglalkoztatáshoz (szabadság, társadalombiztosítás, elbocsátás elleni védelem). A kereskedelemben gyakori a részmunkaidő, a szezonális foglalkoztatás pedig a turizmusban, a catering szakmában, a mezőgazdaságban és az erdészet területén.
A minimális munkával foglalkoztatottakat (havi jövedelmük nem éri el a 368.8 eurót) baleseti biztosítás védi. De számukra is lehetőség van önkéntes egészség és nyugdíjbiztosítás fizetésére is. Munkajogi szempontból szinte ugyanolyan jogok illetik meg, mint a teljes állású munkavállalót.
A szezonális munkát vállalókra külön kollektív szerződések érvényesek a munkaidő tekintetében, de a teljes körű társadalombiztosítás nekik is jár.
Milyen szerződések vannak?
A szerződés lehet írásbeli, szóbeli vagy „ráutaló magatartás", ám különbség van a munkavállalói szerződés, a szabadúszó szerződés, és az adott munkára szerződtetés között. Ha nem köttetik ilyen szerződés, akkor a munkavállaló kap egy listát a munka feltételeiről és körülményeiről. Ez a Dienstzettel – akit részletesebben érdekel, hogy mi mindennek kell szerepelnie benne, az kattintson ide! (Az oldal alján további hasznos, német nyelvű linkek találhatók.)
Díjazás
Része lehet a fizetésen túl minden egyéb juttatás, amit a munkáltató ad az elvégzett tevékenységért. Általában kollektív szerződés határozza meg, de befolyásolja a munkavállaló életkora, tapasztalata, munkaidő, stb. A minimálbért egy szektor kollektív szerződése vagy esetleg egy cégen belüli megállapodás is meghatározhatja.
A fizetést a hónap utolsó vagy a következő hónap első napján utalják. Egyes esetekben heti fizetés is előfordul. Általában 14 havi fizetést adnak: 12 + karácsonyi bónusz, és 1 hónap bónusz „szabadságos pénz".
Adókat, egyéb járulékokat a munkáltató vonja le a fizetésből. A hónap végén fizetési papírt kap a munkavállaló. A szabadúszókra és a szerződésesekre némileg eltérő szabályok vonatkoznak például az adófizetés, járulékok terén, azt maguknak kell intézniük.
Munkaidő, szabadság
A munkaidő napi 8 óra, 40 órás munkahéttel. Ettől lehetnek eltérések bizonyos esetekben. Ugyanígy van rugalmas és részmunkaidő, illetve műszakok. Akik már szereztek tapasztalatot, tudhatják, hogy ott ezek a fogalmak valóban azt takarják-e, amit a nevük jelent vagy sem.
A szabadság minimuma 5 hét / év, de munkanapokra számítva tulajdonképpen 30 nap. Ez 25 év után nő meg 6 hétre. Ha valaki szabadság alatt 3 napnál tovább beteg, akkor az nem számít szabadságnak. Persze ezt jelezni kell a munkahelyen. Betegség alatt egyébként tovább jár a díjazás, fizetés alapján, amit az egészségbiztosító fizet ki. Összege és hossza különböző összetevőktől függ.
Egyébként a német nyelv elsajátítását nagyon fontosnak tartják, létezik nemzeti akcióterv is az integrációra, aminek ez a legfőbb összetevője és alapja, ami érthető, hiszen ez teszi lehetővé a beválást a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt az adott országban.
Végezetül egy kis bónusz azoknak, akik még tanulni akarnak: egy nyári egyetem, melynek ösztöndíjas változatára a hó végéig lehet jelentkezni.
Természetesen a fenti linkek inkább csak segítséget nyújtanak a tájékozódás megkezdéséhez, de remélem, a segítségükkel némi képet kaphatott mindenki arról, mire is számítson, ha Ausztriában szeretne munkát találni.
Remélem, hasznosnak találtátok, ha igen, akkor lesz még hasonló más országokról is – most pedig jöhetnek a kommentek, remélem, sok hasznos pluszinfóval!
Utolsó kommentek